a borítólapra  Súgó epa Copyright 
E-Conom2. évf. (2013.) 1. sz.

Tartalom

  • Bereczk Ádám :

    A tanulmány a hazai feldolgozóipar négy ágazatában vizsgálja a kibocsátás és a létszámalakulás összefüggéseit, együttmozgását a 2001-2011-es időszakra vonatkozóan. A vizsgált négy ágazat: textilipar, élelmiszeripar, járműgyártás, vegyipar. Közülük az első háromban erős lineáris kapcsolat mérhető a kibocsátás és a létszám változása között. A textilipar és az élelmiszeripar esetében azonban a kapcsolat 2009 után gyengül, mely arra vezethető vissza, hogy a válság okozta mélypont után meginduló termelés-növekedést nem kíséri számottevő létszámbővülés.

    Kulcsszavak: ágazat, kibocsátás, létszám, termelékenység változás


    Determining Factors and Degree of Corporate Demand of Labor in Four Hungarian Sectors

    Based on the results of international literature, this study examining the key determinants of corporate demand of labor, using sectoral datas. Primariliy investigates the relationship between output and level of actual labor datas from 2001 to 2011. The survey is highly representative. Results suggest that in three cases of four there are relatively or absolutely strong linear relationship between sectoral output and corporate labor demand. Also reveals that after the crises, the relationship is getting weaker, due to the increasing level of output while demand for labor is stagnating.

    Keywords: sector, issue, headcount, change of productivity

  • Fodor Éva :

    A Magyar Nemzeti Bank 2013 júniusában indította el Növekedési Hitelprogramját. A program sikeressége döntő jelentőségű lehet a kis- és középvállalkozások (KKV) finanszírozása és működése szempontjából. Emiatt számos közgazdasági vita központi témája napjainkban. A programot olyan hitelezési környezetben indították el, melyre a KKV hitelportfolió folyamatos zsugorodása, a nem teljesítő hitelek arányának növekedése és a szigorodó hitelezési korlátok jellemzőek. A dolgozat célja a KKV hitelezés alakulásának bemutatása Magyarországon, valamint a Növekedési Hitelprogram, az ezzel kapcsolatos tőkepiaci várakozások és annak vizsgálata, hogy a programnak milyen lehetséges hatásai lehetnek Magyarország gazdasági teljesítményére. A programmal kapcsolatban megfogalmazott következtetések kizárólag statisztikai számítások eredményein alapulnak. A tanulmánynak ugyanakkor nem célja véleményt mondani a programról, figyelembe véve, hogy a dolgozat nem tárgyalja a Növekedési Hitelprogram egyéb makrogazdasági tényezőre és tőkepiaci szereplőre –melyek a GDP-t közvetlenül vagy közvetve befolyásolják (pl. munkaerőpiac, bankszektor jövedelmezősége)- gyakorolt hatását.

    Kulcsszavak: KKV, MNB, Növekedési Hitelprogram


    What Could be the Growth Impact of the Funding for Growth Scheme?

    The National Bank of Hungary (NBH) launched its ‘Funding for Growth Scheme’ (FGS) in June 2013. The successfulness of FGS could have a crucial impact on the funding and through that the operation of small and medium sized enterprises (SME). Therefore it is also the main topic of several economic discussions nowadays. The program was launched in an environment which has been characterized by the continuous decline in total loans outstanding in the SME segment along with increasing share of nonperforming loans and further tightening of banks’ lending rules. The goal of this study is to introduce the development of SME lending in Hungary as well as to examine the ‘Funding for Growth Scheme’, related capital market expectations and the program’s possible impact on the economic performance of Hungary. However, all conclusions of this study are based solely on statistical calculations. I do not intend to make any judgment about the program in general taking into account that the impact of FGS on some other macroeconomic factors and capital market participants, with impact on GDP directly or indirectly (i.e. labour market, the banking sector’s profitability), is not subject of this study.

    Keywords: SMEs, NBH, funding for growth scheme

  • Gál Veronika Alexandra ,
    Sipiczki Zoltán ,
    Szóka Károly ,
    Vajay Julianna :

    A Grameen Bank 1976-ban Bangladesben alapult meg, majd 1983-ban formális bankká szerveződött. Az elmúlt több mint 35 évben jelentős fejlődésen esett át a modell és napjainkra már a világ számos országában működik. Magyarországon 2010-ben indult egy program a Grameen-modell alapján, amely jelenleg 3 éves pilot szakaszában van. Tanulmányunkban a magyarországi modell elemzésére helyezzük a hangsúlyt. A modell hatásait egy költség-haszon elemzés segítségével szemléltetjük, melyhez mind a számszerűsíthető, mind a nem számszerűsíthető tényezőket igyekszünk felhasználni. Ezáltal feltárjuk, hogy milyen költségeket és hasznokat jelent a program a működtető szervezet és az állam számára. Kalkulációs modellünket 10 éves időtartamra is elkészítjük, mely alapján a hosszú távú pénzügyi hatásokat is elemezzük.

    Kulcsszavak: pénzügy, Grameen-modell, mikrohitelezés, vállalkozásfinanszírozás, költség-haszon elemzés


    The Measuring of the Social Utility of the Grameen-Model

    The Grameen Bank was established in 1976, and then in 1983 became a formal bank. In the past 35 years the bank had a significant development and nowadays it operates in many countries of the world. There is a program also in Hungary, which works after the Grameen-model, this has started in 2010 and now is in a 3 year long pilot period. In our study, we are focusing on the analysis of the Hungarian model. We demonstrate the effects of the model with a cost-benefit analysis. In this, we use both the quantifiable and the non-quantifiable factors. In this way we reveal that what kind of costs and benefits are caused by the program for the operators and for the state. We make our model also for a 10 year long period, and look at the long term financial effects.

    Keywords: finance, Grameen-Model, microcredit, business financing, cost-benefit analysis

  • Márta Bettina :
    A felhatalmazás kulturális mintázottsága [1.96 MB - PDF]EPA-02301-00003-0040

    A globalizáció terjedésével, a multinacionális vállalatok térhódításával, a munkaerő nemzetközi vándorlásával egyre nő az igény a felhatalmazás különböző kultúrákban való alkalmazhatóságának vizsgálatára. E tanulmány célja a munkavállalói felhatalmazás fogalmának, tartalmi elemeinek és kulturális kontextusának szakirodalmi áttekintése, valamint egy multinacionális vállalat leányvállalatainál végzett felhatalmazás kutatás egy kiemelt részletének bemutatása. A kutatás eredményeként sikerült a vállalati felhatalmazás felmérésben szereplő erősen kultúrafüggő felhatalmazás változókat beazonosítani és a felhatalmazás változók alapján kulturálisan homogén csoportokat kimutatni. A felhatalmazás kulturális mintázottsága tekintetében a statisztikai elemzés a vizsgált országok csaknem 90%-át a várt kulturális klaszterbe sorolta be.

    Kulcsszavak: felhatalmazás, kultúra


    Culturally Endorsed Empowerment

    Nowadays due to globalization, the rapid spread of multinational companies and the international migration of labour there is an increased need for researching the empowerment adaptability across cultures. This study aims to overview the literature of empowerment emphasizing the cultural aspects and to offer a summary on a recently conducted cross-cultural empowerment research. As result of the introduced study the culturally dependent variables of the empowerment survey were identified and based on cluster analysis culturally homogenous groups were isolated. Discriminant analysis also proved the hypothesis of culturally endorsed empowerment as 90% of participant countries were classified to the expected cultural cluster based on the empowerment results

    Keywords: empowerment, culture, trust

  • Kovács Gábor ,
    Stion Zsuzsa :
    KKV IFRS: Az első három év [1.86 MB - PDF]EPA-02301-00003-0050

    A kis- és középvállalkozások számára készült nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (KKV IFRS) az első olyan nemzetközi számviteli standard, amely tipikusan a kkv-k számviteli és beszámolási kötelezettségeinek egyszerűsítése és egységesítse érdekében készült. A KKV IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) hosszas egyeztetési folyamat eredményeképpen 2009. július 9-én bocsátotta ki. A KKV IFRS a „normál” IFRS-ekhez képest mind terjedelemben, mind pedig tartalomban jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz, a hatálya alá tartozó vállalkozások számviteli kötelezettségeit kb. 90%-kal csökkenti. A Standard kibocsátása fontos lépésnek tekinthető a kis- és középvállalkozások pénzügyi beszámolóinak globális konvergenciós folyamatában. A KKV IFRS alkalmazásával javul a kkv-k számviteli beszámolóinak összehasonlíthatósága, ami elősegítheti a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését is. A tanulmány célja, hogy áttekintse a KKV IFRS megalkotásának indokait és hátterét, a Standard szerinti számviteli beszámoló fontosabb részeit és azokat a számviteli területeket, amelyek esetén jelentős egyszerűsítés tapasztalható az IFRS-ekhez képest.

    Kulcsszavak: számvitel, nemzetközi számviteli rendszerek, pénzügyi beszámoló, kkv, KKV IFRS


    IFRS for SMEs: The Beginnings

    The International Financial Reporting Standard for SMEs is the first international standard developed specifically to standardize and simplify the financial accounting and reporting duties of SMEs. As a result of a long discussion process it was issued on 9 July, 2009. Compared to the full IFRSs the International Financial Reporting Standard for SMEs can be characterized by considerable simplifications concerning its size and content and it reduces the reporting burden for business entities within the scope of the standard approximately by 90%. The issue of the standard can be considered as an important stage in the global convergence process of SMEs’ financial statements. Applying the standard has made possible to make a clear comparison with accounting reports of SMEs which can facilitate them to get a better access to finance. This paper is aimed to provide an overview of the background and reasons for issuing the new standard and to introduce the main features of IFRS for SMEs as well as the most important differences compared to full IFRSs.

    Keywords: accounting, international accounting systems, financial statement, SMEs, IFRS for SMEs

  • Tóth Balázs István :

    A területi fejlődés és fejlettség külföldön és Magyarországon egyaránt az egyik legsokoldalúbban kutatott kérdésköre a regionális tudománynak. A területi fejlettség kutatása az elmúlt időszakban nem veszített jelentőségéből, az egyenlőtlenségek térbeli megnyilvánulási formáinak tanulmányozásával, valamint a területi „nemazonosság” hátterében meghúzódó tényezők feltárásával kapcsolatban tekintélyes mennyiségű szakirodalom halmozódott fel. A szerző célja, hogy rendszerezze a területi fejlődés és fejlettség témakörében megjelent, kifejezetten a magyarországi viszonylatokkal foglalkozó szakcikkeket. A szerző a területi fejlettség egy- és többmutatós vizsgálati lehetőségeiről ad alaposabb áttekintést (GDP és jövedelem alapú elemzések, illetve Bennetteljárás, HDI, pontozásos módszerek, faktorelemzésen alapuló eljárások stb.), de a területi fejlettség témakörével összefüggésbe hozható egyéb területeket is érinti, együttesen értékelve a feldolgozott irodalmak főbb térszerkezeti megállapításait is. Rövid diszkusszió keretében a szerző néhány speciális elemzési egység mellett érvel, ahol a többváltozós elemzések alkalmazását indokoltnak véli. Az áttekintő kutatás eredménye, hogy a szerző rámutat a területi fejlettségi vizsgálatok módszertanilag sokszínű voltára, ugyanakkor arra is, hogy a térszerkezeti következtetéseket tekintve nem tapasztalható jelentősebb eltérés.

    Kulcsszavak: területi fejlettség, Magyarország, egy- és többmutatós vizsgálatok, térszerkezet


    Timely Summary: Spatial Development Analysis in Hungary After the Millennium

    Spatial and territorial development belong to one of the most frequently analysed issues of regional studies abroad and in Hungary. Researches on development of territorial units have not lost their significance in recent years; even many articles have been published in connection with analysing spatial disparities and exploring factors that determine spatial inequalities. The article aims to present a timely summary of spatial development analysis in Hungary after the millennium. The author separates the referred publications regarding univariate and multivariate methods (GDP and income based, Bennett-methodology, HDI, factor analysis based analyses etc.). Moreover, further empirical investigations are presented in connection with the broader interpretations of spatial development. The author jointly evaluates the main patterns of the Hungarian spatial structure. In the discussion the author argues for the adoption of multivariate methods in particular cases. The author is managed to point at a great variety of spatial development analyses regarding the methodologies and the similarities of spatial conclusions of the empirical researches at the same time.

    Keywords: spatial development, Hungary, univariate and multivariate analyses, spatial structure