Kovács Mikó Edina: Ötórai ima; „E földön többé”
Ötórai ima
Hajnalban adj menedéket,
még néhány órát kikapcsolva –
az elszántság pecsétjével
lezárt percek maradjanak
az ólomszarkofágban;
a kérdések ne nyissák még
penészes, sárga torkukat;
a szavak ne torlódjanak,
mint kegyelmet kérő foglyok,
egymást megfojtva. Értelmetlenül.
„E földön többé”
Pedig tudod: „csak egy napot”
nem létezik. Nem fúl halálba;
csak kínos, míg a liliomok
élnek. Hogy az ablak üres
maradna, újra, újra, mindig.
Visszhangzik mégis: visszavárlak,
ó idők szaga, hangaszálak,
pedig csak dallam volt, vissza-
visszatérő; és nincs egyetlen
emlék sem azonos tőről,
azonos színű. A mesékre
rákattant rég a cinizmus
lakatja. S hogy búcsúzhatni
áldás vagy átok – nem tudom.
Kapcsolódó írások:
Kovács Mikó Edina: Szerződés; Eszkieszhez E fojtott lázban égő rózsaszál esendő és pimasz. Törik hamar...
Kovács Mikó Edina: Másolat Kovács Mikó Edina Másolat mert ez is csak egy...
Kovács Mikó Edina: Csak az este Kovács Mikó Edina Csak az este Az este emléke...
Kovács Edina: Vasárnap Kovács Edina Vasárnap “Mert nem tudják vala még az...
Rainer M. János: A Kovács Tanösvény (Kovács Ákos: A kitalált hagyomány. Pozsony, 2006, Kalligram, 446 oldal, 3500 forint. ) Rainer M. János A Kovács Tanösvény Kovács Ákost és...
Cimkék: Kovács Mikó Edina