Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél évfolyamok

2010



W. Kovács Ágnes
Mikulás Gábor

 

kiadja: GM Consulting

 

Partner a sajtófigyelésben

 

KIT hírlevél: 2010/5., febr. 3.

 

E lapszám szerkesztője: W. Kovács Ágnes

Tartalomjegyzék

Hírek

• Miért nem voltunk (vagyunk?) képesek kordában tartani az állománynövekedést?
• Tavaly februári sajnálatos események és utóélete
• Pályázati esélyegyenlőség és helyismeret -- Mennyire kihasznált a MOKKA?
• Szervezeti kultúrák mustrája -- 3. Teljesítménykultúra
• Pedig van teljesítménymutató nemzeti könyvtárak számára is
• Részben közvetlen térítéses könyvtárat terveznek Új-Zélandon
• Elindult az innovatív tanárok közösségi portálja
• Egy kezdő könyvtáros élményei a Budapesti Ügyvédi Kamara Könyvtárában
• A láthatóság forradalma
• Digitalizált székely mondavilág
• Digitalizálták a Zala Megyei Levéltár okleveleit
• Könyvtáros egyesületi SWOT -- helyüket és identitásukat keresik
• 350 milliós könyvtárfejlesztés a Debreceni Egyetemen
• Felgyorsul az információhoz jutás -- Győr, Csorna
• Ötven év, ötven könyv -- Miskolc
• Zenei emlékhelyek csokra -- Nagykanizsa
• Mennyire lesz népszerű az olvasás 87 millió forintból? -- kiderülhet projektzáráskor
• Érdemes-e beruházni a könyvtárakba? -- A válasz előtt: adatelemzés, összehasonlítás
• Jöhet az egységes, EU-szintű szerzői jogi rendszer
• Többdimenziós folyóirat-értékelés -- itt a SJR és a SNIP
• Könyvekre való hivatkozások: új mérce a bölcsészettudományi értékelésében
• Könyvtári blogok Magyarországon
• Romantikus kalózkönyvtár
• Hozza-viszi a könyveket a többi elítéltnek
• A Facebook az élet nélkülözhetetlen részévé válhat -- no de jelen van-e ott a könyvtár?
• Lyoni könyvtár--Google-megállapodás: 3,4 millió digitális francia könyvnél is több lesz

Analógiák

• A nagy szövegek tényleges következménye -- holland minta
• A pénz akár elég is lehetne az egészségügyben -- előbb a lyukat kell befoltozni

Kisszínes

• Internetre kerül a magyar folklórarchívum
• Internet: az agy karbantartója
• Minden harmadik ember szenved a munkahelyi stressztől
• A könyvtár csendjében -- szunyókáló olvasók
• Újrahasznosított katalógusszekrény

Információforrások

• Országossá bővül a Pécs2010 InfoPont hálózat
• Jelnyelvi Híradó -- az MTV anyagaiból fordít
• Torkos Csütörtök: Még ma foglalj asztalt!
• Lyukak a dzsessztörténetben -- bontatlan dobozokból ismeretlen felvételek


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha ezt a szolgáltató megváltoztatja, a forrás nem válik elérhetővé.


Hírek

Miért nem voltunk (vagyunk?) képesek kordában tartani az állománynövekedést?FEL

Ha úgy tesszük fel az állomány kérdését, lineáris felhalmozás vagy spirálisan haladó megújulás, azaz végtelenbe növekvő könyvhalmaz vagy tervszerű, tudatos selejtezéssel rendszeresen megújított köz- vagy bármilyen típusú könyvtári gyűjtemény, sőt önmagát meghatározott mennyiségi korlátok között tartó állomány, akkor alighanem mindenki a második opciót választja. Hiszen manapság éppen a technikai eszközök fejlettsége válthatja valóra a hatásos könyvtárközi együttműködés évszázados álmát, a könyvtárak közötti funkciómegosztás realizálását, s különösen a sokszor nyomasztó archiválási funkció célszerű gyakorlását hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Miért szembesültünk (vagy jelenidőben kellene fogalmaznom?) mégis újra meg újra a túlduzzadó állományok problémájával? Pontosabban: miért nem voltunk (vagyunk?) képesek kordában tartani növekedésüket? Valószínűleg több ok és érv szinergikus hatását fedezhetjük fel. Hadd soroljam fel néhányukat, rangsorolás nélkül: a könyvtáros szívesebben gyűjt és megőriz, semmint kivon és megsemmisít; 'jó, ha megvan, s nem kell könyvtárköziben kérni'; több munkával jár a kivonás, mint a beszerzés; rendkívül bonyolult a selejtezési eljárás (legalábbis legjobb emlékezetem szerint); ne sérüljön meg a gyűjtemény egysége és a gyűjtőköri szabályzat; van még helyünk; a megnövekedett állománnyal lehet érvelni nagyobb épületért, több munkatársért; annál tekintélyesebb a könyvtár, minél testesebb; a túlzottan nagy állomány bocsánatos bűn, de a könyvkivonás könnyen halálos lehet; stb. stb. (Papp István cikkének részleteit a szerző engedélyével közöljük. A 2009. máj. 10-i előadást a 3K 2009/8. száma közölte. A cikk a 3K oldalán márciustól lesz olvasható.)


Tavaly februári sajnálatos események és utóélete FEL

Zsidai József nagy port kavaró cikkében foglaltak link részben megvalósultak. Nem a szakma szolgáltatásfejlesztő proaktivitása hatására, hanem teljesen eredménytelen kármentési kísérletének asszisztálásával. Érdemes áttekinteni az egy éve megjelent Népszabadság-beli cikk link utóéletét is. A szakmát készületlenül érte a nyilatkozat a több évtizede súlyosbodó és a szaksajtóban többször publikált helyzetleírás sajtómegjelenése. A reakciók meghökkentően vegyes színvonalú áradata egyelőre nem cáfolta a cikkben jelzett 50% körüli porosodási arányt (az inkriminált érték Hollandiában 17.1%). Kiváltott viszont egy szakmai ellentmondásokkal terhelt etikai nyilatkozatot. A problémával két konferencia foglalkozott, az egyiken egy ezidáig unikális 'állománygazdaságtani' előadás hangzott el (később megjelent publikációként is). A cikk hatására feltételezett megszorítás nem következett be, némi konzervatív fordulat azonban kitapintható a szakma felszínén. A háttérben a könyvtárak apasztási tevékenysége viszont erősödni látszik, miközben diskurzusba kerültek könyvtári megtérülési mutatók is. A szakmai közbeszédben szalonképtelenebbé vált a 'kis nemzeti könyvtárak' koncepció. Esettanulmány készül a szakmai problémakezelés és kommunikálás mikéntjéről, illetve a heves reakciók lehetséges okainak szervezeti kulturális feltárása is folyamatban van. Az eset kronológiáját ld. az alábbi linken. (MG)


Pályázati esélyegyenlőség és helyismeret -- Mennyire kihasznált a MOKKA?FEL

A 'helyismereti csemege' a cikk végén található? -- Az 1997-es és a mostani MOKKA pályázatok kiírásakor is nyilvánvalóan az a cél, hogy a megrendelő lehető legjobb megoldást válassza ki. Akkor az eredeti nyertessel nem sikerült megvalósítani a rendszert, így került a képbe a második helyezett, a mostani e-Corvina. Most újra versenybe lehet szállni a lehetőségért. A játékszabályok, vagyis a pályázat és körülményei határozzák meg az esélyegyenlőség mértékét, a pályázatok értékelhetőségét és a megvalósíthatóságot is. A jelenlegi MOKKA rendszer sokéves, rögös úton haladó munka eredménye: van még mit javítani rajta, és azt sem tudni, igazán népszerű-e. Számunkra nyilvánvaló, hogy a könyvtáraknak sokkal több haszna lehetett volna a közös katalogizálásból, de érdemes megjegyezni azt is, hogy az e-Corvina is hatalmas lehetőséget hagyott ki azzal, persze az éves 5-7 millió forintos szoftverkövetési díjon felül, hogy proaktív kezdeményezés és fejlesztés helyett úgymond 'elvolt'. ...
Fontos lenne a már említett, de nem elérhető információk közzététele is, legalább az érdekelt pályázók részére. Milyen a MOKKA jelenlegi rendszerének kihasználtsága, honnan és milyen sűrűséggel használják, milyen hardveren fut most, és milyenen tervezik később működtetni. Kevés az, ha Gyüre 'csakazértis MOKKA és ODR' Péter mellékesen közöl erre vonatkozó információkat, legutóbb Szombathelyen, 2008-ban. Az ingyenes Google Analytics beépítése és az adatgyűjtés könnyen tálalható formában való gyűjtésének elindítása kb. 10 perces munka?


Szervezeti kultúrák mustrája -- 3. TeljesítménykultúraFEL

A teljesítmény kultúra főbb jellemzői:
-- a cél érdekében a szabályok áthághatók,
-- ösztönzők és mozgósítok a célok,
-- az emberek nem várnak 'nógatást', nem az eltöltött munkaidőt, hanem a teljesítményt nézik,
-- a cég és a munkatársak önbizalma erős, és mindenki kiválóságra törekszik.
Ez a kultúra valódi piacgazdaságban, normális versenykörülmények között működő cégek jellemző kultúrája. (további inf.: Menedzsment...)
-- Korábban ismertetett kultúrák: Hatalomkultúra: link Szerepkultúra: link


Pedig van teljesítménymutató nemzeti könyvtárak számára isFEL

A 2009 áprilisában megjelent Technical Report ISO 28118 Information and documentation -- Performance indicators for national libraries (nemzeti könyvtárak teljesítménymutatói; a továbbiakban: TR) 30 mutatót tartalmaz. Ötlete a 2005-ös IFLA konferencián Oslóban merült fel, mivel az ISO 11620 (könyvtárak teljesítménymutatói) szabvány a közkönyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak számára készült, a nemzeti könyvtárak céljaira nem felelt meg. A TR munkálatait az IFLA nemzeti könyvtári szekciója is figyelemmel kísérte. 233/2009 (ref.: Hegyközi I.)


Részben közvetlen térítéses könyvtárat terveznek Új-ZélandonFEL

Részben közvetlen kölcsönzési díjat tervez bevezetni Új-Zéland Touranga városának könyvtára. Könyvkölcsönzésenként először 50 centet terveznek szedni, amely később 80 centig felmehet. Ám ez a gyerekkönyvekre nem vonatkozik. Jill Best, a helyi könyvtár képviselőjeként elmondta: Az önkormányzat kérése volt, hogy a csökkentsük a könyvtárban az adófizetői hozzájárulás arányát, ezért próbáljuk ki a takarékosabb, részben közvetlen finanszírozást. Úgy tűnik, hogy az ötlet több nagyobb városi önkormányzat figyelmét is felkeltette, bár előbb kíváncsiak a tourangai lakosok reakcióira. Ha az ötlet beválik, Dánia után Új-Zéland lesz a második ország, ahol részleges térítést szednek a könyvtári kölcsönzésért. Touranga lakosainak 60 százaléka könyvtárhasználó. Az ő véleményük is számítani fog, amikor márciusban döntés születik a kezdeményezésről.


Elindult az innovatív tanárok közösségi portáljaFEL

Az Innovatív Tanárok Közössége (Innovative Teachers Network) a Microsoft Társ a Tanulásban (Partners in Learning) programjának egy nemzetközi kezdeményezése, amely mintegy 60 országban működik, és a világ egyik legnagyobb, tanárokat tömörítő közösségi hálózata, jelenleg másfél millió innovatív tanárral.
Napjainkban indult útjára a tanári közösségi hálózat magyarországi ága, az itn.hu [ link ], melyet Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási programjának vezetője mutat be.
...


Egy kezdő könyvtáros élményei a Budapesti Ügyvédi Kamara KönyvtárábanFEL

Most már több mint fél éve van annak, hogy gyakorlatilag újra kezdtem a szakmámat. Meglehetősen érdekes ebbe belegondolnom, hiszen szinte még el sem kezdtem... Új munkahelyem (mint azt már valószínűleg amúgy is mindenki tudja) a Budapesti Ügyvédi Kamara Könyvtára, amely tökéletesen más, mint az előző. Az alábbi pár pontban megpróbálom összeszedni, hogy mik az adottságok, lehetőségek, hátrányok stb. ...


A láthatóság forradalmaFEL

Minden könyvtár webre megy, interaktívan, legalább kétnyelvűen stb. -- legalábbis azok biztosan, akik TÁMOP-ot nyernek. Vajon mindez reális 2010-ben, vagy (ránézve minden más 'iparágra') súlyosan anakronisztikus törekvés ez, amelyet hosszú-hosszú ideje halogatunk? Ezenközben olyat is olvasni, hogy valaki reklámokkal teletűzdelt ingyenes szolgáltatókat ajánl 'nehéz helyzetben lévő könyvtáraknak'. Hogy is van ez? ...


Digitalizált székely mondavilágFEL

Székelyföldi mondák és legendák digitalizálását, illetve érintőképernyős térképen való rögzítését kezdte el egy székelyudvarhelyi vállalkozó.
Az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalának jelentése szerint a negyvenezer eurós (10,8 millió forint) program célja minél több emberrel megismertetni a székelyföldi monda- és legendavilág történeteit, és hozzájárulni a turizmus fejlesztéséhez. A munkálatok költségeit részben a Szülőföld Alap, a Verestóy Attila Alapítvány, az Eurotrans és Hargita Megye Tanácsa támogatja.
A projekt ötletgazdája elmondta, hogy ez a honlap legendagyűjtő helyként fog működni. A digitális elérhetőség előtt nyomtatva adják majd ki a legendatérképeket. A kézikönyveket minden székelyföldi iskolába el kívánják juttatni.
Az online legenda- és mondatérkép a már levédett legendarium.ro [ link ] honlapon lesz elérhető.


Digitalizálták a Zala Megyei Levéltár okleveleitFEL

Digitalizálták és interneten hozzáférhetővé tették a Zala megye helytörténeti lexikon 26 doboznyi, 15 ezer oldalnyi kéziratos gyűjteményét. A lexikon -- amely könyvalakban sohasem jelent meg -- a megye településtörténeti kutatásának kiinduló anyaga, melyben az Árpád-kortól egészen az 1996-os évekig megtalálható a legfontosabb történelmi események, források kivonata.
Az Országos Levéltár honlapján júliustól elérhetők lesznek az 1526 előtti, zömében pergamenre írott, latin nyelvű Zala megyei oklevelek is. Megkezdődött a 440 oklevél kivonatolása és fordítása is. Néhány éves kutatási program után így után bárki számára elérhető lesz valamennyi középkori latin nyelvű oklevél magyar nyelvű kivonata is.


Könyvtáros egyesületi SWOT -- helyüket és identitásukat keresikFEL

A [lengyel könyvtáros egyesületben a stratégiai] workshopokkal egy időben SWOT-elemzést is végeztek. Ennek alapján az egyesület erősségei
többek között, hogy a legnagyobb, legrégibb könyvtáros szervezet Lengyelországban, amely széles platformot nyújt a különböző könyvtári intézmények közötti tapasztalatcserére, és jelentős kiadói tevékenységet is folytat. A gyengeségek között szerepelt például az egyesületi aktivitás hiánya, a tervek megvalósításához nem elegendő pénzalapot nyújtó szűkös költségvetés, a csekély befolyás a könyvtárpolitika alakítására stb. Lehetőségként lehet számot vetni a külső pénzforrások körének bővülésével, az információs társadalom kiépítését célzó kormányprogrammal és az egyéb fejlesztéseket célzó programokkal, a nemzetközi kezdeményezésekben való részvétellel, a fiatalok megnyerésével, aktivizálásával stb. Fenyegető tényezőként fogalmazódott meg az átfogó stratégia hiánya /ez gyengeség, hiszen belső körülmény! -- MG/, a szakmához kapcsolódó negatív sztereotípiák, a könyvtári funkciók terén mutatkozó gyors ütemű változások, valamint az, hogy a döntéshozók nem kérik ki a könyvtárosok (jelesül az SBP) véleményét szakmai kérdésekben. Az egyesület küldetése (missziója) a könyvtárügy előbbre vitele, a könyvtárosi hivatástudat ('könyvtárosi identitás') fejlesztése, a környezeti integráció, a kívülállók számára attraktív, pozitív könyvtároskép kialakítása. 232/2009 ref.: Dancs Sz.)


350 milliós könyvtárfejlesztés a Debreceni EgyetemenFEL

Az egyetemi világ lelke a könyvtár évszázadok óta, s az marad a jövőben is, csak másképpen: a digitális szolgáltatásokkal kibővülve -- mondta Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem rektora a 350 millió forintból megvalósuló könyvtári fejlesztési projekteket bemutató rendezvényen.
Megemlítette a rektor, hogy lezárult az egyetem integrációjának első évtizede, aminek egyik legszebb példája a könyvtári integráció: a nemzeti könyvtári funkciót is betöltő intézmény új egységekkel bővült a Kassai úti campuson és az élettani központban. Az új kihívásokra azonban új válaszokat kell adni, ezt szolgálja az a 350 millió forintos könyvtárfejlesztési projekt, amelynek eredményeként jelentősen megváltozik a könyvtári szolgáltatások infrastruktúrája.


Felgyorsul az információhoz jutás -- Győr, CsornaFEL

Felgyorsul az olvasók információhoz jutása a győri és a csornai városi könyvtárban az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztés eredményeként -- mondta a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója pénteken sajtótájékoztatón.
Horváth Sándor Domonkos ismertetése szerint a két bibliotéka által létrehozott konzorcium nyolcmillió forintot nyert a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében. Az összegből informatikai eszközöket vásárolnak, amelyek az olvasók számára felgyorsítják az információhoz jutást. Így például könnyebben, gyorsabban elérhetnek elektronikus úton egy-egy olyan könyvet vagy dokumentumot, amely csak az ország nagy könyvtáraiban található meg.


Ötven év, ötven könyv -- MiskolcFEL

Egész éves programsorozattal ünnepli 50 éves jubileumát a Miskolci Városi Könyvtár. Egyik legfontosabb -- az olvasóközönséget megmozgató -- elem az 50 év, 50 könyv vetélkedősorozat. Mint azt Soltész Ágnes igazgatóhelyettes elmondta, két kategóriában (általános iskolások és idősebbek) 50-50 könyv címét tartalmazó ajánlólistát állítottak össze és szeretnék, ha a megmérettetésre nevezők minél többet olvasnának el közülük. Az elolvasást egy az adott műről szóló tesztlap kitöltésével és beadásával lehet igazolni. A február 1-én kezdődő és november 30-ig tartó vetélkedőben év közben is díjazzák a szorgalmas olvasókat, a legjobbak pedig a december elejére tervezett gálán vehetik át megérdemelt jutalmukat.


Zenei emlékhelyek csokra -- NagykanizsaFEL

A Halis István Városi Könyvtárban a minap, a magyar kultúra napi programsorozat keretében mutatták be Kocsis Katalin: Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye című kötetét. A szerzőt sokan onnét ismerik, hogy számos televíziós és rádiós műveltségi vetélkedőn nyert.
A bibliotéka zenei részlegét vezető Kocsis Katalin 345 oldalas, 225 képpel illusztrált könyvét a kötet kiadója, Czupi Gyula mutatta be az érdeklődőknek, kiemelve: a kuriózumnak számító kiadvány szerzője egy igazi lokálpatrióta, aki úgy rendezte az ismereteit Kanizsa zenei életéről, hogy azokat helyszínekhez kötötte.


Mennyire lesz népszerű az olvasás 87 millió forintból? -- kiderülhet projektzáráskorFEL

Egy hónap elteltével újabb nyertes pályázatról tartottak projektismertetőt a debreceni Méliusz központban. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett Tudásdepó-Expressz (TÁMOP 3.2.4-08) pályázaton a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ által vezetett konzorcium 8 nyertes könyvtára -- a Méliusz, Debrecen, Berettyóújfalu, Mikepércs, Hajdúnánás, Kaba, Püspökladány és Polgár intézménye -- 87 millió 224 ezer 800 Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatásban részesült -- mondta el Cs. Tóth János, a Méliusz központ igazgatója. A pályázat keretében idén január 1-jétől 2011. június 30-ig az olvasást népszerűsítő, az egész életen át tartó tanulást elősegítő programokat és szolgáltatásfejlesztéseket valósítanak meg -- részletezte a szakember.


Érdemes-e beruházni a könyvtárakba? -- A válasz előtt: adatelemzés, összehasonlításFEL

Finnországban már száz éve gyűjtik az egyetemi könyvtárakra vonatkozó adatokat, de csak néhány példa van arra, hogy hasznosítják is őket. Ugyanakkor ennek megvan minden feltétele. A felsőoktatási könyvtárakról gyűjtött statisztikai adatok 76%-a megfelel az ISO 2789 szabványnak, s 2002-től közös adatbázisban férhetők hozzá. Ebből idősorok állíthatók össze, egyéni szempontú kutatások végezhetők benne, és a mutatók számítógép segítségével automatikusan képezhetők. A könyvtárosok 'statisztikai analfabetizmusa' mégis szembetűnő: az adatokat évente szorgalmasan begyűjtik, majd elfelejtik.
Ha valaki csak a termelékenység szemszögéből vizsgálódik, a rövidlátó optimalizáció hibájába eshet. Egy szolgáltatás produktivitását a rá fordított források csökkentésével lehet növelni. Ez végső soron azt jelentheti, hogy meg kell szüntetni a kiadásokkal járó szolgáltatásokat. Tehát a 'megtakarítani és hatékonyabbá tenni' ideológiája mellett nagyon fontos a folyamatos beruházás, alkalmanként jelentős mértékben, a jobb eredmények elérése érdekében, hosszú távon a nemzetgazdasági és szellemi jóléte növelésére. (TMT 2009/11-12)


Jöhet az egységes, EU-szintű szerzői jogi rendszerFEL

A MIDEM 2010 nemzetközi zenei konferencia első napján a GEMA és a Német Zenei Kiadók Szövetsége bejelentette. hogy új európai kezdeményezést indítanak el. Dr. Harald Heker, a GEMA vezetője elmondta, hogy az akcióhoz eddig összesen nyolc európai szerzői jogi társaság csatlakozott. A legfontosabb céljuk egy egységes európai szerzői jogi rendszer kidolgozása és az elképzeléseiket már át is adták a brüsszeli döntéshozóknak. 'Az egyes szerzői jogi társaságok nem akarnak szétszóródni az európai információs és zenei piacon. Éppen ezért tartjuk rendkívül fontosnak és sürgető feladatnak a kollektív jogi rendszer kereteinek kidolgozását. A GEMA -- tudatosan -- kisebb szervezeteket is bevont a kezdeményezésbe, mivel szánunkra fontos a kontinens kulturális sokszínűsége' -- jelentette ki Dr. Harald Heker.


Többdimenziós folyóirat-értékelés -- itt a SJR és a SNIPFEL

Az impakt faktor mérése több sebből vérzik, de nincs más -- volt sok éven keresztül a szakemberek véleménye a folyóiratok és általában a kutatási teljesítmény mérése kapcsán. Most -- úgy tűnik -- változik a helyzet. A Scopus bevezette a kontextuális impaktot mérő SNIP-et és a szakfolyóiratok tudományos presztízsét mérő SJR-t. Részletesebben: Source Normalized Impact per Paper és a SCImago Journal Rank. Mindkét mutató több bibliometriai mérőszámot aggregál. A SJR a top folyóiratokat a jelek szerint feljebb tornázza, a SNIP pedig olyan területek impaktját növeli, ahol a kutatók átlag alatt citálják egymást. A Thomson Reuters 8000 körüli folyóiratot minősít impakt faktorral, a Scopus több mint 18.000 publikációt lát el mutatószámaival. A projekt szakmai támogatója a Leideni Egyetem professzora, Henk Moed.


Könyvekre való hivatkozások: új mérce a bölcsészettudományi értékelésébenFEL

A könyvközpontú bölcsészet- és társadalomtudományok terén végzett kutatási egységek értékelésében alkalmazható bibliometriai mércék még fejletlenek, ha összehasonlítjuk az elsősorban folyóirat-publikációkra alapozó természetés műszaki tudományokkal. Ezért a tanulmány egy könyves publikációkra alapozó szakterületekre kifejlesztett új mérőeszközt mutat be, a könyvekre való hivatkozások számát (libcitation count). Ez a szám azt mutatja meg, hogy egy adott könyv hány könyvtárban található meg. (Az adat a nemzeti vagy nemzetközi központi katalógusokba való bejelentésekből származik.) Amikor a könyvtárosok eldöntik, mit szereznek be olvasóik számára, egyben mérőeszközt is létrehoznak a könyvek kulturális hatásának a mérésére. Döntéseikben nem csak az olvasóközönség, hanem a könyvvilág ismerete (pl. a szerzők reputációja és a kiadók tekintélye) is szerepet játszik. A könyvekre való hivatkozások számából levezethetők mérőszámok, amelyekkel a kutatási egységek összehasonlíthatók. 218/2009


Könyvtári blogok MagyarországonFEL

Hat éve már, hogy egy 'Sorsha' becenevű hölgy internetes naplót, közismert nevén blogot indított könyvtári-informatikai témában, megteremtve ezzel a magyar biblio-blogoszférát. Az azóta eltelt időszakban számos új blogot indítottak intézmények és könyvtárosok, s ezek közül egyik-másik igen jelentős hírnévre tett szert. Tartalmukat széles körben ismerik, s gyakorta idézett forrásai a könyves szakmának. Átfogó, a magyar biblio-blogoszférát részleteiben bemutató írás azonban, egy 2007-ben megjelent kronológiától eltekintve nem készült. Ennek a hiánynak a pótlására született az alábbiakban olvasható tanulmány. (Hubay Miklós cikke)
-- Korábbi cikkünk a témában:
link


Romantikus kalózkönyvtárFEL

Egyszer elkezdtem egy cikket arról, hogy a nagy Könyvtár, Amiről Nem Beszélünk mellett akadnak apróbb kalózkönyvtárak is. Két éve egyszer már beszéltem néhány ilyen oldal üzemeltetőjével, de azóta nagyrészt eltűntek ezek a lapok. A kizárólag romantikus könyveket tartalmazó könyvtár üzemeltetője megválaszolta pár kérdésemet, második körre viszont már nem került sor. Itt van, amit tudok.
-- Egészen pontosan milyen könyveket tartalmaz a könyvtár?
-- Kizárólag csak romantikus könyvek találhatóak az oldalon. Főleg a régebben kiadottakat (az elmúlt 10-15 év), de az elmúlt évek, friss kötetei is elérhetőek.
-- Milyen forrásból származnak a művek? Magatok is digitalizáltok könyveket?
-- A könyvtár 90-95%-a teljesen saját digitalizálás. Mármint van egy kisebb csoport, akik nagyon lelkesen végzik ezt a tevékenységet, az ő munkájuk a könyvek nagy része. Elég sok kötetet magam digitalizáltam és max. 5%, amelyek más forrásból, a net 'sötét bugyraiból' származnak.
...


Hozza-viszi a könyveket a többi elítéltnekFEL

A zömök harmincas férfi azt mondja, szólítsam Könyvtárosnak. Mert ő a börtön könyvtárosa. Felveszi a többiektől a rendelést, és leszállítja a kért könyveket. 'A kalandregények és a krimik, Wilbur Smith és Ken Follett könyvei a legnépszerűbbek. Én inkább történelmi témájú könyveket olvasok, ókorról, középkorról' -- jelenti ki a börtön-bibliotéka kezelője.


A Facebook az élet nélkülözhetetlen részévé válhat -- no de jelen van-e ott a könyvtár?FEL

A Facebook közösségi portál több mint 100 milliós amerikai felhasználói táborával közel áll ahhoz, hogy az élet nélkülözhetetlen és technológiai szabványnak tekintett részévé váljon -- derül ki egy felmérésből.
A comScore piackutató adatai szerint a Facebook amerikai látogatóinak száma tavaly decemberben elérte a rekordnak számító 112 milliót, miközben a rivális MySpace-re 57 millió, a Twitterre pedig 20 millió felhasználó jelentkezett be az év utolsó hónapján. A Facebook 350 millió felhasználóval közel áll ahhoz, hogy a mindennapi élet nélkülözhetetlen és meghatározó technológiájává váljon.
A legnépszerűbb közösségi portál felhasználói decemberben ráadásul sokkal több időt, átlagosan 246,9 percet töltöttek online, míg a MySpace tagjai 112,7 percet a twitterezők pedig 24,3 percet voltak bejelentkezve.


Lyoni könyvtár--Google-megállapodás: 3,4 millió digitális francia könyvnél is több lesz FEL

Múlt heti lapszámunkban volt olvasható: 'Nostradamus jóslatainak egy 16. századi kiadása lesz az első francia könyv, amelyet a Google digitalizálhat az
ország elképesztően hatalmas kulturális örökségéből.' Mint arra Király Péter felhívja a KIT-nek és olvasóinak figyelmét: a Google már számos francia könyvet digitalizált. A books.google.hu-n pl. jelenleg 3 380 600 francia könyv található, ebből 451 593 teljes szöveggel. Amerikai IP-címről pedig még ennél is több, 1 790 600 érhető el teljes szöveggel. A friss cikk lényege, hogy most először sikerült francia tulajdonban lévő könyvet digitalizálni; hivatalos megállapodást kötni egy francia könyvtárral, konkrétan a Lyoni Városi Könyvtárral a digitalizálási együttműködésről.




Analógiák

A nagy szövegek tényleges következménye -- holland mintaFEL

Hollandiában magyar szemmel nézve egészen utópisztikus gyakorlat alakult ki a választási kampány során. Ott minden párt felkéri az ottani költségvetési hivatalt, hogy árazza be a pártprogramját öt évre, azaz számolja ki, hogy az adott párt ígéreteinek összessége öt év alatt hogyan hat az államháztartásra, és ebből a választók következtethetnek arra is, hogy milyen társadalompolitikai hatásokkal járna adott párt programja. Hollandiában odáig fejlődött ez az egész ügy, hogy nem tekintik komoly pártnak azt, amelyik nem áraztatja be a programját a független költségvetési hivatallal.
-- Miért van az, hogy könyvtárszakmai stratégiai programokban, vezetői pályázatokban nagyítóval is alig látni számokat? Talán azért, mert számonkérhetőek később? Vagy nincsenek is számítások? Vagy attól kedvezőtlenek lennének? Mindenesetre érdemes elgondolkodni pl. pályázatok, és általában közpénz-juttatások kapcsán: mekkora eredmény érhető el belőle. Pl.: nyertünk 10 új számítógépet -- mennyivel nőtt a használat? Sőt: a szomszéd könyvtár hasonló nyereményéhez képest mi hogy állunk? (MG)


A pénz akár elég is lehetne az egészségügyben -- előbb a lyukat kell befoltozniFEL

A helyes megállapítás a magyar egészségügyi ráfordításokkal kapcsolatban az, hogy kevesebbet költünk, mint régen, de nem keveset. ... 2007-ben hazánk egy főre eső egészségügyi kiadása 1.388 dollár volt, Lengyelországé pedig 1.035 dollár, vagyis a magyar 75%-a. Az alacsonyabb forrásból azonban lényegesen jobb egészségügyi eredményeket produkáltak, mint mi. Például a lengyel nők születéskor várható élettartama 2,4 évvel, a férfiaké pedig 1,8 évvel hosszabb volt 2007-ben, mint magyar társaiké. Továbbá a legtöbb betegségtípusban több beteget tudunk felmutatni 1.000 főre vetítve, mint a lengyelek, legyen az rosszindulatú daganatos, idegrendszeri vagy légzőrendszeri megbetegedés. Nyilvánvaló, hogy a magyar rendszer sokkal kevésbé hatékony, mint a lengyel -- ami pedig meg sem közelíti Európa élvonalát. Mi lenne ennek a megfelelő kezelési módja? Nem az, amit sok helyről hallani lehet, hogy hirtelenjében növeljük meg az egészségügy forrásait az adófizetők terhére. A lyukas tankú autóba sem érdemes több benzint tölteni, hanem először a tankot kell megfoltozni. Elsődlegesen arra kell választ keresni, hogy mi a jelenlegi alacsony hatékonyság oka. Melyek azok a területek, ahol tudnánk javítani a rendszer működésén, pénzt spórolni és azt a forráshiányos területekre átcsoportosítani. Magyarul, hol folyik el a rendszerből a pénz.




Kisszínes

Internetre kerül a magyar folklórarchívumFEL

Akár világszenzáció is lehet a Hagyományok Házának kezdeményezése: a ma még mágneses adathordozókon tárolt óriási folklórarchívumot bedigitalizálják és egy SQL alapú média-adatbázisban katalogizálják. A 220 milliós fejlesztésnek köszönhetően az eddig csak kutatók által elérhető, nehezen kezelhető és folyamatosan pusztuló állomány végre az internetre kerül. A nonprofit állami intézményként működő Hagyományok Háza öt éve digitalizálja és rendszerezi a folklórdokumentum-gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott emlékeket.
Az interneten is közzéteszik majd szellemi örökségünk kincseit. A rengeteg nehezen őrizhető és óvható népművészeti emlék így nem pusztán katalógusszámmal ellátott, 'raktárban porosodó' archív anyag lesz, de ismét élő néphagyománnyá válhat.


Internet: az agy karbantartója FEL

Öreg kutyát is meg lehet tanítani valami új trükkre -- mondják az UCLA tudósai, akik azt fedezték fel, hogy a középkorú és idősebb felnőttek agyának azon területei melyek a döntéshozatalért és a komplex érvelésért felelnek jelentős aktivitást mutatnak egy kis internetezés után.
Az UCLA kutatócsoportja 24 neurológiailag átlagos 55 és 78 év közötti önkéntesekkel végezte el a kísérletet. Az önkéntesek fele minden nap használta az internetet, míg másik részük csak nagyon kevés tapasztalattal rendelkezett a netezés terén. A kor a végzettség és a nemek aránya nagyon hasonló volt a két csoport között. A kutatásban résztvevők kereséseket hajtottak végre bizonyos előre meghatározott témákban, miközben fMRI-vel vizsgálták a agyukat.


Minden harmadik ember szenved a munkahelyi stressztőlFEL

Pánikrohamok, gerincproblémák, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívbetegségek, allergia, elhízás -- ezek a munkahelyi stressz lehetséges következményei. A stressz pedig a válság miatt egyre több cég munkatársát fenyegeti. A túlmunkázó és a munkamániás embereket korábban betegnek tartották, ma viszont sok cégnél ez a viselkedés az elvárás -- állítják szakemberek.


A könyvtár csendjében -- szunyókáló olvasókFEL



Újrahasznosított katalógusszekrényFEL

És még mondja valaki, hogy a számítógépes rendszerek korában a katalógusszekrényre már nincs szükség. :)




Információforrások

Országossá bővül a Pécs2010 InfoPont hálózatFEL

Február elsejétől országossá bővül az Európa Kulturális Fővárosa program népszerűsítésére, a lakosság és a turisták tájékoztatására létrehozott Pécs2010 InfoPont hálózat a Kulturális Központok Országos Szövetsége (KKOSZ) együttműködésének köszönhetően -- közölték az érintett szervezetek képviselői pécsi sajtótájékoztatójukon, amelyen bemutatták az EKF-program megújult honlapját is.


Jelnyelvi Híradó -- az MTV anyagaiból fordítFEL

A Hallatlan Alapítvány az MTV híreit egészíti ki jelnyelvi fordítással és publikálja heti rendszerességgel az alapítvány honlapján. Az oktatási célokat is szolgáló honlap az eFestival 2009 díjazottja.


Torkos Csütörtök: Még ma foglalj asztalt!FEL

Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Turizmus Zrt. a 2010-es Fesztiválok Éve keretében is meghirdette az immár védjeggyé vált Torkos Csütörtök akciót. 2010-ben az akció február 18-ára esik. Eddig ezernél is több étterem csatlakozott, és akár online is foglalhatunk asztalt. 2010-ben, a Torkos Csütörtök napján, azaz február 18-án a felhíváshoz csatlakozó éttermek vállalják, hogy az étel- és italfogyasztásból egyaránt 50%-os kedvezményt biztosítanak. A link honlapon megtalálhatjuk azon vendéglők listáját, amelyek február 18-án 50%-os kedvezményt biztosítanak teljes étel- és italkínálatukból, helyben fogyasztás esetén.


Lyukak a dzsessztörténetben -- bontatlan dobozokból ismeretlen felvételekFEL

Nincs könnyű dolga annak, aki a magyarországi dzsessz történetét szeretné kutatni. Központi archívum híján csak bizonytalan sorsú magángyűjteményekre, egy-egy könyvtár kicsinyke kollekcióira, külföldi archívumokra támaszkodhat -- mondja a Magyar Jazzkutatási Társaság elnöke.
Nincs olyan központi, hivatalos intézmény, amelyben az összes, a dzsessz (vagy épp a könnyűzenei műfajok) történetéhez kapcsolódó felvétel, kotta, szaklap, irat, szakirodalmi kiadvány megtalálható volna. A könyvtárak ez irányú gyűjteményei nagyon hiányosak, hiszen általában nem, vagy alig jut pénz állománybővítésre. Ha volna elég pénzük, akkor sem lenne egyszerű dolguk, egyes tételek ugyanis nagyon nehezen szerezhetők be.
Nem könnyíti meg a kutatók dolgát az sem, hogy a munkát nagyrészt saját maguknak kell finanszírozniuk, hiszen nincsenek kutatói ösztöndíjak, legfeljebb egy-egy lemez vagy könyv megjelentetési költségeinek egy részét lehet elnyerni pályázatokon (az eredményeket többnyire a jazzkutatas.eu [ link ] honlapon publikálják). A társaság, vagy a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány például saját, korábbi kiadványainak bevételéből teremti elő a pályázatokhoz szükséges önrészt egy-egy új lemez vagy könyv megjelentetéséhez.
Pedig úgy tűnik, egyre nagyobb az érdeklődés a dzsessztörténeti ínyencségek iránt itthon is: január harmadik csütörtök estéjén újraindult a Jazzlemez Klub a Szabó Ervin Könyvtárban, ahol havonta egyszer dzsesszkülönlegességeket, egy-egy korszak vagy európai nép meghatározó előadóit, felvételeit mutatják meg az érdeklődőknek. Az első esten a lengyel dzsessz volt terítéken.