Wiennerisches Diarium

ISMERTETŐ



A Wiennerisches Diarium első száma 1703. augusztus 8-án jelent meg. Az újság még ma is fennáll Wiener Zeitung néven, mint Bécs hivatalos lapja. Teljes címe: "Wiennerisches Diarium, Enthaltend Alles Denckwürdige so von Tag zu Tag so wohl in dieser Käyserlichen Residentz-Stadt. Wienn selbsten sich zugetragen als auch von andern Orthen auss der gantzen Welt allda nachrichtlich eingeloffen, Mit diesem besondern Anhang, Dass auch alle die jenige Personen, welche wochentlich allhier gestorben, hingegen was von Vornehmen geboren, dann copuliret worden, ferner anhero und von dannen verreiset, darinnen befindlich. Mit Ihro Römischen Käyserlichen Majestät allergnädigsten Privilegio." Az első számnál ez a hosszú cím még magában áll az első lapon. Ezt követi külön oldalon az "Anmerkung", mely bejelenti, hogy régebbi és többfelől megnyilvánuló kérésekre indul meg a lap. Személyi, bel- és külföldi híreket fog adni, hetenkint kétszer, szerdán és szombaton jelenik meg.

A lap kiadója és egyben szerkesztője is 1722-ig Schönwetter János, a nyomda helye Bécsben a Wildpretmarkon volt a "Haus zum Rothen Igel"-ben. Ez idő alatt a Wiennerisches Diarium külső alakja, beosztása és tartalma eléggé egységes képet mutat. Az ujság tartalmát már jelzi a cím. Rendszerint legelől állnak és túlsúlyban vannak az uralkodó családra és az udvarra vonatkozó hírek. Ezt követik a birodalomból és külföldről beérkezett közlemények. A híreket csaknem mindig időrendben, valószínűleg a beérkezés rendjében közlik, nincsenek külön címek, nincs semmi külön kiemelve. A lap végén találjuk a születések, halálozások, elítéltek, megérkezettek és elutazottak névsorát. Fontosabb eseményekről, nagy győzelmekről, külföldi uralkodók levélváltásáról, békeszerződésekről, lovagrendekbe való felvételekről, udvari ünnepségekről rendszerint a lap végén találunk külön közleményeket, amelyek néha több számon át is folytatódnak. Egy újság terjedelme átlag 8–12 lap, ehhez járulnak a különleges mellékletek, melyeknek terjedelme gyakran meghaladja az eredeti újságét. 1722-ig nincs évfolyamonkint külön számozás, hanem az folyamatosan halad egészen az 1921. számig.

Az évek folyamán a cím megrövidül és mindjobban kezd hasonlítani egy mai ujságfejhez. 1708-tól a cím mellett két oldalt két sas látható, szalagot tartva a következő felirattal: CVM PRIV. S. CAES. MAJ.. Magyarországi hír elég gyakran szerepel az újságban, de ezek sincsenek különválasztva, hanem a birodalom hírei között közlik azokat is.

Az 1722. esztendő fordulópontot jelent a Wiennerisches Diarium történetében. Ekkor kezdték az udvari könyvtár építését Bécsben s ennek költségeihez az újságoknak bizonyos évi bérösszeg fizetésével hozzá kellett járulni. Schönwetter  oly   élénken   tiltakozott   e   terv   ellen,   hogy a császár büntetésül igen magas összeget, évi 3000 forintot vetett ki rá. Ezt az összeget Schönwetter nem volt hajlandó megfizetni és így a kiváltság árverésre került. Johann van Ghelen, Bécs egyik régi tekintélyes nyomdásza kezdett tárgyalásokat, de halála miatt már nem fejezhette be ezeket, hanem fia Johann Peter van Ghelen kötötte meg az udvarral 1721. december 18-án három esztendőre a szerződést. A Wiennerisches Diarium ettől kezdve a van Ghelen-család birtokában maradt egészen 1858-ig, amikor a város vette át.

1722-ben a lap ismét az 1. számmal indul és ettől kezdve minden évben újra kezdődik a számozás. Az újság továbbra is hetenkint kétszer jelenik meg, egészen 1812-ig. A cím megrövidül : Wiennerisches Diarium Mit Ihrer Römis. Kaiserí. und Cathol. Majestät Freyheit. A szerkesztőség is átkerült a Michaelerplatzra, előbb a Fleckhammer-házba, majd 1741-ben az ennek a helyén épült Neues Michaeler Haus-ba. Ma az Universitätsplatzon, a régi egyetem, illetve a jezsuiták épületében van a szerkesztőség. A szerkesztő, vagy szerkesztők személyéről a század végéig keveset tudunk. A 20-as évek végén Hieronymus Gmainer szerkesztette a lapot, ki 1729. április 27-én meghalt. Valószínűleg maga a kiadó van Ghelen irányította a szerkesztést is. 1722-től a külső formában is több változást találunk. A szedés kéthasábos, felette külön áll a helynév, ahonnan a hír származik és a dátum. A 17. számban bejelenti, hogy külföldi lapok mintájára előbb hozza a külföldi híreket és aztán a hazaiakat. Magyarországi híreket ezután sem adnak külön, azokat rendszerint a bécsi hírek közt közlik. A 20-as években egyébként feltűnően ritkák a magyarországi hírek. 1727-től a lap terjedelme feltűnően megnövekszik, amit a mellékletek nagy száma okoz. Már előbb is jelezve volt néha a külön Anhang, 1725-től állandó melléklet a Kundschaftsblatt de ettől kezdve ezek még Extra-Blatt-okkal is bővülnek a legkülönfélébb tartalommal. 1828-tól a híreket országok szerint csoportosítják és már háromszor előfordul, hogy a magyarországi híreket Aus Ungarn címmel hozzák, de megmarad még a régi szokás is, a bécsi hírek között való közlés. 1725-ben megszüntetik a városba érkezettek névsorának közlését, csak a kimagasló személyiségek érkezéséről adnak hírt a bécsi rovatban. 1730-tól látszatra minden feltűnő ok nélkül hirtelen emelkedést mutatnak a budai hírek. Ekkor lett Jörgen gróf Budavár parancsnoka és feltehetjük, hogy ő, vagy környezetéből valaki küldte ezeket a tudósításokat a lapnak. 1740-ben III. Károly távozik az élők sorából. Jellemző a kor újságírására, hogy a nagy császár halálát a lap száraz krónikaszerűen közli az udvari hírek között, akárcsak azelőtt egy fogadásának, vagy kikocsikázásnak leírását. III Károly halála után a római császári cím és jelvények használatában bekövetkezett hosszú intervallum a Wiennerisches Diarium címlapján is változást okozott. Ettől kezdve a lap alcíme : Mit Ihrer Königlichen Majestät Freyheit. Az 1741-es évfolyam első két számában még látjuk a cím mellett a császári sasokat, de a 3. számtól díszes címerpajzsok váltják fel ezeket. 1745-ben Mária Terézia férjét I. Ferencet német római császárrá választják és ebben az évben a 75. számtól minden megjegyzés nélkül visszakerül a cím mellé a kétfejű sas. A szöveg ismét : Mit Ihrer Römischen, auch Hungarn, und Böheim Königl. Majestät Freyheit. Így tükröződik a történelem egy újság címlapján.

Forrás:
Hanskarl Erzsébet: Budai, óbudai és pesti hírek a "Wiennerisches Diarium” első ötven évfolyamában (1703–1752.)
http://epa.oszk.hu/00900/00904/shell/bckgr/cikk/hun/hanskarl.htm