←Vissza

Vajda Kornél

Az Országos Könyvtári Kuratórium
tevékenységéről

Beszélgetés dr. Redl Károllyal, az OKK titkárával

Amint a 3K olvasói jól tudják, tavaly június 14-én megalakult az Országos Könyvtári Kuratórium. A 165/1999. (XI. 19.) számú kormányrendelet hozta létre, tagjait-szakmai szervezetek konszenzusos jelölései alapján – a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere nevezte ki. Nos, a Kuratórium – bár eleddig ezt inkább csak szóbeli értesülések alapján tudhatjuk –nem henyélt. Szinte megalakulásának pillanatától munkához látott, és alig több mint fél év elteltével nem kevés eredményről számolhat be a Kuratórium titkára, dr. Redl Károly, akit persze a szakma régtől jól ismer, úgy is, mint az Országgyűlési Könyvtár tájékoztatási igazgatóját, úgy is, mint a Nemzeti Kulturális Alapprogram könyvtári kuratóriumának volt tagját, olvasóink pedig úgy is, mint a 3K t kitűnő tanulmányokkal, cikkekkel megtisztelő szerzőt.

– Kedves Károly! Arra kérnélek, mindenekelőtt arról szólj, tulajdonképpen miért, milyen céllal, milyen meggondolások alapján jött létre a Kuratórium! A jogszabályt nyilván mindenki ismeri, Te azonban ennél többet is mondhatsz.

Kedves Kornél! Szeretném mindenekelőtt megköszönni mindazoknak, akiknek szerepe volt abban, hogy a nevem felmerülhetett a Kuratórium lehetséges tagjai között. Nem tagadom, nagy megtiszteltetés és öröm számomra e rangos testület munkájában való részvétel. De térjünk vissza kérdésedre. Tekintettel arra, hogy a könyvtári szakirodalom még nem dolgozta fel a Kuratórium megalakulásának okait és körülményeit, a helyes választ akkor kapjuk meg, ha a Kuratórium létrehozásának kapcsán a jogalkotói szándékot vizsgáljuk. Olvasóink is tudják, hogy "könyvtári törvény" hívta életre az Országos Könyvtári Kuratóriumot. A Kuratórium jogállását, feladatait, működési rendjét pedig az általad idézett kormányrendelet határozta meg. A törvény két paragrafusa is tartalmaz idevágó rendelkezéseket. A 62. § szerint: "Az Országos Széchényi Könyvtár és a Könyvtári Intézet irányításában közreműködik az Országos Könyvtári Kuratórium". A 100. § szerint: "Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza az Országos Könyvtári Kuratórium jogállását, összetételét, működését." A törvény előbb idézett két paragrafusában megnyilvánuló jogalkotói szándékot kell értelmeznünk tehát. Az értelmezés során figyelemmel kell lennünk a törvényben meghatározott tartalmi és formai elemekre. A tartalmi elemek sorában vizsgálnunk kell a törvény létrehozásának célját, az OSZK és a Könyvtári Intézet feladatait, a könyvtárak finanszírozásának alapelveit és a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének feladat- és hatáskörét. Természetesen az idevágó jogszabályok részletes elemzése nem lehet egy ilyen beszélgetés feladata, de talán enélkül is elfogadható néhány főbb megállapítás. A tartalmi elemek szempontjából a könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges. Állami fenntartása stratégiai jelentőségű. Ez a kiemelt kultúrpolitikai cél csak magas szintű társadalmi kontroll mellett valósulhat meg. A létrehozott Kuratórium a könyvtári rendszer működését erőteljesen meghatározó két intézmény irányításában működik közre. Ennek a testületnek elsősorban e két intézmény törvényben meghatározott feladatainak megvalósulását kell vizsgálnia, ebből következik a testület rendkívül széles tevékenységi köre. A formai elemek szempontjából a törvény meghatározza azt is, hogy a jogforrási hierarchiában milyen szintű jogszabály rendelkezzen az Országos Könyvtári Kuratóriumról. A törvény kormányrendeletet ír elő. A kiemelt kultúrpolitikai cél megvalósítása tehát kiemelt jogi szabályozást kapott. Abban, hogy a kormány magához vonta az Országos Könyvtári Kuratórium jogállásának, összetételének és működési rendjének szabályozását, kifejeződik a megvalósítandó cél fontossága. Röviden összefoglalva: a Kuratórium célja magas szintű társadalmi kontroll biztosítása. A testület a könyvtárügyben stratégiai fontosságú két intézmény, az OSZK és a Könyvtári Intézet törvényben meghatározott feladatainak megvalósulását kíséri figyelemmel, és közreműködik az intézmények irányításában.

– E célok érdekében állt fel tehát a Kuratórium. Hogyan kezdtetek munkához?

Első lépésként Rockenbauer Zoltán kinevezte a testület tagjait. A Kuratórium első ülését 2000. június 14-ére hívták össze a minisztérium épületébe. A meghívó két napirendi pont tárgyalását irányozta elő. Első napirendi pontként azt, hogy a Kuratórium válassza meg tagjai sorából az elnököt és a titkárt, másodikként pedig, hogy értékelje a Könyvtári Intézet igazgatói helyére benyújtott pályázatokat. A minisztérium jelölése alapján a szavazás során elnöknek Bakonyi Pétert, titkárnak pedig megtisztelő módon engem választottak meg. Meg kell említenem, hogy a Könyvtári Intézet igazgatói pályázatait bíráló bizottság munkájában részt vett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviseletében Skaliczki Judit, az Országos Széchényi Könyvtár Közalkalmazotti Tanácsának képviseletében Weber Tibor és az azóta tragikusan elhunyt Seres Tibor, a könyvtár KKDSZ alapszervezetének titkára is. A Kuratórium már első ülésén is fontos döntést hozott, hiszen a nemrég létrehozott Könyvtári Intézet első igazgatója nyilvánvalóan nagy hatással lesz az intézmény működésének kialakítására. A testület értékelésével összhangban Dippold Péter került kinevezésre az intézmény élére.

Van-e valamiféle munkamegosztás köztetek? Hogyan épül fel a Kuratórium, miként működik?

A munkamegosztás csíráit már a kuratóriumi tagságra történő jelölés is magában hordozta, hiszen egy-egy kuratóriumi tag, ha jelképesen is, de a társadalom egy-egy szeletét képviseli. Ugyanis a jelölésre vonatkozóan a kormányrendelet az alábbiakat tartalmazza: "A Kuratórium tagjai jelölhetők a tudományos kutatás, a felsőoktatás, a gazdasági élet, a könyvtárak, a szakmai szervezetek képviselői, továbbá az OSZK könyvtárhasználói közül." A Nemzeti Kulturális Örökség minisztere kinevezése alapján a következő kiváló szakemberek lettek az Országos Könyvtári Kuratórium tagjai: a könyvtárosok közül Ambrus Zoltán, Zalainé Kovács Éva, Gáborjáni Szabó Botond. A tudományos élet képviselői közül Romsics Ignác, Bélyácz Iván, Kerényi Ferenc. A gazdasági élet képviselői közül Bakonyi Péter és Erdei Tamás.

A Kuratórium minden tagjának más fontos feladatai és társadalmi megbízatásai is vannak. Mindebből tehát részben következik, hogy ki-ki milyen témakörben tudja a testület munkáját a leghatékonyabban segíteni. Természetesen van a munkamegosztásnak egy másik formája is, a tisztségviselők munkamegosztása. A Kuratórium elnöke irányítja a testület munkáját, előkészíti a munkatervet, összehívja és vezeti az üléseket javaslatot tesz az ülések napirendjeire és képviseli a Kuratóriumot. Az én feladatom szervezni a testület munkáját elvégezni az ügyviteli és adminisztratív teendőket, vagyis gondoskodni az ülések előkészítéséről, a meghívók és az ülések anyagainak kiküldéséről, az emlékeztető elkészítéséről, a döntések írásba foglalásáról. Figyelemmel kell kísérnem a Kuratórium által kitűzött határidők megtartását. A kormányrendeletben pontosan meghatározott feladatokon túl a Kuratórium kötelezettsége megvitatni a miniszter, a Kuratórium bármelyik tagja, az OSZK és az Intézet, valamint a könyvtári területen működő országos szakmai szervezetek által megtárgyalásra javasolt témákat.

Eddig mit sikerült tető alá hoznotok? Mik voltak a legjelentősebb eredményeitek, kellett-e és ha igen, milyen nehézségekkel kellett szembenéznetek?

Kezdjük talán a nehézségekkel. Természetesen mindig nehézséget jelent ha olyan embereknek kell együtt dolgozniuk akik korábban nem vagy csak részben ismerték egymást. Talán elfogultság nélkül mondhatom, ez a kérdés hamar megoldódott, és az eddig elvégzett munka is igazolja, hogy hatékonyan tudunk együttműködni. A másik látszólagos nehézség a Kuratórium tagjainak rendkívül szoros időbeosztása. Ezt azonban inkább adottságnak tekinteném hiszen ez következik a testület jellegéből. A Kuratórium a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere mellett működő konzultatív testület. A tagok kiválasztásakor nem arra kellett törekedni, hogy a részletkérdésekkel foglalkozó, egy-egy szakmai kérdést aprólékos összefüggéseiben kimunkáló munkacsoportot hozzanak létre. Olyan tagok kiválasztására törekedtek, akik nagy szakmai tapasztalatok birtokában képesek stratégiai célok kijelölésére, és készek bonyolult szervezetek, feladatok áttekintésére, véleményezésére. Ezért a Kuratórium üléseit gondosan kell előkészíteni, hogy a rendelkezésre álló szűk időkeretben a lehető leghatékonyabban végezhesse a testület a munkáját. A Kuratórium három ülésén számos kérdéssel foglalkoztunk. Eredményeink önmagukért beszélnek. A Könyvtári Intézet igazgatói pályázatainak értékelésén túl fontosnak ítéltük, hogy alapos ismeretekkel rendelkezzünk mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind a Könyvtári Intézet tekintetében. Ennek érdekében egy teljes ülést szenteltünk az OSZK tevékenysége és informatikai helyzete megismerésének. Az intézményt Monok István főigazgató mutatta be. Ugyancsak tájékoztatást hallgathattunk meg a Könyvtári Intézet terveiről Dippold Péter igazgatótól. Ambrus Zoltán előterjesztésében vitaindító előadást hallgattunk meg az OSZK 2000. évi költségvetéséről és tevékenységéről. Meghatároztuk a Kuratórium ügyrendjét. Megtekintettük Monok István főigazgató vezetésével a "Három kódex" című millenniumi kiállítást. Megfigyelőként részt vettem az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén, melynek témája a nemzeti kulturális intézmények vezetőinek beszámolója volt. A legnagyobb eredménynek azt tekintem, hogy a Kuratórium döntése nyomán sikerült független szakemberekből létrehozni egy munkabizottságot az OSZK informatikai helyzetének elemzésére. A munkabizottság több alkalommal összeült, együttesen és külön-külön is részletesen vizsgálta a helyszínen, az érintett könyvtári szakemberek bevonásával a könyvtári informatika állapotát. A bizottság a tapasztalatokat összegezve határidőre beszámolt a Kuratórium ülésén, majd írásban is benyújtotta jelentését a testületnek. A legfrissebb esemény, hogy 2001. január 26-án személyesen számoltunk be Rockenbauer Zoltánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének a Kuratórium tevékenységéről.

Említetted, hogy a napokban számoltatok he tevékenységetekről a kultuszminiszternek. Mit jelenthettetek neki? És hogyan értékelte a miniszter a Kuratórium munkáját?

A beszámoló végén megegyeztünk Rockenbauer Zoltánnal, hogy az eseményről közleményt jelentetünk meg. A közlemény szövegét a riport előtt közöltétek, ezért a részleteket nem ismételném meg. Ha szabad azonban a személyes benyomásaimról számot adni, akkor fontosnak tartom megemlíteni a miniszter tájékozottságát és érdeklődését az Országos Széchényi Könyvtár, a Könyvtári Intézet és az Országos Könyvtári Kuratórium munkájával kapcsolatban. Lényegesnek tartom, hogy kikristályosodott néhány kérdéskör, amelynek kiemelt kezelését a miniszter támogatja. Jelentősnek ítélem meg azt is, hogy a Kuratórium munkamódszereit (külső szakértői bizottság létrehozása, illetve a könyvtár stratégiai munkatervének elkészíttetése és annak későbbi elemzése) a miniszter támogatta.

És hogyan tovább? Mik a Kuratórium tervei? Melyek lesznek a közeli és a távolabbi időszakban a főcsapás irányai?

A Kuratórium néhány kérdés tárgyalásáról utolsó ülésén már döntött. Tárgyalni kívánjuk tehát az OSZK stratégiai munkatervét, az OSZK 2001. évi munkatervét és a Könyvtári Intézet öt éves tervét. Ezek tehát a legközelebbi feladatok. Természetesen a tervek tárgyalása és véleményezése hosszú távú hatással lesz az intézmények életére. Az előbb említett feladatokon túl azonban felmerülhetnek aktuális problémák is, melyeknek tárgyalását a korábban említett indítványozók kérhetik.

Miben és mennyire tudtok támaszkodni a szakmára? Milyen segítséget tudnánk nyújtani nektek mi, egyszerű könyvtárosok? És milyen támogatásra tartanátok igényt például a szaksajtó részéről?

A beszélgetés elején kitértünk arra, hogy a Kuratórium két olyan stratégiai jelentőségű intézmény problémáival foglalkozik amelynek igen szoros kapcsolata van a szakmával. A testület működésének egyik mércéje nyilvánvalóan az lesz, hogy a szakma mennyire elégedett az OSZK, illetve a Könyvtári Intézet működésével. Erre akkor van igazi esély, ha a szakma világosan megfogalmazza észrevételeit, és élénk párbeszéd alakul ki az intézmények között, melynek egyik szereplője lehet testületünk. Az egyszerű könyvtárosokra vonatkozó megjegyzésedhez annyit fűznék hozzá, hogy szerencsére működésünk jogi szabályai szerint senki nem lehet a Kuratórium örökös tagja. A tagok megbízatása négy évre szól, ami egyszer megújítható. Ebből automatikusan következik, hogy folyamatos lesz a Kuratórium tagjainak cseréje, hasonlóan egyébként a többi szakmai testületéhez. Rendszeresen fog bővülni tehát azoknak a köre akik bekapcsolódnak a testület munkájába, és megújítják annak tevékenységét. Általánosságban azt kérném a szaksajtótól, hogy legyen nyitott a Kuratórium tevékenységét bemutató hírek, tanulmányok befogadására, lehetőleg biztosítsa aminél szélesebb nyilvánosságot az OSZK és a Könyvtári Intézet terveinek, eredményeinek bemutatására. Ha megengeded azonban, hozzád mint a szaksajtó egyik kiváló képviselőjéhez azonnal lenne egy konkrét kérésem. Hasznosnak tartanám, ha a Kuratórium tagjaival, Skaliczki Judittal, a minisztérium állandó képviselőjével, Monok István főigazgatóval és Dippold Péter igazgatóval készítenél egy riportot, hogyan látják ők a Kuratórium tevékenységét, miben várnák az intézmények vezetői a testület támogatását. Az a riport hozzájárulhatna, hogy még árnyaltabban mutassuk be a Kuratórium munkáját.

Te is tudod, kedves Károly, hogy eleve abban gondolkodtunk: a Kuratórium lehető legtöbb tagjával készül beszélgetés. Persze nem könnyű ennyi és ennyire elfoglalt, a gazdasági, társadalmi, kulturális élet elitpozícióiban elfoglalt emberrel egyszerre, mondjuk egy kerek asztal mellett való beszélgetést összehozni. De, hogy jó lenne legalább némelyikük véleményét megtudni, az – nem vitás – eminenter érdeke a lapnak is, olvasóinak is. Köszönöm tehát az ötletet, és ígérem olvasóinknak, hogy az általad javasolt beszélgetés(ek)re sor fog kerülni – hamarost.

És – persze – köszönöm a beszélgetést!