EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 27/2. parcella < > Deák-mauzóleum

28. parcella

28-díszsor-1: Csemegi Károly /Nascher/ (büntetőjogász, politikus, miniszteri tanácsos, valóságos belső titkos tanácsos; igazságügyi államtitkár, kúriai bíró és tanácselnök, a Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke; az igazságügyi szervezeti törvények és az első magyar Büntető törvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex tervezeteinek kidolgozója; több korszerű eljárásjogi elv bevezetője; 1848-as honvéd őrnagy; Csemegi Ignác 1848-as honvéd százados bátyja) 1826-1899 [Donáth Gyula, 1902].

28-díszsor-3: Szilágyi Sándor (történész, publicista, tudományszervező, vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár; az első Pesti Hírlap, a Századok, majd a millenniumi A Magyar Nemzet Története, valamint Pauler Gyulával A magyar honfoglalás kútfői szerkesztője; a Történeti emlékek a magyar nép községi és magánéletéből, az Erdélyi Országgyűlési Emlékek, a Történeti Tár és a Magyar Történelmi Életrajzok megindítója; a betiltott Magyar Emléklap, Magyar Írók Füzetei, Pesti Röpirat és Nagyenyedi Album kiadója; az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Történelmi Társulat titkára; a pozitivista történetírás egyik első hazai képviselője, a korszerű levéltári kutatómunka módszereinek bevezetője; az Eötvös Károly-féle Balaton körüli utazás résztvevője; az MTA tagja; Szilágyi Ferenc történész fia) 1827-1899 [Fadrusz János, 1901].

28-díszsor-4: id. Ábrányi Kornél /Lászlófalvi és Mikeföldi Eördögh/ (zeneszerző, zenei író, esztéta, zenepedagógus, zongoraművész, emlékíró; az Országos Magyar Daláregyesület megalapítója és vezértitkára, a Zeneakadémia egyik megalapítója, tanára és titkára; a Zenészeti Lapok - az első jelentős magyar zenei folyóirat - megindítója és szerkesztője, a Zenészeti Közlöny szerkesztője; Ábrányi Alajos politikus fia, id. Ábrányi Emil publicista öccse, ifj. Ábrányi Kornél író és ifj. Ábrányi Emil költő apja, Ábrányi Lajos festő nagybátyja, Wein Margit operaénekesnő apósa, legifj. Ábrányi Kornél író, legifj. Ábrányi Emil zeneszerző és Csíkos Antónia festőművésznő nagyapja) 1822-1903. Sírfelirata: „A magyar zene uttörő apostola, magyar zeneköltő és író”

Vele: Geleji Katona Clementina /Klementin/ (felesége; írónő, publicista, zenekritikus, műfordító; Kölcsey Ferenc unokahúgának, Kölcsey Antónia írónőnek a lánya) 1856-1932.

28-díszsor-5: Mihalkovics Géza /Mihalkovich/ (orvos, anatómus, szemész, egyetemi tanár, dékán; a két bonctani intézet igazgatója, a budapesti tudományegyetem rektora; a hipofízis keletkezésének első leírója; az MTA tagja) 1844-1899 [1923 után].

28-díszsor-6: Teleszky István /Jajtelesz/ (jogtudós, író, politikus, a Polgári törvénykönyv tervezete öröklési jogi részének elkészítője, igazságügyi államtitkár, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének elnöke; Teleszky János pénzügyminiszter apja) 1836-1899 [Donáth Gyula; „Panaszos dal”, 1904].

28-díszsor-8: Borosjenői báró Atzél Béla (politikus, utazó, műgyűjtő, belsőépítész; a budapesti Park Klub megalapítója, az Országos Kaszinó igazgatója; császári és királyi kamarás) 1850-1900 [1904].

28-díszsor-9: Erkel Sándor (kora legnagyobb magyar karmestere; a Nemzeti Színház első karnagya, majd operai igazgatója, az Operaház igazgatója, főzeneigazgatója és vezető karnagya, az Országos Magyar Daláregyesület országos karnagya, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának elnök-karnagya; zeneszerző, üstdobos, cimbalmos, korrepetitor; Erkel Ferenc negyedik fia; ifj. Erkel József egyházi karnagy unokája, legifj. Erkel József operaénekes unokaöccse, Erkel Gyula és Erkel Elek zeneszerzők, valamint Erkel László karnagy öccse, Erkel Ilona zongoraművész és Erkel Sarolta zenepedagógus nagybátyja) 1846-1900 [Róna József - Márkus Géza - Kallós Ede, 1905].

28-díszsor-10: Czigler Győző /Zigler/ (építész, egyetemi tanár, Kabdebó Gyulával Az építészet története szerkesztője; id. Czigler Antal építész unokája, ifj. Czigler Antal építész fia) 1850-1905 [Kiss György - Dvorák Ede, 1906].

28-díszsor-11: Bartay Ede (zeneszerző, zongorapedagógus, az Országos Magyar Daláregyesület alelnöke, majd elnöke, Mátray Gábor halála után a Nemzeti Zenede igazgatója; 1848-49-ben minisztériumi tisztviselő; a Magyarhonban élő zenészek segélyző egyletének megalapítója; ő terjesztette az Országgyűlés elé a Zeneakadémia szervezeti tervét; Bartay András zeneszerző fia, ifj. Bartay András zongoraművész fivére) 1825-1901 [1902].

28-díszsor-13: id. Szemerjai Szász Károly (költő, író, irodalomtörténész, műfordító, esztéta, kritikus; 1848-as honvéd hadnagy; református püspök, egyházi író, szónok; Gyulai Pállal és Mentovich Ferenccel a Nemzeti színek kiadója; a Kisfaludy Társaság másodelnöke, az MTA tagja és másodelnöke; Szász Károly jogtudós fia, Szász Domokos református püspök, Szász Gyula költő és Szász Béla költő bátyja, Szász Polixéna /Iduna/ költőnő, majd Bibó Antónia férje, Szász Polixéna /Póla/ írónő, Szász Károly író és Szász Béla költő apja, Szász Károly irodalomtörténész nagyapja, Szász Károly költő, illetve Szász Béla író nagybátyja; Vargha Gyula költő apósa, Podmaniczkyné Vargha Ilona költőnő és Vargha Tamás író nagyapja, Vargha Balázs irodalomtörténész és Varga Domokos író dédnagyapja) 1829-1905. Sírfelirata: „Ama nemes harczot én megharczoltam...” (II. Tim. 4,7.)

Vele: Bibó Antónia (második felesége) 1837-1900 [Gerenday]. Sírfelirata: „Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet, a ki én bennem hiszen, ha meghal is él.” (János ev. 11,25.)

28-díszsor-14: Zichi és Vásonkeői Zichy Mihály (festőművész, világhírű grafikus és illusztrátor, cári udvari festő; a Pénteki Társaság megalapítója, a párizsi Kölcsönösen Segélyző Magyar Egylet elnöke; Zichy Antal író öccse, Zichy Szonja virágkötő-művész apja, Flesch Tivadar festőművész apósa) 1827-1906 [Stróbl Alajos - Gerster Kálmán, 1916].

28-díszsor-15: Zichi és Vásonkeői gróf Zichy Jenő (politikus, ügyvéd, utazó, Ázsia-kutató, műgyűjtő, múzeumalapító, adományozó, a Műemlékek Országos Bizottsága elnöke; a hazai alsó fokú iparoktatás megszervezője, az Országos Iparegyesület elnöke, az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás megszervezője; császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja; gróf Zichy Ödön politikus fia, gróf Zichy Ferenc főispán és gróf Zichy Domokos püspök unokaöccse, gróf Zichy Nándor közgazdász sógora, gróf Zichy Aladár miniszter nagybátyja, Szontagh Jenő főispán apósa) 1837-1906 [Kozma Erzsébet, 1909]. Sírfelirata: „Remélve tenni.”

28-díszsor-18: Jászai Mari /Krippel; Kripl/ (színművésznő, szavalóművész, kora legnagyobb magyar tragikája, a Kisfaludy Társaság Greguss-díja színészeti jutalmának első elnyerője; számos antik görög tragédia és Shakespeare-dráma hősnőinek első magyar alakítója, Az ember tragédiája első Évája; író, műfordító, publicista, akadémiai tanár; első férje Kassai Vidor színész) 1850-1926 [Miakits Károly - Szabó Jenő - Seenger Béla, 1915 előtt]. Sírfelirata:

„Jászai Mari volt míg élt

a ki itt im céljához ért.

Ti ittátok be lelkem lángját,

régi színházunk kedves kövei,

ti fogadjátok már ismerős öletekbe

kilobbant poromat.”

(Jászai Mari)

28-díszsor-19: Lechner Ödön (építész, építészeti író, a szecesszió és a modern építészeti törekvések nemzetközi jelentőségű mestere, a Magyar Építőművészek Szövetségének társelnöke; id. Lechner Nep. János építőanyag-gyáros unokája, Lechner Gyula festőművész öccse, Lechner János Ödön festőművész apja, Kismarty-Lechner Jenő és Kismarty-Lechner Loránd építészek nagybátyja, Szmrecsányi Ödön grafikus apósa) 1845-1914.

28-díszsor-20: Újházi Ede (színművész, színészpedagógus, akadémiai tanár, író, műfordító; az Operaház játékmestere) 1844-1915 [1923 után].

28-díszsor-22: id. Kisfaludi Madarász József (politikus, ügyvéd, író, költő, publicista; 1848-49-ben a Nép-Elem, majd a Debreczeni Lapok szerkesztője, 1832-től haláláig - ténylegesen ötvenöt éven át - országgyűlési képviselő, 1892-től többször a Képviselőház korelnöke; Madarász László politikus öccse) 1814-1915.

28-díszsor-23: Sipőcz László (árvaszéki elnök, jogi író, az árvaszék szervezeti és eljárási szabályainak kidolgozója; Sipőcz Jenő főpolgármester apja) 1848-1916.

28-díszsor-27: Rewentlowi báró Kaas Ivor (dán eredetű családból származó író, politikus, publicista, utazó; báró Kaas Albert egyetemi tanár apja, Ambrózy Gyula államtitkár apósa) 1842-1910 [1916]. Sírverse:

„Dánia vadviharos talaján hajtott ki családfád

S tégedet ősi hazánk nagyjai közt szereténk.

Lelked a zord észak viharát hordozta magában

Míg rá fényes egünk hinte derüs ragyogást.

Igy nyer acélos erőt aranyos színt mesteri tollad

Irtva tiporva gonoszt, védve a szent ideált.

Krisztusi hit igazát epekedve, rajongva kerested

S mint a szelid szeretet, otthonod éke vala.”

(Raffay Sándor)

28-díszsor-28: Türr István (császári hadnagy, majd piemonti százados, badeni ezredes, hadianyag-beszerző, hadvezér; 1860-ban tábornok, Garibaldi első hadsegéde, hadseregének főfelügyelője; az itáliai magyar légió egyik megszervezője és főfelügyelője, Nápoly katonai parancsnoka, az olasz királyi hadsereg altábornagya, diplomata; vízügyi-csatornázási vállalkozó, Ferdinand de Lesseps-vel a Panama-csatorna építése előkészületi munkáinak irányítója, a Korinthoszi-csatorna építésének megkezdője, a magyarországi Ferenc-csatornahálózat tervezője; a Corvina Társulat megalapítója, szabadkőműves nagymester; emlékíró, publicista; III. Napóleon rokona) 1825-1908.

28-díszsor-29: Lung György (várospolitikus, a Magyar Dalosszövetség elnöke) 1847-1906 [Gémes Gindert Péter, 1910].

28-díszsor-30: Fadrusz János (szobrász- és iparművész, grafikus; Deréky Anna festőművész férje) 1858-1903 [saját műve, első változat: 1891; felállítva 1926-ban]. Sírfelirata: „Ezt a feszületet, mely az Ő alkotása, sirjára állította Budapest székesfőv. közönsége.”

28-díszsor-34: Nagyselmeci Toldy József (Budapest főügyésze) 1838-1900.

28-díszsor-35: Alsóviszokai Gerlóczy Károly (jogász, 1873-tól 1897-ig Budapest első alpolgármestere, a városi egészségügy és az 1885-ös országos és az 1896-os millenniumi kiállítás egyik megszervezője, a főváros képzőművészeti szakbizottsága létrehozásának kezdeményezője; Kauser József építész sógora, Gerlóczy Gyula jogász bátyja, Gerlóczy Zsigmond belgyógyász apja, Gerlóczy Géza belgyógyász és Gerlóczy Gedeon építész nagyapja) 1835-1900 [Szécsi Antal, 1890].

28-díszsor-36: Kamermayer Károly (jogász, 1848-as honvéd főhadnagy; 1873-tól 1896-ig Budapest első polgármestere, az új közigazgatási rendszer kiépítésének vezetője; polgármestersége alatt indult meg Budapest világvárossá fejlődése; Kamermayer József gyárigazgató fia) 1829-1897 [Donáth Gyula; „In memoriam” vagy „Klió”, 1901]. Sírfelirata: „Az egyesült székesfőváros első polgármestere volt, hatalmas fejlődésének, magyarosodásának vezére, negyven évi hű szolgálat után diszpolgára.”

28-díszsor-37: Papp-Váryné Sziklay Szeréna (költőnő) 1881-1923 [Horvai János, 1925]. Sírverse:

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában

Hiszek egy isteni örök igazságban

Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen”

(Sziklay Szeréna: Hitvallás)

Vele: Papp-Váry Elemér (férje; tábornok) 1870-1925.

28-díszsor-38: Horánszky Nándor (politikus, ügyvéd, kereskedelemügyi miniszter; gróf Apponyi Alberttel a Nemzeti Párt megszervezője, a párt alelnöke, majd elnöke; Horánszky Lajos politikus apja) 1838-1902 [Gerenday, 1904].

28-díszsor-39: Tóth Lőrinc (jogtudós, író, költő, politikus, publicista, kritikus; a Kisfaludy Társaság jegyzője, majd titkára, a Védegylet titkára; 1848-ban az Igazságügyi Minisztérium állami ügyészi osztályának vezetője; a Kúria tanácselnöke; az MTA tagja, ügyésze és pénztárosa) 1814-1903 [Gerenday; 1904].

28-díszsor-40: Lotz Károly (festőművész, grafikus, a 19. századi magyarországi monumentális festészet egyik legjelentősebb képviselője; mintarajziskolai tanár, a Női Festőiskola igazgatója, a második Festészeti Mesteriskola vezetője) 1833-1904 [Pásztor János, 1930].

Vele: Lotz Kornélia /Magassy Dénesné/ (gyámleánya és egyik állandó modellje; Jakobey Károly festőművész lánya) 1875-1948. Sírfelirata: „Művészatyádnak ideálja, megihletője, mindene.”

28-díszsor-41: Bessenyői és Örvendi Beöthy Ákos (politikus, publicista, író, az MTA tagja; Beöthy Ödön politikus fia) 1838-1904 [Zala György, 1906].

28-díszsor-42: Bartha Miklós (politikus, író, publicista, az Ellenzék című lap megindítója és szerkesztője, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ egyik megalapítója, az Ugron-párt elnöke) 1848-1905 [Kallós Ede - Tátray Lajos, 1907].

28-díszsor-43: Náday Ferenc /Navratil/ (színművész, rendező, akadémiai tanár; Náday Béla színész apja, Tasnády Ilona színésznő apósa) 1840-1909.

Vele: Widmár Katalin /Vidmár, Vidmar/ (felesége; olasz származású opera- és hangversenyénekesnő, az első magyarországi Carmen) 1851-1935.

28-díszsor-46: Kisfaludi és Lubellei báró Lipthay Béla (politikus, jogász, 1848-as honvéd százados; Baranya és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja; műgyűjtő, mecénás) 1827-1899 [Donáth Gyula, 1903]. (A síremlék eredetileg a 28-1-119. számú sírhelyen állt.)

Vele: báró Lipthay Béláné von Mack Amália (műgyűjtő, adományozó) 1840-1915.

28-1-1: Schwimmer Ernő Lajos (bőrgyógyász, egyetemi tanár, az István Kórház főorvosa, a poliklinika egyik létrehozója; a bőrgyógyászati klinika és a rendszeres egyetemi bőrgyógyászati oktatás megalapítója) 1837-1898.

28-1-3: Szathmáry György (író, művelődéspolitikus, műfordító; pedagógiai író, publicista, az Igazmondó helyettes szerkesztője, a Hunyadi Album és a Szabadelvű Párti Naptár szerkesztője; miniszteri tanácsos, az MTA tagja) 1845-1898 [Gerenday, 1899]. Sírfelirata: „A nemzeti állam és népoktatás bajnokának közadakozásból a magyar néptanitók.”

28-1-5: Márkosfalvi Barabás Miklós (festőművész, grafikus, litográfus, a biedermeier festészet és a 19. századi arcképfestészet legnagyobb magyar mestere; fotográfus, emlékíró; Pest művészeti életének és művészeti központtá válásának meghatározó jelentőségű alakja, az első művészetéből megélni tudó magyar festőművész, a Képzőművészeti Társulat megalakításának kezdeményezője, igazgató-elnöke; az MTA tagja; Barabás Henriette és Barabás Ilona festőnők apja, Szegedy-Maszák Hugó publicista apósa, ifj. Demjén László festő és Szegedy-Maszák Leona festőnő nagyapja) 1810-1898 [Telcs Ede, 1905].

28-1-27: Télfy Iván /Zima/ (klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár; jogász, ügyvéd, statisztikus, a Védegylet jegyzője; számos külföldi tudományos társaság és az MTA tagja) 1816-1898.

28-1-39: Benedek Béla (építész) 1864-1902.

28-1-55: Ráday Iván (miniszteri tanácsos, a Magyar Állami Nyomda igazgatója) 1883-1945.

28-1-?: Köllő Miklós (szobrászművész; Borsos Miklós szobrászművész apjának nagybátyja) 1861-1900 [egykori síremléke: Gerenday, 1905]. (A 28-21-55. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-1-?: Bethleni gróf Bethlen Miklós /Bolnai/ (író, költő, kritikus, publicista, színművész; 1848-as honvéd százados; a Színházi Naptár, a Népszínházi Évkönyv, a Diplomatische Wochenschrift, a Honvéd katonai lap, a Polgár és Honvéd, valamint Correspondance Hongroise szerkesztője; gróf Bethlen János kamarás fia, gróf Bethlen Olivér 1848-as honvéd alezredes öccse) 1831-1899. (A 28-18-24. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-1-?: Toperczer Ilka /Kühnelné/ (operaénekesnő) 1847-1876. (A 28-1-101. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-1-?: Kautz Gyula (közgazdász, jogász, író, politikus, akadémiai, majd egyetemi tanár; az Osztrák-Magyar Bank al-, majd főkormányzója; a kiegyezési tárgyalások gazdasági szakértője; valóságos belső titkos tanácsos, az MTA tagja, másodelnöke; Kautz Gusztáv jogtudós bátyja) 1829-1909. (A 28-1-131. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-1-?: Németkeresztúri báró Dóczy Lajos /Dux; Dóczi/ (költő, író, műfordító, publicista; miniszterelnökségi titkár, közös külügyminiszteri udvari és miniszteri tanácsos, külügyi sajtófőnök; 1900-tól báró; báró Beck Miksa osztrák miniszterelnök feleségének első férje) 1845-1919. (A 28-1-34. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-1/a-3: Lechner Ágoston (jogtudós, statisztikus, jogtörténész; akadémiai, majd egyetemi tanár, dékán, a budapesti tudományegyetem rektora; Lechner József vízépítő mérnök fia) 1834-1901.

28-1/a-15: Péterfy Jenő (kritikus, irodalomtörténész, esztéta, filozófus; egyetemi tanár, esszéíró, zenei író, publicista; öngyilkos lett) 1850-1899 [Donáth Gyula; „Minerva-herma”, 1901].

28-1/a-27: Lubrich Ágoston /Lubrich Ágost/ (pedagógus, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja) 1825-1900 [Damkó József]. Sírfelirata: „A keresztény nevelés bajnokának álliták tisztelői tanítványai és rokonai.”

28-1/a-28: Polgár Lajos 1820-1892 [Gerenday].

28-1/a-38: ifj. Branyicskai báró Jósika Miklós (százados, császári és királyi kamarás; báró Jósika Miklós író első házasságából származó fia, báró Jósika Sámuel politikus feleségének nagybátyja, báró Jósika Kálmán publicista unokatestvére) 1821-1900.

28-1/a-39: Laufenauer Károly (orvos, elme- és ideggyógyász, egyetemi tanár; a lipótmezei országos elmegyógyintézet, majd a Rókus Kórház főorvosa, az MTA tagja) 1848-1901 [Gerenday].

28-1/a-42: Rothermundt Gyuláné [Kosztolányi Kann Gyula, 1900].

28-1/a-44: Taktaharkányi báró Harkányi Károly /Koppel/ (Harkányi Frigyes politikus öccse, báró Harkányi Béla csillagász apja, Harkányi János miniszter nagybátyja) 1832-1901.

28-1/a-47: Csongrádi Forgó István (üvegfestmény-nagykereskedő, az Országos Üvegfestészeti Intézet megalapítója és igazgatója) 1833-1901.

28-2-1: Alsócsernátoni Csernátony Lajos /Cseh; Csernátoni/ (publicista, 1848-49-ben Kossuth Lajos titkára, a Marczius Tizenötödike egyik szerkesztője, a Honvédelmi Bizottmány titkára; in contumaciam halálra ítélték; politikus, az Ellenőr szerkesztője, kora magyar politikai publicisztikájának egyik legjelentősebb képviselője, az első hazai sportrovat megindítója) 1823-1901 [Gerenday - Szendéné Dárday Olga, 1902].

28-2-14: Harrach József (zenetörténész, zenei író, esztéta, kritikus; a Zeneakadémia tanára és titkára) 1848-1899.

28-2-?: Mihalyik Szidor (gyógypedagógus, a vakok budapesti intézetének igazgatója, a Braille-írás magyarországi használatának bevezetője; a Vakok Országos Önképző-, Segélyző- és Nyugdíjegyletének megalapítója, a vakokról szóló első magyar nyelvű szakkönyv szerzője, a vakok zenei és ipari oktatásának hazai bevezetője) 1837-1901. (A 28-8-8. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-2-?: Szlováni Beöthy Zsigmond (költő, író, zeneszerző, politikus; ügyvéd, bíró, jogtudós, publicista; 1848-49-ben közoktatásügyi miniszteri titkár; az egyik első magyar nyelvű közjogi munka szerzője; id. Beöthy László író bátyja, id. Szinnyei József bibliográfus sógora, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja, Rákosi Szidi színésznő apósa, ifj. Beöthy László színigazgató és ifj. Beöthy Zsigmond színész nagyapja) 1819-1896. (A 28-9-29. számú sírhelyen temették el, sírköve rossz helyen áll.)

28-2-103: Wohl Janka (költő- és írónő, publicista, műfordító; A modern asszony breviáriuma szerkesztője; Wohl Stefániával híres irodalmi szalon működtetője, valamint a Divat és a Nők Munkaköre - a későbbi Magyar Bazár - szerkesztője) 1846-1901.

Vele: Wohl Stefánia (húga; írónő, műfordító) 1848-1889.

28-2-160: Bercsényi Béla /Helfer/ (színművész, író, költő, műfordító, akadémiai tanár, A színpad című folyóirat szerkesztője) 1844-1901 [1919 előtt]. Sírverse:

„Művész volt, egyesült benn nagy szív és fényes elme,

Oltára volt a szinpad. - A művészet szerelme.

S bár múló alkotás az, mit a szinész teremt,

Alakjai hatása túlélik a jelent.

És a halál kárpitja, amely föléje dől,

El nem takarja lelkét síró szemünk elől!

A fáklya bár kihamvadt, de fénye él tovább,

Ezer tanítvány őrzi lelkében láng-nyomát,

S amerre magyar szinen magyar nyelvünk zeneg,

Ott hymnust énekelnek az Ő eszméinek.

Nem hal meg az egészen, ki nemzetének él,

Csak azt mi benne múló, takarja szemfedél.”

(Váradi Antal)

28-4-23: Schédy Sándor (gyógyszerész, a magyar gyógyszerészeti szakirodalom egyik megalapítója, az Magyarországi Gyógyszerészegylet létrehozója és titkára, a Gyógyszerészi Hetilap és a Gyógyszerészek Naptára szerkesztője) 1831-1902.

28-6-43: Kis- és Nagypirithi Tolnai Lajos /Hagymássy/ (író, költő, református lelkész; Molnár Zsigmonddal a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság megalapítója; az Irodalom és a Képes Családi Lapok szerkesztője) 1837-1902.

28-7-1: Weszely István 1861-1901 [Donáth Gyula].

28-8-1: id. Jobbateleki Szathmáry Árpád (színművész, énekes, rendező; Farkas János színész unokája, Szathmáry Dániel és Farkas Lujza színészek fia, Farkas Lajos színész unokaöccse, Szathmáry Károly színész öccse; Patika Hermin, majd Hunyady Margit színésznők férje, ifj. Szathmáry Árpád színész apja, Schuster Mari színésznő apósa) 1847-1901 [Gerenday].

28-8-21: Sóltz Vilmos /Sólcz/ (kohómérnök, akadémiai tanár, tanszékvezető, a selmecbányai akadémia igazgatója; az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalapítója és ügyvezető alelnöke; gyárigazgató, főbányatanácsos; Sóltz Gyula erdőmérnök bátyja) 1833-1901 [Damkó József - Hikisch Rezső]. Sírfelirata: „Legyen meg a te akaratod.”

28-10-8: Nagy Ignác (író, költő, publicista, zenekritikus; 1849 után az első szépirodalmi lap, a Hölgyfutár egyik megindítója és szerkesztője; a Rajzolatok és a Jelenkor segédszerkesztője; a Színműtár, a Külföldi Regénytár és az Új Külföldi Regénytár szerkesztője; a Kisfaludy Társaság segédtitkára, az MTA tagja) 1810-1854 [1901].

28-11-22: Brodszky Sándor (festőművész, fotográfus) 1819-1901.

28-13-13: Balázs Kálmán (cigányprímás, zeneszerző; 1848-49-ben tábori zenész) 1835-1900.

28-14-17: Gehring Miksa („Baden nagyhercegi udvari zenész”) 1863-1900.

28-16-14: Alsóeőri Györök Leó György (festőművész, grafikus, illusztrátor, régészeti író; mérnök, tengerésztiszt, őrnagy, a párizsi kommün résztvevője; öngyilkos lett) 1847-1899. Sírfelirata: „Szenvedésekkel teljes életed delén erőd végre elhagyott s pihenni kívántál, nyugodj tehát békében.”

28-középen: ifj. Kisjenői Antall József (politikus, 1990-től 1993-ig a demokratikus Magyarország első miniszterelnöke; történész, muzeológus, levéltáros, könyvtáros; orvostörténész, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár igazgatóhelyettese, megbízott főigazgatója, majd főigazgatója; 1956-ban az FKgP egyik újjászervezője és a Keresztény Ifjúsági Szövetség egyik megalapítója; a Magyar Demokrata Fórum egyik megalapítója, elnöke, frakcióvezetője, az Európai Demokrata Pártok Uniója és a genfi Európa Mozgalom alelnöke és Magyar Tanácsának tiszteletbeli elnöke; a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligája budapesti tagozatának egyik megalakítója, a Magyar Piarista Diákszövetség egyik megalapítója, ügyvezető alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága orvostörténeti albizottságának elnöke, a Magyar Orvostörténeti Társaság elnöke, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke, az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője; id. Antall József miniszter fia) 1932-1993 [Melocco Miklós, 1999].

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 27/2. parcella < > Deák-mauzóleum