A BOBCATSSS szimpózium a könyvtáros és információs szakemberek és hallgatók évente megrendezett nemzetközi szimpóziuma, amely 300-400 embert vonz a világ minden tájáról. 2011 január 31. és február 2. között kerül megrendezésre Szombathelyen, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, az eisenstadt-i Fachhochschule Burgenland és az Oslo University College könyvtár- és információtudomány szakos hallgatóinak együttműködésében.
A BOBCATSSS 2011 Szombathely szimpózium átfogó címe: 'Finding new ways' (Új utak keresése). Ennek szellemében a résztémái:
-- innovatív módszerek, technológiák alkalmazása,
-- a tudásreprezentáló és közvetítő intézmények (könyvtárak, információs- és tudásközpontok) változó szerepei,
-- új felhasználói csoportok igényeinek feltárása,
-- új, mobil technológián alapuló információs szolgáltatások bemutatása,
-- infokommunikációs cégekkel való együttműködés bemutatása.
Bővebb információk a BOBCATSSS 2011 weboldalán: link

Az idei év trendjei között előkelő helyre küzdötték fel magukat a helyfüggő szolgáltatásokat lehetővé tévő szoftverek és alkalmazások. Alighanem az olvasók között sokan vannak, akik számára újdonság a helyfüggő szolgáltatás kifejezés. Az efféle szoftverek lehetővé teszik, hogy mobilkészülékünk segítségével bejelentkezzünk, 'becsekkoljunk' az általunk meglátogatott helyekre, legyen szó étteremről, kávézóról, bevásárlóközpontról, vagy éppen a postahivatalról. A bejelentkezéskor láthatjuk, ha valamelyik -- a szolgáltatást szintén használó -- ismerősünk ott tartózkodik-e, illetve láthatjuk, hogy barátaink hol vannak éppen. Jelenleg közel egy tucat cég kínál hasonló szolgáltatásokat, közülük a két legjelentősebb a Foursquare [ link ] és a Gowalla [ link ]. A felhasználók különböző virtuális díjat, vagy kitüntetést gyűjthetnek az aktivitásukért. 'A kitüntetések alkalmazásával a fogyasztókból játékosok lesznek, a különleges alkalmakra kreált kitüntetésekkel pedig a különböző márkákat be lehet emelni ebbe a játékba, 'brandesíteni' lehet a virtuális díjakat' -- mondta el Szabó Gergely, a Webisztán blog szerzője. A Starbucks kávézólánc például egyike azoknak a vállalatoknak, amelyik korán felismerte a helyfüggő szolgáltatásokban rejlő potenciált, és az üzleteikben a 'polgármesteri' címet megszerző felhasználóknak ingyenes ajándékokkal (egy-egy csésze kávé, sütemény) kedveskednek. (hvg)
-- Adjuk hozzá könyvtárunkat a Foursquare-hez, adjuk meg címét (megjelenik Google Maps-en), telefonszámát, twitter profilját. Megadhatjuk akár az aktuális nyitva tartást is, hiszen az adatokat a későbbiekben is módosíthatjuk. Címkéket is hozzárendelhetünk, mint például wifi, könyvtár, zene, film, stb. Ha valaki épp a közelben jár, s szeretne olyan helyet találni, ahol van wifi, akkor a könyvtárunk is megjelenik a találatok között.
Adjunk tippeket, lássuk el a látogatókat teendőkkel. A könyvtárak számára mindkettő hasznos -- kiváló módja annak, hogy a szolgáltatásainkról beszámoljunk, vagy rávegyük az olvasókat arra, hogy különféle dolgokat megtegyenek könyvtárunkban -- például pontot kaphatnak, ha beiratkoznak.
Adjunk hírt rendezvényeinkről. Ha megtettük, erre is be tudnak jelentkezni a játékosok, akár apró nyereménnyel is díjazhatjuk az első becsekkolót.
A Foursquare nem túl közismert még, és inkább a Twitter és Facebook felhasználók körében népszerű, de pont ezért nagyszerű módja annak, hogy kapcsolatba lépjünk egy nagyon aktív online mobil közösséggel. (davidleeking.com) (ref.: WKÁ)

A poszterek egyébként amelyeknek ma volt a bemutatója, számtalan példát szolgáltatnak erre a folyamatosan megújuló társadalmi párbeszédre, az újabb és újabb szolgáltatások kialakításara. Lehetett hallani például strandkönyvtárról (Koppenhága mellett az amageri strandon, ez nálunk is megy a Balatonnál), többfelé közös európai szinten formálódó képzési programokról, melyekben 5-6 tagállam is egyszerre partner, vagy a helsinki laptopszerviz könyvtári szolgáltatásról. Ez utóbbi sikerességében odáig jutott, hogy már jópár számítástechnikai szaküzlet és nagyáruház eladói is a könyvtárat ajánlják a segítségre szoruló ügyfelek figyelmébe. Lehetett találkozni lengyel és román fejlesztési lehetőségekkel, fiumei romaintegrációs programmal is. Hazánkat egy poszter képviselte a KI és a Publika Könyvtári Kor révén. Sajnos elég feltűnő, hogy az itthoni könyvtári világ innovativitása egyre inkább már a közvetlen szomszédainkkal (pl. Románia) sem látszik kiállni a versenyt...

Hazai felsőoktatási intézmények oktatói számára ez egyik legutálatosabb elfoglaltság, amikor publikációs jegyzéküket kell átírniuk -- a múlt hónapban leadotthoz képest más struktúra szerint. Pedig van megoldás -- mondjuk egy intelligens könyvtár(os) segítségével.
A dublini Trinity College (TCD) információs irányelveinek fontos pontja: információt csak egyszer szerezzünk be, és az tartassék naprakészen, felelősei által. Niamh Brennam könyvtáros, az Elsevier-szervezte webinárium második előadójaként beszámol az egyetemi kutatástámogató rendszer működtetéséről. A kutatásfejlesztés belső katalizátoraiként fő törekvésük, hogy időt és utánajárást takarítsanak meg a kutatók számára. A használók (egyetemi polgárok) kérései alapján(!) fejlesztett rendszer azon túl, hogy tartalmazza a kutatási profilt, segít a projektek menedzselésében, dokumentálásában, az eredmények elérhetővé tételében, együttműködik az egyetem webes felületeivel, adminisztrációs rendszerével, külső tudományos folyóirat-adatbázisokkal és open access repozitóriumokkal is. Az így összegyűjtött adatok üzleti intelligenciaként szolgálnak külső felhasználók számára is. A rendszer alapja az egyetemi tudás prezentálásának, értékelésének és menedzselésének. A rendszer dokumentumtárának készítői olyan részletekre is figyelnek, hogy 'keresőoptimalizálják' a rekordokat, ugyanis a be nem guglizható dokumentum lényegében nem is létezik -- mondja a könyvtáros. (ref.: MG)

2009. márciusában alakult a LIS Research Council (információs és könyvtári kutatási bizottság), melynek célja, hogy a meglévő kutatások jobb koordinálásával és menedzselésével nagyobb nyereségre tegyen szert a brit könyvtárügy. A kutatási információ eddigi szórványossága, a jó gyakorlatok szigetszerűsége miatti párhuzamosságok, a korlátozott információ-megosztás miatt a szakmában meglévő tudás kevéssé válik széles körben hozzáférhető tőkévé. A bizottság honlapján összegzi és Twitteren és RSS segítségével sugározza szét szakmén kívülre és belülre szánt információit pl. a kutatási pályázatokról, ösztöndíjakról, új kutatások eredményeiről, konferencia-meghívásról, kutatási lehetőségekről, vagy éppen kutatóknak szóló konzultációs lehetőségekről. A bizottság első konferenciáját júniusban tartotta. (ref.: MG)

Bár az ALA (amerikai könyvtáros egyesület) 2009-es felmérése szerint a városi könyvtárak negyedénél volt 15%-os költségvetés-csökkentés az USA-ban, a könyvtárak igyekeznek nélkülözhetetlenné tenni magukat a válság és a versenytársak közepette is. Sőt: akkor igazán. Eszközeik:
- közösségi szolgáltatások (programok és biztonságos környezet)
- hely biztosítása tanuláshoz
- egészségügyi asszisztencia
- álláskeresési információ, tanácsadás
- képzés (felkészítés munkavállalásra)
- e-közigazgatási központ
- wifi-övezet (a könyvtárak 82%-ában, 67%-ukban ingyenesen is)
Ezek hatására a könyvtárak a városok biztonságos és ingyenes szigeteivé váltak. Ráadásul -- ahogyan Susan Benton, az Urban Libraries Council ügyvezetője mondja: a könyvtár a gazdasági fejlődés mágnese. (ref.: MG)

A Corvinus Egyetem Központi Könyvtáráról és az Országos Idegen Nyelvű Könyvtárról jelent meg bejegyzés a holland könyvtári szakértő Mark Deckers blogjában. A szakember mindkét esetben hangsúlyozta az általa tapasztalt könyvtárosi lelkesedést, mely segít a gyengébb anyagi helyzetből eredő hátrányok kompenzálásában. A képekkel illusztrált bejegyzéseket követően a hozzászólók a magyar könyvtárak számára is lehetőségnek tartják a shop-koncepció alkalmazását. (MG)

Korábbi anyagunkban említettük a hollandiai Schalkhaar (Deventer város falusias körzete, 4600 lakossal) fiókkönyvtárat, melyben a shop-koncepció is tanulmányozható. Nézzük részleteiben:
A májusban újranyitott könyvtár jellegzetességei:
- a korábbi költségvetés -- 130 e euró/év -- nem változott
- a heti 15-20 órás nyitva tartás 55 órára bővült
- hagyományos értelemben vett iroda és tájékoztatópult nincs, a tér a használók számára felszabadítva, a könyvtárosi feladatok végzésére van asztal
- raktár sincs -- szintén olvasók számára átadva, a szabad tér így kb. 200 m2
- a kiskönyvtárban könyvtáros a nyitva tartási idő töredékében tartózkodik (Schalkhaarban a 10 órás nyitva tartási időből napi 2-5 órát) -- az esetlegesen eltűnő dokumentumok számát később vizsgálják
- önkiszolgálás: kikölcsönzés és vissza hozatal célberendezéseken, díjak fizetése, információkérés terminálokon ( videó: link )
- a biztonságot kamera nem vigyázza, a szomszéd helyiségben lévő kávézó munkatársai néznek rá a könyvtárra a könyvtárosmentes időszakokban
- erősen csökkent a helyben tartott szakkönyvek száma, viszont ingyenesen lehet bármit rendelni a tartományi ellátórendszertől (az azon kívüli rendelés díjköteles)
- a berendezés nagy tételben vásárolt olcsó anyagokból készült (pl. egyszerű műbeton padló, fémrács jellegű polcok, számítógépek)
- a használati-, késedelmi és távoli előjegyzési díjat a falon elhelyezett automata segítségével lehet befizetni
- az olvasó 'vezetése' a térben (a gyerekkönyvek mellett a romantikus, ill. női irodalom -- mert ez kedvez a gyerekes anyukáknak, a legkeresettebb könyvek a könyvtár végében -- hogy a kínálat többi részén is át kelljen haladni)
- a polcok 'olvasót bevonzó', enyhén rézsútos elhelyezése a középső 'kifutóra' nyitva
- a használói figyelmet a könyvekre, kínált portékára irányítják (pl. könyvekre irányított világítás, )
- természetszerűen megtalálhatók a DVD-k, játékprogramok, helyben is használgató például a Wii is.
- a könyvtári térben megtalálható a helyi részönkormányzat információs pontja, mely online, és meghatározott órákban alkalmazott által is igénybe vehető.
A fenntartási költség 60-70%-a bérjellegű kiadás, 10-15%-ot tesz ki a dokumentum-beszerzés, 20% körüli a rezsi. A költségvetés kb. 15%-a származik közvetlenül a használóktól, a többi a várostól és a tartománytól. (MG)

Előző lapszámunkban mutattuk a link videót. A könyvet visszahozó és újakat kikölcsönző hölgy a gomb megnyomását követő pillanatban tekintélyes hosszúságú ellenőrzőszemvényt kap. De nézzük sorjára, mi is van a hőpapíron:
- Üdvözlöm a Schalkhaaari könyvtárban!
- Ügyfélnév, kód és a mai dátum
- Ön az alábbi dokumentumokat kölcsönözte.
(és itt felsorolás 72 db(!) könyvről, címmel és lejárati dátummal)
- Előjegyzései: ... (szintén felsorolás)
- Köszönjük látogatását, viszontlátásra!
Talán érdemes megjegyezni, hogy a tartományi könyvtári rendszer bármely könyvtári egységéből kivett könyv bármely, a hálózathoz tartozó könyvtárba visszavihető. (MG)

A torontói közkönyvtár automata kölcsönző kioszkot tervez felállítani a város főpályaudvarán. Könyvtári azonosítókártyával a nap 24 órájában lehetne benne könyvet kölcsönözni. A koncepciónak már számos példája van Európában és az USA-ban. Az automatára emlékeztető gép kemény és puhakötésű könyveket, CD-het és DVD-ket kínál. A gépet olyan helyre telepítik, ahol lenne kereslet, de nincs mód könyvtári fiók telepítésére. Így költséghatékonyan szolgálhatják az igényeket. A dokumentumokkal teli berendezés ára teljes 200,000 dollár, fenntartási költsége évi 15.000 dollár. A fiókkönyvtár ugyanakkor milliókba kerül. (ref.: MG)

A Márai-sagával kapcsolatban nyilatkozik Harsányi László, az NKA volt elnöke. Jam - Kormányzati befolyás az NKA-nál? A Márai-programról az 5'20''-től.

Önkiszolgálást, magasabb szintű állománygazdálkodást, hosszabb nyitva tartási időt és felszabaduló munkáskezeket jelent a RFID. Ez a tapasztalata a Londoni Könyvtárak Konzorciumnak. A nagyváros lakosainak harmadát kiszolgáló könyvtári hálózat az utóbbi néhány év során folyamatosan vezeti be könyvtáraiba a rádiófrekvenciás azonosítást. Az elegendő kisebb felügyelet okán látványos munkaerő-megtakarítást érnek el pl. a sok teremre szabdalt könyvtárépületben. A fiókkönyvtárakban eltüntetik a könyvtárpultot, vagy csak egy marad belőle. A könyvtárosok figyelme pedig a referenszkérdések megválaszolására, vagy olvasóknak szánt rendezvényekre vagy éppen a nyitva tartási időben való ügyeletre összpontosul. (MG)

Az Európai Bizottság mindenképpen szabályozni akarja a rádiótechnikás azonosítók használatát. A testület a gyártókra bízta az adatvédelmi intézkedések kidolgozását, de azok eddig nem tudtak megállapodni.
Az adatvédelmi szakemberek szerint, ha valaki magával viszi a saját azonosítóját tartalmazó RFID-kártyáját, úgy az azon található számsor éppúgy személyes adatnak minősül, mint a címe, a neve vagy a telefonszáma. Az RFID-chipek csupán szenzorok, de a központi rendszerek e számsorok alapján azonosítják és különböztetik meg egymástól az egyes személyeket.

Öt év után távozik posztjáról Kitzinger Dávid, aki 2005 szeptemberétől irányította a nonprofit Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központot. Ügyvezetése alatt jelentősen bővült a cég feladatköre és mérete is: elindult a Nemzeti Audiovizuális Archívum, a Nemzeti Digitális Adattár és a Közadatkereső. Majd elindították a 77 Filmajándék akciót és 89-es tévéhíradókat publikáltak, valamint olyan nyílt szolgáltatások indultak el, mint a szabad elérésű magyar filmhíradók gyűjteménye, a Filmhíradók Online, a többezer hazai felvételt tartalmazó Gramofon Online, illetve a többszáz kormányzati gyűjtésű statisztikát kereshetővé tevő Közadat Portál.
'Mindemellett a társaság elméleti és jogszabályelőkészítő munkájával komoly lépéseket tett egy online közszolgálati információszolgáltatási modell kialakítása felé. Ennek gyakorlati megvalósításaként a decemberi indulásra előkészítette a hazai gyártású televíziós és rádiós műsorokat archiváló NAVA félmilliós online archívumának megnyitását a nagyközönség felé' -- fogalmaz a Kitzinger Dávid leköszönéséről szóló közlemény.
Az MNV Zrt. -- mint tulajdonos -- 2010. augusztus 9-i hatállyal dr. Kollarik Tamást nevezte ki a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának.

Filmriport a 17. perctől.

Harmincnégy láda könyvet, a volt Svájci Intézet könyvtárát adományozta Ódor László professzor az Agria Universitas Egyesületnek. A svájci nagykövet, aki meglátogatta a könyvtárat azt mondta: örömmel hallotta, hogy Egerben sokan forgatják majd ezeket a könyveket. Megígérte azt is: igyekeznek fejleszteni az állományt. Jelenleg az állomány kiegészítése és feldolgozása folyik, a kutatók előtt szeptembertől áll nyitva a könyvtár. Az a cél, hogy Egerben a svájci gyűjteményre alapozva egy multikulturális központot hozzanak létre.

A Research Information Network kutatása a térítéses elektronikus folyóiratok használati szokásait vizsgálta. Megállapítások:
- A használók egyharmada munkaidőn kívül használja őket.
- A keresések 40%-a a Google-ből érkezik
- A legtöbb használó kevés időt tölt a folyóiratok weboldalán, de többször visszatér
- A találatok átlagéletkora az élettudományoknál 48 hónap, a gazdaságtudományban 73 és a történelemben 90 hónap
- Az élettudományok keresői ritkán olvassák az absztraktokat a kiadó felületén.
S hogy ez milyen következtetésekre juttathat szolgáltatót és könyvtárakat? -- Részletek a blogban. (ref.: MG)

Sokan azt hiszik, hogy az információ már védett csupán amiatt, hogy digitális formában tárolják; ez azonban komoly félreértés, mivel éppen ellenkezőleg, a digitális médium sokkal sérülékenyebb. Mivel nagy mennyiségű digitális információ lát napvilágot, és megőrzésük nagyon költséges, melyhez jelentős pénzügyi forrásokra van szükség. Paradox módon, míg a digitális megőrzés még szigorúbb etikai alapokat igényel, bonyolultabbá is teszi az analóg anyagok számára kidolgozott etikai kereteket.

Nem probléma, ha nincs könyvtáros a családban, a 'Könyvlátó' [ link ] webes alkalmazás egy pillanat alatt segít megtalálni az ízlésünknek megfelelő olvasmányt. Elég megadnunk a legutóbb olvasott könyv címét és szerzőjét, és online könyváruházak, könyvklubok, könyves közösségi oldalak ajánlásai és eladási adatai alapján tippeket kaphatunk a következő olvasnivalóhoz. Sajnos, magyar könyvekkel nem szolgál, viszont díjazzuk a szép dizájnt, az egyszerű, felhasználóbarát funkciót és a készítők humorát.

A könyvtárnak mintegy 12 ezer kötetes az állománya, melynek most a fele elázott: a felnőtteknek ajánlott szakirodalom, enciklopédiák, lexikonok, szépirodalom, bestellerek és a gyermekirodalom egy része.
-- Azóta mást sem csinálunk, csak mentjük a könyveket. Kiteregettük, kinyitottuk és folyamatosan lapozgatjuk a köteteket, hogy száradjanak a lapok. Sajnos, a könyvek ázott szagúak, dohosak, a zöld penész is megjelent rajtuk. Pedig folyamatosan nyitva vannak az ablakok, sőt, huzatot is tartunk a gyorsabb száradás elősegítése érdekében. A penészes levegő állandóan kaparja a torkunkat.
Pallag Sándorné arra is emlékeztetett, a június 18-ai jégvihar után három hétig szárították a könyveket. Akkor is lebontotta a szélvihar az intézmény tetőszerkezetének egy részét. Júniusban 2620 könyv ázott át, ezekből több tucat használhatatlanná vált. A könyvtárvezető elmondta, az újabb elázás miatt előfordul, hogy 20?30 lap is összeragad, és amikor megpróbálják szétfejteni az oldalakat, szétszakadnak a borsos árú könyvek.

A dél-koreai, kínai és a japán nemzeti könyvtár képviselői a Nemzetközi Könyvtárszövetség (IFLA) svédországi konferenciáján írtak alá megállapodást arról, hogy hozzáférhetővé teszik egymás számára digitális könyvtáraikat.
Az északkelet-ázsiai országok információ- és tudástárának megnyitása teremti meg az alapját annak, hogy a három ország végre felülemelkedhessen az eltérő szempontok szerint értékelt történelmen és hozzájáruljon egymás kulturális és történelmi gazdagságához -- hangoztatta a dél-koreai nemzeti könyvtár igazgatója.
A dél-koreai könyvtár eddig mintegy 390 ezer könyvet és 540 ezer egyéb jelentős dokumentumot digitalizált. A kínai könyvtár tavaly szeptembertől elérhető elektronikus részlegében már 720 ezer könyv, köztük számos régi, a különböző ásatások során előkerült írásos emlék található. Japán viszonylag későn kezdett hozzá könyvei digitalizálásához, az elektronikus formátumban is elérhető művek száma jelenleg 210 ezerre tehető.

Utánajárt az RR Bowker az Amazon kijelentésének, miszerint az amerikai e-könyv-piac 70-80%-át uralnák -- 10-20%-ot rontottak ugyan a számaikon, viszont a vezető szerepüket így is megerősítették. Az elemzések szerint az Amazon részesedése leginkább 61%-ra tehető; a fennmaradó részből mintegy 20%-ot mondhat magáénak a Barnes & Noble boltja, 5%-ot a Sony. Érdekesség, hogy mintegy 7%-ban könyvtári letöltések is képviseltetik magukat.
A legtöbben még mindig Kindle-lel olvasnak e-könyveket (40%), de csak alig valamivel kevesebben (39%) olvasnak PC-n vagy laptopon. Az e-olvasók közel felét (49%) másoktól kapják ajándékba az emberek -- ami nem is meglepő, mivel még mindig az ár a legfőbb oka annak, ha valaki még nem használ e-olvasót.
Azok, akik már rákaptak az e-olvasás ízére, szinte mind drasztikusan hanyagolni kezdték a hagyományos, nyomtatott könyveket. Mintegy 50% teljes egészében elhagyta a papíralapú olvasást, 49% pedig nagyrészt.

A magyarországi munkaerőpiac, illetve társadalom a vizsgált készségek és kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat -- derül ki az Adult Literacy and Life Skills Survey (ALL Survey) nevű felmérésből. A nemzetközi kompetenciavizsgálat keretében elvégzett kutatás során hatezer, a 16-65 éves korosztályhoz tartozó magyart kérdeztek meg. Négy készséget vizsgáltak: a prózaolvasás, a dokumentumolvasás, a számolás és problémamegoldás készségét. A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar felnőtt népesség 28 százaléka mind a négy kompetencia hiányával küzd, és körülbelül a lakosság ugyanekkora hányadánál minden kompetencia magas szinten megtalálható. A felmérésben szereplő országok közül egyedül Magyarországon figyelhető meg ennyire "szimmetrikusan kettészakadt" társadalom.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarországi munkaerőpiac a vizsgált alapkészségekkel rendelkező munkavállalók tekintetében mindenképpen toleráló munkaerőpiacnak tekinthető. Azoknak a munkavállalóknak ugyanis, akik a vizsgált készségek közül akár csak egy esetében 'jó' szinttel rendelkeznek, szignifikánsan jobb lehetőségük van az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy készség területen nehézségekkel küzdenek. Más kérdés, hogy a magyar munkaerőpiac is -- hasonlóan a fejlett országokéhoz -- várhatóan egyre több készséget fog követelni a munkavállalóktól.
Az eredmények ismeretében tehát megéri akár költségvetési ráfordítások árán is növelni a négy vizsgált kompetencia közül legalább egyben -- de ott széles körben -- azoknak a leendő munkavállalóknak a készségszintjét, akik mind a négy kompetenciaterületen nehézségekkel küzdenek, és tartósan távol vannak a munkaerőpiactól.

A League of American Communications Professionals (LACP) 100 legjobb vállalati jelentését felsoroló listája szerint, a Henkel vállalati jelentése -- mely az éves pénzügyi jelentésből és a fenntarthatósági jelentésből áll -- a világ legjobbjai közé tartozik. A vállalat immár megszakítás nélkül, az ötödik alkalommal kapta meg az első helyért járó Platina díjat a fogyasztói cikkek-háztartás/személyes kategóriában, a pénzügyi kategóriában pedig második, Arany helyezést ért el.

A Symantec a következő tanácsokkal szolgál az információtárolás terén:
- A vállalatoknak kezükbe kell venniük az információtárolás feletti irányítást. A proaktivitás sokkal kifizetődőbb, mint várni a megfelelő terv megszületésére.
- A mentés nem azonos az archiválással. Egy pár hét elteltével a mentett adatokat automatikusan törölni vagy a hosszútávú tárolás érdekében archiválni kell.
- A deduplikáció alkalmazása minden lehetséges területen. Az egyre növekvő adattárolási igény, virtualizációs megoldások használata során nem ritka, hogy ugyanazt az adatot több példányban is eltároljuk ugyanazon az adathordozón. A deduplikáció segítségével megszüntethetők a többszörösen tárolt adatok által feleslegesen foglalt kapacitások, így nő a tárolókapacitás hatékonysága. A kisebb tárhely felhasználással kevesebb energiát fogyasztunk, és a kisebb méretű adathalmaz mentése is kevesebb időt igényel.
- A vállalatoknak jól kialakított irányelvekre van szükségük információtárolás terén, arra vonatkozóan, hogy mikor, milyen vállalati információt törölhetnek véglegesen. Az automatizált, irányelvek alapján működő törlési folyamat sokkal kevésbé kockázatos, mint az eseti, manuális megoldás. Azon válaszadók 46 százaléka, akik rendelkeznek akciótervvel, tegyenek meg mindent, hogy a papíron létező vállalati irányelveket betartassák alkalmazottaikkal. Az írott formában létező, de meg nem valósuló szabályok további peres ügyekhez vezethetnek.

Húsz éves profi pályafutás után a térdsérülései miatt felhagyott az aktív kosárlabda-játékkal Gulyás Róbert. A center őszintén beszél a magyar játékosokról, szurkolókról és a sportágat körülvevő közegről.
-- A Magyarországra igazoló külföldieknek ugródeszka vagy játékostemető az NB I?
GR: Ha ugródeszka lenne, akkor könnyebben igazolnának erősebb bajnokságba. Ötszáz játékosból csak néhányat tudnék mondani, aki megállta a helyét, Chris Monroe vagy Marcellus Sommerville ilyen. A hazai piac nem nagy és túl belterjes. A sportág hű tükörképe az országban uralkodó viszonyoknak. Sokan hiszik, hogy értenek valamihez, aki valóban konyít a szakmához, azt elnyomják. Nagy karrierről álmodó külföldi nem jön ide.
... A játékosok, vezetők, szurkolók is rá fogják valakire a vereséget. Jó kibúvó a csapatoknak. Először mást szidunk, csak utána nézünk tükörbe.

A papíralapú sajtóközlemények ideje rég lejárt. De milyen legyen a mű a közösségi média korában -- egyszerre célozva a nyomtatott és elektronikus média képviselőit -- a bloggerek mellett? -- Videó angol nyelven.

A főnök szabadságon, az ügyfelek nem pörögnek, a napi feladatok megoldásához pedig nem kell nyolc órás munka. Gyakori helyzetkép ez az irodai világból a nyári szabadságolási időszakban. A munkaidőt azonban valahogyan ki kell tölteni. Miként lehet hasznot húzni az üresjáratokból?
1. Iratok rendszerezés
2. Fájlok rendezgetése
3. Adatbázisok frissítése
4. Névjegykártyák adatainak bevitele
5. Szakmai tudás frissítése
6. Szakmai konferenciák áttekintése
7. Online nyelvtanulás
8. Önéletrajz frissítése
9. Online networking
10. Agytorna

Az OnlineMBA és a Wikipédia közösen adott közre pár érdekes tényt és kulisszatitkot; ezek között van pár, ami egyesek számára talán nyilvánvaló, de a legtöbb elég érdekes, sőt néha meghökkentő.
Azon országok netezői, ahol zordabb az időjárás, több wiki-bejegyzést készítenek. Ezért van sokkal több holland szócikk, mint pl. spanyol (utóbbiból 'csak' hatszázezer van).
Az aktív, sok bejegyzést készítő és ellenőrző Wiki-rajongókat 'Wikipedians'-nak nevezik. Természetesen bárki írhat/javíthat bejegyzést, ez a besorolás inkább csak azt mutatja, ki mennyire aktív. A wikinek pillanatnyilag több mint tizenkétmillió 'szerzője' van.
A Wikipédiában nincsen cenzúra, írhatunk szócikket nácikról, fétisekről, társadalmilag nem elfogadott dolgokról vagy akár perverziókról is. Van azonban pár feltétel, aminek meg kell felelni egy-egy szócikk publikálásakor. Ez konkrétan három szempont: pártatlan (szubjektív dolgoknak nincs helye a wikiben), enciklopédikus és ellenőrizhető. Ha mindezen szempontoknak megfelelünk, akkor bejegyzésünk publikálásra kerül.
A szócikkeket legtöbbször javítás céljából editálják (hiába... mindenki kritikus, ahogy a mondás tartja): a szerkesztők 69%-a nem szócikket ír, ellenben létező bejegyzéseket javít. Az önkéntes szerkesztők 19%-a felsőfokú végzettségű, ebből 4,4% doktorátussal is rendelkezik. 13%-uk nő, amit a wiki nagyon kevésnek talál, próbálják is javítani az arányt.
...

Az okosmobilok a telefonáláson és menedzserfunkciókon túl már nemcsak e-mailezésre és webböngészésre alkalmasak. Dugig tömhetők olyan programokkal, amelyekkel megkönnyíthetők a mindennapok vagy egyszerűen jól jönnek egy váratlan nehéz helyzetben. Összegyűjtöttük, mire jó még egy okosmobil -- azon kívül.
-- Telefonálás ingyen -- Nagyon sok okosmobil támogatja a wifit, melyen keresztül már Skype-olni -- azaz a neten keresztül ingyen telefonálni -- is lehet.
-- Irodalom és képregény a zsebből -- Bár az iPhone sem biztosít olyan kényelmes olvasási élményt, mint a valódi kötetek vagy az e-tintás olvasóeszközök, de ha váratlanul támad egy kis szabad időnk, egy novelláskötet például a Magyar Elektronikus Könyvtárból remek időtöltést nyújthat. Aki mégsem olvasna a képernyőről, választhatja a hangoskönyveket is, hiszen ezek többsége mp3 formátumú, amit a legtöbb telefon le tud játszani.
-- Kézikönyv, szó szerint -- A legtöbb lexikon, szótár és egyéb tudásgyűjtemény elérhető a weben, azaz a telefon böngészőjében is, de egy mobilképernyőn kissé más felhasználói felületre, s esetenként más funkciókra is van szükség, mint a számítógép képernyőjéhez tervezett weboldalakon. Éppen ezért a Wikipedia, IMDb és hasonló adattárak önálló programot kapnak, amikre könnyű rászokni -- a telefon inkább kéznél van, mint egy számítógép.
...

Hotbot, Webcrawler, Magellan és Excite... A fiatalabb generáció már nem is ismeri az előbbi neveket. Az idősebbek persze még emlékeznek rájuk, de vajon mi lett ezekkel a keresőkkel? Hová tűntek és miért? Hogyan jutottunk el addig, hogy már csak három-négy keresőt használunk (sőt a világ legnagyobb része csak egyet). Lássuk, mi lett a régi nagyokkal, és persze lássuk, milyen keresők is voltak a 'hőskorban'!
Open Text (1995-1997): A Yahoo partnerkeresője a kilencvenes évek közepén ugyanolyan népszerű volt, mint maga a Yahoo. Igaz, akkor még nem volt olyan kiélezett a verseny, mint manapság, így az OpenText és a Yahoo nem harcoltak, sőt szorosan együttműködtek. 1997-ben megszűnt.
Magellan (1995-2001): Nagy reményekkel indult, villámgyors kereső volt. Eleinte rohamosan növekedett a népszerűsége, majd utolérte a kapitalizmus végzete: 1996 végén felvásárolta őket az Excite. Az Excite innentől kezdve mindent elrontott a Magellánon, amit csak lehetett, a kereső népszerűsége rohamosan csökkent, végül 2001 áprilisában az Excite feladta, és bezárta a Magellán kapuit.
(folytatás a hír oldalán)

A brit Ancestry.co.uk [ link ] honlap 1861 és 1941 között készült végrendeletek millióit töltötte fel a világhálóra, miután gondos munkával digitalizálta a hagyaték sorsáról rendelkező dokumentumokat. A hatmillió végrendelet között a viktoriánus kor és az azt követő évtizedek nagy alakjainak rendelkezései is szerepelnek. Dickens és Darwin például mai árfolyamon számolva milliókat hagyott hátra, Marx ezzel szemben -- eszméinek megfelelően -- szinte nincstelenül halt meg.

Most őszintén, ki az, aki még sohasem tette fel magában (bátrabbak egyenesen a könyvtárosnak) e kézenfekvő kérdést. Többek között erre próbálunk mi is nap mint nap választ adni blogunkkal és az egyéb web2-es alkalmazásainkkal (lásd Kontakt menüpont), de most nem magunkat szeretnénk ajánlani.
Elképesztően izgalmas kezdeményezés [link ] tanúi lehetünk ugyanis a Twitteren [ link ], a Facebookon [ link ], a Flickr-en [ link ], illetve az egyes könyvtárosok saját blogjain: öt napon keresztül figyelhetjük a világ minden tájáról önkéntesen bekapcsolódó könyvtárosok bejegyzéseit arról, hogy épp mit csinálnak.
Jelen pillanatban a Twitter tűnik a legnépszerűbbnek a könyvtárosok körében, csak úgy ömlenek a friss bejegyzések [ link ]. Keresések, másolások, tűzriadó és evakuálás... és most csak az utolsó tíz perc bejegyzéseiből szemezgettem. Egy nap a könyvtárban -- öt napon keresztül...

Hatszáznál is több nevezés érkezett idén a Hírblogok kategóriába: közülük íme az általunk legjobbnak ítélt 50 blog. Egyúttal megtudhatjátok azt is, mik a kategória nyereményei...