A testmagasság és a tömeg szekuláris változásai a jászberényi hallgatónőknél

 

Pápai Júlia

Eötvös Loránd Tudományegyetem.  Tanárképző Főiskolai Kar

 

A szekuláris trend

A XVIII. századig visszanyúló norvégiai növekedésvizsgálatok adataiból derült ki először, hogy az átlagos felnőttkori termet az egymást követő generációkban egyre nagyobbá válik (Tanner 1961). Ezt a jelenséget nevezték el évszázados növekedési tendenciának, szekuláris trendnek. A szekuláris trend a nemzedékek sorára vonatkozó testi, alakbeli változások irányultságát jelenti. A jelenség természetét figyelve a kutatók azt találták, hogy a változás iránya egyaránt lehet a testdimenziókbeli megnagyobbodás és csökkenés, másrészt megállapították, hogy a trend üteme nem egyenletes, gyorsultabb és lassultabb periódusok váltják egymást (Kádár és Véli 1971, 1974, 1977, Tobias 1976, 1985, Wieringen 1978, Eiben 1977, 1988, 1994, Bodzsár 1998, 1999, 2000a). A jelenséget felfedezése óta a világ számos országában igazolták (Collins és Weiner 1977, Eveleth és Tanner 1977, Bodzsár és Susanne 1998).

A trend leginkább kutatott és legjobban feltárt összetevői:

1. A növekedés ütemének meggyorsulása. Eredményeként a gyermekek minden életkorban nagyobb magasságot és tömeget érnek el, mint az azonos életkorú, korábbi generációkhoz tartozó társaik.

2. A szexuális érés és a testméretekbeli intenzív serdülési növekedés korábbi életkorok felé tolódik el.

3. A generációk során a felnőttkori termet egyre magasabbá válik.

A trend genezisében a kutatók jelentősnek tartják a genetikai tényezőket is, főleg a populácók keveredése következtében fellépő heterózishatást, de többségük a környezeti, elsősorban a társadalmi környezeti feltételek hatását emeli ki (Kádár és Véli 1977, Eiben 1988, 1994, Bodzsár 1998).

A szekuláris trend vizsgálata hazánkban hosszú múltra tekint vissza. A felnőttekre vonatkozóan a múlt század végétől gyűjtött katonai sorozási adatok alapján jól demonstrálhatóan egy kelet–nyugati, illetve észak–déli irányú fokozatos termetnövekedést lehetett megfigyelni (Bartucz 1938). Ez a trend a későbbi sorozási és etnikai vizsgálatok alapján is megerősítést nyert (Nemeskéri 1970, Nemeskéri és mtsai 1977, Kádár és Véli 1971, 1977, Eiben 1988, Bodzsár 1999). Ugyancsak igazolódott a trend az egyetemisták-főiskolások esetében is. A férfiaknál Nemeskéri (1970), a nőknél Pápai (1978) mutatta ki elsőként.

A megfigyelt adatok alapján mód nyílt a termetben a szekuláris növekedés becslésére is, ez a közelítő érték 100 év alatt kb. 7 cm-nek adódott (Henkey 1975, Henkey és Kalmár 1982, Nemeskéri és mtsai 1983, Eiben 1988, Bodzsár 1999).

A sorozási adatok alapján fontos, a szekuláris trend természetére vonatkozóan további megfigyeléseket tett Kádár és Véli (1974, 1977). Az egyik megállapításuk az volt, hogy az ország egész területén kimutatható nemzedéki növekedéssel nem tűnnek el a tájegységek szerint már említett termetbeli különbségek. A másik, hogy a Budapesten élők nagyobb termetűek voltak az ország más területein élőkénél. Ezt Gyenis (1997) egyetemi hallgatókra vonatkozó vizsgálatai is megerősítették. Az 1976 és 1985 között vizsgált műszaki egyetemistáknál azt is kimutatta, hogy a szociális réteghelyzet szerint is vannak különbségek a szekuláris trend ütemében (Gyenis 1986, Eiben 1988, Bodzsár 1999).

 

A szekuláris trend a Jászságban

A Jászság mindig is fontos terület volt az embertani kutatások számára, elsősorban azért, mert az itt élő etnikum léte izgatta a kutatókat. A sorkötelesek és a felnőttek testmagasságára a múlt század végétől rendelkezünk adatokkal. Ezeket a kutatási eredményeket Bartucz (1938) foglalta össze munkájában, így az ismertetésben az ő összegzésére hivatkozom.

Goehlert és Le Monnier 1870-76-ban az Osztrák-Magyar Monarhia 20-23 éves sorköteles katonáinak termetadatait dolgozta fel. Elemzésük szerint a mai Szolnok megye területén élő népesség magassága közepes-nagyközepes volt. Kőrösy József 1879-ben 19-22 éves sorkötelesek magasság adatát gyűjtötte össze és a jászok magasságát az átlagértékkel megegyezőnek találta (163,5cm). Jankó János 50 jász férfit vizsgált meg, akiknek termete a magas felé közelítő nagyközepes volt (168.3 cm).

Bartucz és tanítványai az ország különböző területein vizsgálták felnőttek, katonák és sorkötelesek termetét. Megállapították, hogy nemcsak a Jankó által mért jászok, hanem a magyarok és a nagykunok is magasabbak voltak az alföldi magyarság többi csoportjainál.

Henkey és Kalmár (1982) adatai szerint a Duna-Tisza közén élő népességek közül a Jászságban élők termetátlaga volt a legnagyobb (férfiak=170,03 cm, nők=157,95cm).

Az itt közölt átlagértékek a jászságiak termetének magasabbá válását is demonstrálják. A szekuláris adatok szerint a Jászságban élő férfiak 100 év alatti termetnövekedése megfelel a becsült magyarországi értéknek (7cm).

A főiskolai hallgatók vizsgálata a Jászságban 1974-ben indult meg. A jászberényi tanítóképző intézetben, ill. főiskolán az első részletes antorpometriai vizsgálatot Pápai végezte (1978). Más intézmények hallgatóihoz viszonyítva a jászberényi hallgatónőket magasabbnak és súlyosabbnak találta.

Az 1980-ban vizsgált tanítójelöltek testmagassága a korábbi megfigyeléshez képest szignifikánsan nagyobb volt. A termet nagyobbá válása elsősorban az ülőmagasságbeli emelkedésnek volt köszönhető. Az 1980-ban vizsgáltak törzsdimenziói is nagyobbak voltak, ugyanakkor testtömegükben nem volt kimutatható változás (Pápai 1984).

Pápai és munkatársai (1989) az 1980 és 1989 között a főiskolán tanuló elsőéves hallgatók csoportjaiban a testmagasság további szignifikáns lineáris emelkedését találták. Mértékét évi 0,9 mm-re becsülték a vizsgált 10 éves időintervallumban. A testtömegben ez alatt az idő alatt sem tapasztaltak további változást. Ugyancsak vizsgálták a korán és későn érett hallgatónők testméreteiben jelentkező tendenciákat is. A vállszélesség kivételével a törzs szélességi dimenziói mindkét csoportban csökkentek, a csökkenés mértéke valamivel nagyobb volt a későn éretteknél.

Pápai és Mészáros (1988) elsőéves tanítójelöltek és a Testnevelési Főiskolára 1981 és 1987 között felvételizett hallgatónők magasságát, tömegét és testösszetételi adatait hasonlította össze. A testméretek időbeli sorában sinushullám jellegű ingadozásokat tapasztaltak. Megfigyelésük szerint a hullám csúcs- és mélypontjai azonos évekre estek mindkét csoportnál, pedig a Testnevelési Főiskola országos beiskolázási körzettel bírt, hallgatói erősen szelektált csoportot képviseltek és más szociális rétegekből kerültek ki, mint a jászberényi főiskolások.

 

Jelen dolgozatban a következőkre kívántam választ kapni:

1.    A jászberényi tanítóképzőben tanult diákok testmagasságában és testtömegében az évezred végéig kimutatható-e a szekuláris trend? Ha igen, a változások milyen mértékűek és irányúak.

2.    A korán és későn ért leányok különböznek-e a vizsgált méretekben?

 

 

Anyag és módszer

A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán 1974-ben és 1980-ban a hallgatók minden évfolyamra kiterjedő vizsgálatát végeztem el. A további években a felmérés csak az elsőéves tanítójelöltek körében történt meg. E tanulmány alanyai azok az elsőéves hallgatók voltak, akik 1980-ban (N=95), 1990-ben (N=76) és 2000-ben (N=112) vettek részt a vizsgálatban. Életkoruk 18,82 és 19,45 év között variált.

Dolgozatomban a testmagasságban és testtömegben bekövetkezett változásokkal foglalkozom. A szekuláris trend jelenségeinek megfigyeléséhez az 1974-es vizsgálat adatait is figyelembe véve több mint negyedszázados időintervallum állt rendelkezésemre.

Retrospektív módszerrel adatokat gyűjtöttem az első menstruáció (menarche) bekövetkezési idejére.

A menarchekor eloszlásának alapján a minta alsó és felső negyedét elkülönítve a korán és későn érettek csoportjában megnéztem, kimutatható-e különbség közöttük a szekuláris trend irányában és tempójában.

 

Eredmények

Az 1980-ban vizsgált hallgatók testmagassága 163,21±5,52 cm volt (1. ábra). A termet az ezt követő 10 év alatt 1,25 cm-rel emelkedett, majd az utána következő 10 év során a növekedés még a fél centimétert sem érte el. Szignifikáns különbséget csak 20 év távlatában lehetett megfigyelni. A trendanalízis az 1980 és 1989 között vizsgáltaknál szignifikáns lineáris trendet mutatott ki (Pápai és mtsai 1989).

Az adatokat az 1974-ben vizsgált (Pápai 1978) 19 évesek átlagos magasságával összevetve (161,21±5,93 cm), a termetnagyobbodás mértéke a 70-es években nagyobbnak adódott (2 cm), mint az elkövetkező 20 év során (1,67 cm).

 

 

2.            

 

Az elmúlt több mint negyedszázad alatt a jászberényi hallgatónők magassága 3,67 cm-rel lett nagyobb. Ha az emelkedést lineárisnak tételezzük fel, akkor a termetnövekedés mértéke 1,53 cm lett volna dekádonként. Mivel a trend nem volt egyenletes, ezt az időszakot a növekedés intenzitása alapján 3 szakaszra lehet bontani. Az első szakaszban (1974-1980) a becsült évenkénti változás 2,857 mm, a második szakaszban 1,099 mm, míg 1990 és 2000 között 0,381 mm volt. A termetnövekedés a vizsgált időintervallumban egyre lassuló mértékű volt.

A jászsági hallgatóknál tehát a testmagasságbeli szekuláris trend a 70-es és 80-as években kimutatható volt. Adataim beleillenek abba a sorba, amelyet más felsőoktatási intézmények hallgatóinál a kutatók megfigyeltek. Az eredmények többsége a budapesti vizsgálatokból származik (Mészáros 1979, Farkas és mtsai 1991, Gyenis 1997).

Az ország más felsőoktatási intézményeiben az ilyen jellegű felmérések néhány kivételtől eltekintve nem voltak szisztematikusak. A 2. táblázat a vidéki hallgatónőkre vonatkozó vizsgálatok magasság és tömeg adatait tartalmazza.

A táblázatból látható, hogy a leghosszabb vizsgálati periódusra (50 év) a debreceni egyetemek tekintenek vissza. 30 év távlatából 10 éves periódusokban állnak rendelkezésre adatok a nyíregyházi tanárképző főiskoláról és 10 éves utánvizsgálatot végeztek a pécsi orvosegyetemen.

 

2. táblázat: A vidéki felsőoktatási intézményekben tanult hallgatónők magassága és tömege

 

Szerző

A vizsgálat

Elem

Testmagasság

Testtömeg

 

ideje

helye

szám

átlag

szórás

átlag

szórás

Jeney (1940)

1939/40

Debrecen, TE

80

160,46

–

–

–

Jeney (1942)

1941/42

Debrecen, TE

126

159,1

–

56,12

–

Rajkai&Jancsó (1955)

1952/53

Debrecen, TE

133

158,4

4,196

54,82

6,242

Rajkai (1957)

1953/54

Debrecen, E

262

159,14

5,589

55,06

6,468

Rajkai (1965)

1964

Nyíregyháza,TF

99

160,54

4,52

55,24

6,046

Eiben (1965)

1964

Szombathely,TK

179

159,8

5,6

56,21

7,39

Baracs&Farmosi (1976)

1972

Pécs&Kaposvár

151

160,42

9,22

–

–

Pápai (1978)

1973/74

Debrecen,TK

276

160,5

5,90

54,54

6,00

 

 

Jászberény,TK

267

161,04

5,80

57,52

6,87

 

 

Kecskemét,OK

241

160,29

5,98

55,43

7,39

 

 

Sárospatak,TK

285

160,74

5,38

55,93

6,74

 

 

Együtt

1069

160,77

5,7

55,86

6,82

G.Szabó&Nyilas (1997)

1974/75*

Nyíregyháza, TF

–

163,70

–

55,67

–

Barton et al. (1978)

1975/76

Pécs, OE

264

162,3

7,6

56,9

8,0

 

1976/77

Pécs, TF

479

162,4

7,0

56,1

7,0

Szöllősi&Jókai (1980)

1978/79

Debrecen

94

163,29

5,73

54,98

7,33

Pápai (1984)

1980

Jászberény,TK

188

162,65

5,70

57,75

6,80

G.Szabó&Nyilas (1997)

1985/86*

Nyíregyháza, TF

–

164,1

–

56,82

–

Falvai&Simonné (1993)

1986

Szekszárd,TK

78

164,52

–

57,6

–

Szilárd et al. (1988)

1986/87

Pécs, OE

81

166,8

5,3

62,8

8,4

Szöllősi&Jókai (1994)

1988-91

Debrecen

412

165,84

6,245

58,31

7,975

Falvai&Simonné (1993)

1993

Szekszárd, TK

169

166,79

–

57,15

–

Aszmann et al. (1997)

1995

Országos adatok

4610

166,5

6,2

58,1

7,9

 

Jelölések: TE= tudományegyetem, TF= tanárképző főiskola, TK= tanítóképző főiskola, OK=óvónőképző intézet, OE= orvostudományi egyetem, E= egyetemek.

* A tanulmányban közölt 20-22 éves korosztályok testmagasság átlagainak átlagolásával kapott adat.

A következő ábrán a vidéki felsőoktatási intézményekben vizsgált hallgatónők magasság adatait tüntettem fel az 1970-es és az 1980-as évekből. A mintegy 10 év alatti változások szemléletesen demonstrálják a szekuláris trendet a vidéki hallgatóknál is. A legnagyobb emelkedést a pécsi orvostanhallgatóknál (Barton és mtsai 1978, Szilárd és mtsai 1988) lehetett megfigyelni (4,5 cm). A debreceni hallgatónők magassága az 1950-es és 70-es évek között 5 cm-t nőtt, az ábrán látható további 2,5 cm változás a debrecenieknél is a szekuláris trend folytatódására utal (Rajkai és Jancsó 1955, Rajkai 1957, Pápai 1978, Szöllősi és Jókai 1980, 1994). Egyedül a nyíregyházi főiskolások termete nem változott a vizsgált intervallumban (G.Szabó és Nyilas 1997). Náluk viszont a korábbi évtizedben lehetett mintegy 3 cm növekedést tapasztalni (Rajkai 1965, G.Szabó és Nyilas 1997).

 

 

A különböző intézményekből rendelkezésre álló adatok alapján levonható az a következtetés, hogy az 1950-es évektől a 80-as évekig a termetnövekedés intenzív volt. A jászberényi hallgatók adatai pedig azt mutatják, hogy a 90 években ez a trend minimális, vagy esetleg megállt. Hasonló adatokról számol be Gyenis és Till a 70-es és 80-as évekből a budapesti egyetemi hallgatók vonatkozásában (Till és Gyenis 1977, Gyenis és Till 1986).

Az ábra egy másik jelenséget is jól demonstrál. A jászberényi hallgatók testmagassága a szekuláris növekedésváltozással együtt is kisebb, mint az egyetemistáké, ill. a főiskolásoké. Ennek alapvető oka, hogy a különböző felsőoktatási intéményekben tanulók eltérő szociális rétegekből kerülnek ki.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a testmagasságbeli szekuláris trend a vidéki egyetemek és főiskolák hallgatóinál is kimutatható. Mind a jászberényi adatokat, mind más adatokat tanulmányozva az is megállapítható, hogy tempója nem tekinthető egyenletesnek, a 80 évekig lassul, a 90-es évektől alig észlelhető. Eredményeink egybecsengenek Bodzsár (1998) gyermekek testmagasságának szekuláris trendjére tett megállapításaival. A 1970-es és 80-as években egyetemre és főiskolára került fiatalok az 50-es és 60-as években születtek. Hazánkban ekkorra esett a társadalmi környezeti feltételek nagymértékű javulása, ami az intenzívebb termetnövekedésben is visszatükröződött.

A testtömegben bekövetkező változások korántsem ennyire egyértelműek. Az 1. ábráról jól látható, hogy a 80-as évektől a jászberényi hallgatónők tömegében a magasságéhoz hasonló emelkedést kimutatni nem lehetett. A 80-as években végzett vizsgálatok évenkénti átlagsora azt tanusítja (Pápai és munkatársai 1989), hogy a magasságéhoz hasonló sinusgörbeszerű ingadozásról van szó, amelynek a mélypontján a tömeg átlagértéke (54,44±6,09 kg) szignifikánsan kisebb volt mind az 1974-ben, mind a 2000-ben mért értékeknél. A hallgatók magasságukhoz képest nem voltak túlsúlyosak. Annak ellenére tehát, hogy a magasságuk nagyobb lett, a tömegük pedig ingadozott, a magasság - tömeg arány a normál variációterjedelmen belül maradt. Az alkat kismértékben linearizálódott 1990-ig, majd a trend megfordult. A testformában azonban drámai változások ezidő alatt nem következtek be.

 

 

Rövidítések: lásd a 2. ábránál

 

A 3. ábrán a magasságéhoz hasonlóan a vidéki hallgatók tömeg értékeinek változását tüntettük fel. Mint látható, egyedül a jászberényi hallgatóknál csökkent a tömeg a vizsgálati időszakban.

A debreceni leányoknál az 50-es évektől a 70-es évek végéig a magasság növekedésével nem járt együtt tömeggyarapodás, így az alkat linearizálódása volt megfigyelhető (Szöllősi és Jókai 1994), míg a 80-as években a testmagasságra vonatkoztatott tömeg ismét kissé nagyobbá vált. Ugyanez a trend volt látható a nyíregyházi főiskolásoknál is. A pécsi egyetemistáknál a testtömeg 6 kg-mal lett nagyobb. Ez jelentős növekedésnek számít és azt mutatja, hogy a hallgatók magassághoz viszonyított tömege lényegesen megnőtt.

Az itt bemutatott, több évtizedre kiterjedő vizsgálatok tanúsága szerint a testtömeg a 70-es évekig nem mutatott növekedési tendenciát. Németországban a 60-as és 80-as évek között hasonló jelenséget tapasztalt Jaeger (1998).

Ennek a jelenségnek a magyarázatára a kutatók gyakran az ún. kozmetikai fogyást említik. Eszerint a divatirányzatoktól függően a leányok a késői pubertás idején és a fiatal felnőttkorban testtömegüket tudatosan kontrollálják. Mint társadalmi környezeti hatás eredménye, valóban nem zárható ki befolyása a tömeg változásaira. Nehéz azonban elképzelni, hogy ez a testsúlyszabályozó "eszköz" ilyen hosszú távon, különböző csoportoknál és populációknál kifejtheti torzító hatását.

Mivel a magasságban és a különböző testméretekben a lineáris trend az ingadozásokon és tempóváltásokon keresztül érvényesül, lehetséges, hogy a kissé szabálytalan periódusok hossza nem egyforma és így ezek a periódusok nem szinkron módon jelennek meg az egyes testméretekben.

A másik lehetséges magyarázat, hogy a testtömegnek is megvan a maga viszonylag önálló, szenzitív reagálása a környezeti változásokra és változási iránya nincs alávetve a magasságénak. Erre utal az az itt demonstrált jelenség is, hogy míg a magasságban a 80-as évek után lényegében a szekuláris trend stagnálását lehetett megfigyelni, addig a 80-as évektől -ha kismértékben is- a tömeg gyarapodása kimutatható volt.

 

A magyar leányok szexuális érésére szintén a múlt századtól vannak adatok. A vonatkozó vizsgálatok azt mutatták, hogy az érés felgyorsulásának üteme a 60 évektől kezdődött és a kutatók véleménye szerint ez napjainkban megállt, sőt van ahol a visszafordulását is tapasztalták (Eiben 1988, Bodzsár 1999, 2000b).

A felnőtt nőkre retrospektív módszerrel nyert adatok beleillenek abba a sorba, amelyet gyermekek vizsgálatakor állapítottak meg. A 2. táblázatban a hallgatónők menarchekorát tüntettem fel. Jelen mintában a hallgatók menarchekora a vizsgált intervallumban növekedett. A különbségek nem jelentősek. Pápai és munkatársai (1988) az 1980 és 89 évek között vizsgált hallgatókon a menarchekorra vonatkozóan trendanalízist végeztek és a random ingadozáson kívül  semmiféle irányultságot nem tapasztaltak.

 

2. táblázat: A vizsgált hallgatónők menarchekora

 

Vizsgálatideje

Menarchekor

(év)

átlag

szórás

1980

12,83

1,14

1990

13,00

1,06

2000

13,05

1,28

 

A továbbiakban a korán és későn érők magasságában és tömegében bekövetkezett változásokat vizsgáltam meg. Az e tárgyban végzett korábbi megfigyelések szerint az érés alapján bontott hallgatónők magasságában nem voltak lényeges különbségek, azonban a testtömegben és főleg a zsírtartalomban a korán érett nők felülmúlták a későn éretteket (Pápai 1985). Egy másik tanulmányban mind a korán, mind a későn éretteknél kimutatták a szélességi méretek csökkenését 1980-1989 között (Pápai és munkatársai 1989).

A 4. ábrán feltüntetett magasság adatok szerint a 80-as és 90-es évek között a magasságbeli változás iránya mind a korán, mind a későn érőknél megegyezett. Az is megfigyelhető, hogy a növekedés tempója nagyobb volt a korán érőknél. A két csoport egyaránt hozzájárult a 80-as és 90-es évek között tapasztalt szekuláris trendhez, de ebből a részesedésük nem volt egyforma. Az 1990 és 2000 között vizsgált korán érőknél lassabb ütemben ugyan, de folytatódott a termetemelkedés, míg a későn érőknél inkább visszafordult vagy stagnált a trend.

A testtömeg változása a két csoportban teljesen eltért. A korán érőknél a magasságéhoz hasonló trendet követett. A 90-es években kismértékű csökkenése volt látható. A korán érőknél a vizsgált időszak alatt a magasságbeli és tömegbeli szekuláris változások szinkronban haladtak.

A későn érőknél a magasságbeli növekedéssel nem társult arányos tömegbeli gyarapodás. Tömegükben a 90-es években mutatkozott jelentősebb emelkedés. Az 1990-ben vizsgáltak voltak a leglineárisabbak.

A magasság-tömeg arányt tekintve a korán érők testformája harmonikusan változott a vizsgált időszakban, míg a későn érőknél a változás diszharmonikus volt. A korán és későn érett fiatalok szekuláris trend jelenségeinek tanulmányozása további vizsgálatokat igényel.

 

 

 

 

Összefoglalás:

1.    Az elsőéves tanítójelölteknél a magasságban a szekuláris trend kimutatható volt. A vizsgált intervallumban a hallgatók termete 3,67 cm-rel lett nagyobb. Az emelkedés tempója a 80-as évektől lassult.

2.    A testtömeg változási iránya nem követte a magasságét. Az 1980-as évekig stagnált, utána kismértékű gyarapodását lehetett megfigyelni. A két méret változásában mutatkozó eltérő periódus valószínűleg a környezeti hatások iránti eltérő szenzitivitásukkal magyarázható.

3.    A korán és későn érett leányoknál a trend mértékében és tempójában is voltak különbségek. A korán érőknél a testforma harmonikusabban változott.

 

Felhasznált irodalom

Aszmann, A., Frenkl, R., Kaposvári, J., Szabó, T. (1997): Felsőoktatás, értelmiség, egészség.- In Som, F. (szerk.) Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség.

Baracs, Fné, Farmosi, I. (1976): Főiskolai hallgatók testalkata. In Pulai, F. (szerk.) Testnevelési Tudományos Ülésszak BME. 197-204.

Barton, J., Szilárd, I., Kiss, S. (1978): A hallgatók fizikai állapota vizsgálatának eredményei. In Felsőoktatási Peagógiai Tanulmányok. Egyetemi és főiskolai hallgatók egészségi állapotának vizsgálata. FPK, Budapest-Pécs. 59-75.

Bartucz, L. (1938): Magyar föld, magyar faj. IV. kötet: A magyar ember. Kir. M. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Bodzsár, É.B. (1998): Secular Growth Changes in Hungary. In Bodzsár, B.É. and Susanne, C. (Eds.) Secular Growth Changes in Europe. Eötvös University Press. Budapest, 175-205.

Bodzsár, B.É. and Susanne, C. (Eds.) (1988): Secular Growth Changes in Europe. Eötvös University Press, Budapest.

Bodzsár, É. (1999): Humánbiológia. Fejlődés: Növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 185-251.

Bodzsár, B.É. (2000a): A rewiev of Hungarian studies on growth and physique of children. Acta. Biol. Szeged., 44; 139-153.

Bodzsár, B.É. (2000b): Studies on sexual maturation of  Hungarian children. Acta. Biol. Szeged., 44; 155-165.

Collins, K.J., Weiner, J.S. (1977): Human Adaptability. A history and compendium of research. IBP., Taylor and Francis, London.

Eiben, O. (1965): Főiskolás nők szomatometriai és dinamometriai vizsgálata. Testn. Sporteü. Szemle, 6; 95-111.

Eiben, 0.G. (1977): A gyermekek testméreteinek és testarányainak változásai körmendi növekedésvizsgálatok alapján.  Anthrop. Közl. 21: 43-58.

Eiben, O. (1988): Szekuláris növekedésváltozások Magyarországon. Humanbiol. Budapest., Suppl..6. 133p.

Eiben, O.G. (1994): The Körmend Growth Study: Data to secular growth changes in Hungary. Auxology '94. Humanbiol Budapest. 25; 205-219.

Eveleth, P.B., Tanner, J.M. (1977): Worldwide Variation in Human Growth. IBP. 8. Cambridge, London, New York, Melbourne.

Gyenis, Gy. és Till, G. (1986): Secular changes of body measurements in Hungarian university students between 1976-1985. Anthrop. Közl., 30: 147-150.

Gyenis, Gy. (1997): Continuing positive growth changes in height and weight of Hungarian university students. Annals of Human Biology, 24, 475-479.

Farkas, A,. Mészáros, J., Mohácsi, J. (1991): A study on the secular trend in young adults. Anthrop. Közl. 33; 171-176.

Henkey, Gy. (1975): Szekuláris növekedésváltozás Duna-Tisza közi népességeknél. Anthrop. Közl., 19; 133-137.

Henkey, Gy., Kalmár, S. (1982): Adatok a magyar nép antropológiájához. Cumania, Kecskemét. 9; 421-467

Kádár, P., Véli, Gy. (1971): A 18-20 éves férfilakosság testi fejlettsége. Anthrop. Közl., 15; 97-112.

Kádár, P., Véli, Gy. (1974): Az akceleráció szakaszosságáról. Anthrop. Közl.,18; 105-111.

Kádár, P., Véli, Gy. (1977): A szekuláris trend 100 éve Somogy megyében. Anthrop. Közl., 21; 93-100.

Falvai, Gy. és Simonné Christián, A. (1993): Főiskolai hallgatók egészségszintje, életmódja, sporttevékenysége.- In: Makkár, M. (szerk.) Sport és Életmód. II. Országos Sporttudományos Kongresszus. OTSH. 222-227.

Jaeger, U. (1998): Secular trend in Germany. In Bodzsár, B.É. and Susanne, C. (Eds.) Secular Growth Changes in Europe. Eötvös University Press. Budapest, 135-159.

Jeney, E: (1940): A debreceni egyetemi hallgatók egészségügyi vizsgálata az 1938/39. tanévben. M. kir. Tisza István Tudományegyeteim Nyomda, Debrecen.

Jeney, E: (1942): A debreceni egyetemi hallgatók egészségügyi vizsgálata az 1939/40. tanévben. M. kir. Tisza István Tudományegyeteim Nyomda, Debrecen.

Mészáros, J. (1979): A testnevelési Főiskolára 1972-1978 között jelentkezett fiatal felnőttek testalkati vizsgálata. Egyetemi doktori értekezés. Testnevelési Főiskola, Budapest

Nemeskéri, J. (1970): Az 1966. évben egyetemi (főiskolai felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata. A Népességtudományi Kutató Intézet Közleményei. 53; Budapest.

Nemeskéri, J., Juhász, A., és Szabadi, B. (1977): Az 1973. évi sorköteles fiatalok tesi fejlettsége. Demográfia, 20; 208-281.

Nemeskéri, J., Joubert, K., Juhász, A., Nemeskéri, Á., Sallai, P., Gárdos, É. (1983): A 18 éves sorköteles fiatalok tesi fejlettsége, biológiai állapota. A Népességtudományi Kutató Intézet Közleményei. 53; Budapest

Pápai, J. (1978): Főiskolai hallgatónők testi fejlettségének vizsgálata. (Body development of Young Female College Students, in Hung.) Természettudományi doktori értekezés. ELTE, Budapest.

Pápai, J. (1980):Variations of physique in female college students. Anthrop. Közl. 24: 173-178.

Pápai, J. (1984): Főiskolai hallgatónők ismételt antropometriai vizsgálatának eredményei. Anthrop. Közl. 28: 125-130.

Pápai, J., Mészáros, J. (1988): Főiskolai hallgatók testösszetétele.- Előadás a Magyar Biológiai Társaság XVII. Vándorgyűlésén. Keszthely. Előadáskivonatok, 8.

Pápai, J., Bodzsár, É., Leffelholc, E. (1989): Morphological and physiological changes in female college students. Anthropologie und Pädiatrie. Berlin. Poszter Konferencia.

Rajkai, T.  (1957): A debreceni egyetem női hallgatóinak antropometriai adatai. Acta Univ. Debr., 4; 257-265

Rajkai (1965): A nyíregyházi felsőoktatási intézmények női hallgatóinak fejlettsége. Kny. a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Nyíregyháza.

Rajkai, T.,  Jancsó, J .(1955): A rendszeres testnevelés hatása az I.,II. éves egyetemi hallgatóknál az 1952/53 és 1953/54. években. Terstneveléstudomány 1; 129-146

Szabó, T.G., Nyilas, K. (1997) Secular trends in Eastern Hungary. Acta Biol. Szeged. 42: 315-319.

Szilárd, I., Dominó, É.,Cserti, Á. (1988): Orvostanhallgatók szomatometriai paramétereinek trend vizsgálata. In Makkár, M.(szerk.): Felsőoktatási intézmények Testnevelési és Sporttudományos  Konferenciája. Pécs, ÁISH, STT. Budapest. 229-238.

Szöllősi, E., Jókai, M. (1980) Correlation between some physical characteristics and hand strength of high-school students. Anthrop. Közl., 24; 277-282.

Szöllősi, E., Jókai, M. (1994) Changes in main body size values of Debrecen female university students. A review of five decads. Auxology '94. Humanbiol Budapest. 25; 301-306.

Till, G. és Gyenis, Gy. (1977): The physique of students of the Technical University Budapest. In Eiben, O.G. (Ed.) Growth and Development; Physique. Symp.Biol.Hung., 20: 63-72.

vanWieringen, J.C. (1978): Secular growth changes. In Falkner, F., Tanner, J.M. (Eds.): Human Growth. Vol. 2: Postnatal Growth. Plenum Press, New York - London. 445-473.

Tobias, P.V. (1976): Growth and stature in South African populations. In Vorster D.J.M. (Ed.) The Human Biology of Environmental Change. 96-104. IBP. Human Adaptability.

Tobias, P.V. (1985): The negative secular trend.  J.Human Evolution. 14; 347-356

Tanner, J.M. (1961): Education and Physical Growth. Univ. of  London, London.

 

Vissza