a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom21. évf. 1. sz. (2007.)

Tartalom

Címlap

  • Címlap0 [557.68 kB - PDF]EPA-02251-00026-0010

Tanulmányok

  • Nemes Nagy József :

    Bár a regionális tudomány félévszázados fejlődése során mind tematikájában, mind módszertanában átalakult, kibővült, kutatási alapkérdése továbbra is a tér és a társadalom viszonya, elemzési eszközei között pedig kiemelt fontosságúak a kvantitatív módszerek. A kvantitatív eletnzés fő témái kózé tartozik a területi egyenlőtlenségek vizsgálata. A térbeli tagoltság hatótényezői között a tér, a földrajzi adottságok súlyának, szerepének megvilágítása, mérése is többfajta kvantitatív módszert kíván. A térbeli egymásrahatások, a térbeli közelség következtében megjelenő autokorreláltság vizsgálata a modern területi elemzések leginkább előtérben álló új módszertani eleme.

    Kulcsszavak: regionális tudomány; kvantitatív elemzés; térparaméterek; területi autokorreláció- és autoregresszió

  • Probáld Ferenc :
    Társadalomföldrajz és regionális tudomány21-33 [1.39 MB - PDF]EPA-02251-00026-0030

    A tudományrendszertani kérdések tisztázásának főként az egyes diszciplinák feladatkörének meghatározása, intézményi struktúrájuk és képzési programjaik alakítása, imázsuk építése szempontjából van jelentősége. A tanulmány áttekinti a társadalomföldrajz és a regionális tudomány fejlődésének fél évszázaclát, összehasonlítja defintcióikat és kutatási tárgyköreiket, vizsgálja a tradícióikban gyökerező elméleti és módszertani sajátságokat. A lényegi hasonlóságolcból a szerző arra a következtetésre jut, hogy az önálló regionális tudomány létrejötte nem tekinthető szükségszerűnek, tudományrendszertanilag indokoltnak. A társadalmi jelenségek és folyamatok térbeliségének kutatásában kialakult sajátos versenyhelyzet ésszerű munkamegosztás: tesz szükségessé. A társadalomföldrajznak azokra a témákra kellene figyelmét összpontosítania, ahol hagyományai és képzési programjai folytán előnyöket élvez. A geográfia pozícióinak megszilárdítása átfgó marketingstratégiát kíván; a tanulmány utolsó része ennek elemeit vázolja fel.

    Kulcsszavak: társadalomföldrajz; regionális tudomány; tudományelmélet; marketing

  • Nagy Gábor :

    A tanulmány arra keresi a választ, hogy a magyar területi folyamatok mérlegét az átmenet időszakában hogy lehet megvonni. Elméleti háttérként néhány, a területi egyenlőtlenségek alakulását magyarázó modellt alkaltrwiztunk, melyből kiinduló hipotézisként a vizsgált időszakra vonatkozóan a területi különbségek folyamatos, tartós növekedését jeleztük előre. A vizsgálat a gazdaság oldaláról az egy főre eső GDP PPPben, az EU 15-ölchöz viszonyított értékét használta, míg társadalmi oldalról a kisszámú hazai előzményre támaszlcodva kísérlet történt a HDI (Human Development Index) megyei szintű értékeinek kiszámítására. A két komplex index (a IIDI önmagában 14 tényezőt tömörít) azonos folyamatot jelez, a területi különbségek folyamatosan növekednek, bár a növekedés üteme az ezredfordulót követően számottevően lassult. Világosan elválik egymástól a nyertes (felzárkózó — gazdasági értelemben) és vesztes (stagnáló-leszakadó) megyék csoportja, s a két kategória közötti szakadék szélesedik, csökkentve az átjárhatóság esélyét.

    Kulcsszavak: területi egyenlőtlenségek; Human Development Index; centrum—periféria; viszonyrendszer; térségek

  • Major Klára :

    A jövedelemegyenlőtlenségek változásának vizsgálatára használt módszertanok egyike a Markov láncok modelljének illesztése. A Markov modell azonban túlbecsüli a hosszú távú mobilitást, ezért hosszabb távú felzárkóz,ási folyamatok eló'rejelzésére nem alkalmas. A Mover—Stayer modell, mint a Markov modell általánosítása allcalmas arra, hogy jelentősen javítson az alapmodell hosszú távú előrejelzési képességén. A tanulmányban Frydman (1984) módszertanát alkalmazva numerikus úton kiszámítottuk mind az alap Markov modell, mind a Mover—Stayer modellek paramétereit a magyarországi kistérségek jövedelmi adatai esetében. A két modell összehasonlításával megállapíthatjuk, hogy a Mover—Stayer modellből következő hosszú távú mobilitás közel hasonló lett a megfigyelt értékhez. A Mover—Stayer modell jobb illeszkedését likelihood-arány teszt alkalmazásával vizsgáltuk.

    Kulcsszavak: területi jövedelemegyenlőtlenségek; Markov láncok; Mover—Stayer modell

  • Czirfusz Márton :
    Struktúrák regionális egyenlőtlenségei69-83 [1.53 MB - PDF]EPA-02251-00026-0060

    A területi kutatások elkülöníthető csoportját alkotják a szerkezetvizsgálatok. A tanulmány a struktúra fogalmi meghatározási lehetőségei mellett részletesen foglalkozik a vizsgálati módszerekkel. Magyarországi és európai példákon keresztül mutatja be a vektorszemléletű módszer előnyeit és hátrányait. Egy ötvenkét országra kiterjedő empirikus vizsgálat a Williamson-hipotézis kiterjeszthetőségét támasztja alá az országos fejlettségi szint és a regionális gazdaságszerkezeti egyenlőtlenségek kapcsolatára.

    Kulcsszavak: struktúravizsgálat; gazdaságszerkezet; regionális különbségek; Williamson-hipotézis

  • Bajmócy Péter :

    A népességszám-változás területi különbségei ugyan jól ismertek Magyarországon, ám néhímy kvantitatív módszer segítségével újabb adalélcok adhatók e témához csupán a települések vándorlási egyenlege, népességszám- változása segítségével is. A legtöbb mutató a szuburbanizáció létét erősíti meg Budapest és a nagyvárosok körül, és e tekintetben is számottevő a főváros előnye a nagyvárosok környékéhez képest.

    Kulcsszavak: népességszám-változás; Magyarország települései; kvantitatív módszerek

  • Farkas Jenő Zsolt :
    Neurális hálózatok a térségi tipizálásban103-115 [1.47 MB - PDF]EPA-02251-00026-0080

    A tanulmány egy új kvantitatív elemzési módszer geográfiai felhasználásának lehetőségeit tekinti át. Az első részben bemutatja a mesterséges neurális hálózatok néhány jellemzőjét, valamint felhasználási területüket a földrajzban és rokontudományaiban. A második részben egy vidékföldrajzi kutatás' során elvégzett számítási kísérlet eredményét ismerteti. Ebben a „hagyományos" statisztikai módszerrel készült vidéktípus meghatározás mellett a kistérségek csoportokba sorolására (klaszterezésére) Kohonen-féle önszerveződő mesterséges neurális hálózatot használ.

    Kulcsszavak: neurális hálózatok; térségtipizálás; vidékfejlesztés; kistérségek

  • Smahó Melinda :
    Kísérlet egy régió szimulációs modelljének kidolgozására117-129 [1.42 MB - PDF]EPA-02251-00026-0090

    A területi szerkezet és a területi folyamatok elemzésére korábban széles körben alkalmazott regionális input—output modellek fénykorát követően a területi kutatásokban is új elemzési eljárások jelennek meg. Ezek egyike a komplex rendszerek elemzésére alkalmas szimulációs modell. A tanulmány célja egy, a területi fejlődés vizsgálatára kísérleti jelleggel kidolgozott szimulációs modell bemutatása, továbbá a modell működésének, felépítésének és a modellezés tapasztalatainak az ismertetése.

    Kulcsszavak: regionális input—output modell; tovagyűrűző hatások; területi fejlődés

  • Jakobi Ákos :

    A térinformatika nyitása, illetve az egyes szakmák által a térinformatikában rejlő lehetőségek felismerése új diszciplináris kapcsolatok kialakulásához vezetett és vezethet. Kimondottan erős kapcsolatokat lehet feltételezni a térbeli adatokat amúgy is fontosnak tartó földrajzi szakterületek és a térinformatika között. Ezen kapcsolatokból a társadalomfáldrajz sem akart kimaradni, amely látszólag régi kapcsolatban van ezzel a szakággal, valójában azonban ez a kapcsolat inkább újszerűnek mondható. Az eddigi felsztnes találkozások után ma már a mély együttműködés jelei látszódnak kirajzolódni.

    Kulcsszavak: területi elemzés; térinformatika; regionális modellek; térbeli műveletek; térbeli információ

  • Tagai Gergely :

    A tanulmány a potenciálmodell alkalmazásának alapkérdéseit vizsgálja. Ennek keretében a szerző áttekinti a modell működési mechanizmusának, elméleti igazolásának néhány alapvető problémáját, felépítésének és speciális változatainak sajátosságait. A modell erényei és korlátai nem direkt szembeállítás során kerülnek számbavételre, hanem a jellegzetes használati kérdések feltárásával és értékelésével. Az alkalmazások összetett rendszere nemcsak a modell, illetve a potenciál-fogalom sokszínűségére utal, hanem rávilágít a helyére a területi elemzésekben, különösen a térkapcsolatok vizsgálatában.

    Kulcsszavak: potenciálmodell; térkapcsolatok; területi elemzés

  • Horváth Eszter :
    A földrajzi centrum és periféria lehetséges lehatárolásai159-170 [1.37 MB - PDF]EPA-02251-00026-0120

    A centrum-periféria duál a regionális tudomány egyik legfontosabb, a földrajzi szakirodalom által gyakran használt fogalompárja. A cikkben a földrajzi periféria és a földrajzi centrum definíciójából kiindulva azok térinformatikai eszközökkel való lehatárolására teszünk kísérletet. Egyszerű, könnyen érthető és megvalósítható módszereket kerestünk, amelyeket először geometriai formákon vizsgáltunk, majd kilépve a földrajzi térbe a gyakorlati megvalósítás közben felmerült problémálcat és megoldásaikat vázoljuk fel. A vizsgálat egy nagyobb volumenű kutatás kiindulópontja.

    Kulcsszavak: centrum—periféria; viszonyrendszer; térinformatikai alkalmazások; centroid puffer-zóna; Haggett-féle formaindex

Könyvjelző

Tartalom, Szerzők, Információk