DOKUMENTUM

Sorsforduló

_____________________________________
Szerkesztette: KARSAI ELEK ÉS SOMLYAI MAGDA

Ezt a levéltári iratokon alapuló két tekintélyes vastagságú dokumentumkönyvet nem sokkal megjelenése után betiltották, és tudomásunk szerint bezúzták, csak néhány példány maradt meg, ebből közlünk néhány dokumentumot.

 

Szarvas, 1944. november 19.

      JEGYZŐKÖNYV A VAJDA PÉTER GIMNÁZIUM TANÁRI KARÁNAK ÉRTEKEZLETÉRŐL (AZ IGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA AZ UTOLSÓ KÉT HÓNAP ESEMÉNYEIRŐL AZ ISKOLA FŰTÉSÉRŐL, A TÁVOLLEVŐ TANÁROK HELYETTESÍTÉSÉRŐL, A FEGYELEM FENNTARTÁSÁRÓL, AZ ISKOLA IRATTÁRÁNAK MEGMENTÉSÉRŐL)

Jegyzőkönyv
      a szarvasi ág. hitv. ev. Vajda Péter-gimnázium tanári karának 1944. november 19-én tartott értekezletéről.
      Dr. Nádor Jenő igazgató elnöklete mellett jelen vannak: dr. Hanzó Lajos, Lang János, dr. Pálos György, Revuczky Vilmos, Selmeczy Géza rendes tanárok, Szabolcs Károly és Tótfalusi Aladár nyug. c. igazgatók, továbbá Bencsik István, Palov József gazdas. tanint., Fasang Árpád tanítónőképzőint., Szlovák Miklós áll. polg. isk. tanárok, mint óraadók.
      1.) Dr. Nádor Jenő igazgató üdvözli a megjelenteket, s az értekezletet megnyitva, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Hanzó Lajost és Lang Jánost kéri fel.
      2.) Az igazgató a legutóbbi értekezlet óta történt iskolai eseményekről számol be. Hosszú szünet után, vészterhes, aggodalmas napok után először jött ismét össze a tanári kar, hogy az iskolai munka elejtett fonalát újra felvegye. Amint ismeretes, szept. 12-én kezdtük el ennek az örökre emlékezetes 1944/45-i tanévnek munkáját. Akkor, gimnáziumi épületünket a német katonaság kórházi célokra tartván megszállva, a községi ipariskola, az iparoskör, a zsidó iskola és egy üresen álló magánházban indult meg a tanítás, már erősen megzavart hangulatban. Légiriadók miatt kétízben egész délután, többször pedig a szorgalmi idő több-kevesebb órájában szüneteltetni voltunk kénytelenek azt. Így küzködtünk szept. 24-ig, amikor is az ellenség közeledésének hírére a községünkbe menekült nagyszámú csabai, gyulai és más községbeli lakosság állandó jövés-menése, az egyre izgatottabb hangulat és a már közelről fenyegető veszély miatt a szintén Szarvasra menekült vármegyei főispán úr rendelkezésére a helybeli összes iskolákban be kellett szüntetni a tanítást. Az ezután következő események örökre élénken fognak emlékezetünkben maradni. Október 6-áról 7-re virradó éjszaka 6 órás ütközet után községünket megszállta az orosz katonaság. A bevonulás váratlan volt, arra egészen 6-ának délutáni 4 órájáig akkorra számítani nem lehetett. A gimnázium épületében tanyázó németek a késő esti órákban távoztak onnan, s másnap reggel már helyüket elfoglalták a benyomult oroszok. Ettől kezdve hosszú hetekig nem lehetett belépnünk épületünkbe, s a tanítás az egész városban szünetelt egészen a mai napig, hiszen az állandó, tömeges átvonulások, az egyszerre többezernyi megszálló katonaság jelenléte, a szinte nap-nap után megismétlődő légicsaták az iskolai munkát lehetetlenné tették. A szülők sokáig maguk sem mertek az utcákon megjelenni, még kevésbé merhették odaengedni gyermekeiket. November felé közeledően az igazgatót már erősen aggasztotta ez a kérdés: mi lesz a tanévvel, mi lesz, ha a tanulók egészen elveszítik azt? Nov. 6-i kelettel megjött a békésvármegyei kir. tanfelügyelőtől, mint a vármegye közigazgatási főnöke által a középiskolák ügyeinek intézésével is megbízott szervtől az utasítás a tanítás megkezdésére és annak miként való folytatására, mit az igazgató teljes egészében felolvas Ez csak siettette az igazgató elhatározását a munka újból való felvételére. Ezért nov. elejétől kezdve ismételten megjelent a szarvasi orosz katonai parancsnoknál, s kérte, hogy engedje meg a szarvasi iskolákban a tanítás újra való megkezdését. A parancsnok az ügyet végig megértő jóindulattal kezelte, de a tanítás megkezdését azért tartotta egy ideig elhalasztandónak, mert saját közlése szerint a közbiztonság főleg a város területén és mindenfelé elhelyezett légiaknák miatt nem megfelelő, s főleg a gyermekek az ismeretlen helyeken elhelyezett légiaknák miatt nem lennének biztonságban. Azt mondta, hogy várni kell addig, amíg Szarvasra jövő műszaki katonák felszedik a légiaknákat. Igy vártunk tovább, szüneteltetve a tanítást nov. 17-ig, amikor az igazgató újabb sürgetésére megengedte, sőt elrendelte a tanítás megkezdését az összes szarvasi iskolákban. Erre a dolog technikai részét kellett lehető gyorsan megoldani. Miután a szarvasi iskolák és középületek közül egyedül az állami polgári leányiskola épülete nem volt megszállva, oda kellett folyamodnunk kérelmünkkel. Paál Samu polg. isk. igazgató úr a legnagyobb előzékenységgel teljesítette kérésünket, úgyhogy a tanítónőképzővel, a kereskedelmi tanfolyammal együtt intézetünk is itt kapott náluk ideiglenes hajlékot. A négy iskola igazgatói közös értekezleten már meg is állapodtak az idő beosztásban. Eszerint a gimnázium mindennap délután félkét(!) órától folytathatja a tanitást 7 teremben, míg a VIII. osztályosok tanterme Revuczky Vilmos kartársunk áldozatkészsége folytán, aki még fűtést is adott, az ő lakásán lesz.
      3.) Az értekezlet az igazgató javaslatára kimondja, hogy:
      a.) A fűtés kérdését egyelőre úgy oldják meg, hogy minden tanulótól naponta egy darab tűzifa behozását kérik. Ezzel a famennyiséggel a tanári kar kifűthetőnek gondolja a termeket, tekintetbe véve, hogy azokat a délelőtti órákban a polgári leányiskola, illetve a tanítóképző-intézet fűti. Az órák a fűtési és világítási nehézségekre való tekintettel egyelőre 30 percesek, az óraközi szünetek 5 percesek lesznek.
      b.) Miután tanári karunkból dr. Felsővályi János, Liszka István és Szőnyi Sándor az oroszok közeledésének hírére elmenekültek, Deme Dezső, Gasztonyi József, Gyarmati András, Korim Kálmán, Kovács Béla, Margócsy Gyula pedig katonai szolgálat miatt távol vannak, az igazgató a két nyugalmazott kartárson kívül, mint óraadókat Bencsik István és Palov József gazdas. tanint-i, Szlovák Miklós polg. isk. tanárokat is alkalmazta. Miután a tanári létszám még ezekkel együtt is nagyon alacsony, másrészt, mivel a fűtési és világítási nehézségek miatt a tanítást 4-5 óra között úgyis be kell fejezni, az egyes tantárgyak heti óraszámát némileg redukálni kellett. Így készült az új tantárgyfelosztás, melyet az igazgató bemutat, s a tanári kar tudomásul vesz.
      c.) A leányok bejárását a tanári kar egyelőre, leányszobai helyiség hiányában nem tudja megoldani. Amennyiben e téren valami kedvező változás történnék, nem zárkózik el a bejárás lehetővé tételétől.
      4.) Az igazgató felhívására ezután az egyes szaktanárok előterjesztik tervezetüket a tananyag feldolgozására nézve. Miután csaknem két hónap (szept. 24 - nov. 20-ig) kiesett a szorgalmi időből, és mert a legtöbb tantárgy heti óraszámát csökkenteni kellett, a tananyag erős redukcióra szorult. Arra való tekintettel viszont, hogy tanulóinknak a rendesnél jóval több az iskolán kívül töltendő ideje, több otthoni munkát lehet nekik feladni. Ezt írja elő különben a még a megszállás előtt jött főigazgatói utasítás is. Az írásbelieknél nehézséget okoz a füzetek hiánya. Ezt úgy kell megoldani, hogy papírlapokra lehet iratni a dolgozatokat. A tankönyvből megtanulandó leckék feladását az egyes tantárgyaknál tapasztalható tankönyvhiány nehezíti, mit máskép megoldani nem lehet, mint egyes tanulókat csoportonként való tanulásra szoktatni.
      5.) Az igazgató kéri a tanárokat az iskolai fegyelemnek e nehéz időkben való fenntartására. Nagy nehézséget fog okozni az órák látogatása, hiszen az előbb vázolt nehézségek, veszedelmek miatt bizonyára sok helybeli szülő sem fogja merni hazulról elengedni gyermekét. Ezért az igazgató javaslatára kimondja az értekezlet, hogy egyelőre, a viszonyok javulásáig, a hiányzókat nem kell jegyezni, csak megfigyelni: kik az órákat rendesen látogatók.
      6.) Végezetül az igazgató bejelenti, hogy az iskolai irattárak anyagának túlnyomó részét sikerült megmenteni, s ennek rendezéséhez máris hozzáfogott. Ez azonban nagy munka, mely alighanem el fog tartani a tanév végéig. A könyv- és szertárak, valamint a bútorzat rendbehozatalára, illetve pótlására csak akkor kerülhet sor, ha majd a háborús viszonyok végleg megszűnnek. Örömmel jelenti, hogy az anyakönyvek, érettségi törzskönyvek és a legfontosabb iratok teljes épségben megmaradtak részint az ő, részint Revuczky Vilmos kartárs lakásán.
      Más tárgy nem lévén, az értekezlet véget ért.

K. m. f.

Dr. Hanzó Lajos       jegyző

Dr. Nádor Jenő igazgató

Hitelesítjük: Dr. Pálos György Lang János

      (Ötoldalas, géppel írt tisztázat. - Gyulai Lt. Szarvasi Vajda Péter ev. gimn. 1944-45. tanévi tanári értekezletek jkv. 1944. november 19.)

 

Orosháza, 1944. november 21.

      JEGYZŐKÖNYV A KÖZSÉGI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL: A VASÚTI ÁRU- ÉS SZEMÉLYFORGALOM, GYÓGYSZER- ÉS SZÉNBESZERZÉS, A HADISEGÉLYEK FIZETÉSÉNEK MEGSZÜNTETÉSE, A LAKÁSHIVATAL ÁLTAL ELHELYEZETT BÉRLŐK JOGVISZONYA, FŰTÉSI PROBLÉMÁK, SERTÉSVÁGÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE, AZ IDEGENEK NYILVÁNTARTÁSA

Jegyzőkönyv
      Készült Orosházán 1944. évi november hó 21-én tartott tanácsülésen ... (A jegyzőkönyv első bekezdése az ülésen jelen voltak névsorát tartalmazza.)
      133. t.ü. 12756/944. Főjegyző jelenti, hogy a MÁV előljárók (Ziegler Sándor főintéző és Fenyvesi főtiszt) kérelmet nyújtott be a község előljáróságához pénzbeli segély, illetve kamatmentes kölcsön folyósítása iránt. Az ügy sürgősségére tekintettel az előlj. tagok, s néhány képv. test. tag, illetve párttag együttes véleménye alapján 20.000 P-t a közs. pénztártól kötelezettség vállalása mellett kiadott azzal a kikötéssel, hogy a kiadott kölcsön felvételét a MÁV üzletvezetőséggel jóváhagyatja.
      Tanács jelentést jóváhagyólag veszi tudomásul, s kéri a kommunista párt jelenlévő tagjait, hogy minden lehetőt kövessenek el az orosz katonai városparancsnokság útján az áruforgalom megindítására. A meginduló áru- és személyforgalom nemcsak a MÁV helyzetén segít, hanem a kereskedelmi kapcsolatok felvételének lehetőségét is elősegítené. Megbízza tanács Rajki József párttag, közellátási előadót, hogy az alakítandó közgazdasági hivatal kebelében a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére kiküldendő bizottságba vegyen fel arra alkalmas ember, aki a község gyógyszer szükségletét, - melynek jegyzékét Dr. Pálka össze fogja állítani, - lehetőleg beszerezze, hogy a nagy hiány pótoltassék. Ugyanez a bizottság igyekezzék különösen szén beszerzésére, mert szén nélkül a villanytelep és a malmok szünetelnek. Közérdeket képez pedig úgy a malmok, mint a villanytelep működése.
      134. t.ü. 12628/944. ikt. sz. Jelenti főjegyző, hogy a gyulai pénzügyigazgatóság utasította a községet, hogy a hadisegélyek fizetését szüntesse be. A jelentkező keresetnélküli és rászoruló hadba vonultak hozzátartozóit részesítse segélyben a szegénygondozó hivatal keretén belül. Jelenti a főjegyző, hogy a külső szegényellátás költségvetési fedezete egy évre 30.000 -50 ezer P., míg a hadisegély egy havi összege 100.000 P. Többek hozzászólása után főjegyző által előterjesztett előljárói javaslat elfogadásával kimondja egyhangúlag, hogy a beszedett állami adót a tisztviselők kifizetésére, hadisegélyesek segélyének folyósítására, valamint a dologi kiadások fedezésére fogja felhasználni. Ezen határozatról értesíti a pénzügyigazgatóságot, kérve annak jóváhagyását. Ha a viszonyok rendeződnek, a község előljárósága nyugtákkal fogja elszámolni a beszedett, s felhasznált állami adót. Ezen ténykedésért a jelenlevők egyetemes felelősséget vállalnak, mert a hadisegélyek kiosztása, melyet a magyar honvédség itthon maradott családtagjai kapnak, a köznyugalom megóvása szempontjából parancsoló közérdek.
      135. t.ü. 12522/944. Jelenti főjegyző azon körülményt, hogy a búza vásárlási engedélyek alapján igen sokan nem tudják a fejadagot beszerezni pénz hiányában. Javaslatára többek hozzászólása után tanács felhatalmazza és megbízza a községi előljáróságot, hogy az arra rászorult lakosságért részfizetői kezességet vállaljon. A községi kezességgel vásárló ellátatlan, amennyiben ingatlannal bír, tartozik a vásárolt búza egyenértékének tkvi. bekebelezését türni. Ezen akcióval kíván a község úgy a nyugdíjasok, mint a hadirokkantak és özvegyek helyzetén is segíteni.
      136. t.ü. 12757/944. ikt. sz. Tárgyalta a tanács az orosz bevonulás elől elmenekült, s ma már vissza, hazaérkező orosházi lakosok, különösen az orvosok házaik birtokába, illetve lakásba helyezését. Többek hozzászólása és komoly tárgyalás után megállapítja tanács, hogy a lakáshivatal által elhelyezett bérlők jogviszonyán a visszaérkező háztulajdonos nem változtathat. A lakáshivatal fog üres lakás kiutalásával gondoskodni azokról, aki behelyezett lakó miatt lakásába nem tud beköltözni. Méltányos, hogy az az orvos, aki az elmenekült orvosok helyett Orosháza közegészségügyi ellátását vállalta, a megmentett orvosi rendelőt átadja a visszatért rendelőtulajdonos orvosnak. A lakáshivatal fog gondoskodni arról, hogy az orvosok rendelőhöz jussanak, mert nagy az orvos hiány. A visszaérkezők igényeit szigorú mérlegelés tárgyává kell tenni s emberségesen elintézni.
      137. t.ü. 12513/944. Főjegyző jelenti, hogy a cukorrépa szedést Rákóczi-telepen a mai napon megkezdték.
      138. t.ü. 12593/944. Főjegyző jelenti, hogy az orosz katonai parancsnokság elrendelte a népszámlálást. Tanács jelentést tudomásul veszi s az összeírással felmerülő 3-4.000 P. költség kifizetésére előljáróságot felhatalmazza.
      139. t.ü. 12760/944. ikt. sz. Tanács behatóan foglalkozott a község fűtési és világítási problémájával. Tanács többek hozzászólása után a kitermelést állapítja meg a hiány pótlásaként. Megbízza Kónya Lajos fahivatal vezetőt, hogy a kitermelést mielőbb kezdesse meg és a beszállítást ökrösfogattal végeztesse. A befuvarozásra a tüzérlaktanyában lévő lapos majori szekerek, valamint az orosz katonaság őrizetében lévő ökrök lennének felhasználandók. Megállapítja tanács, hogy szén hiányában úgy a villanytelep, és a malmok is leállanak, mely beláthatatlan következményekkel járna. A gazdasági bizottságban alakult keresk. érdekeltségek szakértőiből állítja össze, akiket ezúton is felkér, hogy minden lehetőt kövessenek el úgy a szén, mint tüzifa beszerzésére.
      140. t.ü. 12522/944. Főjegyző ismerteti a vármegyei közigazg,. főnök átiratát a búza vásárlási engedélyek után szedendő díjakra vonatkozólag. Tanács egyhangú határozattal jóváhagyólag veszi tudomásul a főjegyző előterjesztését, melyben a búza árát jelentékenyen felemelő engedély díj beszedésének mellőzését kérte. Tudomásul veszi, s jóváhagyja, hogy a búza vásárlási engedélyekért 1,20 P-t szed.
      141. t.ü. 12648/944. ikt. sz. Tárgyalta tanács a sertésvágások engedélyezését. Többek hozzászólása után kimondja tanács, hogy az eddigi gyakorlat alapján ad felmentést a kötelező 3 kg., illetve 6 kg zsiradék beszolgáltatása alól. Úgy határoz tanács, hogy a sertésenkénti 3 kg. zsír beszolgáltatást fenntartja, úgy azonban, hogy a sertéstulajdonos a beszolgáltatandó mennyiséget felszólításra köteles az előljáróság által megjelölt helyen és időben átadni, addig magánál megőrizni köteles.
      142. t.ü. 12759/944. Bérczi Károly felszólalására tanács előző határozatához képest közérdekű hirdetményeket bocsát ki, mindaddig, míg a helyi újság naponként meg nem jelenik.
      143. t.ü. 12758/944. ikt. sz. Keresztes Mihály indítványára tanács kimondja, hogy rendőrségi (idegen) bejelentő hivatalt állít fel, így gondoskodván arról, hogy a nem kívánatos, olykor néhány napig itt tartózkodó idegenek nyilvántartásba kerülvén, könnyebben előállíthatók legyenek. Kimondja tanács, hogy minden szállásadó idegenből érkező vendégeit 12 órán belül bejelenteni tartozik.
      Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti.

Kmft.

Dr. Bulla Sándor       főjegyző

Iványi István bíró

      (Hatoldalas, kézzel, tintával írt tisztázat. - Gyulai Lt. Orosháza község tanácsülési jkv. 1944. november 21.)

 

Tápé, 1944. november 22.

      A KÖZSÉG „NEMZETI SZAKBIZOTTSÁGA” VEZETŐJÉNEK KÉRELME SZEGED POLGÁRMESTERÉHEZ KONYHASÓ KIUTALÁS ÉRDEKÉBEN

Tekintetes Polgármester Úr!
Igen tisztelt Elvtárs!
      Azon kéréssel fordulunk az igen tisztelt Polgármester Úrhoz, hogy méltóztassék Tápé község közönsége részére a konyhasó kiutalását engedélyezni. Illetve szíves közreműködését kérjük, hogy az Oroszhadsereg Parancsnokságánál tolmácsolná kérésünket.
      Kérésünk támogatására illő tisztelettel előadjuk az alábbiakat:
      Községünkben a só teljesen kifogyott, mint elsőrangú fogyasztási cikk az emberi élet fenntartásához feltétlenül szükséges. A községünk lakossága egészében proletár és mint ilyen sót nem tud tartalékolni, mert szegény anyagi helyzete csupán a közvetlen fogyasztást tette lehetővé. Továbbá községünk egész lakossága nemre való tekintet nélkül odaadóan és minden erejét megfeszítve részt vett az összes hidak építésénél és egyéb közmunkáknál ugyszólván munkabér nélkül.
      Kérésünk megismétlése mellett maradunk, Mint Tápé község előljárósága.
      Tápé, 1944. évi november hó 22.-én

Elvtársi tisztelettel:      
Némethy Gyula            
nemzeti szakbizottság nevében

      (Eredeti egyoldalas géppel írott tisztázat, Némethy Gyula saját kezű aláírásával, Tápé község körpecsétjével. - Szegedi Lt. Tápé község 1944-85)

 

Nyírbakta, 1944. november 24.

      A NYÍRBAKTAI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÁJA (JÁRÁSI VEZETŐJE) JELENTI SZABOLCS VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK A JÁRÁS KÖZIGAZGATÁSÁNAK ÚJJÁSZERVEZÉSÉT, A SZOLGÁLATI HELYÜKÖN MARADT JÁRÁSI ÉS KÖZSÉGI TISZTVISELŐK NÉVSORÁT, A POLGÁRŐRSÉG MEGSZERVEZÉSÉT ÉS A MEGOLDÁSRA VÁRÓ KÖZELLÁTÁSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI PROBLÉMÁKAT

      Tisztelettel jelentem, hogy az idegen megszálló katonai hatóságok részéről a nyírbaktai járás területére kiküldött és a járási közigazgatásnak újjászervezésével megbízott ismeretlen nevű orosz főhadnagy úr a folyó hó 7-én összehivatta a községben visszamaradt lelkészeket, tanítókat, járási és községi tisztviselőket, községi előljárósági tagokat, több tehetősebb iparos és gazdálkodó embereket és tolmács útján közölte a lelkészekkel, hogy a templomozást továbbra is zavartalanul folytassák. - Közölte továbbá, hogy az elemi iskolákat azonnal kezdjék meg és a történelem és földrajz kivételével a gyermekek tanítását zavartalanul folytassák. - Felhívta a jelenlévő orvosokat, hogy munkakörüket épp úgy folytassák, amint azt tették a múltban.
      Ezután felkérte a jelenlévőket, nyilatkozzanak, kire akarják bízni a járás és Baktalórántháza község vezetését. Az értekezletre egybegyűltek egyhangulag kérték az orosz főhadnagy urat, hogy a járás vezetésével Keresztúry János vármegyei irodatiszt baktalórántházi lakost bízza meg, aki a főszolgabírói hivatalban alkalmazott férfi tisztviselők közül egyedül maradt vissza és azóta, amióta a magyar hatóságok és katonaság a járásból, szorosan véve Baktalórántháza községből eltávozott, mindig helyt állott és Ugróci Sándor rk. lelkész és Tóth István okleveles jegyzővel karöltve igyekeztek a községben a rendet fenntartani és a lakosság érdekeit képviselni.
      Keresztúry János vármegyei irodatiszt megköszönve a megnyilvánuló egyhangú bizalmat, arra kérte az egybegyűlteket, hogy a járási főszolgabírói hivatal vezetésével Ugróci Sándor helybeli lakos, rk. lelkészt kérjék megbízni és a baktalórántházi jegyzői hivatal vezetésével Tóth István okleves jegyző baktalórántházi lakost. Az értekezleten megjelentek Keresztúry János ajánlatát maradéktalanul elfogadták és felkérték a járás vezetésére Ugróci Sándor rk. lelkész, helybeli lakost, aki a kérésnek eleget téve azt el is fogadta azzal a kéréssel, hogy Keresztúry János vármegyei irodatiszt meg legyen erősítve eddigi állásában és hogy ő legyen a helyettese. Ugróci Sándor ezen kérését a megjelentek magukévá téve, kérték az orosz főhadnagy urat, hogy a járás vezetésével Ugróci Sándor rk. lelkészt és Keresztúry Jánost eddigi állásában megerősítve a járási vezető helyettesévé bízza meg. Az orosz főhadnagy a kérésnek készséggel tett eleget és a nyírbaktai járás vezetésével Ugróci Sándor rk. lelkészt bízta meg és Keresztúry János vármegyei irodatisztet eddigi állásában megerősitve a járási vezető helyettesítésével is megbízta.
      Ugyancsak megerősítette, illetőleg megbízta a községi jegyzői teendők ellátásával Tóth István okleveles jegyzőt, aki szintén együttműködött Ugróci Sándor és Keresztúry Jánossal és aki egyedül volt a községben, akinek jegyzői képesítése volt.
      Az értekezlet befejezése után a járási Vezető azonnal megkezdte elől megnevezett munkatársaival Baktalórántháza község jegyzői hivatalának helyreállítását, ami dacára a hivatalos helyiségekben elkövetett nagy rendetlenségnek, pár napon belül sikerült is, úgy annyira, hogy a községházán az odaforduló községi lakosság ügyesbajos dolgainak elintézése a körülményekhez képest zavartalanul folyik is.
      Baktalórántháza községben az iskolák megkezdték működésüket és az ittmaradt orvosok folytatják működésüket. Egyik orvos, dr. Kricsfalussy Béla körorvos, orvosi teendői mellett még a helybeli gyógyszertárban talált gyógyszereket magához véve, a gyógyszerészi teendőket is ellátja.
      Baktalórántháza község beszervezése, illetőleg újraszervezése, után a járási vezető a községben tartózkodó orosz főhadnagy úr és Keresztúry János járási irodatiszt kíséretében kocsin bejárta sorra a nyirbaktai járás 17 községét és minden községben elrendelte a templomozás és az iskolák továbbfolytatását. Hogy az iskolák mielőbb megkezdhessék működésüket, a rendelkezésre álló kevés mennyiségű tüzifából tantermek szerint egy-egy métert utalt ki díjtalanul.
      Egyébként jelentem, hogy a nyírbaktai járás központi és községi tisztviselői és alkalmazottai közül a következők maradtak vissza szolgálati helyükön:
      Keresztúry János vármegyei irodatiszt, Keresztúry Jánosné szül. Újhelyi Erzsébet vármegyei dijnok, Keresztury György VII. gimnáziumi végzett tanuló, aki a szünidők tartama alatt minden évben vármegyei kisegítőként volt alkalmazva, a folyó évben pedig visszavonásig tartó érvénnyel vármegyei kisegítőnek volt alkalmazva, dr. Veress Nándor m. kir. tisztiorvos, Csorba János vármegyei altiszt és Karnai János járási egészségőr - mint a nyírbaktai járási főszolgabirói hivatalhoz beosztott tisztviselők és alkalmazottak.
      Baktalórántháza községben visszamaradt még Csanády Klára községi írnok, Szépe József szoc. titkár, Paczári Gizella, Varga Juliánna és Kázmér Anna kisegítő munkaerők, s november 7-én este szüleitől Nyírkarász községből visszajött Kórchy Zoltán segédjegyző, h. vezetőjegyző, aki aztán a vezetőjegyző teendők ellátásával lett továbbra is megbízva.
      Apagy községben Antal P. Mihály, akit az apagyi jegyzői állásra, mivel az ottani jegyző katonai szolgálatra vonult be, még a nyírbaktai járás főszolgabírája helyettesítette. Ugyancsak visszamaradt az apagyi jegyzői hivatalban eddig alkalmazott Kiss Gyula községi írnok.
      A nyirmadai jegyzőségnél Salamon Miklós vezetőjegyző, Jakab Gusztáv adóügyi jegyző, dr. Csonka József adóügyi segédjegyző, Dárkai András községi irodatiszt, az összes lelkészek, tanítók és tanítónők.
      Vaja községben, illetőleg a vajai körjegyzőségnél Molnár József körjegyző, Bogdán István irodatiszt, Berkeszi Mária községi díjnok, valamint a ref. lelkész és a tanítóság. Újfaludi (Tóth) János.
      A leveleki körjegyzőségnél Papp Mária községi írnok és Puskás István h. községi írnok.
      A petneházai körjegyzőségnél Lendvai István körjegyzőségi irodatiszt.
      A ramocsaházi körjegyzőségnél Ray Imre körjegyzőségi kisegítő munkaerő.
      Ófehértó jegyzői hivatalában Ádámcsek György községi kisegítő munkaerő.
      Mivel elől nevezett jegyzők és községi alkalmazottak eddigi működésüket a helyzetnek megfelelően mindenben pontosan és lelkiismeretesen látták el, a járási Vezető felkérte őket, hogy eddigi szolgálati helyükön a lakosság érdekében továbbra is végezzék munkájukat.
      A járási Vezető a leveleki körjegyzői és anyakönyvvezetői teendők ellátásával a nyírbéltelki jegyzőségnél szolgálatot teljesített, de Levelek községbe visszatért Újfaludi János okleveles jegyzőt bizta meg határozatilag.
      Úgyszintén megbízta határozatilag a petneházai körjegyzői és anyakönyvvezetői teendők ellátásával Angyalos Géza nyugalmazott körjegyzőt, aki mellé a visszamaradt Lendvai István körjegyzőségi irodatiszt mellett még Bácskai Gyula leigazolt erdélyi részről menekült és Petneháza községbe letelepített vármegyei díjnokot rendelte ki határozatilag szolgálattételre.
      Mivel ófehértói, ramocsaházai és rohodi községi és körjegyzői hivatalban jegyző nem maradt vissza, a járási Vezető a helybeli lelkészeket kérte fel a községi vezetői tisztség elvállalására. A lelkészek a felkérésnek örömmel tettek eleget és vállalták a község vezetői tisztségnek ideiglenesen való ellátását.
      Mivel a rohodi körjegyzői hivatalban alkalmazott tisztviselők közül senki nem maradt vissza, a járási Vezető a községbe menekült erdélyi községi tisztviselőt bízta meg a naponként előadódó és a lakosság érdekeit érintő ügyek intézésével. A rohodi anyakönyvi ügyek intézésével pedig határozatilag Tóth István baktalórántházi okleveles jegyző lett megbízva azzal, hogy hetenként minden szombaton szálljon ki az anyakönyvi kerület székhelyközségébe és az általános közigazgatási ügyek elintézésének irányítása mellett az anyakönyvvezetői teendőket lássa el.
      A nyírbaktai járáshoz tartozó 17 község bejárása alkalmával a járási Vezető megszervezte és felállította az orosz főhadnagy úr által engedélyezett létszámú községi polgárőrséget, amelyek működésüket részben fegyverrel, részben pedig fegyver nélkül meg is kezdték. A polgárőrség felállításával kapcsolatban ezideig az volt tapasztalható, hogy a községi lakosság körében bizonyos megnyugvást váltott ki és hogy ezek puszta láttára az idegen és szórványosan megjelenő katonaság is rendesebben viselkedik.
      Nagy gondot okoz azonban a járás ellátatlan lakosságának búzával, gabonával, zsírral, sóval, cukorral, petróleummal, szappannal, lábbelivel, igavonó állatokkal és tüzifával való ellátása. Ugyanis az átvonuló katonaság a járás községeiben talált terményneműeket lefoglalta és a katonaság részére felhasználja ma is. Úgyszintén elvitte a katonaság a község lakosainak állatállománya 3/4-ed részét és még viszi ma is, aminek következtében az idei kapásvetemények betakarítása nagymértékben gátolva van. De meg van akadályozva a jövő évi terméseredmény biztosítása is, mivel nagyon sok terület maradt részben leszántva, részben pedig leszántatlan állapotban vetés nélkül.
      Ezzel kapcsolatban arra kérem Főispán urat, szíveskedjék mindent elkövetni, hogy a fent felsorolt legszükségesebb élelmezési és ruházati cikkeket a lehetőséghez képest a legsürgősebben megkaphassuk és hogy a lakosság birtokában visszahagyott igen csekély állatállomány ne legyen a katonaság által igénybe véve és elszállítva. Annyival is inkább fontos ez, mert a jövő évi termés hozamát másként biztosítani nem lehet és ha ezt nem tudjuk biztosítani az által, hogy a még ittlevő igavonó állatokat az állattartó gazdáknál visszatartsuk, úgy a járás községeinek lakossága a legrémesebb veszélynek és pusztulásnak, az éhenhalásnak lesz kitéve.
      Fentieken kivül igen fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy a járás lakosságának közegészségügye továbbra is biztosítva legyen. Már pedig akkor, amikor a járás területén volt 3 gyógyszertárat teljesen kifosztották a különböző katonai alakulatok és a még általuk használhatatlannak minősített gyógyszereket vagy gyógyszertartó edényeket összetörték, a lakosság gyógykezelése a lehetetlenséggel határos. Kérem azért Főispán úr, soronkívül szíves intézkedését abban az irányban is, hogy legalább a baktalórántházai gyógyszertárba egy szakképzett gyógyszerész legyen kirendelve.
      Végül a lakosság személy, vagyon és az általános közbiztonság további biztosítása érdekében arra kérem Főispán urat, szíveskedjék sürgősen intézkedni arra vonatkozólag, hogy a közbiztonság teljes megteremtése és megtartása végett a baktalórántháza községben, mint járási székhelyközségben székelő orosz főhadnagy úr alárendeltjeként Nyírmada, Vaja, Baktalórántháza és Levelek községekben megfelelő létszámú csendőrőrsparancsnokság legyen sürgősen felállítva, akik járőrszolgálat útján a járás 17 községében a rendet és a közbiztonságot megteremtik és fenntartják.

Ugróci Sándor
járási vezető

      (Ötoldalas, géppel írt tisztázat, a járási vezető saját kezű aláírásával. - Nyíregyházi Lt. Szabolcs vm. főisp. 1944-176.)

      Tímár Áron, a nyírbátori járás ideiglenes vezetője 1944. november 23-án tett jelentést Erőss János, Szabolcs vármegye főispánjának a járás községei közigazgatásának újjászervezéséről. E jelentésében közölte: november 13-án a járás állami és felekezeti elemi, valamint a nyírbátori polgári iskolában megindult a tanítás; „az egészségügy siralmas képet mutat”, két község kivételével a lelkészek helyükön maradtak; a gazdátlanul maradt gazdaságok élére szaktudással rendelkező egyéneket állított; megszervezte a nemzetőrséget. (Uo.)

 

Szekszárd, 1944. november 24.

      TOLNA VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK RENDELETE AZ ALÁRENDELT KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGOKHOZ A VÁRMEGYE EGYES TERÜLETRÉSZEINEK SZEMÉLYI ÉS ANYAGI KIÜRÍTÉSÉRŐL.

I.
      A hadműveletek alakulása folytán esetleg szükségessé válhat, hogy a belügyi igazgatáshoz tartozó egyes hatóságoknak és hivataloknak eredeti helyükről el kell távozniok. Erre az eshetőségekre az m. kir. belügyminiszter úr 367.300/1944. XVIII. száma alatt f. évi szeptember hó 23-án ú.n. Összefoglaló Tájékoztatót állított össze, amelyben a hadműveleti kiürítéssel kapcsolatos eltávozást részletesen szabályozta. Ezt az Összefoglaló Tájékoztatót valamennyi címzett megkapta. A hadműveleti kiürítés elrendelésekor ezen Összefoglaló Tájékoztatóban foglaltakhoz legszigorúbban kell alkalmazkodni.
      A jelzett összefoglaló Tájékoztató 13 §-ának (2)-ik bekezdése szerint hadműveleti területen a tényleges kiürítést a hadműveleti területi kormánybiztos rendeli el. Minthogy a hadműveletek alakulása folytán Tolna vármegye egyes területrészei hadműveleti területekké váltak, de egyebekben is az ország egész területe hadműveleti területté lett nyilvánítva, és a különleges közigazgatási szabályok hatálya alatt áll, időszerűvé vált a vármegye egyes területrészeinek hadműveleti kiürítését elrendelni.
      A fentiek folytán a 4. honvéd kerület hadműveleti területi kormánybiztosa 1944. évi november hó 21-én a katonai vezetés kérelmére a vármegye területének a Duna jobbpartjától eső részének bizonyos határsávban való hadműveleti kiürítését rendelte el.
      A hadműveleti kormánybiztos rendelete szerint a Duna jobbpartján a Dunától nyugatra 5 km. sávban a teljes, tehát anyagi és személyi; 20 km. sávban pedig az anyagi kiürítést kell végrehajtani és a végrehajtást azonnal meg kell kezdeni.
      Az előbbiek szerint az anyagi és személyi kiürítés szempontjából a következő községek jönnek tekintetbe:
      Dunaföldvár, Bölcske, Madocsa, Dunakömlőd, Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd, Bogyiszló és Báta.
      Csupán anyagi kiürítést pedig (20 km. sáv) a következő helyeken kell végrehajtani:
      Szekszárd m. város, Németkér, Bikács, Györköny, Nagydorog, Sárszentlőrinc, Kajdacs, Tengelic, Szedres, Medina, Tolna, Mözs, Sióagárd, Harc, Kakasd, Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Bátaszék, Alsónána, Mórágy, Szálka.
      Az 5 km. sávon belül fekvő községeket a fenti körülményről a rendelet kiadása idején távbeszélőn azonnal értesítettem és ezen községekben a személyi és anyagi kiürítés már folyamatban is van. Az anyagi kiürítést a Tolna vármegyei m. kir. katonai közigazgatási és gazdasági parancsnokság, valamint a mellérendelt német katonai parancsnokságok végzik a nekik kiadott külön rendelkezések szerint. A visszamaradó lakosság részére visszahagyható élelmiszer és állatállomány mennyiségét a kiürítést végrehajtó közegek a helyszínen, a község vezető jegyzőjével közölni fogják.
      A személyi kiürítés tekintetében pedig irányadó elv, hogy a lakosságot eltávozásra kényszeríteni nem szabad, csak az hagyja el a község területét, aki arra önként hajlandó, mégis figyelmeztetni kell a lakosságot arra, hogy önkéntes eltávozása esetén az a kedvezmény illeti, hogy állatállományának és terményeinek elviteléről ilyen esetben önmaga gondoskodhat.
      Az 5 km. határsávban történő anyagi és személyi kiürítés tényleges végrehajtása után következik a 20 km-es határsávba eső Szekszárd m. város és az előbb megjelölt többi községek anyagi kiürítése.
      A lakosság élelmiszerkészletének és állatállományának elvitelét tehát tényleg nem kell addig foganatosítani, amíg az illető községben a kiürítést végrehajtó előbb jelzett katonai közegek meg nem jelennek, mert a készletek összeszedését és felvásárlását ezek a bizottságok végzik és annak elszállításáról is ezek a katonai bizottságok fognak gondoskodni.
      Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a kiürítés során a katonai bizottságok a lakosság kiürítendő élelmiszer és állatkészletét csak készpénzfizetés mellett vehetik át, tehát a lakosság a kiürítésre kerülő anyagkészletét csak készpénzfizetés mellett lesz köteles átadni.
      Kivételt képeznek a tenyészállatok, amelyek a kiürítés után is a régi tulajdonos tulajdonában maradnak, azok elhajtásáról tehát a bizottság gondoskodik ugyan, de a tenyészállatok élelmezésének költségeit - minthogy, az tulajdonában maradt - az eredeti tulajdonos megtéríteni tartozik. A tenyészállat átvétele és elhajtása alkalmával az állat tulajdonosa erről a körülményről megfelelő átvételi elismervényt kap.
      Bár a hadműveleti területi kormánybiztos úr az előbb elmondottak szerint Tolna vármegye területének csak az előbb megjelölt határsávban fekvő részét rendelte el a részletezettek szerint kiüríteni, a m. kir. készletgazdálkodási kormánybiztos úr a továbbiakban elrendelte azt is, hogy a dunaföldvári és központi járások teljes területe még akkor is anyagi kiürítés alá essék, ha az előbb jelzett határsávba nem tartozna.
      A két rendelet egybevetéséből megállapítható, hogy a központi és dunaföldvári járások egész területe anyagi kiürítés alá esik, mégis a Dunától nyugatra eső 5 km. sávban lévő községek - amelyeket az előbb egyenkint felsoroltam - az anyagi kiürítésen felül a közölt elvek szerint személyi kiürítés alá is esnek.

II.
      Az anyagi és személyi kiürités fogalmát a már idézett 367.300/1944. XVIII. számú összefoglaló tájékoztató részletesen szabályozza és a mellékleteiben felsorolja, hogy anyagi és személyi kiürítés esetében az egyes közigazgatási hatóságoknak milyen hivatali anyagok illetőleg, mely személyek hátravonásáról kell gondoskodni. Így tehát a hátraszállítandó egyes anyagok és személyek részletes felsorolását mellőzöm és utalok az összefoglaló tájékoztató rendelkezéseire. Megjegyzem, hogy ezen összefoglaló tájékoztató csupán a hatóságok és hivatalok hátraszállítandó anyagát és személyzetét részletezi, a lakosságtól hátraszállítandó anyagok fajtáit a helyszínen megjelenő és kiürítést végző katonai hatóságok fogják részletezni.
      A félreértések elkerülése végett nyomatékosan hívom fel a figyelmet arra, hogy a kiürítendő területeken székelő belügyi igazgatás alá tartozó hatóságoknál alkalmazott tisztviselők és egyéb alkalmazottak ezidőszerint állomáshelyüket még ott sem hagyhatják el, amely községekben a személyi kiürítés is el van rendelve (5 km. sáv). A hatóságok és a hivatalok személyzete állomáshelyét csak külön rendelkezésre, vagy ellenséges nyomás esetén a harcoló seregtestekkel, illetőleg az ellenséggel való érintkezésben hagyhatja el.

III.
      Az előbb elmondottak szerint ismételten is hangsúlyozom, hogy a vármegye területéből csupán a dunaföldvári és központi járások anyagi és a külön közölt községek személyi és anyagi kiürítése rendeltetett el, a vármegye egyéb községeiben a tényleges kiürítést végrehajtani még nem kell, csupán a kiürítés összes előkészítő munkálatait kell mindenütt lelkiismeretesen előkészíteni.
      Bár 19207/1944. szám alatt közölt rendeletemmel, melyet egyidejűleg adok ki, közöltem minden érdekelttel az országos elhelyezési kormánybiztos úr által a vármegye részére kijelölt új felvevő területeket, mégis az ott kijelölt felvevő területekre csak akkor kell a kiürítést végrehajtani, ha az egész vármegye kiürítése rendeltetnék el.
      A dunaföldvári és központi járások kiürítése ezidőszerint tehát nem a 19207/1944. számú rendeletemben közölt felvevő területekre történik, hanem az 5 km-es és 20 km-es határsávon belül eső és kiürítésre kerülő községek részére felvevő területül egyelőre más tolnamegyei községeket jelöltem ki. Ezeknek a községeknek a jegyzékét mellékletként idezárom.

IV.
      A hadműveletek folytán állomáshelyükről eltávozni kényszerült községi alkalmazottak illetménnyel való ellátása a múltban nem megfelelően történt. Így igen sok esetben előállott az, hogy a menekülni kényszerülők közül alkalmazottak pénz nélkül voltak kénytelenek otthonukból távozni. Ezért a m. kir. minisztérium akként rendelkezett, hogy az állomáshelyüket elhagyni kényszerülő alkalmazottak részére 3 havi nettó illetményük a közs. pénztárából kifizethető.
      Miután a hadműveletek a Duna vonalán folynak s igy előfordulhat, hogy az ellenséges csapatoknak a Dunán való átkelése esetén vármegyénk területén fekvő községekből is az alkalmazottak kénytelenek lesznek eltávozni, az előbbi bekezdésben említett rendelkezésekre a figyelmét felhívom.
      A község pénztárából az illetmények csak akkor fizethetők ki, ha a község pénztárában megfelelő összegű készpénz áll rendelkezésre. Ezért utasítom a községi és körjegyzőket, hogy gondoskodjanak róla, miszerint az 1944. nov. 1-én kifizetett illetmények háromszoros összege értékével egyenlő összeg tartalékoltassék. Figyelmeztetem azonban a községi és körjegyzőket, hogy e célra nincs jogukban visszatartani az együttes kezelésben lévő közadóból az államot, vármegyét és egyéb érdekeltséget megillető összeget.
      Amennyiben a községnek valamely pénzintézetnél betétje van, úgy elsősorban e háztartási alap betétjéből való felmondással, ha pedig a pénzfeleslege a postatakarékpénztári számlán van, arról történő kiutalással kell a fedezetről gondoskodni.
      Utasítom a községi és körjegyzőket, hogy rendeleteim vétele után az illetmények kifizetéséhez szükséges fizetési jegyzéket haladéktalanul készítsék el, mégpedig oly módon, hogy az 1944. évi november havi fizetési jegyzékben feltüntetett összegek háromszorosát számfejtsék ki.
      A kifizetett háromhavi illetmény minden egyes községi alkalmazott illetménylapjába a kifizetés megtörténtekor bejegyzendő.
      Az így kifizetésre kerülő háromhavi illetmény összege a háztartási alap számadási főkönyvében a megtérítendő előlegek rovatán a m. kir. központi illetményhivatal terhére számolandó el és a kifizetés megtörténte hozzám vagy írásban, vagy telefonon bejelentendő.
      Nem teszek észrevételt az ellen, ha a községnek megfelelő készpénze van, az alkalmazottak részére az érvényben álló rendelkezések szerint járó menekülési segélyt is a község előlegezi. Ennek megtörténte is az alkalmazott illetmény lapján való feljegyzés mellett azonban hozzám bejelentendő.
      Az illetmények és menekülési segély kifizetése már akkor megtörténhet, ha az illető községnek felsőbb hatósági rendeletre a személyi kiürítését elrendelem.
      Evvel kapcsolatosan valamennyi, tehát nemcsak a már kiürítésre kerülő községek elöljáróságainak figyelmét felhívom arra, hogy a község bármilyen címen bankok, takarékpénztáraknál kezelt bankbetétjeit azonnal mondják fel, a bankbetéteket vegyék fel, és fizessék be a község postatakarékpénztári csekkszámlája javára és készpénzben a községi pénztárban csupán annyi összeget hagyjanak vissza, amennyit az előbb jelzett illetmények esetleges kifizetéséhez és a legszükségesebb folyó kezeléshez szükséges.

V.
      Az előbb már idézett összefoglaló tájékoztató a kiürítéssel kapcsolatos fuvarszükségletek mikénti biztosításáról is rendelkezik. Minthogy az idő rövidségére tekintettel a fuvarszükségleteknek a jelzett módon való kielégítése már nem biztosítható, ezért a kiürítést végző községi előljáróságokat felhívom arra, hogy a szükséges fuvarokról saját hatáskörében minden rendelkezésre álló eszközzel és módon gondoskodjanak. A központi járás főszolgabírája, a vármegyei árvaszék elnöke és a Horthy Miklós közkórház igazgató főorvosa szállítóeszközöket a vármegyei katonai és közigazgatási gazdasági parancsnokságtól igényeljenek.
      Ugyancsak az összefoglaló tájékoztatóban rendszeresitett tájékoztató (2. sz. melléklet) kiállítása és visszavárása az idő rövidsége miatt már alig lesz lehetséges, ezért felhivom a kiürítendő terület községi előljáróságait, hogy a felvevő területek községi előljáróságával távbeszélőn, vagy küldönccel azonnal lépjenek érintkezésbe, avval közöljék az átszállítandó anyag mennyiségét és a szükséges férőhelyek számát, a felvevő községnek előljárósága pedig ezen intézkedésre a megfelelő férőhelyek biztosításáról gondoskodjék.

VI.
      Összefoglaló tájékoztató 14 §-ának (4) bekezdése értelmében a községi és körjegyzők a kiürítés elrendeléséről a belügyi közigazgatási hatóságokat és szerveket megfelelő módon értesítsék, a kiürítésre kerülő községek előljárósága pedig az összefoglaló tájékoztató szerinti kiürítésre kerülő anyagot a közölt irányelvek szerint a felvevő területekre szállítsa el.

VII.
      Az előbb közölt irányelvek szerinti személyi és anyagi, illetve csupán anyagi kiürítés végrehajtása és az egyéb területeken a lelkiismeretes előkészítő munkálat megszervezése minden községi és körjegyzőnek nemcsak szorosan vett hivatali, hanem lelkiismereti kötelessége is, ezért minden érdekelt községi és körjegyzőt a legnyomatékosabban hívom fel az előbbiek azonnali pontos végrehajtására.
      Szekszárd, 1944. november 24.

Az alispán helyett
Schulteisz
vm. főjegyző

      (Négyoldalas, sokszorosított másolat, a vármegyei főjegyző aláírásával. - Szekszárdi Lt. Polg.m. 1944-25457.)

      A 4. honvéd kerület országmozgósítási és hadműveleti kormánybiztosa 1944. november 14-én közölte Tolna vármegye alispánjával, hogy minden „hátravonulással és áttelepítéssel” kapcsolatos rendelet egy példányát fel kell terjeszteni az Országos Elhelyezési Kormánybiztosnak, továbbá: ha ellenséges nyomásra „sürgős és előre nem látott intézkedések megtételére van szükség”, távbeszélőn ki kell kérni az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság hozzájárulását, végül tudatta az alispánnal: az Elhelyezési Kormánybiztostól szóbeli felhatalmazást kapott, hogy „az ő nevében - a szükséghez képest - önállóan és az ő előzetes megkérdezése nélkül is intézkedhessen.” (Uo. Polgm. 1944-25118/23999.)
      Az alispán a rendeletet 1944. november 21-én továbbította az alárendelt közigazgatási hatóságoknak.

 

Szombathely, 1944. november 24.

      A VÁROSI LEVENTEPARANCSNOK KÉRELME VAS VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁHOZ: 250 PÁR LÁBBELI KIUTALÁSÁT KÉRI LEVENTÉK RÉSZÉRE

      Kérem a Szombathelyi Bőrgyár által gyártott, ott tárolt, jelenleg orosz megszállás alatt álló magyar területek részére kiutalt levente lábbeliből Szombathely thj. város rászoruló leventéi részére készpénztérítés ellenében 250 pár kiutalását.
      Jelentem, hogy a város iskolánkívüli ifjúságának nagyrésze lábbeli hiányában nem tud a leventefoglalkozásokon résztvenni, mert ott, ahol nagyobb létszámú család van idáig - a szülők panasz értelmében - csak egy pár lábbeli utaltatott ki, melyet a család tagjai felváltva kényszerülnek hordani, ha lakásukat elhagyják.
      Kérem Főispán Úr értesítését a kiutalás tényéről, hogy a lábbelik átvételéről és annak szétosztásáról idejében gondoskodhassam.
      városi lev. pk.

      (Eredeti, géppel írt tisztázat. - Szombathelyi Lt. Vas vm. főisp. 1944-1149.)

      A szombathelyi III. honvéd hadtest leventeparancsnoka a következő ajánlást vezette rá a kérelemre:
      "Azon körülményből kifolyólag, hogy Kelet-Magyarország leventéi a III. hdt. területén települtek s onnan nagy része egy rend ruhával részben gyalog, részben vasúti szállítással itt nyertek elhelyezést. Jelenleg tekintélyes része már annyira le van rongyolódva, hogy semminemű munkára felhasználni nem lehet. Körülbelül 2000 főnek nincsen bakkancsa.
      Tisztelettel kérem ezen leventék részére fenti készletből 2000 pár bakkancsot rendelkezésünkre bocsájtani. Ezáltal lehetővé válik - ha katonai szolgálatra még nem vonulhatnának be - mezőgazdasági munkára való belállításuk. v. Gazdag" (Uo.)

 

Nagycenk, 1944. november 25.

      AZ ORSZÁGOS ELHELYEZÉSI KORMÁNYBIZTOSSÁG NAGYCENKI KIRENDELTSÉGÉNEK ÁTIRATA SOPRON VÁRMEGYE ALISPÁNJÁHOZ A MENEKÜLTEK ELHELYEZÉSE KÖRÜL TAPASZTALT RENDELLENESSÉGEK MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEKÉBEN

      Az Országos Elhelyezési Kormánybiztos Úr f. évi november hó 11-én kelt 5860/1944. sz. rendelete kapcsán, továbbá a hadihelyzetből kifolyólag esetleg szükségessé váló újabb, nagymérvű áttelepítések surlódásmentes biztosítása érdekében megkeresem Alispán Urat, hogy a vezetése alatt álló megye területén az összes érdekelt szervek bevonásával a lehető legrövidebb időn belül, de mindenesetre november hó végéig vegye revízió alá az elhelyezések, férőhelyek biztosításával kapcsolatban megtett intézkedéseket.
      1.) A rendelkezésre álló férőhelyek a lehető leggazdaságosabban használtassanak ki.
      2.) Az áttelepült családoknál, de a törzslakosságnál is egy család részére elvileg egy szoba illetékes, mig nőtlen vagy nem férjezett egyének - társadalmi állásuknak megfelelően laktanyaszerű elhelyezést kell, hogy kapjanak (:többen egy szobában:)
      3.) Egy családnak csak egy lakása lehet. Vagyis nem lehetséges az, hogy pl. Sopronban van valakinek egy lezárt lakása és ugyanakkor más helyen lakik az illető egyedül, vagy a családjával együtt. Az természetesen előfordulhat, hogy egy család lakik Sopronban és a családfő a harctéren van, vagy más hivatalos beosztásban teljesít idegen helyen szolgálatot.
      4.) Az olyan bezárt lakásokat, amelyekben nyilvánvalóan senki sem lakik, hatóságilag fel kell nyitni és elhelyezés céljaira igénybe kell venni.
      Természetesen az igénybevételt hatóságilag kell lefolytatni és az igénybevevő mindennemű károkozásáért anyagilag felelős. A lehetőséghez képest a felnyitott lakásokban a polgári közig. szervek közbejöttével leltárt kell felvenni és ennek alapján a lakás átadását ellenőrizni.
      5.) Raktárhelyiségül csakis lakóhelyül nem alkalmas helyiségeket lehet igénybevenni. Az, hogy valamelyik helyiség nem fűthető, még nem jelenti azt, hogy lakóhelyül nem alkalmas. Éppen ezért minden nem lakás céljára igénybevett helyiséget újból felül kell bírálni és törekedni kell arra, hogy minél több elhelyezési lehetőségre nyíljék alkalom.
      6.) Aki a beszállásolás céljaira kijelölt férőhelyeket vonakodik rendelkezésre bocsájtani, vagy a szálláscsinálókkal szemben durva magatartást tanúsít, - azokkal szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni, különösen súlyos esetben az illetőt le kell tartóztatni, illetve vele szemben az internálási eljárás indítandó meg.
      7.) Fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a férőhelyek összeszorítását mindenki, saját jól felfogott érdekében is haladéktalanul hajtsa végre még az esetben is, ha pillanatnyilag a férőhely nem vétetnék igénybe, hogy mindenkor meglegyen a lehetősége annak, hogy újabb - szinte meglepetésszerűen történő áttelepítés esetén is az elhelyezés azonnal és surlódásmentesen legyen végrehajtható.
      8.) Felhívandó a lakosság figyelme arra is, hogy csakis abban az esetben számíthatnak méltányos, a kívánalmaikat lehetőleg tekintetbevevő elbánásra, ha férőhelyeiket önként, minden különösebb kényszerítő beavatkozás nélkül bocsátják rendelkezésre, belátva azt, hogy az otthonukból kibombázott, vagy a hadihelyzet folytán eltávozni kényszerült, a legtöbb esetben felsőbb rendelkezés folytán áttelepülni rendelt egyénekről és családokról van szó, akik mindenüket elvesztették és a Haza jobb jövőjébe vetett hittel és töretlen munkakedvvel, a legmostohább viszonyok között is vállalták a menekültek szomorú sorsát és dolgozni akarnak a nemzet további fennmaradásáért.
      Az a körülmény, hogy az itt élő törzslakosságot a sors eddig minden - az áttelepített lakosság által sok esetben már ismételten is átélt sorscsapástól megkímélte, - nem jelenti azt, hogy ők hasonló csapásoktól megkíméltetnek s érezniök kell azt, hogy nem ők alkotják egyedül a magyar nemzetet hanem csakis azokkal a véreikkel együtt lesznek képesek a jobb magyar jövőt biztosítani, akiket a sors most közéjük sodort.
      Fentieket azzal hozom Alispán úr szíves tudomására, hogy a honvédség alakulatait, illetőleg egyidejűleg a honvéd kerületi parancsnokságokat is megkerestem, hogy alárendelt alakulataikat (:az állomásparancsnokságaik útján:) hasonlóan utasítsák.
      Egyben kérem, hogy a helyes elhelyezés alapját képező, házanként és lakásonként készített kartotékokat - ahol még nem történt volna meg - haladéktalanul készítsék el, és az Országos Elhelyezési Kormánybiztos Úr által 5885/1944. sz. alatt előírt rovatokkal a szükséges „Nyilvántartás”-okat fektessék fel s azokat városonkint, a megyén belül járásonként összesítve kettő példányban (:1 pld. az OEK., 1 pld. az itteni kirendeltség részére:) ide „Országos Elhelyezési Kormánybiztosság Nagycenki Kirendeltség” címre megküldeni szíveskedjék.
      A „Nyilvántartás” tartalmazza azt is, hogy úgy a törzslakosság, mint a menekülő, illetve áttelepített lakosság közül mennyi a férfi, nő és a 16 éven aluli gyermek.
      Kapják: Sopron és Győr sz. kir. város polgármesterei, Sopron és Győr-Moson vármegyék alispánjai.
      Nagycenk, 1944. évi november hó 25-én

Országos Elhelyezési Kormánybiztos helyett:
Olvashatatlan aláírás
beosztott tábornok.

      (Két és fél oldalas, géppel írt tisztázat, a Kormánybiztosság vezetőjének saját kezű aláírásával. - Soproni Lt. Alisp. 1945-915 /16.834/1944/)

 

Debrecen, 1944. december 1.

      DR. RÉVÉSZ IMRÉNEK, A MEGBÍZOTT TANKERÜLETI KIR. FŐIGAZGATÓNAK BIZALMAS UTASÍTÁSA A DEBRECENI TANKERÜLET TANSZEMÉLYZETE SZÁMÁRA

      Isten kegyelméből újra megkezdhetjük a tanítást és vele a jobb magyar jövő építését. Munkánk nem lesz könnyű, mert egyelőre számos külső akadály és belső gátlás fogja megnehezíteni. A külső akadályok elhárítása nagyobbrészt rajtunk kívül álló tényezőktől függ, a belső gátlásokon ellenben magunknak kell úrrá len(n)ünk, ha azt óhajtjuk, hogy munkánk a mai helyzetben eredményes, az óhajtott jövő számára pedig gyümölcsöző legyen.
      Ennek érdekében addig is, amíg a megalakulandó törvényes magyar kormány e tekintetben végleges érvénnyel, részletekbe menően intézkednék, a következőket adom bizalmas utasításba:
      A magyar köznevelés és közoktatás minden munkásának tisztán kell látnia azt, hogy a mostani világháború közelgő befejeződtével hazánk és népünk életében sokkal mélyebbreható változások fognak együtt járni, mint aminőket 1918-i összeomlásunk hozott magával. Minden tanár és tanító gondolja meg, hogy az iskolát ezrek figyelik, reménykedő és gyanakvó szemek; gondolja el, hogyan nő meg kiejtett szava a szülők körében s hogyan torzul el akárhányszor a tanulók tolmácsolásán át még nyugodtabb időben is. Éppen ezért minden tanár és tanító, rendkívüli felelőssége teljes tudatában, gondosan óvakodjék attól, hogy növendékei előtt a mai helyzetet, akár csak puszta célozgatásokkal, hangulatkeltéssel is, valami epizódszerű rövid közjátéknak tüntesse fel, amelynek elmúltával lényegileg éppúgy a megelőző társadalmi és politikai rend, az eddigi magyar közszellem fog visszatérni, mint ahogyan az 1919. augusztusától kezdve történt. Az ilyen beállítottság maga éppen elég volna arra, hogy a mai helyzetben minden tanítói és nevelői munkát lehetetlenné tegyen, iránta a sorsunk irányítását ma és a jövőben kezükben tartó külső és belső tényezőkben teljes bizalmatlanságot ébresszen.
      Tisztán kell látni azt is, hogy a letűnt, illetőleg az országnak még meg nem szállott részén is letűnőben levő magyar bel- és külpolitikai rendszer fölött már az eddigi események meghozták a lesújtó ítéletet. Külpolitikánk eltévesztett voltát, a német szövetség végzetes hatását maga Magyarország Kormányzója állapította meg október hó 15-én, egyúttal az egyedül helyes kivezető utat is megjelölve. Belpolitikánk a német nemzeti szociálista szellem és rendszer egyre szolgaibb utánzásával a szabadság és humanitás örök emberi és magyar értékeinek megtagadásával, a faji kérdés materialisztikus felfogásával, a zsidókérdés embertelen és keresztyéntelen „megoldásával”, a „keresztyén” jelző jogosulatlan és képmutató használatával s ennélfogva lejáratásával s e mellett az igazi demokrácia és parlamentárizmus, a ma kívánatos ütemű társadalom-gazdasági fejlődés elgáncsolásával szintén megérdemelte bukását. Föltétlenül óhajtandó tehát, hogy tanáraink és tanítóink vessenek lelkiismeretesen számot magukkal: eljutottak-e már s ha nem, képesnek érzik-e magukat eljutni mind ennek tiszta meglátására? Ha e tekintetben más meggyőződésük van, az iskolai munka nyugalmának s az iránta való bizalomnak biztosítása érdekében meg kell hozniok azt az áldozatot, hogy meggyőződésük következményeit önként levonják s az előbb-utóbb elkerülhetetlen külső beavatkozást maguk és esetleg iskolájuk ellen nem idézik föl.
      Minden tanár és tanító tartsa kötelességének, hogy a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával tárgyilagos képet alkosson magának az angol birodalom, az Észak-amerikai Egyesült Államok és a Szovjet-Unió valódi szelleméről, politikai, társadalmi, gazdasági rendszeréről és belső állapotáról, függetlenítve magát a német és a nyomán járó eddigi magyar propaganda végzetes ferdítéseitől és elhallgatásaitól, sőt egyenes uszításaitól. Aggodalmasan óvakodni kell attól, hogy a Szovjet megtorló háborújának előttünk kavargó véres képeit összetévesszük magával a szovjet-rendszerrel és annak eddigi eredményeivel s ily irányban tegyünk meggondolatlan nyilatkozatokat vagy célzásokat. Az iskolában természetesen semmiféle pártpropagandának nem lehet helye, de a tárgyilagosság és a tisztánlátás érdekében a növendékek fejlettségi fokához képest nem lehet alkalom adtán megemlítés nélkül hagyni, hogy a szovjetrendszer a magántulajdont nem, csak annak korlátlan túltengését, a kapitalista rendszernek ezt a legfőbb bűnét zárja ki, hogy a Szovjet-Unió a kebelébe tartozó 250-300 millió ember műveltségi színvonalának emelésére aránylag rövid idő alatt bámulatosan sokat tett, a művelt értelmiségi embert a nem anyagi vonatkozású pályákon is rendkívül megbecsüli, a vallási és egyházi életet és annak tényezőit pedig - amint erről közvetlen tapasztalásból is meggyőződhettünk - nemcsak nem üldözi, hanem tiszteletben részesíti. Arra is rá kell mutatnunk, hogy minden eddigi jel szerint a megszálló orosz hadseregnek nem célja Magyarország önállóságának és függetlenségének megszüntetése: katonai céljainak elérése után, amelyben őt magyar részről akadályozni éppoly hiábavaló, mint amilyen bűnös, nemzetellenes cselekedet, sorsunkra biz bennünket.
      Ennek a sorsnak nem szabad másnak lennie, mint annak, ami történelmünkből következik: korszerű megvalósítása Kossuth kezdeményének, Petőfi álmának, amelynek első villanásai ott lobbantak fel már a középkor, a reformáció és az ellenformáció korának legnagyobb magyar uralkodói és államférfiai szívében is: az emberi jogaihoz juttatott nép, a demokratikus Magyarország. „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért...”
      Ennek a nagy és sürgős átalakulásnak az előkészítéséből az iskola munkájának is ki kell vennie a maga részét. Különösen meg kell újhodnia történelmünk és irodalmunk tanításának. Tankönyveink általában véve a letűnt és letűnő régi rendszer feudális és kapitalista, illetőleg „fasiszta” szellemében vannak írva, ezért hiányaikat, téves beállításaikat a tanár és a tanító van hivatva az élő szó, a közvetlen ráhatás erejével - természetesen a növendékek fejlettségi fokához lelkiismeretesen és megfontoltan alkalmazkodva - pótolni, illetőleg helyesbíteni. Történelmünkben az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a szociális gondolat erőfeszítéseinek, a népi erők mozgalmának. Kossuthot épp úgy végleg meg kell szabadítani a demagógia vádjától, mint Adyt a rossz magyarság, a merő destrukció bélyegétől. Rá kell mutatnunk Ady váteszi lelkének iszonyatosan beteljesült jövőbelátásaira. Az eddiginél jóval több figyelmet kell szentelnünk az Ady nyomán felnőtt írónemzedékeknek is, amelyek egészen magasrendű művészi értékeiken át mind a demokratikus átalakulásnak, a népi gondolatnak voltak szószólói. A régibb magyar irodalom örök értékeinek változatlan kultusza mellett onnan is fel kell ragyogtatni minden olyan eddig kevésbé méltányolt nevet, amelyeknek viselői, kezdve a kódexirókon s a protestáns prédikátorokon Bacsányiig, Vajdáig és Tolnai Lajosig a szociális Magyarországért, a demokrata eszményekért küzdöttek. Ezeknek az íróknak méltó tárgyalásából derül majd ki, hogy amit most akarunk építeni, az a valódi magyar hagyomány: az a méltóbb, emberibb, gyökeresebben magyar és krisztusibb.
      Történelmünk és irodalmunk tanítása közben, de egyébként is különösen óvakodni kell az 1920-1940 közti üres, felszínes és nem is mindig jóhiszemű irredentaideológia felújításától, akár csak megszokott szólamok vagy nekibúsult célzások alakjában is. Ez az ideológia a most összeomló magyar rendszerrel együtt megérdemelten elbukott. A „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” istenkáromláshoz közel járó pedagógiai tévelyéért méltán bűnhődünk. A magyarság jogos igényeinek érvényesítésére a békekötés előtt és után az eddigitől teljesen eltérő utat kell keresnünk, amely nem fantomokon, hanem realitásokon át kell hogy vezessen s amely út járhatásának előfeltétele a környező dunai népekkel s legelsősorban a saját megmaradó nemzetiségeinkkel való lelki megbékélés lesz, a szociális és a demokratikus népi gondolat jegyében, az eddiginél emberibb és keresztyénibb, a saját régebbi történelmünk irányvonalának is megfelelőbb szellemben. Éppen ezért a legnyomatékosabban felhívom tanárainkat és tanítóinkat arra, hogy a hagyományos irredenta-szellemnek minden olyan megnyilatkozását gondosan kerüljék, amelyből fajgyűlöletre lehetne következtetni, kerüljék még akkor is, hogyha a használt tankönyv erre alkalmat vagy indítást adna. Ugyanilyen legnyomatékosabb figyelmeztetéssel óvok mindenkit a zsidókérdésnek oly szellemben való feszegetésétől vagy akár csak vigyázatlan kiszólásokkal érintésétől is, amely szellem az elbukott régi rendszer tartozéka volt s amelyet a gyökeres magyarság lelke önmagától mindig épp oly idegennek érzett, mint ahogyan idegennek érezte a komoly keresztény szellemiség. Magától értődik ezek után, hogy a növendékek közt faji, vallási és hasonló megkülönböztetést nem szabad tennünk, társadalmi szempontból is csak egyet: minél szegényebb valaki, annál inkább kötelességünk támogatni.
      Óriási feladat vár ránk. De a mi önfeláldozó munkánktól függ, a gyermekeken át, a felnőttek mennél gyorsabb megnyugtatása, felvilágosítása is. Nem lehet ettől vonakodnunk. Elsősorban a mi kötelességünk, hogy kemény önnevelés árán, egymást buzgón és önzetlenül támogatva, úttörői legyünk egy jobb és valóban szabad Magyarországnak, amely a „keresztyén” nevet nem hazug politikai cégér gyanánt, hanem valódi krisztusi szelleménél fogva viseli.
      Isten áldását kívánom munkánkra és jövendőnkre!
      Debrecen, 1944. december 1.

Kiváló tisztelettel
D. Dr. Révész Imre
egyetemi c. ny. r. tanár,
a tiszántúli református egyházkerület püspöke,
mb. tanker. kir. főigazgató

      (Háromoldalas, sokszorosított másolat. - Gyulai Lt. Szeghalmi ref. Péteri András gimnázium ir. 1944-10.)

      - Révész tankerületi főigazgató ezen bizalmas utasítása - eddig nem tisztázott módon - megjelent a szegedi „Délmagyarország” című lap 1944. december 10-i számában. E közlés alapján Dr. Becker Vendel, a szegedi tankerült főigazgatója „Gondolatok a módszeres értekezletek tartásához” tárgymegjelöléssel utasítást adott ki valamennyi népiskola igazgatójának; az utasítás, ha némileg lekerekítve és megszelidítve, megismétli a Révész-utasítás legfontosabb gondolatait. (Szegedi Lt. Makói Közoktatásügyi Bizottság 1944/45-10.)

 

Orosháza, 1944. december 1.

      JEGYZŐKÖNYV A KÖZSÉGI TANÁCS ÜLÉSÉRŐL, AMELYEN A KÖZMUNKAMEGVÁLTÁS ÖSSZEGÉRŐL, A VISSZATÉRT ZSIDÓK PROBLÉMÁIRÓL (KÖZMUNKA-KÖTELEZETTSÉG, KIUTALT TÜZELŐ ELSZÁLLÍTÁSÁNAK MEGTILTÁSA), A GETTÓBAN TALÁLT INGÓSÁGOK KIADÁSA, RÉPASZEDÉS

Jegyzőkönyv
      Készült Orosházán, 1944. évi december hó 1-én tartott együttes tanácsülésen.
      Jelen vannak:
      Iványi István bíró elnökletével Dr. Bulla Sándor, Karsai János, Dr. Pálka Lajos, Darók József, Rácz Pál, Lödi Sándor, Süle János, Zsiga József, Gombkötő Péter, Szemenyei Sándor, Tóth József, Durkó János, előljárók, Bérczi Károly, Csik János, Szemenyei Pál, Vági József, Rajki József, Szabó Péter, Sulyán György és Kökény Mihály, mint a Kommunista Párt megbízottjai, Bayer István, Gubicza Sándor, Horémus Pál, képv. test. tagok, Szöllősy László közig. főnök, Vizsnyai Zoltán gazd. felügyelő és Holecska Gyula a polgárőrség parancsnoka.
      148. t.ü. 12755/944. ikt. sz. Tárgyalta a tanács a közmunka szolgáltatások ügyét. Főjegyző, amidőn elismeréssel emlékezik Szabó Péter és Vági József lelkiismeretes agilis munkájáról, javasolja pénzbeli megváltási összeg megállapítását, melyből befolyó összeg szolgálna fedezetül a munkára jelentkező munkás emberek díjazására.
      Többek hozzászólása s a kérdés részletes megvitatása után tanács a megváltási összeget havi 50. P.-ben állapítja meg. Egyben kimondja tanács, hogy a közmunka szolgáltatás felekezeti különbség nélkül mindenkire, így a zsidó munkaszolgálatosokra is kötelező. Kimondja egyidejüleg tanács, hogy robotos csak az orosz katonai parancsnok engedélye alapján adható a román parancsnok igénylésére. Soós Lajos munkáselosztót, mint erre érdemetlent, ezen tisztségéből elbocsájtja, míg Keviczki János orosz tolmács ellen, aki sorozatos visszaéléseket követ el, s nyelvtudásával a kóborló orosz katonákat rablásra készteti, a rendőrségnek feljelenti, s egyben utasítja, hogy a tolmács jelvényt viselőket igazoltassa és csak azok részére engedélyezzen jelvényt, akiket Orosháza községe alkalmaz e célra.
      149. t.ü. 12868/944. ikt. sz. Kónya Lajos azon felterjesztésére, hogy az elhagyott zsidó lakásokból kiutalt fát és szenet kimérés előtt olykor csak néhány órával előbb az ide vetődött zsidó munkaszolgálatosok minden engedély nélkül elszállítják, tanács kimondja, hogy az ily módon eljárókkal szemben, mint közveszélyes tolvajokkal szemben jár el, s őket a rendőrség körébe utalja. Bár a zsidók kivételes állapotot élveznek, ez azonban nem jogosítja fel őket önkényeskedésre, s mindenkinek ki kell venni részét a munkából.
      152. t.ü. 12866/944. ikt. sz. Tanács megbízza Rajki József közs. közgazdasági hiv. vezetőt, hogy a gettóban található ingóságokat kölcsön kiadja megbízható orosházi lakosoknak azon kikötéssel, hogy amennyiben a kiadott bútor gazdája jelentkezik, azt a kölcsönvevő visszaszolgáltatni köteles.
      153. t.ü. 12470/944. ikt. sz. Főjegyző jelenti, hogy a répa munkálat nagyon nehezen halad. Mindössze 60 hold van felszedve Csorváson, s még sok a felszedetlen. A csorvási répamunkások között sok megbetegedett a nedves időjárás következtében. Többek hozzászólása után tanácsa a csorvási répaszedéshez zöldkeresztes nővérkiküldését határozta el, egyben kimondja, hogy a hazaérkező munkásokat tetvetleníti és részükre egy meleg fürdőt biztosít a Diana fürdőben.

kmft.

Dr. Bulla Sándor       főjegyző

Iványi István bíró

      (Kétoldalas, kézzel, tintával írt tisztázat. - Gyulai Lt. Orosháza község tanácsülési jkv-e. 1944. december 1.)

 

Csongrád, 1944. december 1.

      A MEGBÍZOTT POLGÁRMESTER (POLGÁRI PARANCSNOK) HIRDETMÉNYE A GAZDÁTLANUL MARADT INGATLANOK TERMÉSÉNEK BETAKARÍTÁSÁRÓL

      816/1944. szám.

Csongrád város meg. polgármesterétől

HIRDETMÉNY
      Felhívom a lakosságot, hogy a gazdátlanul maradt ingatlanokon még lábon álló termést takarítsák le. Az orosz katonai parancsnokság a munkákért külön díjazást fog adni. A város gazdasági hivatala ebben az ügyben minden felvilágosítást megad. A betakarított kukorica tárolása a Csemegi u. 5. sz. a(latt) a Szép utcai Futura és Felföldi Péter Szöllőhegyi utcai goréjába történik, míg a felásott répát a helyszinen kell kupokba rakni. - Az ez irányú munkákat a városi gazdasági hivatalban jelentség be, négy naponként. -
      Csongrádon, 1944. évi december hó 1. napján

Pozsár
megb. polgármester

      (Géppel írt tisztázat, a város pecsétjével, a megbízott polgármester saját kezű aláírásával. - Szentesi Lt. Csongrádi polg. parnok 1944-816.)

      Az elintézés: „Dobolta: 1944. dec. 1. - Vincze Imre tűzoltó”
      - A pecsét szövege: Csongrád megyei város - Csongrád vármegye, a pecsét közepén a város címere látható.

 

Hódmezővásárhely, 1944. december 1.

      A VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK JELENTÉSE A TANYAI TANULÓK VERSENYVIZSGÁJÁRÓL

      Jelentés a hmvásárhelyi ref. Bethlen Gábor gimnáziumban 1944. nov. 20-án d.e. 8-1 óráig lefolyt tanyai tanulók versenyvizsgájáról.

      Jelen vannak Vörös Mihály mb. igazgató: a vizsgabizottság elnöke, Falábú Dezső, Tornyai Sándor, Halász Andor tanárok a vizsgálóbizottság tagjai, valamint Kiss Ernő, Molnár Sándor és Juhász Imre tanyai tanulók.
      Elnök a bizottság tagjaival történt előzetes megbeszélés alapján a következő szempontok elbírálására alkalmas feladatokat tűzte ki a vizsgálat tárgyául: értelem, képzelő erő, fogalmazás, helyesírás, kapcsolás, szövegértelmezés, elvonás, szabályfelismerés, szövegrendezés, térszemlélet, matematikai következtetés, számérzék, figyelem, éberség, összképesség. A három megjelent tanuló a következő összesített eredménnyel végezte a vizsgálatot: Juhász Imre kb. 1/2 átlag osztályzattal s 50 ponttal (elérhető legmagasabb pontszám 100), Kiss Ernő 2 átlag osztályzattal, 42 ponttal, Molnár Sándor 3 átlag osztályzattal, 17 ponttal.
      Ezek szerint a bizottság Juhász Imre és Kis Ernő tanulókat tartotta olyanoknak, akik megfelelhetnek a követelményeknek és e két tanulót felvette a Tanyai Tanulók Otthonának a tagjai sorába.
      Elnök a tanulóknak intézetünkbe való beirányítását a helybeli kommunista párttal egyetértésben végezte olyan formán, hogy a pártnál jelentkeztek a tanulók s a párt az elemi iskolai bizonyítvány eredménye és a vagyoni állapot tekintetbe vételével jelölte ki a versenyvizsgálatra küldendő tanulókat. A kiválasztásnál a szülők párttagsága nem volt irányadó. A párt ezzel egyidejűleg ígéretet tett arra nézve, hogy e tanulók bentlakási költségeit természetbeni juttatásokkal, ruhasegéllyel és gyűjtési akcióval fedezi. Egyházunk pedig mindazokban a kiváltságokban részesíti a tanulókat, amely kiváltságok (teljes tandíjmentesség, könyvjuttatás, az Otthonban való ellátás és gondozás) a Cseresnyés Otthon tagjait megilletik. Természetesen azok a kötelességek és megkötöttségek is vonatkoznak rájuk, amelyek az Otthon többi tagjaira. Vagyis, ha a tanulmányaikban a jó rendű osztályzatot nem érik el, vagy erkölcsi magatartásuk veszélyezteti az Otthon kialakult közszellemét, akkor önként megszűnik mind eme kiváltság.
      Intézetünk vezetősége nagyra értékeli a pártnak e párton felülemelkedő, az egész magyarság közös ügyét támogató magatartását, ezért hálás köszönetet mond, egyben szép megnyilvánulását látja ebben az összefogásban az uj, szellemében is népi és magyar társadalmi rend kialakításába való törekvéseknek. Adja Isten, hogy eme nemes törekvésünk valóra is váljék.
      Hmvásárhely, 1944. dec. 1.-én

Teljes tisztelettel
mb. igazgató,
a vizsgabizottság elnöke

      (Géppel írt tisztázat, az igazgató saját kezű aláírásával. - Szentesi Lt. Hódmezővásárhelyi gimn. 1944/45-111.)

 

Kecskemét, 1944. december 1.

      A DUNA-TISZA KÖZI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA KÖRLEVELE A KAMARA HELYI VEZETŐSÉGEIHEZ: ADATGYŰJTÉSRE, A SZOCIÁLDEMOKRATA ÉS KOMMUNISTA PÁRTTAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE SZÓLÍT FEL

Helyi Vezetőség!
      Az orosz hadsereg dicsőséges és felszabaditó bevonulása után a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara ismét megkezdi működését. A felszabadításnak feltétlen kedvező fordulata a gazdaközönség munkás és dolgos rétegének könnyebb sorsot és boldogulást jelent.
      A mezőgazdasági kamara rendelkezésére áll minden jószándékú és eddig is eredményes munkát végzett mezőgazdasági munkásnak és gazdának. Elsősorban az elnyomottakon, a mezőgazdasági munkásságon, napszámosokon, cselédeken kívánna segíteni.
      A győzedelmes orosz hadsereg parancsnokság I. számú parancsa szerint mindenki tartozik eddigi foglalkozását folytatni és munkájával elősegíteni e véres háború győzedelmes befejezését a németek teljes megsemmisítésével. E parancs szerint a mezőgazdaságban foglalkozó munkásság csak akkor szolgálja a most bekövetkezett örvendetes rendszer változást, ha folytatja munkáját és ezzel is hozzájárul jövő évi kenyerünk biztosításához.
      A Mezőgazdasági Kamara tudni kívánja, kik azok a gazdasági munkások, napszámosok, béresek, akik ma is helyükön dolgoznak e és ezért felhívja a helyi vezetőséget, hogy errevonatkozó adatait gyűjtse össze és tartsa nyilván. Helyesen jár el a helyi vezetőség, ha adatait a mindenütt működő szociáldemokrata és kommunista párt vezetőségnek adja át igazolás végett és megőrzésre. Ezzel megkönnyíti további munkánkat, miután a kamara a pártok útján kívánja majd annakidején tájékoztatni a megalakuló új magyar kormányt.
      Ezúton szólitjuk fel a mezőgazdasági bizottságok lakóhelyükön tartózkodó tagjait és póttagjait, hogy névjegyzéküket állítsák össze és küldjék meg a kamara címére.
      Végül rövid jelentést kérünk, hogy közigazgatási területükön mennyi lehet az elvetett kenyérgabona, van-e a tavaszi vetésekhez elegendő vetőmag és a munkák végzéséhez igaerő? vagy mennyi a hiány?
      Az anyaállatok száma elegendő-e a feltétlen szükséges állat létszám szaporításához?
      Felsoroltak szerinti pontos és lelkiismeretes eljárást elvárjuk a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara nevében:

      Dér András sk.

      (Géppel írt másolat - Kecskeméti Lt. Duna-Tiszaközi Mezőg. Kamara 1944-7235.)

 

Szombathely, 1944. december 1.

      A III. CSENDŐRKERÜLET SZOMBATHELYI OSZTÁLYÁNAK BIZALMAS PARANCSA VALAMENNYI ALÁRENDELT ŐRS- ÉS KÜLÖNÍTMÉNY PARANCSNOKSÁGNAK A DECEMBER 9-I ÁLTALÁNOS RAZZIÁRÓL

      Az alább megnevezett egyének felkutatására folyó hó 9-én 7 órai kezdettel 21 óráig razziát rendelek el:
      1.) a hátországban nagyszámban bujkáló katonaszökevények,
      2.) olyan katonák, akik állandóan csapattestüket keresik és azt meg nem találják, vagy akik azt jelentik, hogy okmányaikat elvesztették és útban vannak csapattestükhöz.
      3.) Katonaszökevények lakásán - tekintettel arra, hogy ezek az eltulajdonított kincstári tárgyakat rendszerint a lakásukon tartják - továbbá akikről feltételezhető, hogy kincstári tárgyakat jogosulatlanul tartanak maguknál, házkutatást kell tartani a kincstári tárgyak felkutatása végett. A számbajöhető ily egyéneket az őpk. vegye nyilvántartásba és a razziák alkalmával tartson náluk házkutatást,
      4.) német katonaszökevények. Ezeket a legközelebbi német katonai parancsnokságnak adja át,
      5.) a munkahelyükről jogosulatlanul távollevő hadiüzemi munkások,
      6.) hadiüzemi munkások, akik munkahelyükön közérdekű munkájukat hanyagul végzik, (:A hadiüzemi munkásokat elfogásuk esetén vissza kell kísérni a hadiüzemi személyzeti pk-hoz:)
      7.) a honvédelmi munkakötelezettségen alapuló kirendelésekkel szembehelyezkedő és munkát nem vállaló egyének,
      8.) állandó bejelentett lakással nem bíró vagy bejelentett lakásukat sűrűn változtató olyan egyének, akik ezen ürügyek alatt sem katonai, sem honvédelmi munkaszolgálatot nem teljesítenek,
      9.) beszivárgott orosz, ukrán, lengyel, stb. és egyéb jogosulatlanul Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok. Mellőzni kell az őrizetbevételét annak az orosz, ukrán, lengyel személyeknek, aki itt tartózkodásának jogosságát a magyar hatóság által kiállitott írásbeli engedéllyel igazolja, vagy igazolni tudja, hogy német katonai alakulatnál teljesít szolgálatot és eltávozását a német katonai parancsnokság írásbeli engedélyével igazolja.
      10.) a bevonulási kötelezettségüknek eleget nem tett egyének.
      11.) munkára kiadott hadifoglyok, akik munkahelyüket igazolatlanul elhagyják és csavarognak,
      12.) bármely nemzetiségű hadifogoly, aki az ország területén bujkál,
      13.) zsidók, akik valamely ürüggyel valahol megbújtak és nem kerültek gyűjtőtáborba. (:plébániák, zárdák, félreeső tanyák, polgári házak stb. vannak elbújva:)
      Az elfogott hadifoglyakkal szemben a kerpság-folyó évi junius 13-án kelt 391/kt. 1944. számu pcs-ának 2-ik bekezdése szerint járjon el.
      14.) menekültek, akik nem tartózkodnak ott, ahova letelepítették őket,
      15.) akik minden ok nélkül változtatják lakóhelyüket és a hatóságok sehol sem találják őket,
      16.) kóborcigányok és egyéb csavargók és
      17.) a Nyomozókulcsban körözött egyének.
      A razziára az őpk. 1 fő hátrahagyásával az összes legénységet vezényelje szolgálatba az általa kiválasztandó terület átkutatására.
      A járőröket jelen parancsomban foglaltakra, továbbá a Szut. 43. és 80. §-ában foglaltakra nézve oktassa ki. A razzia eredményét ide jelentse.

      (Kétoldalas, sokszorosított másolat. - Szombathelyi Lt. Alisp. 1944-14101.)

      - A parancsot a szombathelyi osztály tudomásulvétel végett megküldte az alispánnak. (Uo.)