Alföld - 48. évf. 3. sz. (1997. március)

vissza a tartalomjegyzékre | a borítólapra | az EPA nyitólapra


Poós Zoltán

Egy műút is épül

Íme a búzatábla, íme alatta a

földgáz, a kökénygyökér és a

kavicsok. Most mérnökök járják

be a környéket és kivitelezők.

Megoldják a talajvízproblémát.

Új kontaktus a vízzel - Kotyogva

nyílnak a kökényrügyek.

Egy műút is épül, hogy össze-

kössön két falut, és hogy

továbbhaladjon a beszéd.

A lakók saját természetük

bűvöletében dolgoznak,

kik a mezőgazdaságban,

kik az iparban.

A pedagógusok, mint egy

érzelmi hálózat, össze-

fogják a falusiakat.

A falu hőseit keresi,

azokat, akikre büszke lehet.

A falu nem fél a veszteségtől,

és köp az utókorra. A falu

néha elhibázza az áhítatot.

Úgy látszik, a falu

saját utókort teremt.

A hazugság előtti időkből

Egyszer kiváló királyok uralkodtak

és remek papság értelmezte a törvényt.

Egyszer otthonra talált a hit, mely nem

bomlott mondatokra, és egyszer szervezet-

ten működött a szakértői kultúra.

Akkor örök barátságokat kötöttek

és oldottak fel az ifjak. Akkor

egy királyság volt a világ helye.

Akkor már voltak írásjelek, de

még nem ismerték a zárójelet.

Utazás hóesésben

Jegyesed nevébe ragadt egy mondat.

Hagyd benne, a te részed! Most

még elmehettek, ha nem tetszik

ez az angyalokból álló tenyészet.

A remegés néhány változatban.

Utunk néhány részlete.

Minél inkább havazik,

de egyszer csak kész vele.

A hely megcsikordul, a zaj ki-

hagy. Most te vagy lent, s fent én.

Városkapu és szélkakas közt

sétáltok egy idea mentén.