EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 9/1. parcella < > 10. parcella

9/2. parcella

9/2-sziget: Miklósvári Miklós Tibor és családja mauzóleuma [Haász Gyula - Somogyi György].

9/2-1. sarok: Szociális Testvérek Társasága sírboltja [Gerenday].

Ugyanitt: Oláhcziklényi Steffanits István (helyettes államtitkár) 1861-1941.

Mészáros János (érseki helytartó) 1873-1947.

9/2-1-11/12: Farkas Mihály (jogász, mezőgazdász, növénynemesítő, méhész; több dinnyefajta előállítója, az első országos méhészgyűlés megszervezője; kertészeti író, a Falusi Gazda és a Magyar Gazda szerkesztője) 1833-1900.

9/2-1-19/20: Varásdy Lipót (Budapest főmérnöke) 1817-1903 [Gerenday].

9/2-1-21/22: Lers Pál /Lersch/ (kereskedelemügyi minisztériumi főmérnök) 1818-1894.

Vele: Szepesbélai báró Lers Vilmos (fia; politikus, nemzetközi jogász, akadémiai, majd egyetemi tanár; kereskedelmi, majd külügyi államtitkár, 1920-ban a magyar békeküldöttség fődelegátusa; valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Többtermelés Rt. elnök-vezérigazgatója; 1918-tól báró; Szörényi /Reischl/ Károly építész veje, Szörényi Éva /Lers Elvira/ színésznő nagybátyja és gyámja) 1869-1923.

9/2-1-23/24: Markovits Iván (gyorsíró, egyetemi tanár, a hazai gyorsírászat megszervezője és mecénása; az országgyűlési gyorsíró-iroda vezetője; Gidófalvy Gézával a bécsi Magyar Gyorsíró Egylet megalapítója, majd huszonöt éven át a budapesti Gyorsíró Egylet elnöke, a Gabelsberger-rendszer magyar nyelvre való átültetője; a Gyorsírászat, a Gyorsírászati Lapok, a Gyakorló Gyorsíró, a Reform és a Katonai Gyorsíró című szaklapok szerkesztője) 1838-1893. Magyar nyelvű sírfeliratai: „A magyar gyorsirás apostola.” - „Siratunk és áldunk, te voltál a legjobb.”

9/2-1-25/26: Hunfalvy János (geográfus, statisztikus, történész, író, akadémiai, majd egyetemi tanár; 1848-as honvéd; az első hazai egyetemi földrajztanár, a pesti egyetemen a világ negyedik földrajzi tanszékének létrehozója, a modern földrajztudomány első hazai művelője; Déchy Mórral, Berecz Antallal, Xantus Jánossal és Vámbéry Árminnal a Magyar Földrajzi Társaság megalapítója, majd elnöke, a Statisztikai Közlemények, a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények, valamint Greguss Ágosttal a Család Könyve szerkesztője; királyi tanácsos, az MTA tagja; Hunfalvy Pál nyelvész öccse) 1820-1888.

9/2-1-29/30: Szénássy Sándor (1848-as honvédtiszt; főorvos) 1824-1894.

Vele: Melles Béla (hegedűművész, karnagy, főiskolai tanár; az Operaház hangverseny-mestere, vonósnégyes-vezető, az állástalan zenészek zenekarának megszervezője és karnagya) 1891-1939. Sírfelirata: „Isteni művészete vigasza volt Szibéria rabjainak, reménye a megcsonkitott haza csüggedt magyarjainak, büszkesége a magyar névnek a müvelt nyugaton.”

9/2-1-33/34: Reményi Antal /Hoffmann/ (1848-as honvéd százados; jogász, író, publicista, Pest város jegyzője; földrajzi és közgazdasági író, történész, utazó; Reményi Ede hegedűművész bátyja) 1825-1912 [Gerenday]. Sírverse:

„Mint ifjú szent hazánk szabadságát védte

Hős lelke lángjával vérét ontva érte

Dicső csaták után ragyogó tollat fog

Csak a művelt, gazdag, szabad ország boldog.

Tudomány, művészet, közügy, jótékonyság

Lelkét a sikerek harcaiba vonják

Ébreszti kultuszát a magyar tengernek

Ölén (...) jólét, kincs teremnek.

To(...) a tenger(...) fajmagyar érzése

Imádott honáé minden szívverése

Bölcs ember, fenkölt szó, nagy idők tanúja.

Megillet a nemzet hálakoszorúja.”

Vele: ifj. Reményi Ede (fia; műfordító) 1862-1908. Sírfelirata: „Amilyen nagy volt tudásod olyan nemes volt szíved. Emléked örökké élni fog visszamaradt hozzádtartozóidban. Egész életed szenvedés volt nyugodj békében kedves fiam.”

9/2-1-35/36: Babarczi Schwartzer Ferenc (elmegyógyász, egyetemi tanár, a magyar tudományos elmekórtan megalapítója, az első modern magyarországi elmegyógyintézet egyik megszervezője és vezetője, a munkaterápia első hazai alkalmazója és a kényszerítő eszközök megszüntetésének kezdeményezője; 1848-as honvéd törzsorvos; a Lipótmezei Intézet építésének egyik irányítója, az első magyar nyelvű elmekórtani szakkönyv szerzője; a Gellérthegy fásításának kezdeményezője) 1818-1889.

Vele: Babarczi báró Schwartzer Ottó (fia; elmegyógyász, egyetemi tanár, törvényszéki elmeorvos, az igazságügyi elmekórtan egyik hazai úttörője; harminckét éven át az apja által alapított elmegyógyintézet vezetője; a Budapesti Orvosszövetség elnöke, az Országos Közegészségügyi Tanács másodelnöke, az Igazságügyi Orvosi Tanács megszervezője és alelnöke, kórházalapító, a vöröskeresztes ápolónőképző intézet megalapítója; 1910-től báró) 1853-1913.

Meinigné Babarczi Schwartzer Angéla (Schwartzer Ferenc unokája, báró Schwartzer Ottó unokahúga; Meinig Artúr építész felesége) 1870-1889.

Rátz István (állatorvos, bakteriológus, főiskolai tanár; a halkórtani állomás felállításának kezdeményezője és vezetője; az MTA tagja) 1860-1917.

Horánszky Lajos (író, történész, politikus, közgazdász, publicista; műgyűjtő, bankigazgató, a Nemzeti Társaskör, a Nemzeti Munkapárt, a Budai Aurora Kör, valamint a Tisza István Emlékbizottság egyik megszervezője, a Tisza István Társaskör egyik megalapítója és igazgatója; Horánszky Nándor miniszter fia) 1871-1944.

9/2-1-39/40: Krecsányi Ignác (színművész, rendező, publicista, író, a Színházi Naptár és a Thália Emléknaptár szerkesztője; kecskeméti, temesvári, majd budai színigazgató, a Budai Színkör bérlője, színészettörténeti gyűjtő; a budai magyar színészet egyik megalapítója; Gorkij első hazai színpadra állítója) 1844-1923.

Vele: Krecsányi Sarolta /Krecsányi Flóra/ (húga; színművésznő, énekesnő, táncosnő; Vízvári Gyula színész első felesége) 1849-1908.

Krecsányi Katalin (húguk; színművésznő, énekesnő, színigazgató; Jakabffy Gábor színigazgató felesége, Jakabffy Aranka színésznő anyja) 1851-1913.

Krecsányi Kálmán (öccsük; budapesti rendőrfőkapitány-helyettes, a detektívtestület főnöke, a toloncház vezetője; a hazai bűnügyi nyomozástan tudományos alapokra helyezője; Európában másodikként vezette be a személyazonosítás és nyilvántartás ujjlenyomatokon alapuló módszerét) 1858-1936.

Kiss Veron (Krecsányi Ignác felesége; énekesnő) 1855-1936.

Krecsányi Veron (Krecsányi Ignác lánya; színművésznő) 1879-1966.

9/2-1-41/42: Mészáros Ferenc (miniszteri tanácsos) 1825-1878.

Vele: Téry Ödön (veje; orvos, a magyar turista-mozgalom egyik megalapítója és vezetője, királyi közegészségügyi felügyelő; Thirring Gusztávval a Magyarországi Kárpát Egyesület budapesti osztálya megszervezője és vezetője, az ebből alakult Magyar Turista Egyesület alelnöke, a Turisták Lapja megindítója és Thirring Gusztávval, majd Petrik Lajossal szerkesztője, több Tátra-csúcs első megmászója) 1856-1917.

9/2-1-47/48: Szentmihályi és Tutzingeni Tichtl Leona /Csurgói ifj. báró Kétly Károlyné/ (a belgyógyász menye) 1882-1909.

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 9/1. parcella < > 10. parcella