Médiakutató

Lábjegyzetek

Michael Kunczik: A demokratikus újságírás

1 Churchill azt is mondta, hogy: „Minden demokrácia alapja az, hogy az embereknek szavazati joguk van. Ha ettől a joguktól megfosztják őket, azzal csúfot űznek az összes oly gyakran használt magasröptű demokratikus frázisból. A demokrácia tisztelete mögött mindig a kisember áll, amint besétál a kis fülkébe a kis ceruzájával, és kis ikszet tesz a kis papírlapra. Sem szónoklatok, sem terjengős viták nem csökkenthetik ennek a jelentőségét. A népnek jogában áll kívánságai és érzései szerint megválasztani képviselőit” (idézi Gilbert 1991: 802).
2 Thomas Hobbes (1588–1679) szerint az emberiséget a „mindenki mindenki elleni háború” állapotában leledzőnek kell tekinteni. Hobbes szerint az ember legalapvetőbb mozgatórugója a hatalom iránti vágy, amely csak a halállal szűnik meg (Leviatán, 1651).
3 A bíróság például így érvelt egy 1958-as ítéletében: „A vélemény szabad kinyilvánításához való jog mint az ember személyiségének legközvetlenebb társadalmi kifejeződése az egyik legnemesebb emberi jog. (…) A liberális demokratikus kormányzati rendszer számára nélkülözhetetlen, mert csak így jöhet létre az a folyamatos intellektuális vita, a vélemények ütközése, amely az ilyen rendszerek éltető eleme. Bizonyos értelemben ez minden szabadság alapja…” (Meyn 1994: 6).
4 A másik három szerep a következő volt: (4) a sajtó szolgálja a gazdasági rendszert azzal, hogy a hirdetéseken keresztül segíti az eladók és vevők egymásra találását; (5) a sajtó szórakoztat (de csak a „jó” szórakoztatás tartozik ide, akármit jelentsen is); (6) a sajtó megőrzi a pénzügyi autonómiát, így megvéd a különböző érdekektől való függéstől.
5 A Kunczik által itt nem említett negyedik normatív sajtóelmélet a totalitárius koncepció – A szerk.
6 James Curran 1996-ban fejtette ki a „civil média” koncepcióját; ennek része a sok, gyakran nagyon kicsi médium, amely nem nyereség-orientált, hanem a nyilvános szféra különböző ügyeit karolja fel (például a környezetvédelmet, a kisebbségek, feministák ügyét stb.).
7 Michels a saját személyére nézve is levonta a következtetést: meggyőződéses szociáldemokratából az olasz diktátor, Benito Mussolini lelkes követőjévé vált.
8 A beosztottak közötti hozzáállások sokféleségéről, illetve a mozgalmak vezetői és követőik meggyőződésének eltéréseiről lásd például Marx és Wood (1975: 383f).
9 Az angol eredetiben szereplő humanity szó egyaránt fordítható emberiségnek és humanizmusnak – A fordító.
10 A hírértéket meghatározó tényezőkről lásd még Jenei Ágnes írását ugyanebben a számunkban – A szerk.
11 Az újságíró és a forrás viszonyáról lásd még Ószabó Attila – Vajda Éva írását ugyanebben a számunkban. A szerk.
12 Külső szabadságon azt értjük, hogy a hatóságok nem avatkozhatnak a média működésébe. A belső szabadság a média olyan belügyeire vonatkozik, mint a kiadók és az újságírók közötti hatalom megoszlása (Németországban a tulajdonosnak jogában áll megszabni lapja általános orientációját). A kezdő újságírók önként elfogadják a kiadó által diktált szerkesztőségi irányzatot.
13 Bernays szerint „a PR-tanácsadó nemcsak tudja, mi a hírérték, de ezzel a tudással olyan helyzetbe kerül, hogy maga tudja csinálni a híreket. Ő teremti az eseményeket” (1923: 197).