Tornai József: Mint a vörösmárvány; Hogy mindig dicsőítse; Háromkézláb
Mint a vörösmárvány
Nem az a baj, hogy csúnya a hangom,
az a baj, hogy csúfságokat
énekelek az emberekről és az
istenekről, akik némelykor
megharagszanak ránk, és nyakunkra
hozzák az aszteroidákat, a háborút, betegséget,
az éhezést és a kórokozókat,
melyeket nem tudunk elpusztítani,
a legellenállóbb vírusok mi vagyunk,
emberek, a sunyi nézésünkkel, húsz
karmunkkal: széttépjük a csecsemőt,
gyöngébb asszonyt és a más hitű
férfit, szerelmünk egyenlő:
elmebetegség és áhítat,
ezt a vegyületet tehetetlenül
nézik az orvosok, az istenszobrok,
állatszellemek és az oszlopszentek,
ezért könyörgünk az éghez;
ha rosszul imádkozunk, azért nincs
segítség, ha jól, ugyanaz az eredmény,
mit csináljon az ember, ha nem tartozik
a vágytalanítottak közé, kik
csak ülnek a templomlépcsőn, míg
halhatatlanok lesznek, mint a vörösmárvány
áldozati majmok, pávakakasok?
Hogy mindig dicsőítse
Egyfolytában verset kellene írni,
hogy minden másodpercben
csendüljön szó a világ
száján. Hogy mindig dicsőítse
a nyelv a halált.
Háromkézláb
(Blaise Cendrars)
Jobb karját elvesztette az első világháborúban,
ezért csak háromkézláb járhatta be
Szibériát és az Antillákat,
a Mississippit és Zsitvabesenyőt,
verset írt az Eiffel-torony acélvázának betűiből,
mindig nagy hajókat szivarozott Rio de Janeiro
felé menet a hullámokra,
ha egy fekete vagy egy maláj nő befeküdt az ágyába,
biztos, hogy szétgurult az igazgyöngy
a nyakláncukról,
a place des Invalidon kétlábú létrán
sétáltatta le-föl a kecskéjét, kalappal a bal kezében,
utazótáskájában őrizte a Csendes-óceánt,
ó, te költő, te csavargó, te filmrendező, te zsonglőr,
minek kellett neked a vers, a regény, az önéletrajz,
mikor te az élet óriáskaktusz-erdejének
csörgőkígyója voltál?
Kapcsolódó írások:
Tornai József: Lehet, hogy élek még?; A fehér robbanás Lehet, hogy élek még? Anyámmal álmodtam, Tóth Irénnel és a...
Tornai József: Ezt akarom én Tornai József Ezt akarom én Hogy agyam ne tipord...
Tornai József: Együtt halni meg? % Tornai József Együtt halni meg? Együtt halni meg?...
Tornai József: Szerelmesek, kibújt hold alatt Tornai József Szerelmesek, kibújt hold alatt Az eső elállt,...
Tornai József: Talán éppen én nem? Tornai József Talán éppen én nem? Áldassék az este,...
Cimkék: Tornai József