Szentmártoni Szabó Géza
EURIPIDÉSZ MAGYAR FORDÍTÁSA A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBŐL

Borsa Gedeon 1996-os kutatásai során, az erdélyi Brassó könyvtáraiban 100 eddig ismeretlen régi magyarországi nyomtatványt tárt fel. Köztük van egy magyar nyelvű Euripidész-fordítás könyvtáblából kiáztatott töredéke is, amelyet 1575-80 között Nagyszebenben nyomtattak. Egy 1583-as hagyatéki leltárjegyzékből már száz esztendeje ismert egy rövid címleírás: "Tragedia Eurip. Vngrisch, VI ex. d. 59." Ennek alapján az irodalomtörténeti kézikönyvek is megemlítik, hogy 1583 előtt, Bornemisza Szophoklészből vett Electrája mellett volt egy mára elveszett Euripidész-magyarításunk is. A C ív előkerült maradványa az antik szerző Íphigeneia Auliszban című drámájának 1/20 résznyi töredékét foglalja magába. A magyar fordítás nem a görög eredeti, hanem humanista latin verziója alapján készült. A darabot már Erasmus lefordította 1507-ben. A most előkerült fordítás alapja azonban a Melanchthon előadásaira visszamenő, 1558-ban Bázelban megjelent latin nyelvű összkiadásban lévő szöveg volt. Az ismeretlen fordító vagy maga is Melanchthon-tanítvány lehetett, vagy a praeceptor magyarországi hatásától kapott ösztönzést. A töredék hűen követi a latin forrást, inkább bővít, mintsem elhagyna a szövegből, s helyenként Bornemiszára emlékeztető nyelvi ízekkel is él. A fordítási metódus alapján Bornemisza szerzősége mégis kizárható, inkább tanítványának, Balassinak lehetett ifjúkori szárnypróbálgatása. Balassi későbbi, csak említésből ismert Jephte-fordítása, amelyet Buchanan drámája alapján írt, Euripidész szóban forgó drámájára játszik rá.