stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



H. Kakucska Mária

ORCZY LŐRINC VERSEI A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN

A jelenlegi adatok szerint Orczy első verse 1754-ből származik, és Alexander Pope Essay on Man című költeményének francia változatából állította össze. A vers nem jelent meg egyik kötetében sem. Versírási gyakorlatának megfelelően maga állította össze, hogy azután mégse fordítsa le teljes terjedelmében és az általa összeállított sorrendnek megfelelően: Orczy inkább átkölt, mint fordít. Ihletét nem a gyakran emlegetett múzsák adják, hanem egy-egy lefordított, elolvasott mű. Leghűbb az eredetihez a Boethiustól lefordított 23 metrum - talán mégsem volt olyan elégedett az általa támogatott Illei János-féle fordítással. Horatiustól, Nicolas Boileau-tól, Alexander Pope-tól, Léonard Thomastól és Voltaire-től is hasonló módon fordít. Versei, levelezése és Leveleskönyve tanúsága szerint ismerte Rousseau-t és Edward Youngot is; a magyarok közül Balassit, Koháryt emlegeti gyakran.

Az OL anyagának tanúsága szerint ő a szerzője a Barkóczy Ferenc egri püspök esztergomi érsekké választása alkalmára írt Mátra hegyei közt mulatozó Nimfáknak éneke... című versnek is. Az igen nehezen olvasható kézirat nagyobb terjedelmű, mint a megjelent. Az ismétlődések miatt feltételezhetően több varációja létezhetett. Tisztázott alakban ez sem maradt ránk.

Horváth János azt írja tanulmányában a KNE verseiről: “Egyébként a II. rész verses levelei valók még tőle, néhány kivétellel, melyek Barcsayéi; ezek: Árkádia’ le íratása (222. l.) és a Tudományok’ nevelkedéséről, budai ferdőben (206. l.)." Kristóf György szerint az “Egyűgyű életnek dítsérete (226. l.) is valószínűleg Barcsayé, jó erdélyi helyismeretet feltételez."

A levéltári anyag ismeretében a következők mondhatók el: az Árkádia leíratása és az Egyűgyű életnek dítsérete valóban Barcsay Ábrahám költeménye. Az utóbbinak Barcsay kézírásával fennmaradt, jól olvasható példánya megtalálható Kenyér mezei pór címmel az OL anyagában. A Tudományok’ nevelkedéséről, budai ferdőben című költemény Orczyé. Leveleiből tudjuk, hogy gyakran járt fürdőben. József fia ír a Badenből éppen hazatért apjának a fürdőzés hasznosságáról. A vers hangulata, szóhasználata is inkább Orczyra, mint Barcsayra jellemző. Ezenkívül a levéltári anyagban ott a vers kézirata a 495, 495v, 478, 94. oldalakon. Az oldalak sorrendjét Révai szövegközlése nyomán állítottam össze, miután erre semmi utalás sincs Orczytól, és a lapszámozás, mint minden esetben, most is a rendező levéltárosé. Az itt található Orczy-versek többnyire fogalmazványként kezelhetőek a sok javítás és töredékességük miatt. Gyakran címtelenek, így feltételezhetjük, hogy a KH-ban és a KNE-ben olvasható címek Révaitól származnak. Nehezen elképzelhető, hogy Révai Miklós a sok javítástól szinte olvashatatlan, helyenként a megértés határán lévő anyagot kapott volna kiadásra. Orczy nagyon gondosan kezelte a rábízott dolgokat, hivatalait is a legnagyobb lelkiismeretességgel látta el; gazdaként kora egyik legjobbika lehetett. Néhány versének tanúsága szerint - pl. a Horátz’ éneke a II. Könyvből 4, a Történetből talált írás 3 töredékes változatból ismert - hasonló gondossággal járhatott el versei esetében is. Elképzelhetetlen, hogy pont “elmeszüleményeit" kezelte volna mostohán, és csak egy példányban létezett volna tisztázatuk, az, amelyet Révainak adott át. Tagadhatatlan, a családi archívum sok viszontagságon ment át: költözködések, tűzvészek és a nem igazán jó rendezés következtében sok minden elveszhetett. Az is elgondolkodtató, hogy az Orczy halála évében, 1789-ben megjelent KNE költeményeinek sokkal kevesebb kézirata maradt fenn, mint a még Orczy életében, 1787-ben megjelenteknek. Azt is valószínűnek tarthatjuk, hogy a kéziratok esetleges elvesztéséért nem Orczy Józsefet terheli a felelősség. Ő maga is verselt, nagyon tisztelte apját, és már csak kegyeletből is jobban megőrizte volna költeményeit. Érdekes módon az az iratcsomó is megsemmisült, amely a költőkkel folytatott levelezést foglalta magában. Hogy a versek egyáltalán megjelentek, a Révai-leveleken kívül nincs más híradásunk: a levéltárban ennek semmi nyoma sincs.

A levéltárban megtalálható kéziratok
 

a Költeményes Holmi címei és lapszámai teljes kézirat töredék
01. Barkótzi Ferentz esztergami érsek úrnak 3-10 K1 K2
02. Ezenn Munkáhozz 13-15 K1 K2
03. Világi hívságoknak megvetéséről 39-41 K1 -
04. Seneca 41-42 K1 -
05. Békesség kívánása 44-48 - K1
06. A’ magyar hazának 48-51 - K1
07. Álom a’ tudományoknak... 51-52 - K1
08. Apolló beszédje 54-67 - K1
09. Richvaldszki prepost úrnak 70-79 - K1
10. Nagy urakhozz, a’ gyönyörüségek... 86-90 - K1
11. Horátz’ X. Éneke a II. Könyvből 91-92 K1 K2, K3, K4
12. Hívságok’ meg vetéséről 92-93 K1 -
13. Generális Beleznainak 107-115 - K1
14. Egy ifjú úrnak, ki hadi életre... 121-123 K1 -
15. Történetből talált írás 126-128 - K1, K2, K3
16. A’ szerentsének valóságos képe 128-133 K1 -
17. Nagyság’ és szeretet’ egybenn vetése 134-137 K1 -
18. A’ magyar szépekhezz 150-160 - K1
19. Barátságos beszédje egy úrnak káplányával 161-172 - K1
20. Egy megmátkásodott ifjúnak 172-196 - K1
21. Szabad e szerelemről 196-197 K1 -
22. Bugatzi csárdának tiszteletére 199-201 K1 -
23. A’ szegény paraszt néphezz 226-235 K1 -
 
a Két nemes elmének címei és lapszámai teljes kézirat töredék
1. Futó gondolat 3-60 K1 K2
2. Egy sebes katonának... 143-147 - K1
3. Élete módjának változásáról 165-167 - K1, K2
4. Tokajbann való érkezés télenn 184-186 K1 -
5. A’ bétsi sziget kertbenn való sétálás... 201-203 - K1
6. Tudományok’ nevelkedéséről... 206-209 - K1, K2
7. Panasz az öregségről 215-216 K1 -
8. Bessenyei Györgynek... 239-245 - K1
Egyik kötetben sem szereplő Orczy-versek:

Mátra hegyei közt mulatozó nimfák...: a kézirat teljes, sőt hosszabb, mint a megjelentek.

Pest v[ár]megie Restauratioja, Pesth. 9-a febr. 1784 - töredék.


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret