EPA - Családi házak, Művészet, 1903
 
 
   Második évfolyam, 1903    |   Második szám    |    p. 119-123.
 

 

CSALÁDI HÁZAK

Csekély áldozattal kényelmes, kellemes és szép otthont adni a családnak : hány ember vágya! De a nagyobb városokban a legkevesebben valósíthatják meg. A tökéletes családi otthon olyan probléma, a mely csak egy család számára való házacskákkal valósítható meg. Ezeket pedig egyenest kitiltják a nagyobb városok büszke utcasoraiból a mi szerencsétlen városrendezési szabványaink. Bérpaloták, emberraktárak kellenek ide, hivalkodó kaszárnyák, a melyekre gipszből és pléhből formálnak mindenféle cifraságot, hogy lehetőleg úgy hassanak, mint egy nagyúri olasz palazzo. Minden egyéb mellékes.

Jobb helyzetben vannak a kisebb városok és falvak lakói. Ott sokkal könnyebben megy a fészekrakás, kevesebb a gát, szaporább az alkalom. Mégis csak nagy ritkán akadunk kisebb vidéki helyeken is jó és kényelmes családi házakra, arra pedig alig nyílik alkalom, hogy ez a kis családi ház művészi élvezetet is nyújtson a szemlélőnek és a lakójának. Ha már odáig jutottak és építtetők, hogy csakis a saját családjuk számára for-máltatják házukat, mégis megakadnak a művészi formálás pontjánál. A mi szempontunkból pedig az is lényeges. Talán nem is kell ismét szóvá tenni, hogy egy artisztikus, igazán szép házacska mily intenzive tud hatni lakójának kedélyvilágára. Fogva tartja s otthonlakóvá teszi. Hat ízlésére, bizonyos fokig befoly gondolatainak kormányzására is. Persze csak akkor, ha igazán művészi.

A RÁKÓI NYARALÓTELEP NAGYOBBIK HÁZTÍPUSA BÁLINT ÉS JÁMBOR TERVE
A RÁKÓI NYARALÓTELEP NAGYOBBIK HÁZTÍPUSA
BÁLINT ÉS JÁMBOR TERVE

A míg az építészek csak gót, renaissance, barokk s egyéb régi stílusokban tudtak gondolkozni, szó sem lehetett arról, hogy a családi házak teljesen megfeleljenek a mai ember lelki világának. Hisz maguk ezek a stílusok rég letűnt idők eszejárásának tükrei. Mi pedig azt kívánjuk a kis háztól, hogy az a mi eszünk járásához, a mi kedélyvilágunkhoz alkalmazkodjék, sőt, hogy mindezeket visszatükrözze már külső megjelenésén is. A régi stílusok mindezt nem adhatják meg nekünk. Ellenben a modern építészet éppen azért hódít sikeresen, mert képes a mai ember életének megfelelő házakat produkálni. Hisz ez az új stílus mindnyájunk kortársa, láttuk lassú kialakulását, vele haladtunk, együtt jártuk az élet iskoláját.

De még egy erénye van az új stílusnak, a mely éppen a családi ház problémájánál esik latba: könnyű alkalmazkodóképessége, szerény igényei, meglepő változatossága. Miután formái nincsenek semmiféle sablonhoz kötve, a ház művészi kialakítása szabadon követheti a gazda szükségleteit. A belső beosztás nem kénytelen ahhoz alkalmazkodni, hogy ajtó, ablak ilyen vagy amolyan sorba kerüljön. Az épülettest a legszabadabban tagolód hátik s a háznak nem kell éppen óriási kockát vagy hasábot képviselnie. A háztető is szabadabb silhouettet ad. Ennyi szabadság elegendő a legélénkebb építési fantáziának is. Vegyük még hozzá az e célra felhasználható anyagfélék bőségét: a kő, tégla, majolika, fa, vas, bádog változatos felhasználása temérdek új ötletet ad, új formára inspirál. De még az újfajta szerkezeti módok, a monier-falazás, a burkolt vastartó stb. szinte maga kívánja a művészi formálást. Egy-egy ily kis ház, ha tehetséges ember terveli jó kedvvel, örömmel, valóságos architektonikus csemegévé válhatik. És nem drágább, mint sok gipszpalotácska.

Bízunk benne, hogy a művészi családi háznak nálunk is akadnak hívei, még pedig annál szaporábban, minél több jó tervet lát a közönség. S a családi ház kérdésével kapcsolatos egy másik probléma is, a mely szintén megérdemel egy-két szót. Ez a nyaralótelepek kérdése.

Gyakran hallottuk a panaszt, hogy hazánkban kevés az olyan nyaralótelep, a hol a városi ember igazi kényelemmel és mégis olcsón töltheti a nyár forró hónapjait. Újabban Budapest környékén támadt néhány ilyen telep, a mely részben kielégíti ezeket az igényeket. Ámde, ha végignézünk rajtuk, sajnálattal látjuk, hogy bizony sekélyes ízléssel vannak ezek a telepek megtervelve s nem felelnek meg a modern ember esztétikai érzésének.

A RÁKÓI  NYARALÓTELEP KISEBBIK  HÁZTÍPUSA BÁLINT ÉS JÁMBOR TERVE
A RÁKÓI NYARALÓTELEP KISEBBIK HÁZTÍPUSA
BÁLINT ÉS JÁMBOR TERVE

Erre kellene az ilyen nyaralótelep tervelésénél súlyt helyezni. Miért szenvedje meg éppen a nyaraló a higvérű építkezés kellemetlenségeit? Miért kerüljön éppen a viruló természet körébe a régi kaptafára húzott nyaralótipus prózája? Igazán ideje volna ezt a kérdést művészi szempontból latolgatni, valahányszor arról esik szó, hogy valamely új nyaralótelep épüljön vagy kibővíttessék.

A haladás örvendetes jelének veszszük gróf Keglevich István új nyaralótelep-tervét, a melynek elkészítésével Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építőművészeket bízta meg. Ezen a terven, a melyet több részletrajzban mutatunk be, a gyakorlatiasság párosul a művésziességgel.

A NAGYOBB HÁZTÍPUS ALAPRAJZAI
A NAGYOBB HÁZTÍPUS ALAPRAJZAI

A telep Rákón, Miskolc közelében fog épülni. A feladat az volt, hogy olyan házak építtessenek, a melyek akár aránylag csekély évi bérért bérelhetők, akár pedig az egész építési tőke amortizációjával a kevésbbé vagyonos középosztály által birtokul megszerezhetők legyenek.

A két művész villatipusokat tervezett és pedig egy kisebb és egy nagyobb típust. A házak az Osztromos-hegy lejtőjén épülnének, a menedékes szerpentin-út mentén, egymás felett két sorban, olyformán, hogy a kisebb és nagyobb tipusok mindig váltakoznának. Ez az egész telepnek változatosságot biztosít, de a festőiség szempontjából még arra is gondot fordítanak az építőművészek, hogy a különben teljesen egyforma házak tetői oromzataik és végződéseikkel más és más silhouettet adjanak.

A KISEBB HÁZTÍPUS ALAPRAJZAI
A KISEBB HÁZTÍPUS ALAPRAJZAI

A háztípusokat úgy oldották meg, hogy két-két egyazon tipusú - tehát két kisebb, illetőleg két nagyobb ház - össze van építve. Egy közös fedelük van, a mi által az építészek is egy fal emelését, meg két homlokzat kiképzését takarítják meg a nélkül, hogy ez által az alaprajzi elrendezés bármit is vesztene. Még előnyös is ez az összeépítés, mert ez által a különben kis házak hatásosabbak.

A házak mind a lejtőn épülnek. Bejárójuk hátulról van, tehát a hegyoldal felől. A bejáró egy kis hall-ba vezet. Innen jutunk a nappali szobákba.

Ez az épületeknek tulajdonképeni földszintje, mely azonban kifelé már emeletet ad, miután a hegylejtő úgy van kihasználva, hogy a földszint alatt konyha és cselédszoba meg egy kamra van a sziklába vágva. Ezekhez a haliból lépcső vezet, de lent a konyhának külön kijárása is van. Ugyancsak a haliból vezet fel a lépcső az emeleti szobákba, melyek részben a manzárdba vannak beépítve. A tető-szerkezet minden kis helye faliszekrények és fülkék beépítésére szolgál. Terrászok és a szükséges mellékhelyiségek egészítik ki az alaprajzot.

A kisebbik háztípus hallt, egy nagy nappali szobát (ebédlőt), terrászt és két hálószobát, konyhát, cselédszobát és kamrát foglal magában. Egy ilyen ház építési költsége 5000 korona.

A nagyobbik háztípus hallt, a földszinten két szobát (ebédlőt és nappalit), terrászt, egy nagyobb és két kisebb hálószobát és az ösz-szes szükséges mellékhelyiségeket foglalja magában. Ennek a háznak építési költsége 8700 korona.

A házak aránylag nagy kényelműek és teljesen modern beosztásúak. Ha még tekintetbe vesszük a művészi egyszerűséggel és ízléssel kiképezett homlokzatokat, a házak festői megjelenését, úgy ezek a legolcsóbb építkezések, a miket hasonló rendeltetéssel terveztek. Ez pedig fontos. Hisz éppen azt kell szem előtt tartanunk, hogy a családi ház megvalósítható vágya legyen a nem éppen gazdag polgárembernek is. Ezen a ponton az építőművészet a legszebb modern szociális kérdésekkel találkozik. Emez adja a feladatot, amaz megoldja. Látni való, hogy az így felfogott építőművészet nemcsak abban modern, hogy korunk szülötte, de abban is, hogy részt vesz társadalmi kérdéseink alakításában.

LYKA KÁROLY

TANULMÁNY BORUTH ANDOR  RAJZA
TANULMÁNY
BORUTH ANDOR RAJZA

TANULMÁNY RIPPL-RÓNAI JÓZSEF RAJZA
TANULMÁNY
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF RAJZA

EX-LIBRISEK VESZTRÓCZY MANÓ ÉS MOSONYI-PFIFFER HELMANN RAJZAI
EX-LIBRISEK
VESZTRÓCZY MANÓ ÉS MOSONYI-PFIFFER HELMANN RAJZAI

 
   Közreadja a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 2002