Hetedik évfolyam, 1908    |   Ötödik szám    |    p. 331-332.
 

 

Papírszeletkék

KIVITEL

 

Akkor kész a mű, ha a festő kifejezte azt, amit ki akart fejezni.

Max Liebermann.

*

Tegyük fel, hogy néhány jól meglatolt vonás leljes kópét keltené annak, amit valamely tárgytól elvárhatunk. Nos, ebben az esetben el vagyunk ragadtatva e váratlanul szerencsés kiviteltől s kezdjük unni a fölösleges szorgalmat, amely sikertelenül igyekszik kellegetni egy már kielégített vágyat.

Joshua Reynolds.

*

A nagy mester műve befejezett minden állapotában.

Goethe.

*

A festmény akkor kész, mihelyst eltűnt róla minden nyoma azoknak az eszközöknek, amelyek a kilűzöti e él elérésére szolgáltak.

J. Mac Neill Whistler.

*

Tűnjön el a megcsinálás módja a műben, oszoljon fel az előadásban.

Mans von Marées.

*

A művészet minden alkotásában egyike a legnehezebb dolgoknak, hogy minden, ami nagyon meg van munkálva, kidolgozatlannak lássék.

Winckelmann.

*

Elrejteni a művészetet: ez az igazi művészet.

W. M. Thackeray.

*

A művészetnek is legfőbb tökélye,
Ha úgy elbú, hogy észre nem veszik.

Madách Imre.

*

Mindig valamivel kevesebbet kell mondani, mint amennyit mondhatnánk.

Franz von Lenbach.

*

Az unalom titka: mindent elmondani.

Voltaire.

*

A művészetben nem helyes mindent elmondani.

A mű egy része maradjon, ha nem is pongyolán, de befejezetlenül. Úgy értem, hogy módot kell adni a nézőnek, hogy bizonyos mértékben álmai társuljanak a művész álmaival, azokat kiegészítse s kövesse azon a határon is túl, amely szemének kínálkozik.

Ily módon a titokzatosság bájával gazdagodik meg a mű. Ez a vázlatok hatásának is a nyitja, páratlan varázsuk abban rejlik, hogy a hirtelen hevület erősen s élénken fejezi ki egy érzés, egy gondolat lényegét s tovasiklik a többin. Aki e vázlatokat nézi, a saját képzeletével egészíti ki azokat s hozzájuk fűzi saját eszményeit, ami gyönyörrel teljes munka.

Ritkán lelkesedik valaki egy minden ízében kidolgozott műért. Zsarnokságnak érezzük, hogy a művész a saját érzését az utolsó rezdülésig is ránk tukmálja s nem enged meg másnak semmi iniciativát.

Jules Breton.

*

A művészetben nemcsak csalétek az elhallgatás, hanem egyben hízelgés a közönség intelligenciájának.

Charles Baudelaire.

*

Mutass meg mindent a szemnek s elvágtad a képzelet szárnyait.

Lesssing.

*

A művészet nagy célja a képzelőerő költögetése. S ezért a festő ne láttassa azokat az eszközöket, amelyeket e célra használ; a néző csak a hatást érezze bensőjében. A közepes művészt bántja, ha szorgalmának egy része elvész a nézőre nézve. A mellékes dolgokra fordított szorgalmának jeleit épp oly igyekezettel iparkodik bemutatni, mint a nagy művész ezeket elrejteni igyekszik.

Joshua Reynolds.

*

Ha a festő ösmeri tárgyát, nemcsak azt fogja tudni, mit kell előadnia, hanem azt is, mit kell elhagynia. Az elhagyás művészete minden téren tudásunk s tehetségünk jelentékeny része.

Joshua Reynolds.

*

Mindent fel kell áldozni, ami feláldozandó. Ez olyan művészet, amelyet a kezdő nem ismer. Mindent meg akar mutatni.

Eugene Delacroix.

*

Hogy egy mű végét érje, szükség van egy bolond meg egy bölcs együttes munkájára. Amaz a benyomásaiban él s munkájába mindent beleönt, amit a természetben látott vagy látni vélt, - mindent, amit érzett, ami szívét megindította, ami álmodozásba ringatta. Emez latolgat, megtárgyal s kiválaszt mindent, elfogad vagy visszavet. A bolond adja az ötletet, a bölcs dönt felette. De mily nehéz a bölcseséget követni! Oly csábítók szoktak lenni a bolond ötletei!

Victor Cherbuliez.

*

Kettőre van szükség, hogy meglegyen a kép: egy emberre, aki megfesti s egy másikra, aki megöli amazt, mihelyst éppen eleget dolgozott a munkán.

***

*

Semmi sem fontosabb, de semmi sem nehezebb, mint felösmerni azt a pontot, amelynél abba kell hagyni a munkát.

Jules Breton.

*

Mindig talál még valami csinálni valót a képén az olyan művész, aki nem egyhamar elégszik meg.

Alfréd Stevens.

*

Nehezen hagyom abba a munkámat. Sohasem hiszem el, hogy eléggé kész s mert mindig aggódom, hogy még túlságosan befejezetlen, a természetem arra késztet, hogy hosszasan eltűnődjem s egyre igazítsak rajta.

Mme Vigée Le Brun.

*

A javítgatás gyakran tönkreteszi azt, ami jó.

Carl Rahl.

*

Veszedelmes hitelt adni azok apodiktikus dicséretének, akik az első szerencsés vonások után füledbe kiáltják: "Ne csinálj rajta semmit!", de épp oly veszedelmes a tökéletes mesterműre minden áron való törekvés.

Jules Breton.

*

Rendkívül nehéz eltalálni, hogy mikor kész egy kép. Ami engem illet: addig festek, míg látom, hogy a kép kezd rosszabb lenni. Akkor tudom, hogy abba kell hagyni u munkát.

James Northcote.

*

Hogy befejezzük a képet, mindig el kell kissé rontanunk. Azok az utolsó ecsetvonások, amelyeknek helyre kell állítaniok az egyes részek közt a harmóniát, elpusztítják a frisseséget.

Eugene Delacroix.

*

A befejezés éppen abból áll, hogy semmit se tegyünk a képre, ami a már meglevőnek hatásán rontana.

Arnold Böcklin.

*

Hja, ha az a befejezés nem volna! Csak a régiek, akik gyakorlatilag- tanulták a mesterségüket, tudták képeiket befejezni, anélkül, hogy rontottak volna rajtuk.

Wilhelm v. Diez.

*

Tűnődj soká s fess gyorsan.

Paul Baudry.

*

Tűzzel tervelj s flegmával dolgozzál.

Winckelmann.

*

Még a hevesvérű festőnek sem szabad semmit elhamarkodnia, mint a tüzes zenésznek sem szabad hamisan fognia.

Goethe.

*

Nagyon helytelen pedig a felszintesség vagy el-hamarkodása valamely dolognak.

Dürer.

*

Mentül inkább hevíti a művészt a sugalló impresszió, annál nagyobb a szüksége módszerre. A pegazus makrancos egy paripa, jaj minden lovasának, aki sarkantyűzza, elragadtatva a türelmetlen vakmerőségtől.

Jules Breton.

*

Pár óra alatt könnyebb egy fejet megfesteni, mint pár nap alatt.

Alfréd Stevens.

*

Hány festő hagyja munkáját abba ott, ahol a nehézségek kezdődnének!

Alfred Stevens.

*

Amily nagy érdem a művészetben a nehézségek legyőzése, oly kevés dicséretet érdemel azok megkerülése.

Joshua Reynolds.

*

A művészeknek, úgy látszik, nagyobb nehézséget okoz a kivitel, mint a kigondolás.

Lessing.

*

Vajha mindig csak az alkotás és kigondolás foglalna el, sohasem fáradnék el. Sokkalta nehezebb a már megteremtett művet kialakítani s nyugodtan, türelemmel befejezni, mielőtt az ember szellemét, életét itt hagyja s lassankint unalmassá válik. Igazában befejezni valamit a legnehezebb művészeti feladat.

Eduard von Steinle.

Közli: T. H.

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002-2003