EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 17/1. parcella (1960-): Budai Pantheon < > 17/3. parcella

17/2. parcella

17/2-1-1: Vadnay Andor (politikus, publicista, jogász, közgazdász, Csongrád vármegye főispánja; a magyarországi antiszemita mozgalmak egyik vezetője) 1859-1901 [Kallós Ede; „Kubikos”, 1905].

Vele: id. Perneszi Siklóssy Gyula (apósa; szemész, főorvos, egyetemi tanár, a Rókus Kórház szemészeti osztályának újjászervezője; ifj. Siklóssy Gyula szemész apja) 1839-1901.

Szászi Szászy-Schwarz Gusztáv /Schwarz/ (jogász, egyetemi tanár, a magyar Polgári törvénykönyv tervezetének egyik elkészítője; az MTA tagja) 1858-1920.

17/2-1-11: Anthes György /Georg Anthes/ (német származású opera- és oratóriuménekes, énekpedagógus, főiskolai tanár; számos Wagner-szerep első magyarországi előadója, az Operaház főrendezője) 1863-1922.

17/2-1-13: Beszédes János László (szobrászművész, festőművész, kartográfus, utazó) 1874-1922 [saját műve]. Sírfeliratai: „A világon minden elenyészik, csak a művészet marad örök.” - „Örökké élni fogsz, mert a hazáért haltál meg.” (Beszédes János Lászlóné)

17/2-1-14: Kriegler Miksa (vasútigazgató) †1922.

17/2-1-15: Riedl Szende (nyelvész, író, műfordító, egyetemi tanár; a magyar nyelvű oktatás bevezetésének egyik kezdeményezője, a Budapesti Tanáregylet megalapítóinak egyike; lapkiadó, a Kritische Blätter für Kunst und Literatur, a Vezér, az Új korszak és az Ungarische Revue szerkesztője, az Irodalmi Lapok, majd a Kritikai Lapok - a későbbi Kalauz - megindítója és szerkesztője; az MTA tagja) 1831-1873.

Vele: Riedl Frigyes (fia; irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, a pozitivista irodalomtudomány első hazai képviselője; a Thaly Kálmán-féle hamis kuruc balladák egyik leleplezője; az MTA tagja) 1856-1921.

17/2-1-16: Faludi Miklós (író, dramaturg, műfordító, kiadó; a Népszínház titkára, a Vígszínház dramaturg-igazgatója, majd művészeti igazgatója, a Belvárosi Színház dramaturg-titkára; a Hunnia Biograph Társaság egyik megalapítója, az első budapesti filmgyári műterem felépíttetője, filmvállalat-tulajdonos; Faludi Gábor színigazgató fia, Faludi Jenő és Faludi Sándor színigazgatók bátyja, Faludi János író nagybátyja) 1870-1942.

17/2-1-18: Alsómátyásfalvi Mattyasovszky Miklós (agrárpolitikus, író, egyetemi tanár, az Országos Földbirtokrendező Bíróság tanácselnöke; az MTA tagja) 1875-1939.

17/2-1-21: id. Nagyszigethi Szily Kálmán (nyelvész, fizikus, analitikus, tudománytörténész és -szervező; egyetemi tanár, a Műegyetem rektora és szervezetének megreformálója; az Akadémiai Értesítő, illetve a Természettudományi Közlöny megindítója és szerkesztője, a Magyar Nyelv és A magyar nyelvújítás szótára szerkesztője, a Természettudományi Könyvkiadó létrehozója; a Széchenyi Múzeum megszervezője, a Természettudományi Társulat titkára, főtitkára, majd elnöke; a Magyar Nyelvtudományi Társaság megalapítója és elnöke; az MTA tagja, főkönyvtárosa és főtitkára; ifj. Szily Kálmán mérnök apja) 1838-1924.

17/2-1-82: Erkel Gyula (zeneszerző, karnagy, zenepedagógus; zongoraművész, dobos, akadémiai és főiskolai tanár, az újpesti konzervatórium megalapítója és első igazgatója; Erkel Ferenc legidősebb fia, az Erkel-fiúk közül leginkább ő működött közre apja szerzeményeiben; ifj. Erkel József egyházi karnagy unokája, legifj. Erkel József operaénekes unokaöccse, Erkel Elek zeneszerző, valamint Erkel László és Erkel Sándor karnagyok bátyja, Erkel Ilona zongoraművész és Erkel Sarolta zenepedagógus apja) 1842-1909 [egykori síremléke: 1914].

17/2-1-140: Bessenyei Széll Farkas (bíró, jogtudós, író, költő, történész, jogtörténész; könyv- és műgyűjtő, a Széll-kódex ismertetője, nyelvészeti és régészeti író; bíróként a tiszaeszlári vérvád-per másodfokú fellebbezési tanácsának előadója) 1844-1909.

17/2-2-5: Morelli Károly (sebész, fül-orr-gégész, fogász, főorvos, egyetemi tanár; Róna Sámuellel és Schwartz Artúrral a szegény betegek poliklinikai ambulatóriumának megalapítója, több orvosi műszer kifejlesztője vagy első hazai alkalmazója; festőművész; Morelli Tivadar lengyel kereskedő fia) 1855-1916.

Vele: Morelli Gusztáv /Morelli Ödön Gusztáv/ (bátyja; grafikus, iparművész, illusztrátor; mintarajziskolai tanár, majd az Iparművészeti Iskola tanára és igazgatója) 1848-1909.

17/2-2-6: Pasteiner Gyula (művészettörténész, kritikus, egyetemi tanár, az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti könyv szerzője; művészeti topográfus, Radisics Jenővel a Művészi Ipar szerkesztője, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben művészettörténeti részének szerzője; az MTA tagja) 1846-1924.

17/2-2-10: Királyi Pál József (politikus, író, publicista, jogász, agrárpolitikai író, mecénás, festőművész; a Jelenkor, majd a Pesti Napló szerkesztője; 1848-as honvéd őrnagy, a Hadügyminisztérium katonai osztályának helyettes vezetője; Pest főjegyzője, a Nemzeti Párt elnöke, több kulturális intézmény megszervezője, a Zeneakadémia egyik megalapítója; gróf Batthyány Lajos újratemetésének egyik kezdeményezője) 1818-1892.

17/2-2-11: Gecső Ignác 1849-1921 [Gecső Sándor].

17/2-2-21: Székely Körmöczy Sándor (kultúrmérnök) †1942 [Sóváry János].

17/2-2-81: Andorkó Gyula (festőművész) 1883-1909 [egykori síremléke: Gémes Gindert Péter, 1910].

17/2-12-4: Abafi Lajos /Aigner/ (könyvkiadó, könyvkereskedő, történész, irodalomtörténész, bibliográfus, műfordító; entomológus, lepkész; a Magyar Könyvészet, a Magyar Könyvesház, a Figyelő, a Corvina és a Rovartani Lapok szerkesztője, a második Hazánk megindítója és szerkesztője, a Nemzeti Könyvtár kiadója; adományozó) 1840-1909.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 17/1. parcella (1960-): Budai Pantheon < > 17/3. parcella