Tóth
Tibor
AZ
AUTÓIPARI RELÉGYÁRTÁS ELSő TÍZ ÉVE JÁSZBERÉNYBEN ÉS AZ AUTOELEKTRO KFT.
TÖRTÉNETE
A jászberényi Műszeripari Szövetkezet
jogelődjét 1951-ben 6 tag alapította. A szövetkezet lakossági
szolgáltatással és folyamatosan bővülő termékgyártással foglalkozott.
A hetvenes években már jelentős volt a szovjet export mennyisége.
1980-ban a Bécsben működő UHER
AG – amely a SIEMENS leányvállalata volt - vezetősége Bulgáriában,
Jugoszláviában és Magyarországon kereste az alkalmas partnereket az autóipari
relé gyártásra. A Műszeripari Szövetkezetet ekkor találta meg Herbert
Geihsler, az UHER AG kereskedelmi igazgatója. Az itt látottak alapján
alkalmasnak találta a szövetkezetet arra, hogy az új feladattal megbirkózzon.
Geihsler úrnak sikerült elérni az UHER AG
vezetésénél, hogy a relégyártás Jászberénybe kerüljön. Ettől kezdve
időt és fáradságot nem kímélve, hittel és meggyőződéssel szinte
hetente, személyesen vagy munkatársai útján Jászberényben segítette a gyártás
előkészítését. Bőven akadt feladat, hiszen a gyártáshoz gépeket,
szerszámokat, import alapanyagot kellett biztosítani, amit Geihsler úr
segítsége nélkül a szövetkezet nem tudott volna megoldani.
Az alapanyagot az első években
teljes egészében az UHER AG biztosította. A gyártáshoz szükséges célgépek,
szerszámok elkészítése - osztrák szakemberek közreműködésével -
Jászberényben történt. Az osztrákok ráadásul több speciális gép beszerzésében
is közreműködtek.
Az akkori vezetése érezte, hogy az új
gyártmányok meghonosítása – a szövetkezet jövője érdekében - igen nagy
fontosságú, ezért jelentős anyagi áldozatot vállaltak a próbagyártás
mielőbbi beindítása érdekében.
A kitartó és mindkét részről
megnyilvánuló erőfeszítések eredményeként 1982. nyarán típusonként 20-20
darab kézi összeszerelésű jelfogót készítettek el. A szövetkezet az
import-export bonyolításával a METRIMPEX Magyar Műszeripari Kereskedelmi
Vállalatot bízta meg.
Az első nagyobb tételt - 1000-1000
darab U-05-ös és U-13-as autóipari jelfogót 1983. májusában szállították ki.
Ezen tételek külföldi bevizsgálása, bemérése után kapott engedélyt a
szövetkezet a sorozatgyártás beindítására. Rövid idő múlva, 1983
decemberében már 10000 darab sorozatban
gyártott relét szállítottak le a megrendelőnek.
1984-ben az autóiparban használatos “K”
jelű relé 7 típusát gyártották. A reléket nyugati autókba (Volkswagen,
Audi) építették be, amelyekkel a kocsik irányjelzőit, ablakemelőit,
fűtését működtették.
1984-ben 1 millió 330 ezer darab jelfogót
exportáltak, s ezzel új fejezet nyílt a szövetkezet életében, mivel a
szocialista mellett, már nyugati piacra is szállítottak.
Geihsler úr folyamatos szakmai segítsége,
útmutatása valamint a műszaki fejlesztés tette lehetővé a gyártás
folyamatos növekedését, felfutását. A vezetők és a dolgozók
szemléletváltozására volt szükség ahhoz, hogy a korábbi mennyiségi szemlélet
helyett a hatékony, minőségi munkavégzésre helyezzék a fő hangsúlyt.
A gyártás során a kollektívának magas műszaki követelményeknek kellett
megfelelni.
A FORD minőségbiztosítási rendszer
elemeinek alkalmazásával sikerült megfelelni az egyre magasabb követelményeknek
és elérték a korábbi magas selejtarány elviselhető mértékűre
történő való csökkentését.
A termelési mennyiségének növekedését
segítette a gyártási technológia fejlesztése. A műszaki színvonal
növelésében meghatározó szerepe volt Vass József fejlesztő mérnöknek.
A kezdetben a relé bemérését manuálisan
végezték. Ez a munkafázis igen nagy mennyiségű élő munkát igényelt,
hiszen két szakember 8 óra alatt mintegy 100 relét tudott bemérni.
1983 decemberében helyezték üzembe az
első számítógépes bemérőt, mellyel kiváltották a kézi bemérést.
Ugyanebben az évben a szövetkezet raktárhelyiségének kialakításával teremtették
meg a gyártás feltételrendszerét.
1985 végéig a tekercselést asztali
motoros célgéppel végezték. A tekercselő rézhuzal a lábkivezetőre
kézi rögzítéssel történt. 1986-tól az AUMANN cég 4 orsós tekercselő
gépének beállítása nyomán jelentősen növelhették a termelékenységet. 1988
év végén újabb német gyártmányú, nyolc orsós AUMANN tekercselőgépet,
továbbá nagy teljesítményű KAISER alkatrészgyártó présgépet és KLÖCKNER
csévegyártó fröccsgépet helyeztek üzembe.
A folyamatos műszaki fejlesztés,
gépberuházások tették lehetővé, hogy 1988-ban már a 10 milliomodik relé is
elhagyta a gyártósort. Házi ünnepség keretében Herbert Geihsler úr a munkáját
megköszönve és elismerve, a szövetkezet vezetése átadta a 10 000 001.
legyártott relét.
A piacgazdaságra való átállás, a szovjet
piac beszűkülése, a felvett hitelek visszafizetése kedvezőtlenül hatott
a szövetkezetre, amely 1989 végére fizetőképtelenné vált és 1990. január
8-án csődöt jelentett. A hitelezőkkel, a Magyar Hitelbankkal és a
Világbankkal folytatott tárgyalások eredményeként 120 nap haladékot kapott
fizetési kötelezettségének rendezésére, de határidő elteltével sem tudta
adóságát rendezni.
1990 nyarára világossá vált, hogy az
eddigi formában a szövetkezet nem tud tovább működni, a közgyűlése az
életképes részegységek Kft-vé alakulása mellett döntött. Összesen kilenc Kft.
jött létre, a szövetkezet új néven és tartalommal MICOOP Műszeripari
Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezetté alakult át.
A relégyártó üzem vezetője Mátics
Béla és Sas József 1990 októberében saját elhatározásból az UHER AG
vezetőivel való találkozás céljából Bécsbe utaztak. Informálódni akartak,
hogy a szövetkezetnél kialakult helyzet következtében számol-e az osztrák cég
beszállítóként a jászberényi üzemmel. Alexei Jaroljmek igazgató, Roland Jaksch
műszaki igazgató és Peter Hofstetter kereskedelmi igazgató biztosították a
kiutazókat arról, hogy a jövőben is igényt tartanak a Jászberényben
gyártott relékre. A pozitívan végződő tárgyalás után a relégyártó
üzem vezetői, dolgozói körében elkezdődött a tevékenység
továbbvitelét szolgáló Kft. szervezése, megalakulásának előkészítése.
Az 1990. december 28-án megtartott
alakuló taggyűlés 1 millió Ft törzstőkével, 1991. január 1-i
hatállyal létrehozta a Gépjárműipari és Elektronikai Egységeket Gyártó
Korlátolt Felelősségű Társaságot (rövidítve: AUTOELEKTRO Kft-ét). A
társaság székhelye Jászberény, Pipacs utca 11. lett. A törzstőke 30 %-át a
MICOOP Szövetkezet két gép apportjával, 70 %-át pedig 36 fő - az akkori
vezetők és fizikai dolgozók – készpénzben fizették be.
Balla
Tiborné
Baráth
Józsefné
Bartók
Béláné
Bene
Tiborné
Benke
Imréné
Darázs
Józsefné
Hoffer
Ferencné
Hortobágyi
Istvánné
Horváth
György
Horváthné
Hamar Zita
Juhász
Éva
Juhász
Lászlóné
Kisbalázs
Lászlóné
Kiss
Gyuláné
Kiss
József
Kovács
Ernőné
Kovács
Jánosné
Kövér
Károly
Lados
Balázs
Lázár
Mihályné
Lór
Ferencné
Mátics
Béla
Montvai
Zoltánné
Muhari
Károlyné
Nagy
József
Németh
Sándorné
Oláh
Gyuláné
Sándor
Ernőné
Sas
József
Sasné
Fekete Mária
Sülyi
Béláné
Szabó
Tóth László
Száraz
Ferencné
Tajti
Istvánné
Turnusz
György
Vas
József
A társasági szerződésbe tevékenységi
körként 24 termék és szolgáltatás került, de a tényleges tevékenység az UHER
AG-nek korábban is gyártott “K” jelű autóipari relé gyártására
korlátozódott.
A társasági szerződésben rögzítették
azt is, hogy a MICOOP Műszeripari Szövetkezet a társaság rendelkezésére
bocsátja a tevékenység folytatásához szükséges gyártási eljárásokat, gyártási,
piaci ismereteit, kapcsolatait. Ugyanebben határozták meg a működés és a
nyereség felosztásának szabályait. Döntöttek az első ügyvezető
személyéről, mely tisztségre két évi időtartamra, Mátics Bélát
választották meg.
A munkaterület, a gyártási technológia,
gépek, berendezések, a gyakorlattal rendelkező munkaerő adott volt a
vállalkozás zökkenőmentes indulásához. A tagság, a dolgozó kollektíva
érezte, hogy a megszerzett önállóság új gazdálkodási forma széles
lehetőséget, de sokkal nagyobb felelősséget is jelent.
Már az alakulást követő hetekben
súlyos gondok jelentkeztek, melyeket napról-napra kezelni kellett a vezetésnek.
A Kft. minimális alkatrészt, alapanyagot örökölt. Az import beszerzést
előrefizetéssel továbbra is a túl bürokratikusan működő
METRIMPEX bonyolította. Rövid időn belül kiderült, hogy az önálló
gazdálkodás területén még nincs kellő mélységű ismeret és gyakorlat.
A termelés folyamatos viteléhez már 1990
tavaszán forgóeszköz hitelre volt szükség, melynek megszerzése is nehézségekkel
járt. A vállalkozás a beszállítóktól az UHER AG garancia vállalásával tudott
alapanyaghoz, alkatrészhez jutni.
A MICOOP Szövetkezetnek, mint
tulajdonosnak az épület, gépek, szerszámok után fizetendő bérleti díja
megnövelte a költségeket. A vezetés ezért egyik fő céljának tartotta az
épület és gépi berendezések tulajdonjogának mielőbbi megszerzését..
Az önálló import-export jog hiánya is
egyre több gondot és költséget jelentett, amire szintén megoldást kellett
találni. A vezetők az önálló külkereskedelmi jog megszerzésére törekedtek.
Ennek engedélyeztetését - érdekeik csorbulása miatt a METRIMPEX, de még a
szövetkezet egyes vezetői is - igyekeztek akadályozni, késleltetni. A Kft.
kitartó, következetes munkájának köszönhetően, 1991. augusztus 28-án
önálló export-import jogot kapott a vállalkozás.
1992-ben a gazdálkodás eredményessége már
lehetővé tette a szövetkezeti tulajdonú termelési eszközök, gépek,
szerszámok nagy részének megvásárlását.
1993-ban az épület is a Kft. tulajdonába
került.
1994-ben a MICOOP Szövetkezettől a
tiszta magyar magántulajdon létrehozása érdekében – melyet az UHER AG is
szorgalmazott – a 30 % törzstőke kivásárlásra került.
A termelési darabszám növekedésével egyre
nagyobb gondot jelentett a munkaterület szűkössége, zsúfoltsága. Megoldást
jelentett, hogy a meglévő épületre, könnyűszerkezetű
tetőzet alkalmazásával emeletet építettek, amivel kibővült a
gyártóterület.
Az emeletráépítés terveinek elkészítése
és jóváhagyása után 1996. május 20-án Bereczki és Társa Kft-vel kapott
megbízást a kivitelezésre. Az 50 millió forintos beruházás egy modern 300 m2-es
emeleti üzemcsarnok megépítését, a meglévő földszinti épület külső
felújítását, belső átalakítását, korszerűsítését jelentette. A
beruházáshoz a Kft. 10 millió Ft-os, 36 hónapi futamidejű kölcsönt vett
igénybe. Az építkezés úgy valósult meg, hogy a termelés folyamatos maradhatott,
ami nem kis szervező és odafigyelő munkát igényelt.
A Kft. vezetősége a beruházás
mellett a minőségbiztosítás eddigi rendszerének magasabb szintre
emeléséről is döntött. 1996-ban elkezdte az EN ISO 9002 : 1994 szabványnak
megfelelő minőségbiztosítási rendszer kiépítését. A több jelentkező
felkészítő cég közül a budapesti CONSACT Minőségfejlesztési és
Vezetési Tanácsadó Iroda 1995 decemberi ajánlatát fogadta el, majd 1996. január
8-án a szerződést kötöttek velük. Februárban az iroda munkatársa elvégezte
a helyzetfelmérést, így megkezdődhetett a minőségbiztosítási
kézikönyv összeállítása, a minőségbiztosítási eljárások kidolgozása,
valamint az év második felében a minőségbiztosítási utasítások és
bizonylatok elkészítése. A vezetés a feladatok irányítására, összefogására,
koordinálására Kiss József üzemmérnököt, minőségbiztosítási felelős
vezetővé nevezte ki. Az előzetes belső audit után a TÜV
HANNOVER-KTI Kft. 1997. március 7-én a TÜV CERT rendszer auditálása keretében
és eljárási szabályai szerint pozitív eredménnyel zárult. Az AUTOELKTRO Kft.
hároméves időtartamra megkapta EN ISO 9002.
A
minőségbiztosítási rendszer működtetésével a Kft. megteremtette a
feltételeket a vásárlói igények maximális kielégítéséhez. A minőségi munka
alapja, hogy a jelfogókba csak kizárólag megbízható forrásból származó, kiváló
minőségű alkatrészeket építenek be, melynek túlnyomó része
nyugat-európai piacról származik.
A relék - minőség szempontjából
kulcsfontosságú - érintkezőit kezdettől fogva a német HERAEUS cég
szállítja. Az egyre szorosabbá váló együttműködés és jó partneri kapcsolat
eredménye az egyenletes jó minőségű alkatrész beszállítás. A
húzórúgókat a svájci BAUMANN és az osztrák WENZL cégtől szerzik be. A
tekercselő rézhuzal belföldi és külföldi gyártóktól egyaránt érkezik.
Korábban a német ELEKTRISOLA, jelenleg az osztrák SH-ELDRA cég a
beszállítók.
Az új üzemcsarnok építészeti munkái, az
épület külső felújítása 1996. késő őszére készült el. Így
elkezdődhetett a csarnok belső épületgépészeti munkálatainak
elvégzése, valamint a lenti épület szociális helyiségeinek felújítása. (2. sz.
kép)
1997. május 16-án az épület
használatbavételi eljárásának helyszíni szemléjére került sor, ahol a
szakhatóságok nyilatkoztak arról, hogy a használatbavételi engedély kiadásához
hozzájárulnak. Jászberény Város Polgármesteri Hivatala 1997. június 5-én kelt
határozatával a használatbavételi engedélyt megadta.
Az engedély birtokában Horváth György
üzemfenntartási vezető irányításával június második hetében
megkezdődött a szép, tágas és modern üzemcsarnokba a gépek, berendezések
felköltöztetése.
A légkondicionált, pormentes csarnok és
berendezései a legszigorúbb biztonságtechnikai és ergonómiai követelményeknek
is megfelelnek. (3. sz. kép)
Az új üzemben június 16-án kezdődött
el a gyártás, és még ebben a hónapban a gyártósoron elkészült az 50 milliomodik
relé. Ezt követően a kivitelező a kiürített lenti helyiségek
átalakításához, felújításához fogott hozzá. 1997. novemberére a földszinti rész
felújítása, berendezése is megtörtént. Új raktárhelyiséget, TMK műhelyt és
előszerelő üzemrészt alakítottak ki. (4. sz. kép) (5. sz. kép)
Az új üzem évi 10 millió autóipari relé
előállítására vált alkalmassá. A sorozatgyártás célszerűen
kialakított félautomata, illetve dolgozók által kiszolgált célgépeken történik.
A gépek többsége pneumatikus és villamos vezérlésű. A gépeket, gépi
berendezéseket a gyártósorokon sorosan és párhuzamosan rendezték el. A
gyártósorok kapacitása rugalmasan változtatható több azonos műveletet
végző gép gyártási folyamatba való bekapcsolásával. A napi gyártható darabszám
28000 és 40000 darab között mozog.
A vállalkozás történetében eddig 1998-ban
gyártottak legtöbb autóipari relét 8,6 millió darabot.
Az AUTOELEKTRO Kft. 1998. januártól a
Jászberény, Jásztelki út 17. szám alatti épület földszinti helyiségeiből
153 m2 területet raktározás céljából a budapesti Munka- és Védőruházati
Ipari Szövetkezettől bérelt. A bérlemény 1999. elejétől 577 m2-re,
novemberétől 688 m2–re nőtt.
A vállalkozás vezetőségének régi
célja volt a több lábon állás megvalósítása, mert huzamosan egy termékre, az
autóipari jelfogóra építeni a gazdálkodást kockázatokkal jár. 1996-tól a
vezető menedzsment rendszeresen járt üzletember találkozókra. A cég tagja
lett a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének, ezáltal
bekerült több adatbázisba. A Kft. az utóbbi években a BNV AUTOMOBIL és a
JÁSZ-EXPO rendszeres kiállítója. A hazai kiállításokon kívül Ausztriában,
Franciaországban, Japánban, Németországban és Romániában rendezett vásárokon is
bemutatták a cég gyártmányait. Az utóbbiak eredményeként a VENTEK közvetítésével,
1997. elején jött létre a német Freudenberg céggel a kapcsolat. Magyarországi
beszállítót kerestek mágnestekercs gyártására, amit tovább szerelés után az
autógyárak használnak fel. (6. sz. kép)
Az előzetes gyártás után 1997.
májusában az AUTOELEKTRO Kft. árajánlatot adott a termék gyártására. Az
árajánlat elfogadását követően elkezdődött a gyártáshoz szükséges
gépek beszerzése, valamint szerszám és alkatrészgyártáshoz alvállalkozók
keresése. Félév elteltével elkészültek az első próbadarabok, melyek
kedvező elbírálása után a cég engedélyt kapott a sorozatgyártásra. A Kft.
40 millió forintot költött a sorozatgyártáshoz szükséges gépek és szerszámok
vásárlására. A termelés beindulása mégis sok gonddal, problémával járt együtt,
a beszállító alvállalkozók nehezen tudtak alkalmazkodni a szigorú minőségi
követelményekhez.
1999 februárjától kezdődött el a
rendszeres kiszállítás és még ebben az évben 350000 darab került le a
gyártósorról. A Freudenbergtől jó beszállítói minősítést kapott a
Kft. A céggel 2000-re 600000 darab kiszállítására kötöttek szerződést. Ma
már a Kft ettől jóval nagyobb darabszám legyártására.
A 2000 szeptemberében Weinheimben tartott
üzleti tárgyalás során Thomas Siebler igazgató, Gerd Bittermann kereskedelmi
vezető és Winfried Heiser termelésvezető arról biztosította Lázár
Mihályné ügyvezető igazgatót és Jakab Gyula műszaki vezetőt,
hogy az AUTOELEKTRO Kft-vel hosszú távú együttműködést terveznek. 2001.
évre megemelték a kiszállítandó darabszámot, és ajánlatot tettek a mágnestekercs
komplex gyártására.
A vállalkozás másik új terméke az 1998
ősszén a budapesti KONFORM Kft-től megvásárolt BTR ipari
jelfogócsalád, amely a vezérléstechnikában széles körben alkalmazható.
A vásárlás a technológiát, a gyártósort
szerszámokkal, gépekkel, a készleten lévő alapanyagot, alkatrészeket is
tartalmazta.
1999. elején a Jászberény Város
Polgármesteri Hivatal határozatilag engedélyezte a Jásztelki út 17. szám alatti
ingatlanon lévő épület földszinti helyiségeiben biztonságtechnikai jelfogó
gyártását.
Februárban egy hónapos betanulás után 15
fő elkezdte a gyártást. Az egy műszakos munkahelyen kisgyermekes
édesanyáknak sikerült munkalehetőséget biztosítani.
Az
ipari jelfogó 50 %-a Németországba, míg a másik fele hazai felhasználókhoz
kerül. A kapacitás lehetőséget adna nagyobb darabszám előállítására,
ezért folyamatosan folyik a piackutatás.
A
szakhatóság 2000. január 12-én kelt határozatával a Kft-nek a Jászberény,
Jásztelki út 17. szám alatti épület földszintjére telepengedélyt adott ki, így
létre jött az AUTOELEKTRO II. számú telephelye. (7. sz. kép)
A
Kft. vezetése 1999-ben elhatározta, hogy az ISO 9002 minőségbiztosítási
rendszert - az autóipari beszállításhoz elengedhetetlenül szükséges - QS 9000
követelmény szintnek megfelelően továbbfejleszti. A felkészítést a
budapesti székhelyű T&T QUALITY ENGINEERING Kft. végezte. A
kilenchónapos előkészítés után december 2-án a DNV Magyarország Kft.
eredményesen minősítette a rendszert, így az AUTOELEKTRO Kft. QS 9000 :
1998 követelményeinek három éves időtartamra megfelelt.
A QS követelmény az
előzőrendszerhez képest több új elemet tartalmaz, így a
munkakörnyezet minősítését, évenkénti dolgozói elégedettségi felmérés
elvégzését, a dolgozói ötletek és vélemények gyűjtését, a dolgozók rendszeres
informálását (tervekről, teljesítményekről), a képzések
hatékonyságának mérését, valamint a gyártási folyamatok dokumentumainak
továbbfejlesztését.
Az AUTOELEKTRO Kft. a beszerzésnél
fő szempontként a minőséget, az árat, a beszállítói készséget és
megbízhatóságot kezeli. Az alapanyagokat importból és a hazai piacon szerzi be.
A beszerzések bonyolítását, a folyamatos kapcsolattartást két beszerző
végzi. A beszállított termékek egy része nyersanyag, a további
alkatrészgyártáshoz a másik része félkész alkatrész, amely az üzemben kerül
felhasználásra. A beszerzett nyersanyagoknak minden esetben rendelkezniük kell
minőségi tanúsítvánnyal és a minőségi paramétereinek az idevonatkozó
szabványos értéket el kell érnie.
A beérkezett termékeket a minőségbiztosítási
vezető által megbízott idegenárú-ellenőrnek kell dokumentált
eljárások szerint ellenőrizni, minősíteni, a felhasználást
engedélyezni, illetve engedélyeztetni.
A
külföldről érkező anyagok egy részének beszerzését az AUTOELEKTRO
Kft. bonyolítja le, míg a darabárus küldeményeket a DELACHER szállítmányozó cég
juttatja el a felhasználóhoz.
A belföldi beszerzést a vállalkozás saját
gépjárműveivel végzi.
A termékek kiszállítását a jászberényi
GURÉDO-KERIPSZ Kft. és a BER-TEAM Kft. bonyolítja.
Az autóipari relénél a hazai beszállítói
arány 8-10 %, a mágnestekercsnél 50-55 % között mozog.
Mindkét gyártmányhoz az acélszalagot a
salgótarjáni SILCO Kft., a színesfém (réz, bronz) szalagot a budapesti MÁJER
Kft., a vasmagot a szegedi ELCOMETOL Kft. szállítja. A mágnestekercsnél több
hazai kooperációs partnerrel dolgoznak. Így a budapesti ABT Művek a
műanyagcsévetestet készíti, a siroki MFS-2000 Magyar Lőszergyártó Rt.
és a budapesti ITC Kulcsár Kft. póluslemez és kengyel alkatrészeket gyárt, a jászberényi
SZINTERCOOP Kft. és a szigetszentmiklósi Recontra – Contra Kft. az alkatrészek
felületkezelését végzi. (8. sz. kép)
A Kft-nél a gépek, gépi berendezések
folyamatos gyártóképességének megőrzése érdekében üzemfenntartási
szervezet működik. Feladatuk a gépjavítás, karbantartás, új gyártóeszközök
üzembe állítása.
Az AUTOELEKTRO Kft. nagy iramú
fejlődésével a humán erőforrás egyre inkább előtérbe került. A
megalakulás után a vállalkozás a meglévő tagokból választotta ki
vezetőit, amely nem járhatott együtt minden esetben optimális választási
lehetőséggel. Az évek múlásával több szakember került a céghez és ma már
stabil vezetőgárdája van, 10 fő rendelkezik felsőfokú szakmai
végzettséggel.
A dolgozók kiválasztása a
jelentkezőkkel történő menedzsmenti elbeszélgetés alapján történik. A
jelentkezők elbírálásánál nagy hangsúlyt fektet a vezetés a szakmai
előmenetelre és a személyi ismeretségre. Minden esetben a cél a konkrét
helyre rátermett, megbízható, az adott feladat elvégzésére megfelelő
végzetséggel rendelkező szakember kiválasztása. (9. sz. kép)
A dolgozói létszám az elmúlt tíz év alatt
megduplázódott, 62 főről 129 főre emelkedett. A létszám 75 %-a
nő, 20 %-a 30 éven aluli. 13
fő kisgyermekes családanyának és csökkent munkaképességű személynek
biztosít otthoni bedolgozói munkalehetőséget. A
munkavállalók közel 60 %-a 5 évnél régebben dolgozik a Kft-nél, így kellő
helyi ismerettel, gyakorlattal rendelkezik. (10. sz. kép)
A Kft. a szellemi dolgozóknál havi
díjazást, a fizikai dolgozók többségénél teljesítménynormához kötött órabért,
kisebb részénél havi díjazást alkalmaz.
Az éves bérkeret meghatározását, a
bérfejlesztést a termelési előirányzat alapján összességében a Kft.
taggyűlése határozza meg, ezen belül a vezető menedzsment határozza
meg a prioritásokat. A vállalkozásnál ösztönzésre a jutalmazás alkalmazása
alakult ki. A jutalom Kft-szintű éves nagyságát a gyártott, kiszállított
termékek darabszáma határozza meg elsősorban, de függ egyéb fontos
termelési mutatóktól is. Így a selejt százaléktól, az anyagmegtakarítástól, a
gépek állásidejétől és egyéb pozitív dolgozói törekvésektől, pl.:
munkahelyi fegyelem alakulása. A jutalom kifizetése korábban negyedévente,
2000. májusától havonta, a termelési mutatók ismeretében, kiértékelés után
történik.
A vállalkozásnál dolgozók egy főre
jutó keresete az elmúlt tíz évben több mint négyszeresére nőtt.
A
Kft-nél alapvető követelmény, hogy a termékek minőségét befolyásoló
tevékenységet végző dolgozó rendelkezzen a munkája ellátásához szükséges
szakképzettséggel, gyakorlattal és szükség esetén megfelelő képzésben
részesüljön. A képzés stratégiája minden esetben a termelést szolgálja. Az
egységek vezetői területükre vonatkozóan a menedzsment felé javaslataikat
minden év január 31-ig írásban eljuttatják. A Kft-szintű összesítést a
munkaügy végzi, majd figyelembe véve az anyagi lehetőséget, a menedzsment
dönt arról milyen képzések valósulhatnak meg a tárgyévben. (11. sz. kép) A
képzések két formája alakult ki, a helyben történő külső, vagy
belső szakemberek által megtartott képzés, továbbképzés valamint a
képzésre szakosodott intézetekbe, vállalkozások által meghirdetett
tanfolyamokra történő beiskolázás.
A Kft. az utóbbi öt évben képzésre,
továbbképzésre évente nyolcszázezer és egymillió forint közötti összeget
fordított, amely csak a közvetlen képzési költséget tartalmazza.
1997-től
a termelésben dolgozók a minőségbiztosítási rendszeren belül évente
legalább egyszer szakmai oktatásban részesülnek, melyet többségében a helyi
vezetők tartanak meg. Az új dolgozók szakmai betanítására a műszakvezetők
kiemelt figyelmet fordítanak.
1997-ben
15 fő, a cég felső és középvezetői, valamint néhány fontos
munkakört betöltő fizikai dolgozó - szabadidejének terhére – beiskolázásra
került a 200 órás munkaszervező és elemző képzésre. A résztvevők egységesen megismerték,
elsajátították a REFA módszerét, többek között a mozdulatelemzést,
költségszámítást, munkabetanítást, ergonómiai követelményeket. A képzést a
budapesti Struktúra Kft. tartotta. A hallgatók 1998. januárjában sikeres
vizsgát tettek és a Darmstadt-i székhelyű REFA képzési intézet
tanúsítványát ünnepélyes keretek között kapták meg. (12. sz. kép)
Az utóbbi években előtérbe került a
számítástechnikai és egyéb speciális ismereteket adó képzésekre, továbbképzésre
történő beiskolázás.
2000.
szeptemberében a Kozármisleny-i Berill Üzleti Tanácsadó Iroda által tartott 16
órás “Kommunikáció és felelősség” című szemináriumon 20 fő vett
részt. A tréning elősegítette a résztvevőknél vezetői és
kommunikációs készség fejlődését, a pozitív gondolkodást, az önbizalom
növelését.
A
vezetés a dolgozóknak a munkahelyükhöz való kötődését és megbecsülését az
anyagi elismerésen túl, számos egyéb juttatással, lehetőségek
biztosításával is elősegíti.
Hagyománnyá
vált a közösségi élet elősegítésére juniális szervezése. Az egész napos
sport és kulturális rendezvényen a dolgozók családtagjaikkal együtt vesznek
részt. (13. sz. kép)
Az
évzáró közös karácsonyi ünnepség keretében a Kft. valamennyi dolgozója értékes
tárgyjutalomban részesül.
A Kft. az amerikai tulajdonú AHICO
Biztosító Részvénytársaságnál 1999. január 1-jétől az egész dolgozói
kollektívára kockázati élet- és balesetbiztosítást kötött, amely kórházi
ápolásra is kiterjed, a biztosítás éves
díját a cég fizeti.
A
vezetés folyamatosan, az anyagi lehetőséggel arányosan javítja a
munkakörülményeket, a dolgozók komfortérzetét. Így az ergonómiai szempontból
minden követelménynek megfelelő állítható munkaszékeket vásárolt és
biztosítja a munkatér helyi megvilágítását.
A vezetőség az AUTOELEKTRO Kft.
megalakulásának tíz éves évfordulója tiszteletére a szolnoki Szabó Imrefia Béla
képzőművész által készített emlékérmet ad ki, valamint a dolgozók
erkölcsi elismerésére kitüntetés alapítását határozta el. A kitüntetést
először 2001. tavaszán a jubileumi ünnepségen adják át. (14. sz. kép)
Az
AUTOELEKTRO Kft. történetének, különösen a kezdeti időszakban
jelentkező gondok, megoldandó feladatok ellenére sikerült úrrá lenni a
nehézségeken. Tevékenységük, gazdálkodásuk mára minden területen stabillá vált.
A tíz év elteltével, – az új évezred küszöbén – eljött az idő, hogy meg
kell határozni a továbbfejlődés útját. Céljaik között szerepel megtartani
és egyre magasabb szintre emelni piaci stabilitásukat és az autóipari
albeszállítóból, közvetlen beszállítóvá válni. A cég vezetése bízik a saját és
a kollektíva erejében. Szívós, kitartó munkával, jó minőségű,
piacképes termékek gyártásával törekszik céljaikat elérni.
|
Ügyvezető
igazgató: Lázár
Mihályné TB.ügyintéző,
bérelszámoló: Sinka
Béláné Munkaügyi
előadó: Tóth
Tibor Külker
ügyintéző: Lévai
Mónika Belker
ügyintéző: Lázár
Anett Vám
ügyintéző: Hudra
György Kooperátor: Lázár
Tamás Anyaggazdálkodó: Nagy
Zoltán Raktáros: Szőllősi
Tibor Könyvelés: Dobák
István könyvvizsgáló Pénzügyes
Bt |
Műszaki
vezető: Jakab
Gyula Fejlesztő
mérnök: Vas
Józef Cseh Vendel Üzemfenntartás
vezető: Horváth
György Karbantartó,
gépbeállító: Kövér
Károly Lados
Imre Réz
Bertold Sziráki
Lajos Műszakvezető: Dömök
József Gábor
Albert Lados
Balázs Csoportvezető: Fenyves
Andrea Sós
János |
Minőségbiztosítás
vezető:. Kiss
József Minőségügyi
fejlesztő mérnök: Ferencz
Attila Idegenárú
átvevő: Pesti
Zoltán Gyártásközi
ellenőr: Agócs
Sándor Muhari
Károlyné Sas
Zoltán Turnusz
György Alkatrész
gyártó: Gulyás
Ferenc Hanuszek
Pál Szabó
Gusztáv Szőcs
Levente Szőllősi
Imre Varga
Péter |
Autóipari relé szerelők
|
||
|
1.
műszak |
||
|
Acsai
Istvánné Bartók
Béláné Bene
Tiborné Berényi
Antalné Borics
Károlyné Burkus
Béláné Cseh
Jánosné Csikó
Adrienn Gerőcs
Pálné Hodossi
Istvánné |
Kátai
Ferencné Katona
Anikó Kisbódiné
Acsai Anita Kiss
Gyula Kocsisné
Bathó Klára Mós
Ágnes Nagy
Ferencné Német
Jánosné Németné
Benedek Edit Oláh
Gyuláné |
Rédei
Lászlóné Rusvai
Istvánné Sasné
Fekete Mária Sisa
Istvánné Szilágyi
Györgyné Szívós
Jánosné Tasi
Béláné Tóth
Annamária Valuska
Terézia Varga
Gyuláné |
Autóipari relé szerelők
|
||
|
2.
műszak |
||
|
Berci
Lászlóné Bíró
Brigitta Bódi
Tiborné Bódisné
Fülöp Andrea Dancsa
Andrásné Demeter
Sándorné Egyedné
Pataki Edit Hortobágyi
Istvánné Horváthné
Hamar Zita |
Juhász
Éva Karádi
Károlyné Kisbalázs
Lászlóné Kiss
Ibolya Kiss
Gyuláné Kovács
Ernőné Kovács
Krisztina Kunné
Mihály Mária Lór
Ferencné |
Pozsonyi
Lászlóné Simon
Anita Solti
Lászlóné Szendi
Mária Szikszai
Sándorné Urbán
Márk Antalná Tajti
Istvánné Varga
Istvánné Vígné
Kispál Edit |
Mágnestekercs szerelők
|
||
|
Almásy
Judit Babucsné
Muhari Csilla Bendó
Tünde Burai
Anita |
Burai
Henrietta Csomor
Gáborné Garai
Istvánné |
Harnyos
Józsefné Kovácsné
Boros Rita Szórád
Istvánné |
Ipari jelfogó szerelők
|
||
|
Ádámné
Fehér Zsuzsanna Birgés
Tiborné Lajkó
Istvánné Lökös
Ferencné |
Ménkű
Ferencné Móra
Lászlóné Nagyné
Valiskó Zsuzsanna |
Szabóné
Farkas Anikó Szarvas
Ferencné Tukora
Bakos Istvánné |
Bedolgozók, kisegítők
|
||
|
Balla
Tiborné Benedek
Jánosné Besenyi
Sándorné Csirke
István Horváth
Györgyné Juhász
Lászlóné |
Kiss
Sándor Kovács
Ferencné Kovács
Sándorné Lázár
Attila Molnár
Zoltánné Oláh
Lászlóné |
Pozsonyi
Béláné Soós
Istvánné Sós
Jánosné Szatmári
Béláné Száraz
Ferencné |
Képmellékletek,
ill. feliratok
1.
sz kép autóipari relé
2.
sz. kép A Kft. épülete külsőleg is megszépült
3.
sz. kép Az új üzemcsarnok berendezve, átadásra készen
4.
sz. kép A beruházás átadására rendezett ünnepségen Lázár Mihályné köszönti a
megjelent vendégeket és a dolgozókat.
5.
sz. kép Az átadási ünnepség fogadásán, középen látható Herbert Geihsler úr, aki
a relégyártást Jászberénybe hozta.
6.
sz. kép Mágnestekercs
7.
sz. kép Ipari jelfogó
8.
sz. kép A 2000. éves adat tervszám
9.
sz. kép A 2000. évi tervszám adatok
10.
sz. kép A 2000. éves adat tervszám
11.
sz. kép Az AUTOELEKTRO KFT: szervezeti felépítése
12.
sz. kép A REFA képzés résztvevői
13.
sz. kép 1999. évi júniális