←Vissza

 

Liget.org   »   2009 / 3   »   Lackfi János  –  Zárt rendszer
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1620

betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

 

Ha egy zsúfolt liftben az ember mocorogni kezd, óhatatlanul valakinek a lábára tapos, hasába bokszol, orrába fejel. Ahogy lépdelünk a térben, mindig magunkkal hurcoljuk levegőből kifaragott, negatív szobrunkat. A régi konkáv szobor helyére pedig visszazúdul a levegő. Nem hagyunk légüres teret magunk után, távollétünk vákuuma mindig a helyünkre szippant valamit, valakit. Mint postán, bankban, sorban álláskor: akkor és csak akkor sorolhatok előrébb eggyel, ha az előttem álló szintén előrébb sorol eggyel. Hatalmas láncban araszoljuk így körbe a földet. Ismerjük a tetszetős hasonlatot, mely szerint a lepke szárnya egyetlen lebbentésével hurrikánt idézhet elő valahol a föld túlfelén. Kidobok az utcai szemetesbe egy összegyűrt buszjegyet, de előtte foszforeszkáló oldatba mártottam. Valami elképesztően éles hadi műholddal követhetem derengő útját az utcaseprő