Az alábbi szöveg az Alföld című folyóirat első internetes archívumából származik, abban a formában, ahogy az a megjelenés idején elérhető volt. A szövegben található esetleges hibák, tördelési és központozási hiányosságok technikai okokból keletkeztek, nem tükrözik sem az EPA, sem a folyóirat minőségi elveit.
Tudományos igényű felhasználáshoz javasoljuk a nyomtatott változat használatát.

vissza a tartalomjegyzékre | a borítólapra | az EPA nyitólapra


Oravecz Imre
Téli napforduló után

Sötétedés előtt negyed órával az ablakom előtti fára száll egy feketerigó,
és öt-hat percig önfeledten csetteg egy ágon,
a fejemmel egy vonalban, hozzám közel,
nem zavarja,
hogy az üvegen át nézem,
aztán tovaröppen,
ezt mindennap megcselekszi,
minden nap minden azonos:
a jókedv, a kotta, az elhelyezkedés, a távozás iránya, a bizalom irántam,
csak az időpont változik,
minden nap később kezdi valamivel és később fejezi be,
ahogy hosszabbodnak a nappalok.
Helyreálló egyensúly
Mindig szorongok,
ha Szajlára megyek.
Fáradtság jele ez,
vagy a gyávaságé,
hogy szembesüljek a valósággal,
de mikor már ott vagyok,
egy idő után mindig megkönnyebbülök,
és örülök,
hogy nem hátráltam meg.
Alkony
Isten-hegy mögött lebukott a Nap.
Megszólalt az első tücsök.
Madár
Ma egy ismeretlen madár hangját hallottam a rét felől.
A kaliforniai fürjére hasonlított,
csak nem volt olyan édesen pityegő.
Elek bácsi
Adj' Isten, Imikém, köszön szelíden, halkan,
mialatt kissé oldalazva elbaktat a ház előtt,
mikor meghalt apám,
még fürgén mozgott,
és a temetést követő napokban nem átallt felemlegetni valami sérelmet,
melyet apámtól szenvedett el valaha,
mióta egyszer agyvérzést kapott,
és megcsapta a halál szele,
nagyon lelassult és megcsendesedett.
Konyha
Életemből talán régi szajlai konyhánk hiányzik legjobban.
Tűzhelyén mindig főtt, zenélt valami.
Mindig meleg volt benne,
és éjszakára sem hűlt ki egészen.
Mintha ez a helyiség tartott volna össze bennünket.
Irodalom
Van egy folyóirat,
mely fogcsikorgatva ugyan, de évente egyszer közöl,
nincs ínyükre irályom,
és mindenféle trükkökkel próbálnak lerázni,
mert nyíltan nem mernek visszautasítani,
legutóbb például azzal álltak elő,
hogy mégsem jelentetik meg már elfogadott versem,
mert közben biztosan átírtam,
és az új változatot nem nekik szánom.
Hála
Van valahol egy nő,
kinek elvesztése meghatározta egész életemet.
Nem láttam őt megváltozni, megöregedni, eltorzulni.
Ezért viszont hálás vagyok neki.
Eltűnt országút
Gyerekkoromban egyszer bicikliversenyt rendeztek Szajla és Pétervására közt,
a temetőtetőről láttam,
amint a versenyzők a pósvári partra érnek,
és Ambrus Péter vezeti a mezőnyt,
úgy elromlott a szemem,
hogy ugyanonnan már az országutat se látom.
Pályázat
Megpályáztam egy állást,
de nem kaptam meg.
Ugyanazok fúrtak meg,
kik rábeszéltek és támogatást ígértek.
Az igazi gonoszság mindig öncélú és perverz.
Nyelv
Nyikhaj - ripakodom rá Alra, a kölyökkuvaszra,
mert etetéskor tolakszik.
Gyerekkorom óta nem használtam e szót.
Ahogy öregszem,
úgy fiatalodik vissza bennem a nyelv.
A nyak bebugyolálása
Elmúlta ötvenkettő.
Mindjárt este lesz.
Fázom.
Szőnyegek
Nem értettem,
apám miért dúlta fel mindig öregkorában jártában a szőnyegeket,
mióta felfedeztem,
hogy járás közben nem emelem fel többé elég magasra a lábam,
és egyre sűrűbben a szőnyegszélekbe botlom,
már értem.
Ötven és hatvan között
Felhőkben jár a Hold.
Huhog a kuvik.
Ryňkan öregkorában
Olyan vagyok mint a szélcsendben az ágról leválni készülő levél,
melynek szárában egyszercsak megpattan valami,
és magától elindul lefelé.