a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Tér és Társadalom17. évf. 3. sz. (2003.)

Tartalom

Címlap

  • Címlap0 [553.39 kB - PDF]EPA-02251-00013-0010

Tanulmányok

  • Erdősi Ferenc :
    Globalizáció és a világvárosok által uralt tér1-27 [2.22 MB - PDF]EPA-02251-00013-0020

    A világvárosok mibenlétéről, az azt meghatározó tényezők számáról és jelentőségéről sokféle nézet alakult ki. A szerző a korábbi képet árnyaltabbá teszi az intermetropolisz-közlekedés és infokommunikációs forgalom elemzésével, valamint néhány „puha" tényező világvárosokhoz való viszonyának értékelésével.

    Kulcsszavak: világvárosok; globális városok; közlekedés; infokommunikáció

  • Szirmai Viktória ,
    Baráth Gabriella ,
    Molnár Balázs ,
    Szépvölgyi Ákos :
    Globalizáció és térségi fejlődés29-57 [2.28 MB - PDF]EPA-02251-00013-0030

    Az utóbbi néhány év világgazdasági történései a magyar szakemberek figyelmét is a globalizáció folyamatai felé fordították. A globalizáció esetén legtöbbször azonban csak annak gazdasági oldalairól beszélünk, miközben nem, vagy alig ejtünk szót a társadalmi, a politikai és a kulturális hatásokról. Ezért ebben a tanulmányban a globalizáció konkrét térségi társadalmi és gazdasági hatásainak feltárására vállalkozunk. Egy székesfehérvári empirikus kutatás eredményei alapján — és természetesen számos egyéb, hasonló típusú konkrét vizsgálat által feltártak szerint — kísérletet teszünk a globalizáció helyi folyamatainak elfogulatlan elemzésére, a térség fejlődése szempontjából kedvező és kedvezőtlen következmények tisztázására.

    Kulcsszavak: globalizáció; multinacionális vállalkozások; társadalmi-gazdasági integráció; Székesfehérvár

  • Tózsa István :

    A tanulmány az információs társadalom kialakulása által gerjesztett info-kommunikációs technológiák közigazgatási területen való alkalmazási lehetőségeit próbálja összefoglalni, külön figyelmet fordítva a közigazgatási reform egyik időszerű kérdésére, a regionális igazgatásra, pontosabban ennek az új területnek az elektronikus kormányzattal való lehetséges viszonyára.

    Kulcsszavak: elektronikus kormányzat; régióigazgatás

Gyors ténykép

  • Komlós Attila :

    A szerző tanulmányában bemutatja a hazai vasúti közlekedés terén — mind a személyszállítás alakulásában, mind a teherforgalomban — a kilencvenes években lezajlott változásokat, megismerteti az olvasókkal a vasúti infrastruktúra hazánkban tapasztalható minőségi jellemzőit, hiányosságait. Mivel a vasúti közlekedés igen nagy hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulására, ezért a szerző foglalkozik a vasúti mellékvonalak kérdéskörével is, kitér e vonalak üzemeltetésének, ill. megszüntetésének problematikájára.

    Kulcsszavak: vasúti közlekedés; mellékvonalak; Magyarország

  • Tráser Ferenc :
    Szeged logisztikai környezete103-114 [1.36 MB - PDF]EPA-02251-00013-0060

    Szeged, mint a Dél-alföldi régió és annak központja kapcsolatának működési elvében kulcsszerepe van a közlekedés és a szállítás több ismert formájának — a logisztikai értékalkotás azon elemeinek —, amelyek „téráthidalással" és „időáthidalással" a teljes folyamatban integráltan jelennek meg, úgy a szállítás, mint az információ átadás területén. A város számára az áruforgalmi központok logisztikai, gyűjtő és elosztó helyek koncepciójának térhódítása a reális jövőkép, amely megfogalmazott és kialakított egy új modellt, az úgynevezett „gateway" gyakorlatot.

    Kulcsszavak: Szeged; áruforgalmi-logisztikai központ; gateway

Kitekintő

  • Balogh Zoltán :

    A közép-európai országok — köztük Magyarország — Európai Unióhoz való csatlakozása és a gazdasági szerkezetváltás által felerősödött területi egyenlőtlenségek a regionális politika és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer kialakítását teszik szükségessé. Mindehhez nélkülözhetetlen olyan országok modelljeinek elemzése a hatékony struktúra kialakítása érdekében, amelyek ugyanezen folyamaton mentek keresztül. E tanulmány Svédország tapasztalatainak összegzését kívánja bemutatni a történelmi előzményektől az elmúlt évek regionalizálódási kísérletein keresztül a modell magyarországi alkalmazási lehetőségéig — középpontba helyezve Kalmar megye számos tanulsággal szolgáló regionalizálódását

    Kulcsszavak: Svédország; Kalmar megye; EU-csatlakozás; regionalizálódás; területi intézményrendszer; megye-régió modell

Tértörténet

  • Gulyás László :

    A szerző tanulmányában a csehszlovákizmus eszmei talaján 1918-ban megszületett Csehszlovákia gazdasági, etnikai jellemzőit, a többnemzetiségű létből fakadó problémákat mutatja be. A cseh és szlovák nemzet közös államaként létrejött Csehszlovákia deklaráltan nemzetállamként született meg — a csehszlovák nemzet államaként —, miközben valójában többnemzetiségű állam volt, ezt az ellentmondást a csehszlovákizmus fikciójával próbálták meg feloldani. Az egységes csehszlovák nemzetről kialakított, célszerűségi szempontok alapján létrehozott fikció azonban számos problémát okozott a csehek és szlovákok viszonyában, mely problémák végigkísérték az első Csehszlovák Köztársaság történetét, majd 1938-39-ben a csehszlovák állam felbomlásához vezettek.

    Kulcsszavak: csehszlovák állam; csehszlovákizmus; többnemzetiségű állam; regionális különbségek

Versenyképesség

  • Rechnitzer János ,
    Grosz András ,
    Csizmadia Zoltán :

    Az elmúlt években tapasztalható megtorpanása, kisebb recessziója ellenére is az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre inkább meghatározóvá válnak a globalizált világ gazdaságában, illetve a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően már hazánk nemzetgazdaságában is. Az IKT hatását elsősorban a termelékenység javításában, új termékek és szolgáltatások megjelenésében, a fogyasztói szokások átalakulásában, új elosztási csatornák kialakulásában szokás megragadni, ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiák erőteljes területi koncentrációjának köszönhetően igen jelentős hatással van a térszerkezet változására, különösen a városhálózat tagozódására. Hazánkban is megfigyelhető az IKT szektor jelenléte, szerkezete tekintetében a hasonló sajátosságokat mutató városcsoportok kialakulása, mely folyamatot elsősorban a városok mérete, település hierarchiában betöltött funkciói, földrajzi elhelyezkedése, valamint egyéb speciális jellemzői határozzák meg.

    Kulcsszavak: városhálózat; információs és kommunikációs technológiák; Magyarország

  • Dőry Tibor ,
    Ponácz György Márk :

    Az információs korban a kommunikációs ismeretanyag megszerzése messze túllép a nemzeti határokon. E folyamatot erősíti, hogy a telekommunikációs hardver költsége jelentősen csökkent az elmúlt években, így ennek előnyeiből a lakosság szélesebb rétegei is részesülhetnek. A társadalmilag méltányos és a területileg kiegyenlített információs társadalom építésének feladata azonban többet jelent a technikai információs és kommunikációs technológiai (IKT) kapacitások kiépítésénél. A tanulmány ennek jegyében az infokommunikációs szektorhoz és a médiagazdasághoz tartozó cégek oldaláról mutatja be kutatási tapasztalatainkat. A statisztikai adatok megyei és megyei jogú város szintű elemzése alapján nyert tapasztalataink megerősítették azt a kiinduló hipotézisünket, miszerint e szektorok magas fokú koncentrációja figyelhető meg Budapesten, ahol is az IKT-vállalkozások több mint fele, a médiagazdaság vállalkozásainak közel kétharmada koncentrálódik.

    Kulcsszavak: információs és kommunikációs technológiák; médiagazdaság; tudástársadalom; innovációk diffúziója

  • Barsi Boglárka :

    Az új technológiák megjelenése és elterjedése felvetette egy új gazdaság megjelenésének gondolatát, mely a termelékenységben, foglalkoztatásban és gazdasági növekedésben az elmúlt években végbement rohamos változásoknak a gyűjtőszava. Az új gazdaság központi jellemzője, hogy az információs és kommunikációs technológiák ugrásszerű fejlődése és alkalmazása innovációk egész sorát eredményezi. Mindez természetesen új kérdéseket vetett fel a nemzetgazdaságok, régiók, települések versenyképességének meghatározásakor, mérésekor. A szerző az új gazdaság és a versenyképesség fogalmának magyarázata mellett a mérés körül kibontakozott vitát leginkább befolyásoló indikátorokat kívánja bemutatni. A tanulmány záró részében pedig az elmúlt években született néhány, az információs és kommunikációs technológiába való befektetés és a gazdasági vagy termelékenység-növekedés közötti kapcsolatot vizsgáló elméleti tanulmány kapcsán felmerülő Solow-paradoxont vizsgálja.

    Kulcsszavak: versenyképesség; indikátor; Solow-paradoxon; információs- és kommunikációs technológiák

Könyvjelző

Tartalom, Szerzők, Információk