Alföld - 49. évf. 8. sz. (1998. augusztus)
Igen,
én föllázadtam.
Föllázadtam az Isten ellen,
mert erre ösztökélt a szellem:
föllázadtam hát
Isten ellen.
Nem jókedvemből,
nem is rosszból:
lázadtam fényes unalomból,
mikor Isten is szürkét gondol
a csillagokról.
Amit én eddig hallottam,
hittem:
minden lim-lomot
szemétre vittem:
ott keressétek,
hogyha van
Isten!
Ama sziszegő almafának
minden gyümölcsét megettem:
Évám csak sírt,
siratózott,
én meg nevettem,
és eme szavakkal térdeltem elébe:
nekem nem elég Mózes meséje!
Magass Áron
Kereskedő volnék,
nevem Magass Áron.
Eladnám én anyámat is,
de csak magas áron.
Magh Ányos
Magh Ányosnak hívnak.
Nagy nevetség persze,
hogy egy tüntetésen vertek
gumibottal fejbe.
Kupp Ica
Kocsmatündér vagyok.
Kit magamhoz intek,
ha siheder, ha aggastyán:
fenékig hörpinthet.
Bacz Ilus
Én vagyok Bacz Ilus.
Ha megkaptál, vacogj!
Előlről is, hátulról is
csak dollárért baczok.
Dill Emma
Meghaljak? Ne haljak?
Mi van, ha meghalok?!
Úgy döntöttem, nem halok meg,
hisz úgyis meghalok.
Úgy páráll a föld,
már-már Isten hiteget.
Áve, Kikelet!
*
Terített Nyár, Te
Piros Negyvenszáz Ulti:
taníts elmúlni!
*
Fáradt az égbolt.
Vállamon varjú időz.
Ím, megjött az ősz.
*
Villog a vadon.
Szítsd a remény őrtüzét
vakon, szabadon!