stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Murainé Szakáts Ildikó: A magyarországi artistaképzés fejlesztési koncepciója 1. rész

(vitaanyag) 

A magyarországi artistaképzés több mint hatvan éves múltra tekint vissza. Ebből tanulóként, majd pedagógusként negyven év alatt felgyűlt tapasztalataimat összefoglalva készítettem el a magyarországi artistaképzés fejlesztési koncepcióját, melynek összeállításához elengedhetetlen feltétel volt a tanügyigazgatásban szerzett több évtizedes gyakorlatom.

Vitaanyagommal szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy elinduljanak végre a konzultációk a teljes képzési rendszer kialakítandó reformjának feltételeiről, lehetőségeiről. Cikkem első részében a képzési szinteket tekintem át, a második részben pedig a további fejlesztési lehetőségeket tárgyalom. 

1 Átállás a modulos artista szakképzésre

A jogszabályi előírások alapján szakmánkban 2008-ig a 10 osztály elvégzésére épülő ”artista”középfokú (OKJ.sz.:54 212 01 0100 33 01), valamint az érettségire épülő „artistaművész”emelt színtű (OKJ.sz.: 54 212 01 0000) szakképzettség megszerzésére volt lehetőség. Ezt követően - felmenő rendszerben, vagyis a 2008-ban és azt követően beiratkozottak részére - mindkét szintű képesítés megszerzésének előfeltétele az érettségi.

Az artistaképzés az ország központi intézményében lényegében még mindig a hagyományos rendszerben folyik. A képzés nem állt át az új modulos követelményrendszerre, amely kimeneti követelményeiben és tananyagtartalmában is bővebb ismereteket foglal magában. Ilyen új ismeret a szcenika, a biztonságtechnika stb.

Szükség van tehát a 2008 szeptemberétől az artistaképzés rendszerébe belépők számára az új tananyagtartalmak megfogalmazására, megfelelő elméleti oktatók felkérésére.

2. Saját közismereti képző intézmény

Az artistaszakma iránt érdeklődő fiatalok mentális és morális adottságai eltérnek az átlagos fiatalokétól, ezért a hagyományos képzési rendszerből jellemzően kilógnak. Általánosak az iskolai konfliktusok a közismereti oktatás terén, a meglévő rendszer nehezen fogadja be őket. Ez az ok, és az átlagostól eltérő napi elfoglaltságuk indokolja olyan speciális közoktatási képzési forma kialakítását, amely megkönnyíti számukra az érettségi megszerzését, mivel komoly probléma a tanuló eljuttatása az érettségiig.

Az artistaképzéshez igazodó, egyénre szabott képzési koncepció - kiscsoportos oktatás, egyéni haladási utak, egy-egy tantárgyból eltérő haladási sebesség (pl. valamely tárgyból 9.-es, míg másikból már akár 11.-es tananyag elsajátítása) -  optimálisan egy saját közismereti képző intézmény keretein belül lenne megoldható. 

3. Felvétel az alapfokú művészetoktatásba

Az artistaképzés az állam által támogatott képzési formaként 5. évfolyamtól jelenik meg.

Több szakág (pl. hajlékony akrobatika) optimális készségfejlesztési életkora ennél korábbi, 6-8 éves korra esik, ezért a 10 éves korban a képzésbe kerülő gyermek tehetséggondozása már bizonyos területen csak korlátozottan lehetséges.

Szükség van olyan képzési rendszer felépítésére, amely már az 1. osztálytól elérhető a gyermekek számára, és nem jelent elviselhetetlen anyagi terhet a szülőknek.

Megoldás erre az artistaművészetnek az alapfokú művészetoktatásba történő beemeltetése, minősített intézményként a normatív finanszírozás keretei közé. Jelenleg a Köznevelési tv 16 §-a szerint csak zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat alapfokú művészetoktatás. A művészeti ágak minősített intézményei1élhetnek a teljes állami normatív támogatással. 

4. Több artistaképző intézmény létesítése

A szakma hosszú távú jövője múlik azon, hogy minél több oktatási intézmény vegye fel képzési kínálatába az artistaképzést. Azon túl, hogy számos vidéken élő tehetséges fiatalhoz juthat el a képzés, a kiöregedett artistaművészeknek is munkát jelenthet (mintegy új artista életpályamodell részeként). Az artista dinasztiákból származó fiatalok már évtizedek óta nem jelentenek elegendő utánpótlást a szakma számára. Megfigyelhető tendencia, hogy a komolyabb fizikai igénybevételt jelentő területeken (légtornász, akrobata) lényegesen több a torna- és más sportágakból, valamint az artistaiskolákból érkezettek aránya.

A magyarországi artistaképzés és közvetve a szakma érdekérvényesítésének is korlátja, hogy 61 éven át mindössze egy képző intézménye volt, 2010-től kettő (Tata, Talentum iskola), 2011-től három (Budapest, Tanext Akadémia szakképző iskola), leszámítva a kisebb-nagyobb, állami támogatás nélkül működő kezdeményezéseket (pl. a Rippel fivérekét).

Szükséges a vidéki képző intézmények elérése, érdeklődésük felkeltése a művészeti ág, mint képzési lehetőség iránt. Elsősorban olyan városokban érdemes intézményeket keresni, ahonnan származik artista kolléga, aki vállalja, a kapcsolatépítés, esetleg a helyi képzés irányításának feladatát. Másodsorban olyan képző intézményeket keresni, amelyekben már van valamilyen művészeti szakképzés, harmadsorban ahol van bármilyen szakképzés, és az intézményvezető testnevelő-, sport- vagy művészetpedagógus (ők nyitottabbak az ilyen típusú újításokra). 

5. Megjelenés a felsőoktatásban

Az artistaművészet megbecsültségét, művészeti rangra emelését a köztudatban, az értelmiség és a mindenkori kormányzatok szemében, a felsőoktatásban való megjelenése szolgálja a legmegfelelőbben. Bár a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karán három éve elindult a BSc Testnevelő-edző cirkuszi akrobatika differenciált ismeretanyagú szakirány, de ez nem önálló szakként jelenik meg, hanem a testnevelő képzés részeként.

A megoldás többrétű lehet:

A szakképzés rendszerében, a most ráépülésként szereplő artistaművész képzést ún. felsőfokú szakképzésre(FSZ képzés2), vagy BSc képzésre átminősíttetni3. Erre épülhetne a MSc artistatanár képzés. Praktikus lenne megfelelő művészeti főiskolát vagy egyetemet találni, amely hajlandó befogadni a képzést. Erre jelenleg a Színművészeti nyitott képzési metodikája látszik a legalkalmasabbnak.

A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola felsőoktatási intézménnyé átalakítása egyértelműen a szakma művészképzésének megfelelő fejlődését szolgálná.4

A felsőoktatási intézmény létesítésének előkészítését szolgálná egy művészetelméleti kutató központ létrehozása, a majdani főiskolává váláshoz szükséges elméleti alapok kimunkálása céljából. Ezt a folyamatot már elindította a 2004-ben alapított Magyar Cirkusztörténeti és -elméleti Kutató Alapítvány (McTEKA). Beépülése egy állami finanszírozásban működő intézménybe, kibővítve cirkuszmúzeum, -könyvtár és -levéltár működtetésével időszerűvé vált.

______________________________

1 3/2002. (II. 15.) OM rendelet.

2 Ezt a képzési formát a jövőben már csak e felsőoktatási intézmények oktathatják.

3 A táncművész képzés mintájára gimnáziumi képzés 3. évfolyamától kezdődően párhuzamosan végezve.

4 Nélkülözhetetlen előzmény, az ország több pontján az artistaképző iskolák elterjedése.

 



stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret