EPA - A kecskeméti nagytemplom falfestményei, Művészet, 1903
 
 
   Második évfolyam, 1903    |   Második szám    |    p. 127-134.
 

 

A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FALFESTMÉNYEI

Volt idő, leginkább a renaissance kezdetén, hogy Magyarország bátran versenyezhetett műemlékek tekintetében Közép-Európa bármely kulturállamával. Az Anjouk olasz műveltséget, tudományt s művészetet honosítottak meg, a későbbi mostohább viszonyok nem ölhették el a fejlődésnek indult művészeti ágakat. Apátságok, templomok, várak és várkastélyok eléggé foglalkoztatták úgy a bevándorolt, mint az itthon fejlődött erőket.

Hollós Mátyás, a nagy király, mesés fényű budai palotáját Európa elsőrendű műalkotása gyanánt emlegetik az itt megfordult tudósok, művészek, utazók. Budának, a soktornyú Budának messzeföldön híresek voltak szentegyházai s a Boldogasszony templomának műkincseiről sokat regélnek a krónikák.

Minő reményteljes hajtásai egy gazdagnak ígérkező nagy és szép vegetációnak, melyet százötven hosszú év alatt teljesen elsorvasztott az ozmán számum mindent leperzselő szele.

Manapság sajnos, de nagyon igaz, műemlékek, műremekek dolgában Magyarország Európa kulturállamai közt a legszegényebb.

S ha éppen legkülönösebben templomokról, mint érdemes és számottevő műemlékekről akarnánk szólani, rövidesen számlálhatjuk el azokat a fővárosban és országszerte, a melyeket megnéznie érdemes a műértelemmel megáldott utazónak.

Egyike a legutóbb elkészülteknek ezek- között a kecskeméti nagytemplom.

E derék magyar város közönsége tetemes anyagi áldozat árán fényesen renováltatta régi templomát, Roskovics Ignác alkotásai révén kiváló érdekű műemlékké avatva azt. E freskókért néhány hónappal ezelőtt szép elismerés jutott részül a művésznek: az 1902. évre esedékes Lotz-díjat kapta e müveire, így hát azoknak írásban és képben való bemutatása kétszeresen időszerű.


Mi sem sarkalja jobban az alkotó művész becsvágyát, mint ha nagy feladatokra hivatva anyagával szabadon rendelkezhetik. A templom mennyezet-síkjai, falterületei mintegy felhívják annak bizonyítására, hogy minő s mire képes alkotó ereje, fantáziája, dekoratív érzése és művészi tudása.

Roskovics már két nagy templomban mutatta meg, hogy a föntebb elsorolt tulajdonságok minő mértékben támogatták tehetségét.

A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FRESKÓI AZ ATYAISTEN A SZENTÉLY ÍVÉN ROSKOVlCS IGNÁC FESTMÉNYE
A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FRESKÓI
AZ ATYAISTEN A SZENTÉLY ÍVÉN
ROSKOVlCS IGNÁC FESTMÉNYE

Mint önálló gondolkozású s az egyházi festészet terén kiválóan jártas művész, úgy egyházi, mint művészi szempontból egységes vezéreszme érvényesítését tekintette feladatának ezúttal is. A szentélyt bezáró oltár fölötti boltozaton reggeli nagy fényességben felhőkön trónol az áldó Atya-Úristen. A szentély boltozatának közepén fehér galamb képében a Szentlélek. Oldalt jobbra és balra ugyané boltozaton az oltári szentség (monstranciát tartó angyalcsoporttal), míg a hódolat egy Istennek három személyben, tömjénező angyalcsoport által van mély értelműleg szimbolizálva.

A templom hajójának boltozatán a nagy menyezet-képen Magyarország védasszonyának Szűz Máriának hódolnak a magyar szentek.

A KECSKEMETI NAGYTEMPLOM FRESKÓI A MAGYAR SZENTEK HÓDOLNAK SZŰZ MÁRIÁNAK ROSKOVICS IGNÁC FESTMÉNYE
A KECSKEMETI NAGYTEMPLOM FRESKÓI
A MAGYAR SZENTEK HÓDOLNAK SZŰZ MÁRIÁNAK
ROSKOVICS IGNÁC FESTMÉNYE

Nappali fényű tiszta kék égnek felhős magaslatán angyalok közepette áll Mária előre tartva fiát, a gyermek Jézust. Lábaihoz szent Erzsébet s szent Margit rózsát s liliomot helyez gazdag levéldíszszel, s e hódolatul bemutatott növényzet színe nemzeti színeinket szimbolizálja. Mária előtt a szentek csoportjának három főalakja térdel: szent István, a koronát fölajánlva, szent László s szent Imre. Mögöttük Gizella első királynénk s szent Adalbert, hittérítőink egyike. A magyar szentek e főcsoportja alatt a kép peremén keresztelőmedence viruló rózsákkal a most is élő hitet jelképezi. A közelebbi csoport élén állnak: boldog Özséb, szent Pál első remete (a Pálos-rend védszentjének ereklyéjét tartva),térdelnek boldog Ágnes, Ilona, Gertrud és szent Kinga. Egy csatlakozó csoportból kiemelkedik Asztrik érsek alakja, kezében a kettős kereszttel, majd szent Gellért vértanú püspök, szent Mór, a bencés pécsi püspök, János hitvalló s boldog Pál.

Kiválik Kapisztrán János harcra lelkesítve, kezében a Mária-zászlóval, mögötte Hunyadi János és második Endre király a keresztesek lándzsái közt. E csoport alatt ismét a kép peremén törött zászlók, fegyverek, mint diadaljelvények jelképezik a régi dicsőséget.

A kupola felső részén az Árpádok címerét tartó angyalok lebegnek. Alattuk a peremen emlékkövet (a szent év számát s a festés idejét jelezve) tart egy angyal, míg egy másik az emlékkövet borostyánnal övezi.

A kép legalsó szélén Magyarország címere látható, mellette két angyal, egyike koronát tart a címer fölé, másika szent István kardját védőleg emeli eléje. Mellettük két kisebb angyal a királyi jogart s az országalmát kettős kereszttel cserlombok fölött tartja.

A kupola két oldalán kis boltíven mély értelműleg jelképezve: szent István jobbkeze (ereklyeszekrényben) angyaloktól tartva: és szent László ezüstszobra kis szárnyas angyaltól támogatva.

A második menyezetkép a főhajóban: szent Miklós püspök, a város védszentje, megáldja a város régi pásztor- és földmívelő-népét. A kép hangulata nyári este. Öreg pásztor kecskét nyújt föl szent Miklósnak, mellette bojtárjai. Mögötte az asszony búzakévével, sarlóval, s a férje kaszával. Szent Miklós mellett egy angyal tartja a város címerét.

A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FRESKÓI SZENT MIKLÓS MEGÁLDJA A PÁSZTOR- ÉS FÖLDMÍVELŐ NÉPET ROSKOVICS IGNÁC FESTMÉNYE
A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FRESKÓI
SZENT MIKLÓS MEGÁLDJA A PÁSZTOR- ÉS FÖLDMÍVELŐ NÉPET
ROSKOVICS IGNÁC FESTMÉNYE

Holdvilágos éjszakát látunk a harmadik menyezetképen. A nagytemplom tornya körül éneklő angyalkar csoportosul. Fölöttük Mihály arkangyal, paizszsal, kardját a toronyra téve, mint az anyaszentegyház védelmezője; míg Gábor arkangyal liliomokat tartva, az egyházi élet tisztességét jelképezi. Lebegő, éneklő angyalok gazdag csoportja a felhők között. A kép két oldalán hangszerek, angyalfők láthatók.

A templom szentélyét a hajótól elválasztó főfalon a két ajtó fölött: szent Péter, könyvvel, kulcscsal és szent Pál, leveleit s kardot tartva, Isten igéjét hirdetve. A végső boltíven Krisztus keresztje a töviskoronával felhők között, fejezi be a falképek sorozatát.

SZENT PÉTER	SZENT PÁL ROSKOVICS IGNÁC FRESKÓKÉPEI A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOMBAN
SZENT PÉTER, SZENT PÁL
ROSKOVICS IGNÁC FRESKÓKÉPEI A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOMBAN

Bár mindaz, a mit e szűkszavú leírás keretében nyújthatunk, messze mögötte áll a valóságnak, mégis megerősíti azt, hogy a művész egységes vezéreszmét érvényesített. A szentély fölötti boltozaton, az Atya Isten reggeli világosságból sugárzó képével kezdődik a képsorozat s ez fokozatos átmenetekben, a nappal s alkonyaion át záródik a holdas éjszakában végbemenő jelenettel.

Nyilvánvaló az a céltudatosan választott s nagy festői érzékkel keresztülvitt intenciója a művésznek, mely míg egyrészt gazdag skáláját nyújtja a szín- és fényárnyalatoknak, másrészt az Atya Istent, mint a fény és világosság forrásában trónolót tüntetve fel: vallásfilozófia szempontjából is erős és biztos alapra helyezi tervezetét.

A templomba lépőt sötét éjjeli kép fogadja s a homályból fokozatosan jut az örök világosság elé.

Nemcsak a vallásfilozófia, de a keresztény vallás magasztos költészetének mélyen áterzett igazsága is nyilvánul a művész felfogásában.

Másik nagy érdeme felfogás tekintetében ez alkotásoknak teljesen eredeti magyaros mivoltú tervezetük. Magyar város templomában mi foglalhatná el méltóbban a legfőbb helyet, mint a nemzet védasszonyának képe a magyar szentektől környékezve s nemzetünk történetéből vett, szimbolisztikus vonatkozású díszítési motívumokkal.

A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FRESKÓI ANGYALCSOPORT ROSKOVICS IGNÁC FRESKÓJA
A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM FRESKÓI
ANGYALCSOPORT
ROSKOVICS IGNÁC FRESKÓJA

Ez alkotás mintegy súlypontja a sorozatnak, kinyilatkoztatván a művész: íme az örök fény s világosságból kapta fényét nemzetem fényes múltja, elmúlt dicsősége, mely a kereszténység öléből sarjadt s a keresztény vallás védelmében nőtt nagyra.

Ha azt mondanók, hogy az első képen az epikai történeti felfogás uralkodik, úgy a két utolsónak a lírai elem adja meg alaphangját.

A napi munka után estimára gyűlt népet megáldó szent Miklós s a nagytemplom tornya körül a holdas éjszakában zengedező angyalok költői gondolat, a legtisztább lirai intencióval.

Kevés művészről mondhatjuk, úgy mint Roskovics Ignácról, teljes meggyőződéssel, hogy tökéletesen benne él a barokk stílus szellemében, érzi, érti s a szó magasabb értelmében felfogja követelményeit az előadási módnak, a forma-nyelvezetnek.

Kompozíciójában érdekességre, ötletességre törekszik s a fény és árny elosztása, úgy a folthatások változatossága tekintetében megérzik művein a nagy barokk mesterek alapos és beható tanulmányozása és egyéniségének ereje.

Formai nyelvezetében nem hiányzik bizonyos naturalisztikus merészség, mely erős egyéni ízléssel párosulva a természet nyújtotta motívumok használásától sem riad vissza.

Előadási módja világos, mindenkinek könynyen érthető, ötletei játszi fordulatokban bővelkedve kellemes és tetszetős meglepetésekben részesítik a nézőt festői szempontból.

Mint oly művész, ki kora ifjúságában a templomfestésen kezdte pályáját, könnyed virtuozitással bánik az ecsettel s teljesen érti a nagy mesterek hagyományai alapján a dekoratív festészet minden csinját-binját.

Mint sokoldalú művészről, teljes méltatásával művészi egyéniségének megemlékezni más alkalommal lesz módunkban.

KACZIÁNY ÖDÖN

A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM BELSEJE
A KECSKEMÉTI NAGYTEMPLOM BELSEJE


HEGYSZOROS FRECSKAY ENDRE RAJZA
HEGYSZOROS
FRECSKAY ENDRE RAJZA

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002