Címlap
Tanulmányok
Bár a regionális tudomány félévszázados fejlődése során mind tematikájában, mind módszertanában átalakult, kibővült, kutatási alapkérdése továbbra is a tér és a társadalom viszonya, elemzési eszközei között pedig kiemelt fontosságúak a kvantitatív módszerek. A kvantitatív eletnzés fő témái kózé tartozik a területi egyenlőtlenségek vizsgálata. A térbeli tagoltság hatótényezői között a tér, a földrajzi adottságok súlyának, szerepének megvilágítása, mérése is többfajta kvantitatív módszert kíván. A térbeli egymásrahatások, a térbeli közelség következtében megjelenő autokorreláltság vizsgálata a modern területi elemzések leginkább előtérben álló új módszertani eleme.
Kulcsszavak: regionális tudomány; kvantitatív elemzés; térparaméterek; területi autokorreláció- és autoregresszió
A tudományrendszertani kérdések tisztázásának főként az egyes diszciplinák feladatkörének meghatározása, intézményi struktúrájuk és képzési programjaik alakítása, imázsuk építése szempontjából van jelentősége. A tanulmány áttekinti a társadalomföldrajz és a regionális tudomány fejlődésének fél évszázaclát, összehasonlítja defintcióikat és kutatási tárgyköreiket, vizsgálja a tradícióikban gyökerező elméleti és módszertani sajátságokat. A lényegi hasonlóságolcból a szerző arra a következtetésre jut, hogy az önálló regionális tudomány létrejötte nem tekinthető szükségszerűnek, tudományrendszertanilag indokoltnak. A társadalmi jelenségek és folyamatok térbeliségének kutatásában kialakult sajátos versenyhelyzet ésszerű munkamegosztás: tesz szükségessé. A társadalomföldrajznak azokra a témákra kellene figyelmét összpontosítania, ahol hagyományai és képzési programjai folytán előnyöket élvez. A geográfia pozícióinak megszilárdítása átfgó marketingstratégiát kíván; a tanulmány utolsó része ennek elemeit vázolja fel.
Kulcsszavak: társadalomföldrajz; regionális tudomány; tudományelmélet; marketing
A tanulmány arra keresi a választ, hogy a magyar területi folyamatok mérlegét az átmenet időszakában hogy lehet megvonni. Elméleti háttérként néhány, a területi egyenlőtlenségek alakulását magyarázó modellt alkaltrwiztunk, melyből kiinduló hipotézisként a vizsgált időszakra vonatkozóan a területi különbségek folyamatos, tartós növekedését jeleztük előre. A vizsgálat a gazdaság oldaláról az egy főre eső GDP PPPben, az EU 15-ölchöz viszonyított értékét használta, míg társadalmi oldalról a kisszámú hazai előzményre támaszlcodva kísérlet történt a HDI (Human Development Index) megyei szintű értékeinek kiszámítására. A két komplex index (a IIDI önmagában 14 tényezőt tömörít) azonos folyamatot jelez, a területi különbségek folyamatosan növekednek, bár a növekedés üteme az ezredfordulót követően számottevően lassult. Világosan elválik egymástól a nyertes (felzárkózó — gazdasági értelemben) és vesztes (stagnáló-leszakadó) megyék csoportja, s a két kategória közötti szakadék szélesedik, csökkentve az átjárhatóság esélyét.
Kulcsszavak: területi egyenlőtlenségek; Human Development Index; centrum—periféria; viszonyrendszer; térségek
A jövedelemegyenlőtlenségek változásának vizsgálatára használt módszertanok egyike a Markov láncok modelljének illesztése. A Markov modell azonban túlbecsüli a hosszú távú mobilitást, ezért hosszabb távú felzárkóz,ási folyamatok eló'rejelzésére nem alkalmas. A Mover—Stayer modell, mint a Markov modell általánosítása allcalmas arra, hogy jelentősen javítson az alapmodell hosszú távú előrejelzési képességén. A tanulmányban Frydman (1984) módszertanát alkalmazva numerikus úton kiszámítottuk mind az alap Markov modell, mind a Mover—Stayer modellek paramétereit a magyarországi kistérségek jövedelmi adatai esetében. A két modell összehasonlításával megállapíthatjuk, hogy a Mover—Stayer modellből következő hosszú távú mobilitás közel hasonló lett a megfigyelt értékhez. A Mover—Stayer modell jobb illeszkedését likelihood-arány teszt alkalmazásával vizsgáltuk.
Kulcsszavak: területi jövedelemegyenlőtlenségek; Markov láncok; Mover—Stayer modell
A területi kutatások elkülöníthető csoportját alkotják a szerkezetvizsgálatok. A tanulmány a struktúra fogalmi meghatározási lehetőségei mellett részletesen foglalkozik a vizsgálati módszerekkel. Magyarországi és európai példákon keresztül mutatja be a vektorszemléletű módszer előnyeit és hátrányait. Egy ötvenkét országra kiterjedő empirikus vizsgálat a Williamson-hipotézis kiterjeszthetőségét támasztja alá az országos fejlettségi szint és a regionális gazdaságszerkezeti egyenlőtlenségek kapcsolatára.
Kulcsszavak: struktúravizsgálat; gazdaságszerkezet; regionális különbségek; Williamson-hipotézis
A népességszám-változás területi különbségei ugyan jól ismertek Magyarországon, ám néhímy kvantitatív módszer segítségével újabb adalélcok adhatók e témához csupán a települések vándorlási egyenlege, népességszám- változása segítségével is. A legtöbb mutató a szuburbanizáció létét erősíti meg Budapest és a nagyvárosok körül, és e tekintetben is számottevő a főváros előnye a nagyvárosok környékéhez képest.
Kulcsszavak: népességszám-változás; Magyarország települései; kvantitatív módszerek
A tanulmány egy új kvantitatív elemzési módszer geográfiai felhasználásának lehetőségeit tekinti át. Az első részben bemutatja a mesterséges neurális hálózatok néhány jellemzőjét, valamint felhasználási területüket a földrajzban és rokontudományaiban. A második részben egy vidékföldrajzi kutatás' során elvégzett számítási kísérlet eredményét ismerteti. Ebben a „hagyományos" statisztikai módszerrel készült vidéktípus meghatározás mellett a kistérségek csoportokba sorolására (klaszterezésére) Kohonen-féle önszerveződő mesterséges neurális hálózatot használ.
Kulcsszavak: neurális hálózatok; térségtipizálás; vidékfejlesztés; kistérségek
A területi szerkezet és a területi folyamatok elemzésére korábban széles körben alkalmazott regionális input—output modellek fénykorát követően a területi kutatásokban is új elemzési eljárások jelennek meg. Ezek egyike a komplex rendszerek elemzésére alkalmas szimulációs modell. A tanulmány célja egy, a területi fejlődés vizsgálatára kísérleti jelleggel kidolgozott szimulációs modell bemutatása, továbbá a modell működésének, felépítésének és a modellezés tapasztalatainak az ismertetése.
Kulcsszavak: regionális input—output modell; tovagyűrűző hatások; területi fejlődés
A térinformatika nyitása, illetve az egyes szakmák által a térinformatikában rejlő lehetőségek felismerése új diszciplináris kapcsolatok kialakulásához vezetett és vezethet. Kimondottan erős kapcsolatokat lehet feltételezni a térbeli adatokat amúgy is fontosnak tartó földrajzi szakterületek és a térinformatika között. Ezen kapcsolatokból a társadalomfáldrajz sem akart kimaradni, amely látszólag régi kapcsolatban van ezzel a szakággal, valójában azonban ez a kapcsolat inkább újszerűnek mondható. Az eddigi felsztnes találkozások után ma már a mély együttműködés jelei látszódnak kirajzolódni.
Kulcsszavak: területi elemzés; térinformatika; regionális modellek; térbeli műveletek; térbeli információ
A tanulmány a potenciálmodell alkalmazásának alapkérdéseit vizsgálja. Ennek keretében a szerző áttekinti a modell működési mechanizmusának, elméleti igazolásának néhány alapvető problémáját, felépítésének és speciális változatainak sajátosságait. A modell erényei és korlátai nem direkt szembeállítás során kerülnek számbavételre, hanem a jellegzetes használati kérdések feltárásával és értékelésével. Az alkalmazások összetett rendszere nemcsak a modell, illetve a potenciál-fogalom sokszínűségére utal, hanem rávilágít a helyére a területi elemzésekben, különösen a térkapcsolatok vizsgálatában.
Kulcsszavak: potenciálmodell; térkapcsolatok; területi elemzés
A centrum-periféria duál a regionális tudomány egyik legfontosabb, a földrajzi szakirodalom által gyakran használt fogalompárja. A cikkben a földrajzi periféria és a földrajzi centrum definíciójából kiindulva azok térinformatikai eszközökkel való lehatárolására teszünk kísérletet. Egyszerű, könnyen érthető és megvalósítható módszereket kerestünk, amelyeket először geometriai formákon vizsgáltunk, majd kilépve a földrajzi térbe a gyakorlati megvalósítás közben felmerült problémálcat és megoldásaikat vázoljuk fel. A vizsgálat egy nagyobb volumenű kutatás kiindulópontja.
Kulcsszavak: centrum—periféria; viszonyrendszer; térinformatikai alkalmazások; centroid puffer-zóna; Haggett-féle formaindex
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk