stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Előszó

Tisztelt Olvasó!


A Kharón jelenlegi összevont számának szerkesztésekor ezúttal nem a tanulmányok mennyiségének növelésére törekedtünk, célunk az volt, hogy kevesebb, viszont részletesebben kidolgozott cikkek közlésével segítsünk azoknak az Olvasóinknak, akik szeretnének egy-egy témakörön belül alaposabban tájékozódni.
Immáron hagyománnyá vált, hogy folyóiratunk lírai hangokkal kezdődik, s a Móricz-ösztöndíjas, Gizella- és Salvatore Quasimodo-díjas író és költő, Géczi János verse méltán érdemel figyelmet. (Kötetei: Tiltott Ábrázolások Könyve. /regény/ Bp., Ister, 2005., Egyetlen tőr balladája. /Versek/ Szeged, Tiszatáj, 2005., A tudás átadása. Neveléstudományi tanulmányok. Iskolakultúra Könyvek, Pécs, 2005.) Az újtestamentumi Lázár figurája a költészet egyik kedvelt alakja, feltámasztása által a megváltásra, feltámadásra utaló jelképpé vált. Géczi János versében a halálból visszatért, az Úrral és önnön magával is perelő Lázár fohásza mint a krisztusi megváltás gyötrelmeit előrevetítő segélykiáltás hangzik fel.
Reimer Gronemeyer professzor irányítása alatt áll az a giesseni egyetemen működő szociológiai munkacsoport, amelynek 2003-2004-ben végzett felmérése 16 európai ország palliatív ellátási rendszerét vonja vizsgálat alá. A 2004-ben publikált anyag egy részlete - melyet fordításban olvashatnak - az eredmények sommás összefoglalása, a mennyiségi, minőségi szempontok alapján vizsgált ellátási rendszerek rövid ismertetése, összehasonlítása. A palliatív ellátási forma létrejöttét kikényszerítő, befolyásoló tényezők az új, megváltozott körülmények között utat kereső, többször magánkezdeményezések által induló mozgalmakat Európa-szerte hasonló tendencia alapján hívták létre. Ezek az otthonápolási vagy bentfekvő szolgáltatások mára - több-kevesebb sikerrel - a hivatalos egészségügyi rendszerbe integrálódva, szervezett formában működhetnek. Az eltérő történelmi adottságokkal induló nyugati és keleti országok közötti különbségek, az állami finanszírozás mikéntje, a szakemberképzés, az önkéntes segítők szerepe, az eutanázia és más érdekes problémák boncolgatása mellett a tanulmány felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre is, amelyek a kulturális eltéréseket figyelmen kívül hagyó, uniformizált halál képét vetítik elénk. A tanulmány az adatszerű információkon túl ráirányítja a figyelmet a palliatív ellátási forma lehetséges fejlődési irányaira is.
Folyóiratunk második tanulmánya ugyanezt a kérdéskört egy szűkebb régióban vizsgálja, épp az adott időintervallumon belül. Hazánkban az otthoni és az intézeti hospice ellátás állami finanszírozása 2004 decemberében indulhatott, a támogatottsági körbe való bekerülés egyik feltétele a korábban kidolgozott minőségirányítási rendszer működtetése volt. Szabóné Berta Irén, aki maga is részt vett a szempontrendszer kidolgozásában, egy kérdőíves felmérés alapján azt vizsgálta, hogy a finanszírozott intézményekben a minőségirányítási rendszerre történő átállás miként zajlott le, az adott szakemberek mennyire ismerik a rendszert, illetve mennyire tudják alkalmazni azt. Az állapotleíró statisztika bemutatásán túl a szerző vizsgálja a rendszer gyakorlati alkalmazása során felmerült problémákat, s a levont konzekvenciák alapján körvonalazza azokat a feladatokat, amelyek megoldására a szolgáltatók minőségi fejlesztésének érdekében kéne törekedni.
Olvasóink megszokhatták, hogy időről időre szívesen tért adunk a folyóirat témájába vágó szakdolgozatoknak, diplomamunkáknak. Ezúttal a közelmúltban a Károlyi Gáspár Tudományegyetemen, történelem szakon végzett Matkócsik Attila dolgozatából mutatunk be egy részletet, amely Bánffy György (1660-1708), Erdély gubernátorának haláláról, temetéséről szól. A közvetlen források és az összehasonlító vizsgálatok alapján megismerkedhetünk a barokk ceremóniákkal, az erdélyi főúri temetések sajátosságaival, amelyek egy kor mentalitásának, világlátásának, halálhoz fűződő viszonyának hű tükrözői. A barokkban a gyászünnepélyek főként az ellenreformáció hatására kezdenek fontos szerepet betölteni. A temetési pompa színpadias lesz, kiemeli a fontosabb személyiségek rangjukhoz méltó temetésének hatalmi kérdéseket érintő aspektusát. A nagyságok halálában a földi értékek apoteózisa, a szép halálra való példaadás testesül meg mintegy közösségi aktusként.
A szerkesztőség nevében kívánok tartalmas és hasznos időtöltést minden kedves Olvasónknak!

Horányi Ildikó
felelős szerkesztő

stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret