a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kharón3. évf. 1-2. sz. (1999. tavasz-nyár)

Tartalom

Interjú

Tanulmány

  • Gyukits György :

    E tanulmányban a sok tekintetben mintaértékűnek tekinthető angol modell alapján mutatom be a szociális munkás helyét és funkcióját a hospice-szellemű ellátás során. Ismertetem a haldoklók ellátásában segédkező szociális munkással szembeni társadalmi elvárásokat, a szociális munkás feladatait, és e feladatok megoldásának szempontjait, illetve módszereit. Lényeges a szociális munkások összekötő szerepe, mivel a szociális munkás közvetít a beteg és családtagjai, ugyanígy a beteg és a hospice szellemű ellátást biztosító team között. A szociális munkás híd-szerepe azon alapul, hogy ő ismeri legjobban a beteg szociális helyzetét. Végezetül a szociális munka társadalmi beágyazottságának kérdését tárgyalom, melynek kapcsán az angliai mellett a magyarországi helyzetet ismertetem.

  • Kath Donovan :
    A rossz hírek közlése27 [207.61 kB - PDF]EPA-02002-00006-0030

    A felelősségteljes orvosi magatartás több, mint a rossz hír puszta közlése a pácienssel. Az orvosnak érzékenynek, udvariasnak, őszintének, készségesnek és figyelmesnek kell lennie. Ha jól végzi munkáját, megkönnyítheti a páciensnek, hogy megbéküljön a helyzetével, csökkentve a bizonytalanságot - ami már önmagában gyógyító hatású - és tisztázva, hogy mivel kell szembenézni. Őszinte reményt nyújthat, abban a tekintetben, hogy az élet megy tovább, és akármilyen nehéz is a helyzet, mindig lehet tenni valamit; ezzel megerősítheti az orvos és páciense közötti kapcsolatot, ami a betegség során a kölcsönös bizalom fontos forrásává válik.

  • Mark D. Miller M. D.,
    Ellen Frank PH.D.,
    Cleon Cornes M.D.,
    Stanley D. Imber PH.D.,
    Barbara Anderson M.S.,
    Lin Ehrenpreis L.S.W.,
    Julie Malloy L.S.W.,
    Rebecca Silberman PH.D.,
    Lee Wolfson M.ED.,
    Jean Zaltman L.S.W.,
    Charles F. Reynolds M.D.:

    Az interperszonális pszichoterápia (IPT) hatékonyságát major depressziós ambuláns betegek gyógykezelésében számos kontrollált vizsgálat igazolta. A közelmúltban dolgozták ki az IPT alkalmazásának sajátosságait az időskori depresszióban. A szerzők saját tapasztalataik alapján beszámolnak az IPT alkalmazásáról olyan pácienseknél, akiknél a depresszió időben a házastárs elvesztéséhez kötődött. A terápiás technikák részletes ismertetését esetbemutatások illusztrálják. Az előzetes adatok 6 páciens esetében azt mutatják, hogy a 17 tételes Hamilton Depresszió Skálán mért 18,5 ± 2,3 pontos érték egy 17 hetes IPT kezelést követően 7,2 ± 4,6 pontra csökkent. Az IPT hatékony rövidterápiás módszernek tűnik a gyásszal összefüggő depresszió kezelésében idős embereknél.

  • Filó Mihály :
    Az eutanázia jogi szabályozásának problémái71 [310.13 kB - PDF]EPA-02002-00006-0050

    Jelen tanulmány célja az eutanázia problémakörének vizsgálata, elsősorban a „jó halál" etikai-filozófiai, valamint alkotmányossági és büntetőjogi dilemmáinak felvázolásával. Témánk szakirodalma szinte beláthatatlanul gazdag és szerteágazó, ezért jelen munka keretei között legfeljebb arra tehetünk kísérletet, hogy megpróbáljuk jelezni a kérdés főbb csomópontjait és megközelítési lehetőségeit. Bár a releváns gondolati rendszereket elsősorban a jog szűrőjén keresztül és a jogászi gondolkodás eszközeivel fogjuk elemezni, megkülönböztetett figyelmet kívánunk fordítani a terület hangsúlyozottan multidiszciplináris jellegére is. Vizsgálódásunknak különös aktualitást kölcsönöz az egészségügyre vonatkozó joganyag változásai kapcsán a közelmúltban lezajlott szakmai és közéleti vita, továbbá az az örvendetesen fokozódó nyitottság, amivel a magyar társadalom a korábban tabuként kezelt, de mindinkább tapinthatóbbá váló gondokat megérteni és enyhíteni igyekszik.

  • Bosnyák Sándor :
    A halál országa. Az öregek önkéntes halála123 [112.91 kB - PDF]EPA-02002-00006-0060

    A 60-as években (szinte egy időben) jelent meg a japán Hicsiró Fukadzava és a magyar Sánta Ferenc elbeszélése az öregek önkéntes halálról. A szegénység s az éhezés miatt az idős emberek Japánban a Narajama hegyére, Torja környékén a kéngázos Büdös barlangba mentek meghalni.

    A barlangnak a halálra s a másvilágra utaló nevei vannak: halál kapuja, halál országa, halál hídja, pokol hídja, pokol kapuja, pokol tornáca. Az utolsó út előtt tort ültek, tiszta ruhát húztak, s a halálba indulótól elbúcsúztak. A ruháját a barlang szájánál levetette, s a barlangban mélyre hajolva nagyot lélegzett, hogy a gáz hamar megölje. A hozzátartozók másnap elmentek a ruhákért, és kampósbotokkal a holttestet kihúzták.

    A magyar szokás leírása Sánta Ferenc elbeszélése mellett Nyírő József személyes emlékeket idéző leírásában és a torjai földművesek töredékes szóbeli emlékezéseiben maradt ránk.