EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 7. parcella < > 9/1. parcella

9. parcella

9-1-13: Takáts Mihály (operaénekes, a századfordulón az Operaház vezető baritonja; római katolikus teológus) 1861-1913.

9-1-14: Péterfy Sándor (pedagógus, író, a magyar népoktatás ügyének egyik első képviselője, a tanítóság egyesületi szervezésében és irányításában kora egyik vezető alakja; az Eötvös Alap megalakításának kezdeményezője és huszonöt éven át első elnöke, a magyar tanítók két főiskolai internátusának megalapítója, a Népnevelők Lapja szerkesztője) 1841-1913 [Istók János, 1917]. Sírverse:

„Neved márványba véste

A hálás kegyelet.

Szived sok nagy művében

Megirtad te magad

Áldásos életed!”

(Rákos István)

9-1-21: Dezséri Rudnyánszky Gyula (költő, író, publicista; a Magyar Szemle, a Szabadság és Morvay Zoltánnal a Csokonai Lapok szerkesztője; Rudnyánszky Károly 1848-as honvéd főhadnagy fia) 1858-1913.

Vele: Réthy Laura /Réti/ (felesége; operett- és operaénekesnő, színművésznő) 1865-1938.

9-1-36: Márkus József (jogász, politikus, publicista; Budapest alpolgármestere, polgármestere, majd főpolgármestere, Kossuth Lajos temetésének egyik rendezője; Márkus István író öccse, Márkus Emília színésznő bátyja) 1852-1915 [Stróbl Alajos].

9-1-53: Kurbel József 1860-1914 [Damkó József, 1915].

9-1-60: Spányi Béla (festőművész) 1852-1914.

9-1-66: Szerdahelyi József (színművész, operaénekes, zeneszerző, rendező, műfordító, ének- és zenepedagógus, korrepetitor, zenekari muzsikus; társulat-alakító, Egressy Bénivel a Magyar dal-virágok kiadója; Szerdahelyi Nelli színésznő apja) 1804-1851.

9-1-67: Szerdahelyi Kálmán (színművész, énekes, író, műfordító, Havi Mihállyal a Színházi Látcső szerkesztője; 1848-as honvéd huszártiszt; Szerdahelyi József fia, Prielle Kornélia színésznő első, majd harmadik férje; második felesége, e két házasság közt, Benke Jozefina, Jókainé Laborfalvi Róza húga volt) 1829-1872 [Gerenday - Lehmann Róbert].

9-1-68: Némedi Farkas László (orvos, a fővárosi kórházak főfelügyelője) 1845-1931.

9-1-77: Weber Rudolf (író, költő, publicista; báró Mednyánszky László nevelője) 1843-1915.

9-1-100: Pósa Lajos (költő, író, publicista; Benedek Elekkel az első jelentős magyar gyermeklap, az Én Újságom megindítója és szerkesztője) 1850-1914 [1923 után]. Sírverse:

„Egy sirhalom boruljon ránk szeliden,

Ha meghalunk, én drága kedvesem!

Virágos lesz sirunk minden göröngye,

Ha együtt alszunk szépen, csendesen.

Porladni is százszorta édesebb lesz,

Ha uj világról együtt álmodunk...

Akácfa suttogó zenéje mellett

Vegyül majd össze a haló porunk.

Szivünk porát fölszivja az akácfa

S belőlünk majd két zöld lombot fakaszt:

Igy ér a mi el nem muló szerelmünk

Örök, mosolygó, uj meg uj tavaszt.

Dalos madár meg-megpihen az ágon

S legszebb dalát dalolja el nekünk;

Mi meg, a két lomb egymásra borulva,

Suttogva boldogan ölelkezünk!”

(Pósa Lajos)

Vele: Andrássy Anna Lidia (felesége; írónő) 1867-1953.

9-1-107: Appiano József (Pest polgármestere) 1792-1856 [1923 után].

9-2-12: Virter Antal (jogász, bíró, 1848-as honvédtiszt) 1828-1913.

9-2-16: Schmall Lajos (történetíró, Budapest levéltárosa) 1842-1920.

9-2-55: Solymosi Elek /Sipos; Solymossy/ (színművész, énekes, rendező, színészetelméleti író, publicista; losonci és rozsnyói színigazgató, majd az István téri Színház igazgatója; a pesti Népszínház színiiskolájának igazgatója, a Magyar Dalcsarnok, valamint a debreceni színiiskola megalapítója) 1847-1914 [1922 után].

9-4-3: Zilahy-Kiss Imre /Zilahy; Zilahi/ (költő, műfordító, publicista; Zilahy-Kiss Károly író öccse, Zilahy Ágnes írónő bátyja) 1845-1867 [1923 után].

9-4-55: Revisnyei Reviczky Szevér (publicista, esztéta, közgazdász, műfordító; Reviczky Gyula költő rokona; párbaj áldozata lett) 1840-1864 [egykori síremléke: Gerenday, 1865; mai sír: 1945 után].

9-4-56: Sajószentpéteri Szentpétery Zsigmond (színművész, rendező, író, műfordító; a kassai társulat igazgatója; Borsos Klára színésznő férje, Szentpétery Zsuzsanna színésznő bátyja, Egressy Gábor színész sógora, Egressy Ákos és Egressy Árpád színészek nagybátyja) 1798-1858 [egykori síremléke: Gerenday, 1860; mai sír: 1923 után].

9-4-57: Hegedüs Lajos (színművész, író, műfordító, rendező; győri, illetve kassai színigazgató) 1818-1860.

Vele: Bodenburg Lina (felesége; színművésznő, énekesnő, a 19. században az egyik legnépszerűbb hazai színésznő, a népszínművek első előadóinak egyike) 1837-1859 [egykori síremlékük: Gerenday, 1860; mai sír: 1923 után].

9-4-62: Sepsiszentgyörgyi Czakó Zsigmond (író, a magyar romantikus dráma legeredetibb tehetsége; színművész, kritikus, dramaturg, publicista; Czakó János gyógyszerész bátyja; öngyilkos lett) 1820-1847 [1923 után].

9-4-65: Tasner Antal (író, közgazdász, nyelvész, ügyvéd, publicista; gróf Széchenyi István titkára és legközvetlenebb munkatársa, majd halála után, végakaratának megfelelően, a kéziratos hagyaték kezelője és egy részének megsemmisítője; a Széchenyi által alapított egyletek és vállalatok megszervezésének egyik vezetője, a Lánchíd-társaság titkára; az MTA tagja) 1808-1861 [egykori síremléke: Gerenday; mai sír: 1923 után]. Sírfelirata: „Isten, természet, tudomány, emberiség, haza, család, Széchenyi, Sina s barátim, utolsó lehemig gondolatim és érzelmim tárgyai, legyetek siromon is feljegyezve.”

9-4-66: Zilahy-Kiss Károly /Zilahy; Zilahi/ (író, költő, kritikus, esztéta, műfordító; publicista, a Magyar Sajtó szerkesztője; Zilahy-Kiss Imre költő és Zilahy Ágnes írónő bátyja) 1838-1864 [egykori síremléke: Gerenday; mai sír: 1923 után].

9-4-69: Dálnoki Gaál József (író, költő, műfordító; 1848-as honvéd és igazságügyminiszteri titkár, majd Damjanich János titkára, a Marczius Tizenötödike szerkesztője; az MTA tagja) 1811-1866.

9-4-70: Dorner József (botanikus, gyógyszerész, író, kritikus; a növényszövettan hazai úttörője, a mikroszkóp használatának egyik hazai rendszeresítője; az MTA tagja) 1808-1873.

9-középen: Almády-Amtmann Géza (udvari tanácsos, fővárosi tanácsnok) 1857-1935 [Telcs Ede].

EPA Budapesti Negyed 25. (1999/3) 7. parcella < > 9/1. parcella