←Vissza

A Mozgó Világ internetes változata

Boros Géza

Trianon köztéri revíziója

1990-2002

A kilencvenes évek elején egy elfeledettnek hitt emlékműtípus bukkant fel a magyar köztereken: a Trianon-emlékmű. A trianoni emlékkultusz újraélesztésére tett kezdeti elszigetelt és szórványos törekvések az évtized végére erősödtek fel. Az államiság ezeréves történelmének megünneplése, a historizáló emlékművek millenniumi inváziója különösen kedvezett a trianoni jelképek köztéri felélesztésének, s az Orbán-kormány alatt eljutottunk odáig, hogy állami támogatással és közreműködéssel újra revíziós emlékműveket avattak Magyarországon.

A múlt elkezdődött

1945 után a háborús pusztítást túlélt irredenta emlékműveket elsők között tüntették el vagy alakították át. 1945 és 1990 között trianoni emlékművet nem lehetett állítani Magyarországon. A trianoni szimbolika használata tabunak számított, s csupán mint karikatúra, mint avítt és elrettentő példa szerepelt a történelemkönyveknek a levitézlett Horthy-korszakot felidéző illusztrációi között.

A kommunizmus évtizedei alatt a Trianon-emlékkultuszt a nyugati magyar emigráció konzerválta és tartotta életben. Az Amerikai Egyesült Államokban, az Ohio állambeli Akronban például 1981 májusában, a hősök napján avatták fel Kúr Csaba alkotását: a bronzszobor egy „iga alatt görnyedő magyart ábrázol, aki fölött a négy idegen államhoz csatolt négy országrészt négy stilizált kopjafa jelképezi".1

A kommunizmus összeomlása után, a rendszerváltozás forgatagában a trianoni trauma több évtizedes feldolgozatlansága is gyorsan a felszínre került. A régi-új nemzeti jelképek iránti diffúz igény részeként csakhamar megfogalmazódott a központi Trianon-emlékmű, a budapesti Szabadság téri emlékműegyüttes visszaállításának az ötlete is, amely azonban ekkortájt még alig talált támogatókra. A kérdést szorgalmazó Szent Korona Szövetség s a történészből honvédelmi politikai államtitkárrá előlépett Raffay Ernő felvetése még komoly ellenállásba ütközött.2 A trianoni békediktátum hetvenedik évfordulója előtt az első szabadon választott parlamentnek még valamennyi pártja elhatárolódott a „felelőtlen demonstrációktól és megemlékezésektől". „Felhívjuk hazánk lakosait, tartózkodjanak a megfontolatlan demonstrációktól, amelyekkel a legtöbbet a kisebbségi sorban levő magyarság érdekeinek ártanak. Az évforduló kapcsán elítélünk minden olyan megnyilvánulást, amely alkalmas szélsőséges érzelmek szítására, sérti más népek önérzetét, nem számol a jelen adottságaival és a jövő követelményeivel" - szólt a parlamenti pártok felhívása.3 A következő évben, amikor Szabad György házelnök egyperces néma felállással kívánt emlékeztetni az évfordulóra, a Fidesz - ekkor még liberális - képviselői tiltakozásként kivonultak az ülésteremből.

Trianon erőteljesebb megjelenése és tematizációja a közbeszédben egy radikális jobboldali párt, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) aktivitásához fűződik. A párt 1993-as megalakulásának egyik fontos oka épp a trianoni kérdés eltérő megítélésével függött össze: a párttá alakulás egyik közvetlen kiváltó oka az ukrán-magyar alapszerződés megkötése volt, amivel „az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették" - olvasható a párt honlapján.4 A MIÉP 2002-es választási kampányjelszava: „MEGMARADNI, GYARAPODNI, VISSZASZEREZNI!"

A trianoni tematika napirenden tartásában, az emlékkultusz felélesztésében - Szabó Miklós kifejezésével „a trianoni trauma állandó dramatizálásában"5 - jelentős szerepe van a kisebb-nagyobb revizionista szervezeteknek is. Közülük talán a legfontosabb az 1996-ban alakult Trianon Társaság. (Az alapító elnökség tagjai között található többek között Püski Sándor, Raffay Ernő, Kiss Dénes, Szervátiusz Tibor, Csete György és Pongrátz Gergely.) A társaság célja a trianoni békeszerződés és következményei igazságtalan voltának feltárása, elemzése és tudatosítása. A Magyar Revíziós Mozgalom Trianon elleni tiltakozásul rendszeresen demonstrációkat tart Budapest valamelyik forgalmas pontján, hogy „a ma embere is érezze a súlyát a Trianonban aláírt békediktátumnak".6 A nemzeti ünnepeken, valamint a radikális jobboldal utcai rendezvényein a trianoni szuvenírekből a jelvény-, matrica-, póló-, képeslap- és kazettaárusok jóvoltából a folyamatos ellátás biztosítva van.

Az irredenta dokumentumoknak különösen gazdag lelőhelye az internet. A revíziós szimbolikára egy webes példa: a www.nemnemsoha.hu honlapon a kurzor egy piros-fehér-zöld színű NEM! NEM! SOHA!-felirat formájában jelenik meg, amely minden kattintáskor felvillan, követve a honlapra tévedt felhasználó minden mozgását. A belépéshez Nagy-Magyarország, a távozáshoz a feldarabolt ország ikonjára kell rákattintani. A honlap állandó célpontja a román és a szlovák nacionalista hackereknek.7 A propagandaeszközök követik a technikai médiumok fejlődését, létezik már „Tri-a-non" fantázianevű letölthető számítógépes játékprogram, és mobiltelefonra Trianon-logókészlet is kapható (Vesszen Trianon!, Justice for Hungary! stb.).8

Napjaink trianoni emlékkultuszának szimbólumkészlete gyakorlatilag megegyezik a két világháború közötti irredenta kultusz jelképeivel. Találóan írja a Trianon Társaság tagja, Szőcs Zoltán a 2000. évi Trianon Kalendáriumban: „A trianoni gyász megemlékezéseinek már olyan kialakult hagyományai vannak, mint az egyéb, dicső nemzeti ünnepeinknek. Sőt, meglepő módon a trianoni emlékülések és műsorok forgatókönyve, irodalmi anyaga, szellemisége vagy frazeológiája mintha egyáltalán semmit sem változott volna az elmúlt nyolcvan év alatt. Ha előkerülnének egy 1922-es vagy 1935-ös ilyen ünnepség szónoklatai és szavalatai, minden különösebb változtatás nélkül ma is előadhatók lennének, és sikerrel. [...] Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy radikális változások százada volt ez a most leköszönő, de a mi trianoni emlékezéseinken ez a roppant változáshullám nem hagyott semmi nyomot."9

Ez a megállapítás különösen igaz a kultusz újjáéledt köztéri jelképeire, az emlékművekre, amelyeknek megkülönböztetett szerepe van a Trianonról való közgondolkodás alakításában, a nyilvánosság uralásáért folytatott politikai és szimbolikus küzdelemben. Ezeket az esztétikailag-szimbolikailag többnyire anakronisztikus alkotásokat dokumentumértékű mű [KÉP HIÁNY!] trian 01 vekként érdemes szemlélnünk, amelyek jól tükrözik a rendszerváltozás óta eltelt s főként az elmúlt évek közbeszédének és köztéri szimbolikájának az alakulását.

 

Keresztek, kálváriák

A trianoni emlékkultusz hagyományos szimbólumkészletében a legnépesebb csoportot a szakrális jelképek képezik. Az ebbe a típusba tartozó jelképhasználat a krisztusi szenvedéstörténet vulgarizálásán alapszik: „e szerint Magyarország hamis bírák és hitetlenek kezére jut, kálváriáját járja, keresztre feszítik, megalázzák, egyedül marad, de hamarosan dicsőséggel feltámad".10

A rendszerváltozással újjáéledt köztéri emlékkultusz egyik legkorábbi példája egy Trianon feliratú fakereszt, amelyet 1990-ben a Békés megyei Kondoroson - a missziós keresztek mintájára - a katolikus templom bejáratánál, a falra helyeztek el. A kereszt alatt egy kondorosi születésű, kivégzett 56-os forradalmár, Laurinyecz András emléktáblája látható a két nemzeti mártírium, Trianon és 1956 összekapcsolása jegyében.

A kőszegi Kálvária-hegyen 1936-ban felállított s a gyász jeleként fehérre meszelt Trianoni Kereszt rendeltetése az volt, hogy az elszakított burgenlandi magyar falvak népe is messziről láthassa. 1945 után „a határövezetté nyilvánított Kőfejtő keresztjét a katonák céltáblának használták, a területet benőtte a bozót, elvadult a környezet".11 1993-ban a Kőszegi Trianon Társaság rendbe hozta a pusztulásra ítélt emlékhelyet, s emléktáblákat helyeztek el a kereszt alapját képező, hármas halmot mintázó (ún. „tria [KÉP HIÁNY!] trian 03 [KÉP HIÁNY!] trian 04 noni domb") talapzatra, 2000-ben pedig egy faragott fatáblát állítottak a kereszt mellé, amely az elcsatolt területeket, illetve Vas vármegye területi veszteségeit mutatja be. A vasbeton kereszten meghagyták a belövésnyomokat, így emlékeztetve az emlékmű „kálváriájára".

Az ország legnagyobb Trianon-emlékműve, a celldömölki Ság-hegyen magasodó Trianon-emlékkereszt azon kevés irredenta emlékmű közé tartozik, amely viszonylag épségben vészelte át a kommunizmus évtizedeit.12 A túlélést megkönnyítette, hogy 1948-ban feliratcserét hajtottak végre rajta: az eredetit eltávolították, s helyére a SZABADSÁG feliratot vésték, ezzel az 1848-49-es szabadságharc centenáriumi mementójává értelmezve át az alkotást. Az eredeti állapot visszaállítása 1997-ben, a Ság-hegyi bazaltbánya tájvédelmi rekultivációjának keretében kezdődött el, amikor is a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával az építményt felújították. Ezt követően visszakerült az emlékműre az eredeti NAGYMAGYARORSZÁGÉRT. KEMENESALJA NÉPE - MCMXXXIV felirat. 2000-ben Celldömölk város millenniumi emléknapját a trianoni kereszt 1934-ben történt avatásának a napjára időzítették. A millenniumi kormánybiztos hivatala támogatásával a kereszt díszkivilágítást kapott.

A Trianon okozta fájdalom megidézésére előszeretettel alkalmazott sémák közé tartoznak a különféle kálváriakompozíciók.

Szervátiusz Tibor Magyar Golgota című kompozíciója a magyarság keresztre feszítettségét kívánja megjeleníteni. Ennek a kisplasztikának a monumentális változata épült fel 1994-ben Orosházán a történelmi sorsfordulók kombinált emlékműveként. A művész egy másik szobrát, a hatvanas években készített Kolozsvári Krisztust így jellemzi: „Ez egy kisebbségi Krisztus, amely még keresztet sem kapott. A szegek ott vannak a kezében és a lábában, de keresztje nincs. Szenved és vergődik a világmindenségben kifeszítve, s még feltámadni sem tud, mert keresztje sincsen, amelyről levehetnék. A keresztet mi kaptuk, az elszakított területek magyarjai, s hordozzuk, cipeljük minden terhével együtt."13

A harkányi katolikus templom kertjében 1993-ban szentelték fel Morvay László iparművész történelmistáció-emlékművét. A tizennégy stációból álló keresztút a magyar történelem egy-egy kiemelkedő alakját, illetve sorsfordulójának jelképeit örökíti meg kősziklákra felerősített tűzzománc képeken az államalapítástól 1956-ig. A trianoni kálváriaállomás egy határátkelőhelyet ábrázol a történelmi Magyarország térképével. A lezárt sorompó mögött elcsatolt magyar városok táblái olvashatók románul, szlovákul, szerbül, horvátul, németül és ukránul.

1934-ben Sátoraljaújhelyen, a Szár-hegyen állították fel a századik országzászlót. A hozzá vezető Magyar Kálvária bástyastációi egy-egy elcsatolt magyar városnak állítanak emléket. A romos emlékegyüttes megmentése a helyi városvédő és szépítő egyesület jóvoltából már 1989-ben elkezdődött, az országzászló-építmény és a turulos stáció helyreállítása azonban csak a millennium alkalmából készülhetett el.

A történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason egy jelképes szélmalom a trianoni emlékhely. Ugyanitt a millennium alkalmából székelykapukból és kopjafákból kálváriaszerűen felfűzött Történelmi Emlékutat hoztak létre, amely ezerméteres útvonalon örökíti meg a nemzeti történelem nagy korszakait és traumáit.

A millenniumi emlékek terén tapasztalható jelképkeveredésre jó példa Kaposvár millenniumi keresztállítása. A város legmagasabb pontján felállított, öt emelet magas, „Európa legnagyobb fából készült kettős keresztjeként" aposztrofált alkotást 2001. augusztus 20-án felavató Várhegyi Attila kulturális politikai államtitkár - mintegy a mű hivatalos interpretációját adva - beszédében a következőképpen foglalta össze az emlékállítás ikonográfiai programját: „Az alkotás felső, nyolcméteres szára a trianoni békeszerződés nyolcvanadik évfordulójára; alsó, tízméteres szakasza a keresztény magyar állam alapításának ezeréves évfordulójára; a tölgykereszt vaspántjai pedig ősi hitünk napkorongjaira utalnak."14

A Vas megyei Kemenesmagasi községben a harmincas években emelt Trianon-emlékmű maradványát, egy több mázsás kőtömböt építették be a millennium tiszteletére felszentelt, az általános iskola előtt létesített új trianoni emlékműbe, amely egy két méter magas apostoli fakeresztből áll. A lépcsős talapzatra faragott fatábla került a „Nem, nem, soha!" jelmondattal.

Az emlékállítás nem minden esetben konfliktusmentes: Túrkevén, miután a helyi önkormányzat nem engedélyezte a tervezett trianoni emlék köztéri felállítását, a Trianon Társaság helyi képviselője a temetőben vásárolt egy dupla sírhelyet, körbekerítette, s 2001-ben ott állított fel egy három méter magas, a Trianon-gyászjelvényt (a fáklyával díszített, kereszt alakú T betűt) formázó fakeresztet. A helyi önkormányzattal hosszas jogi vita kezdődött, hogy sírjelről vagy emlékműről van-e szó, és hogy illegális volt-e az emlékállítás. A vitában a hivatal jogi, az emlékállító pedig erkölcsi és politikai érvekkel operált a kereszt ellen irányuló építésigazgatási eljárást a „keresztény magyar értékrend elleni támadásnak" és büntetendő cselekedetnek minősítve. A [KÉP HIÁNY!] trian 08 vagva [KÉP HIÁNY!] trian 05 [KÉP HIÁNY!] trian 06 bontási határozat és a kiszabott végrehajtási bírság hatására a Trianon Társaság képviselője végül úgy döntött, hogy a kifogásolt keresztet „ideiglenesen áthelyezi egy kevésbé frekventált helyre".15

 

Csonka Magyarország,
Nagy-Magyarország

A trianoni emlékkultusz leggyakrabban használt jelképi eleme a történelmi Magyarország földrajzi képének a megjelenítése. Széles körű alkalmazása a közérthetőségével magya [KÉP HIÁNY!] trian 07 rázható, és annak köszönhető, hogy könnyen vizualizálható. Az utóbbi években gyakran lehet látni az autók hátsó szélvédőjén Nagy-Magyarország alakú, országjelző autósmatricát a közepén H betűvel (szlovákiai vagy romániai kiutazáshoz nem ajánlják).16 Újabban tűnt fel a köztereken „A jövő elkezdődött", illetve „Magyarország többet érdemel" - a Fidesz, illetve az MSZP 2002. évi választási kampányából kölcsönzött - jelszavakkal továbbfejlesztett trianoni matrica, plakát és póló.

A területvesztés fájdalmas emlékét, a területi integritás sérelmét felidéző köztéri emlékműre jó példa a Pest megyei Kosd millenniumi emlékműve, amely egy terméskőből épített hármas halom a csúcsán kettős kereszttel. Elöl a megcsonkított Nagy-Magyarország mozaikképe látható a Megfogyva bár, de törve nem felirattal övezve. Az emlékparkban egy irányjelző oszlop is található, amelyen nyilak mutatják, hogy az emlékműtől milyen irányba és hány kilométerre találhatók az elveszített fontosabb magyar városok.

A megcsonkított Nagy-Magyarország földrajzi képe jelenik meg a Heves megyei Detk és a Bács-Kiskun megyei Fülöpjakab millenniumi emlékművén is. A bevált megoldás helyenként kezd futószalagjelleget ölteni: Veszprém megyében egy tapolcai kőfaragó mester jóvoltából három falu (Kisapáti, Nemesgulács, Zalaháp) millenniumi emlékkövén szériában ugyanez látható.17

A Zala megyei Barlahida millenniumi zászlóátadó ünnepén szentelték fel Hadnagy György szobrászművész Trianon című művét. Az eseményről beszámoló Zalai Napló szerint „a Trianon fájdalmas alkotás, hiszen a szoborfülkében ülő országanya oldalra billenő feje szomorúan tekint le a szétszabdalt Magyarország térképére, s talán visszaálmodja a múlt nagyságát".18

Kapuváron a millenniumra helyreállított, kettős kereszttel koronázott Trianon-obeliszk egyik oldalát Nagy-Magyarország, a másik oldalát pedig a megcsonkított ország domborműve, valamint a Magyar Köztársaság címere díszíti egy Széchenyi-idézet kíséretében: „Magyarország nem volt, hanem lesz".

Nagykőrösön a katolikus templom előtt a kilencvenes évek elején felállított kopjafát a Nagy-Magyarország integritását jelképező, Trianon előtti magyar állami középcímer díszíti. A Veszprém megyei Tüskeváron 2000-ben a honfoglalás 1100. évfordulójára állított kopjafát bővítették trianoni emlékké úgy, hogy a tövé [KÉP HIÁNY!] trian 11 [KÉP HIÁNY!] trian 09 [KÉP HIÁNY!] trian 10 be cementbe kirakták Nagy-Magyarország s benne a poszt-trianoni ország mozaikképét. A Borsod megyei Cserépváralja millenniumi emlékparkjában farönk-oszlop és kődarabokból kirakott alakzat idézi a Trianon előtti ország képét. Nyírszőlősön a nyolcvanadik évfordulón a MIÉP nyíregyházi szervezete, a Magyarok Világszövetsége és a Trianon Társaság egy dombtetőn állított emlékkövet. A domboldalba kőlapokból Nagy-Magyarország térképét rakták ki.

2001-ben a soproni népszavazás nyolcvanadik évfordulóján a nemzeti összefogás jegyében „Az a magyar, akinek fáj Trianon!" mottóval a MIÉP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete egy Trianon-emlékdomb kiépí [KÉP HIÁNY!] trian 16c [KÉP HIÁNY!] trian 13 ujabb tésébe kezdett. A nemzeti emlékhelynek szánt emlékdomb alapkövét Csurka István pártelnök rakta le. A Sopron határában, a Bécsi-dombon kialakítandó emlékhelyet a Trianon előtti Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképező, kör alakban felállítandó hatvannégy szikla alkotja majd. Az emlékállítók célja, hogy mindazok a magyarok - határokon innen és túl -, akik azonosulni tudnak a gondolattal, életük során elzarándokoljanak erre a helyre, és a szülőföldjükről hozott maréknyi földdel növeljék az emlékművet, így fejezve ki a nemzeti együvé tartozást. „Ahogy emelkedik a Domb, úgy nőjön a nemzet emlékezetében a »Trianon-gaztett« el [KÉP HIÁNY!] trian 15 utasítása és a Civitas Fidelissima példája nyomán a hit, hogy az igazságtalanság mulandó. Most dombot építünk, aztán hegyeket mozgatunk meg!" - kommentál [KÉP HIÁNY!] trian 17 ta az eseményt a Trianon Társaság évkönyve.19

A MIÉP sikertelen kezdeményezései közé tartozik „a hit és a hazaszeretet összefonódott szimbólumának",20 a salgótarjáni „trianoni magyar kálváriának" a helyreállítása Salgótarján várossá nyilvánításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából.21 A város fölé magasodó kálváriaegyüttes fő attrakciója az 1931-ben készült, Nagy-Magyarország kontúrjaival övezett „magyar feltámadás" barlang volt, benne a Magyarok Nagyasszonyaként megjelenő Szűz Mária és Szent István szobrával, amelyet reflektorok világítottak meg. A pusztulásra ítélt barlang maradványát a szocializmus évtizedeiben befalazták, a kőfalon azonban ma is kirajzolódik a történelmi Magyarország ábrázolásának körvonala.

A Nagy-Magyarország különféle képi megjelenítése mellett a Trianon-emlékkultusz visszatérő motívuma a megcsonkított, újra kizöldülő fa, amely ábrázolás számos korabeli plakáton és képeslapon is előfordul.

Hasonló organikus motívumot választott jelképéül a Trianon Társaság. A Benkő Cs. Gyula iparművész tervezte emblémában egy gyökereivel hármas halmot formázó, kivágott fatörzs látható, amelyből - utalva a négy égtájban elcsatolt országrészekre - négy életerős ág sarjad ki, jelezve, hogy a halottnak hitt ügy (a szervezet tevékenységének eredményeként) újra életre kelt. Somossy Tamás Hazaszeretet című kompozícióját egyetlen hatalmas fagyökérből faragta ki. A „magyar élet" alapértékeit jelképező ágas-bogas mű talapzata Nagy-Magyarország alakú. Fogantyúkkal ellátott, hordozható emlékműről van szó, amelyet a művész többek között 2000-ben, a MIÉP Trianon-nagygyűlésén állított fel a budapesti Hősök terén. A művész Ópusztaszeren szeretné véglegesen elhelyezni a munkáját.22

A témát kutatva csak elvétve lehet találni olyan műveket, amelyekben a Trianon-tematika nem direkt politikai célzattal, hanem csupán burkoltan és áttételesen, a motívumok használatán keresztül van jelen. Ezek közé sorolható Péterffy László Magyar életfa című szobra, amely Tatabánya millenniumi emlékműveként készült. A krómacél kompozíció faalakjában jeleníti meg a Kárpát-medence vízrajzi térképét a Trianon előtti Magyarország határaira emlékeztetve. A fa törzse a Duna, vastagabb ágai a nagyobb folyók. A térképszerű lombkorona levelei a magyarlakta területeket jelzik. A mű egy márványburkolatú falra került, amely egykoron a Lenin-szobor architektúrájának volt a része.

A millennium tiszteletére készült Kubinyi Anna Ezeréves fa című textilkompozíciója is. A lombkoronájával a Nagy-Magyarország földrajzi képét formázó-felidéző alkotás (finom célzás a Párizs környéki békeszerződésre?) a párizsi magyar nagykövet rezidenciáját díszíti.

 

Országzászlók, visszaállítások

A trianoni emlékművek között kortárs képzőművészeti alkotást alig találunk, az emlékállítások historizáló jellegének megfelelően a művek többnyire a két világháború közti bevált sémákat ismétlik, vagy eleve rekonstrukciók.

A visszaállított emlékművek népes csoportját képezik az országzászlók, amelyeknek fontos szerepük volt a revíziós kultusz életben tartásában. 1925 és 1941 között mintegy hétszáz országzászlót avattak fel az országban.23 Az országzászló-állító mozgalom célja az volt, hogy a csonka ország minden városában és községében álljon egy díszes oszlop, amelyen a félárbocra eresztett nemzeti zászló a békediktátum okozta állandó gyászra emlékeztet. A legtöbb zászlótartó talapzatába ereklyetartót építettek be, amelyben Nagy-Magyarország törvényhatóságai [KÉP HIÁNY!] trian 18 jav2 nak, illetve a nemzeti történelmi emlékhelyek (muhi csata, Csele-patak partja, Kossuth, Petőfi szülőháza stb.) maréknyi megszentelt földje volt elhelyezve. Az országzászlók a kisebb településeken szerényebb kivitelű építmények, a városokban általában szobrászi közreműködéssel készült kompozíciók voltak.

2000-ben a nemzeti jelképek használatáról szóló törvénymódosítás során az eredeti kormánypárti törvényjavaslat kísérletet tett az országzászló-mozgalom felélesztésére: a millenniumi emlékévben minden települést köteleztek volna arra, hogy országzászlót állítsanak, de a törvényjavaslatnak ez a része - a MIÉP-frakció által sérelmezve - alkotmányossági aggályok miatt végül visszavonásra került, s csak a középületek állandó fellobogózását tette kötelezővé a törvény.24 A nemzettudat erősítését célzó kormányzati propagandaszándék egyfajta alter [KÉP HIÁNY!] trian 21 natív változata valósult meg a tömeges millenniumi emlékzászló-átadásokban.25

Az országzászlók politikailag semleges (irredenta jelképek és feliratok nélküli), helytörténeti, értékőrző motivációjú felújítása számos településen már a nyolcvanas évek végén elkezdődött. Budapest XVIII. kerületében az 1990-ben felújított emlékmű például kibővített funkciót és új elnevezést is kapott: a Pestszentimrei Demokratikus Országzászló a „község önállósága hatvanadik évfordulójának, a Pestszentimre név visszavételének, az 1943-46 között e helyen állt országzászlónak és Magyarország demokratikus átalakulásának" állít emléket.26

A millennium alkalmából állították helyre az egykori országzászló-emlékművet többek között Adonyban, Berettyóújfalun, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Monoron, Pápán, Sátoraljaújhelyen és Zebegényben.

A helyreállítás nem minden esetben teljes: Kiskunhalason például nem kerültek vissza a turulmadaras országzászlóra az egykori irredenta jelszavak, a „Nem, nem, soha!" és a „Csonka Ma [KÉP HIÁNY!] trian 22 gyarország nem ország - Egész Magyarország mennyország" feliratok, ami miatt a MIÉP a helyi önkormányzatot történelemhamisítással vádolta meg.27

A kiskunhalasi országzászló-építményt a Kádár-rendszerben tanácsköztársasági emlékműként hasznosították. A Fejér megyei Adony országzászló-emlékműve többszörös metamorfózison ment keresztül. 1945 után a szentkoronás emlékművet szovjet hősi emlékművé alakították át. A rendszerváltozást követően előbb a szovjet attribútumokat távolították el róla, majd millecentenáriumi és 1956-os emléktáblát helyeztek rá, 2000-ben pedig eredeti állapotának megfelelően visszakerült rá a Szent Korona, homlokzatára pedig a kettős kereszt a hármas halommal.

Hasonló át- és visszaváltozáson ment keresztül a Pest megyei Monor Trianon-emlékműve, amelynek megmaradt architektúráját 1945 után előbb szovjet hősi emlékművé, majd a hatvanas években népköztársasági alkotmányemlékművé alakították át. A millenniumra a város helyreállította az emlékmű erede [KÉP HIÁNY!] trian 19 ti, 1935-ös állapotát, csúcsán a Szent Koronával, előlapján a keresztre feszített Nagy-Magyarország ábrázolással, az „Igazságot Magyarországnak!" felirattal, egy szónoki emelvénnyel és az országzászlóárboccal.

A Győr-Moson-Sopron megyei Jánossomorja 1937-ben felavatott országzászló-emlékműve egy hármas halmon emelt kettős keresztből áll, tövében a Szent Koronával. Kialakításához a Szent István-i Magyarország vármegyéiből hordták össze a földet. 1949-ben a hármashalom halmait egyesítették, és egy obeliszket emeltek rajta a szovjet hősök tiszteletére. 1991-ben az emlékművet az eredetihez hasonló állapotban állították vissza.28

Pestújhelyen az 1934-ben emelt országzászlót - számos országzászlóhoz hasonlóan - 1948-ban centenáriumi emlékművé alakították át: a talapzatára egy Ifjúságunk (1848-1948) emlékére feliratú emléktáblát helyeztek, a zászlóárbocról pedig eltávolították az országzászlók általános csúcsdíszét, az esküre emelt kéz revíziós szimbólumát, amely azt jelképezte, hogy Magyarország sohasem mond le az elveszített területekről.29 A Szabadságzászlót 1992-ben a helyi önkormányzat felújíttatta, állami címerrel látták el a talapzatot, az eredeti állapotot azonban nem állították viszsza.30

A felújítás néha funkcióbővüléssel, módosulással jár, és a helyreállított emlékműre a második világháborúban elesett hősök neve is felkerül, mint az például a 2002-ben rekonstruált lajosmizsei turulos országzászló esetében történt. Második világháborús emléktáblával bővítették a felújított balatonboglári országzászlót is, itt azonban az emlékmű eredeti funkcióját nem hangsúlyozták ki, hanem az emlékművet a következő neutrális tartalmú felirattal látták el: Múltért, jövőért.

Az országzászlókultusz átalakulásának jelét tapasztalhatjuk Balatonalmádiban, ahol az egykori országzászlót 1997-ben úgy újították fel, hogy a talapzatra két további zászlórudat építettek be, hogy a nemzeti zászló mellett a város és a határon túli testvérváros lobogóját is felvonhassák.31

Néhány esetben egy meglévő emlékmű elfelejtett jelentése éled újjá. Ez történt a budapesti Szabó Ervin téren álló Magyar Igazság kútjával. Pár éve a MIÉP fővárosi szervezete a kúthoz kapcsolódó revíziós kultuszt próbálja életre kelteni: a trianoni emléknapon mécsesekkel rakják körbe, zászlókkal dekorálják, megkoszorúzzák a kutat, és hajnalig tartó zenés-verses meditációt, úgynevezett Trianon-virrasztást tartanak körülötte. Az 1929-ben állított, Szentgyörgyi István tervezte kutat Justitia alakja díszíti, aki hozzásimul a reménykedő Magyarországot megszemélyesítő nőalakhoz. A kút kávájáról 1945 után levésték a revíziós gondolat angol patrónusára, Lord Rothermere-re utaló feliratot, de az ékezetek megmaradtak. 2001-ben - politikai motiváció nélkül, a Szabó Ervin Könyvtár épületrekonstrukciójához kapcsolódva - a Budapest Galéria felújíttatta a műtárgyat, és visszavésette az ere [KÉP HIÁNY!] trian 23.jobb deti feliratot. Továbbra is hiányzik azonban a kútról a Rothermere-t ábrázoló dombormű, amelyet a MIÉP szeretne visszahelyeztetni. A 2002. évi gyászünnepségen a párt szónoka hangsúlyozta, hogy „a nemzeti radikalizmus pártja valamennyi Trianon-emlékmű esetében az eredeti állapot helyreállítására törekszik".32

A millennium alkalmából Debrecenben visszakerült az eredeti helyére Rothermere szoborajándéka, a Magyar Fájdalom szobra, Emile Guillaume 1933-ban felállított alkotása, egy végtagok nélküli nőalak, amely 1945-ös eltávolítása utáni hányattatásai során többek között a debreceni Déri Múzeum szenespincéjében is feküdt (Tisza István - a millenniumon szintén visszaállított - szobra társaságában). A nőalak hiányzó végtagjai az ország leszakított részeire utalnak, a torzó ezért kapta a Magyar Fájdalom szobra címet.33 Budapesti párdarabja 1932-1947 között a Szabadság téren állt. A gyermekeit sirató, kétségbeesést és kiszolgáltatottságot sugárzó anya ruhátlan alakja a kontextusától megfosztva, eltávolítása után - egyszerű női aktként - sokáig a Palatinus strand előtt, 1973 óta pedig Balfon, a fürdő előtt áll.34 (A visszaállítását eddig nem kezdeményezték, az csupán a Szabadság tér irredenta arculatának teljes helyreállítását célul kitűző Magyar Élettér Alapítvány tervei között szerepel.)

Az egyik legismertebb szoborrehabilitáció Nagykanizsán történt, ahol 2001-ben - a millenniumi kormánybiztos hivatala tízmillió forintos támogatásával - eredeti helyére állították vissza a Nagy-Magyarország emlékművet. Az 1934-ben emelt monumentum négy oldalát allegorikus figurák - Hungária, honfoglaló harcos, anya gyermekével és a magyar paraszt alakjai - díszítették, a kompozíció csúcsán a Szent Korona magasodott, valamint a Magyar Hiszekegy körirata volt olvasható. A talapzatot körben a történelmi vármegyék címerei ékesítették. (Csak a megmaradt vármegyék jelvényeit faragták ki teljesen, a csonka megyék címereit félig kifaragva, az el [KÉP HIÁNY!] trian 24 [KÉP HIÁNY!] trian 25 vagva csatolt vármegyék címerpajzsait pedig üresen hagyták.) A közel ötventonnás emlékművet 1952-ben ledöntötték, a szoborfigurákat lefejezték, és helyben elásták. A helyére 1964-ben Kerényi Jenő tanácsköztársasági emlékműve került. Hosszas vita után került sor a Kerényi-mű lebontására (áthelyezésére), és az eltemetett emlékmű feltárására, restaurálására és visszaállítására. „Sírjából lépett elénk a feltámadt emlékezet" - írta a Trianon Társaság elnöke az újraavatás alkalmából.35

A politikai destrukció ténye beépül a helyreállított trianoni emlékművek jelentéstörténetébe, de ezt köztéri műtárgyként csak akkor lennének képesek kommunikálni, ha a leromboltság valamilyen módon fizikailag is megjelenne a műben. Milyen megrendítő erejű Trianon-mementó lehetett volna, mondjuk, ha Nagykanizsán az exhumált emlékműtestet egy üvegtetővel hermetikusan lezárva a kiásott gödörben hagyták volna!

Az emlékmű-visszaállítások hangsúlyos eleme a történelmi folytonosság visszaállítása, a személyes és a kollektív emlékezet rehabilitálása. A nagykanizsai újjáépítés terveit az egykori tervező, Hübner Tibor építész tanítványa, Zalaváry Lajos készítette. Monoron annak a kőfaragónak a fia állította helyre a Trianon-emlékművet, akivel annak idején a szocialista rendszer igényeinek megfelelően átalakíttatták az emlékművet. Kemenesmagasiban a 2000-ben emelt Trianon-emlékmű újraavatásán a megyei napilap tudósítója szerint „Keresztyén Józsefné azt a Trianon című verset mondta el, amelyet az eredeti emlékmű avatásakor gyermekként szavalt".36 Kiskunfélegyházán az 1946-ban lebontott országzászló domborműveit és turulszobrát a Kiskun Múzeum őrizte meg, amely a visszaállításhoz visszaadta a város tulajdonába a műtárgyakat. Hajdúböszörmény főterén, az 1992-ben visszaállított országzászló talapzatára a Hajdúsági Múzeumból hozták ki az emlékmű harmincas években faragott kőreliefjét, amely egy magasba tekintő férfialakot ábrázol a gyermekével. Az elbontott szovjet hősi emlékmű helyén rekonstruált országzászlót az 56-os forradalom emlékünnepén szentelték fel, félárbocra eresztve az újravarrt országzászlót.37

A zebegényi Kálvária-hegyen 1935-
1938 között épült a Maróti Géza építész-iparművész tervezte Nemzeti Tragédiák Emlékhelye. Az emlékhely négy udvarból - az aradi vértanúk kertjéből, a zebegényi első világháborús áldozatok jelképes sírkertjéből, a hősök teréből, valamint a trianoni országzászló-emlékműből - áll. Az emlékhely a háború miatt befejezetlen maradt. Hiányoznak az országzászlót körülvevő oszloppillérek tetejéről a kettős vaskeresztek és egyéb részletek. A hatvanas években az országzászló-építmény maradványaira kilátót építettek: a vaslépcsőkön felkapaszkodó turista elé a Duna-kanyar pompás panorámája tárul. „Az eredeti funkció elhallgatása olcsóbbnak és hatékonyabbnak bizonyult a lebontásnál."38 1996-ban, a millecentenárium alkalmából az egyik [KÉP HIÁNY!] trian 26 oszlopra emléktábla került, megnevezve az emlékhely rendeltetését és alkotóját. A békediktátum nyolcvanadik évfordulója óta a hely újra trianoni emlékhelyként funkcionál: elkezdődött egy több lépcsős helyreállítás, reszakralizáció. Ennek részeként 2000-ben nagyszabású emlékünnep keretében a történelmi Magyarország különböző vidékeiről érkezett, népviseletbe öltözött küldöttek a Székelyföldről, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Délvidékről, valamint a 301-es parcellából hozott rögöket helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Az ünnepségen a Kálvária-kápolnában felszentelték a Nemzeti Emlékezés Harangját, amely azóta mindennap - a trianoni szerződés aláírásának időpontjában - 16 óra 30 perckor megszólal. A félárbocra eresztett országzászló díszkivilágítást kapott, hogy - a tervező eredeti elképzelésének megfelelően - az innét néhány kilométerre levő szlovák területről is jól látható legyen. „Maróti megérezte, hogy ezen a helyen minden adott ahhoz, hogy szakrális tér születhessen."39 A hely adottságai, a helyreállítással kapcsolatos helyi és országos törekvések alapján jó esély van rá, hogy a történelmi zarándokhely egy központi emlékhely funkcióját töltse be. Ennek jegyében 2000-ben a községi önkormányzat és a Makovecz Imre és tanítványai fémjelezte építészcsoportosulás, a Kós Károly Egyesülés vándoriskolája tervpályázatot bonyolított le az ünnepi alkalmakkor felállítandó szabadtéri oltár, valamint a tér részleges lefedésének a megoldására.40

A rendszerváltozás óta többek fantáziáját megmozgatta a központi trianoni emlékmű, a budapesti Szabadság téren 1928 és 1945 között állt Ereklyés Országzászló visszaállításának a gondolata. 2001-ben felcsillant a remény, hogy a régi álom esetleg valóra válhat. A téren ugyanis mélygarázs épült, ami miatt szükségessé vált az itt álló szovjet emlékmű ideiglenes elbontása. A soha vissza nem térő alkalmat kihasználva a Magyarok Világszövetségének fővárosi szervezete több más politikai szervezettel karöltve kezdeményezte a tér „erede [KÉP HIÁNY!] trian 27 ti arculatának visszaállítását". Elkészíttették az országzászló eredeti formában történő visszaállításának a tervdokumentációját, s engedélyezésre benyújtották az V. kerületi önkormányzathoz. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a dokumentációt alaposnak találta, s hozzájárulását adta a műtárgy visszaállításához. A Budapest Galéria álláspontja szerint mivel az emlékmű hiteles felújításáról van szó, hetvenhárom évvel a felavatás után a mű nem lehet esztétikai-szakmai bírálat tárgya.41 Az MTA Történettudományi Intézete ennél egyértelműbb állásfoglalást adott az önkormányzat számára: nem javasolják az irredenta emlékmű visszaállítását, mert az „hátrányos lehet Magyarország európai integrációja, a kisebbségi magyarok érdekeinek szolgálata és a szomszédos országokkal kialakítandó jó viszony szempontjából".42

A felbuzdulásnak történeti hozadéka is lett: sikerült megtalálni az országzászló talapzatának a maradványait, amely feltárással megdőlt az a köztudatban elterjedt és a szakirodalomban is meghonosodott nézet, miszerint a szovjet emlékmű - mintegy tudatosan deszakralizálva, „megbecstelenítve" a helyet - közvetlenül az Ereklyés Országzászló helyén épült.43 Valójában a szovjet emlékművet az országzászlótól kb. tizenöt méterre, a trianoni virágágyás helyére telepítették.

A felfedezés sajátos módon épült be a kezdeményezők érvrendszerébe: visszavetítve mintegy felmentették az Antall-kormányt, amely úgymond azért nem tudta az országzászló-emlékművet újjáépíteni, mert úgy hitték, hogy annak helye a szovjet emlékmű alatt van. Valójában mind az Antall-, mind az Orbán-kormány idején alapvetően külpolitikai okok miatt volt vállalhatatlan a Horthy-rendszer területi revíziós igényét megtestesítő központi irredenta emlékmű viszszaállítása. Hasonlóképpen nehezen képzelhető el az egyetlen köztéren meghagyott fővárosi szovjet hősi emlékmű száműzése a Szabadság térről: a státusát államközi megállapodás rögzíti, amelynek megváltoztatására vajmi kevés az esély. A Trianon Társaság és az Öss [KÉP HIÁNY!] trian 20 zmagyar Testület ennek ellenére a tér arculatának teljes revízióját követeli: a szovjet emlékmű végleges eltávolítását és a négy elszakított országrészt jelképező irredenta szobrok visszaállítását is kezdeményezték. A Magyar Élettér Alapítvány ennél is tovább ment: elkészítették az eredeti országzászló hű rekonstrukcióját, amelyet 2001. június 4-én a Szent István bazilikában felszenteltettek. A hét és fél méter magas, kétszáznegyven centiméter széles nemzeti zászló tartórúdját a Székelyföldön faragták. A zászlót - mindaddig, amíg fel nem kerülhet eredeti helyére, a visszaállított Ereklyés Országzászló árbocára - „ideiglenesen" a Szent István-bazilikában helyezték el. A felszenteléssel egy időben közadakozást indítottak: téglajegyeket bocsátottak ki a visszaállítás támogatására. A visszaállított Ereklyés Országzászlónak 2002 tavaszára, az országgyűlési választások idejére kellett volna elkészülnie. Az elképzelést az V. kerület fideszes polgármestere is támogatta. A kezdeményezés azonban - még mielőtt a kérdésben dönteni jogosult fővárosi közgyűlés elé kerülhetett volna - 2001 augusztusában a baloldali többségű ötödik kerületi képviselő-testület ellenállásán elvérzett: napirendre sem tűzték. Ennek ellenére az adománygyűjtést folytatják, és 2002 októberében - a helyhatósági választásokat követően - az építési engedélykérelmet ismét beadták az önkormányzathoz.44

A Szabadság téren eddig mindössze egyetlen trianoni vonatkozású köztéri mementót sikerült elhelyezni: a Trianon Társaság 2000-ben az irredenta szobrok egyikének, az Északnak a helyén felállította Henri Pozzi francia diplomata emlékoszlopát, aki - mint az emléktáblán olvasható - „elsők között ismerte fel a Trianoni-diktátum embertelenségét, és becsületesen küzdött ellene".

A „hely szelleme" a Szabadság tér sarkán lévő Hazatérés református templomban talált menedéket.45 Itt hirdet igét ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke, és ide, a templom ráccsal védett előterébe cipelték át az Ereklyés Országzászló megtalált talapzatának a maradványát, amely a bejáratnál elhelyezve kvázi „nemzeti-történeti ereklyeként", spontán mementóként funkcionál tovább. A nemzetiszín szalaggal átkötött betoncsonk mellé egy ládát helyeztek el, amelyben az Ereklyés Országzászló megszentelt földjét mentették ki a mélygarázs-építkezésről. A hely szimbolikájának kiteljesítéseként a templomban helyet kapott a Himnusz és a Szózat rovásírásos emléktáblája, 2001-ben pedig Csurka pártelnök felavatta a történelmi Magyarország vármegyéinek a templommennyezet kazettáiban elhelyezett címereit.

Az országzászló-visszaállítások a millennium elmúltával is folytatódnak: Nyíregyházán például - a millennium tiszteletére épített új református templom előtt - 2002 decemberében szentelték fel a városvédő egyesület kezdeményezésére rekonstruált sóstói országzászló-emlékművet, amelyet kettős kereszt és a Szent Korona bronz másolata díszít.

 

Kultusz, politika

A rendszerváltozás után a köztéri igazságtétel jegyében született trianoni emlékállítások ügye a kezdeti szórványos és elszigetelt helyi kezdeményezésekből, kisebb-nagyobb politikai és civil szervezetek akcióiból 1998 után „országos üggyé" emelkedett, a millenniumon pedig kvázi hivatalos formát nyert. A zebegényi Trianon-emlékhely avatásának fővédnökei a kormánypártok - Kövér László a Fidesz, Dávid Ibolya az MDF és Torgyán József a Kisgazdapárt - elnökei voltak, s az ünnepségen a földművelésügyi miniszter mellett beszédet mondott Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának kisgazdapárti elnöke is. A nagykanizsai Trianon-emlékműavatáson beszédet mondott a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, a pápai és a kapuvári országzászlót Áder János, az országgyűlés elnöke, a kiskunfélegyházi ereklyés országzászlót pedig Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter avatta stb.

Az állami részvétel nem merült ki a rituális szerepvállalásban: sok esetben anyagi támogatással kapcsolódott össze.46 A költségvetési támogatás nem csupán pénzügyi tranzakciót jelentett - ténye fizikailag is megjelenik az emlékműveken: a millennium évében minden állami támogatással létesült emlékművön kötelező volt elhelyezni a millenniumi kormánybiztos hivatala logóját és egy „Készült a Magyar Köztársaság kormánya támogatásával a Millennium évében", illetve „Támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma" feliratú bronztáblát, hogy az adományozó mindenki számára azonosítható legyen.

Bár a trianoni békeszerződés aláírása napjának, június 4-ének hivatalos nemzeti gyásznappá nyilvánítására irányuló jobboldali kezdeményezés sikertelen maradt, a szimbolikus politizálás és történelmi PR-akciók iránt oly fogékony Orbán-kormánytól nem állt távol az ilyesfajta hatalmi gesztus: a soproni népszavazás nyolcvanadik évfordulója alkalmából például Sopronban tartották a kihelyezett kormányülést, amelyen december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánították, és úgy döntöttek, hogy a Hűség Napja alkalmából a kormány „a leghűségesebb városnak" szökőkutat adományoz, a népszavazásban részt vett környező községekben pedig „méltó emlék állításáról gondoskodik".47 A 2002 decemberében tartott első évfordulón Orbán Viktor volt miniszterelnök sorra felkereste az elké [KÉP HIÁNY!] trian 30 [KÉP HIÁNY!] trian 29 szült kópházi, harkai, nagycenki és ágfalvi hűségemlékműveket.48 Az utóbbi létesítését nagy vita előzte meg, az ágfalvi önkormányzat ugyanis nem fogadta egyértelmű örömmel az Orbán-kormány anyagi támogatásba burkolt politikai akaratérvényesítését.49 Végül kompromisszumos megoldásként - paradox módon - a koronás címer alakú „hűség"-emlékműre egy kiegészítő tábla került a következő szöveggel: „A népszavazás végeredménye: Ágfalván Ausztria mellett 82,2 százalék, Magyarország mellett 17,1 százalék", amely tényközléshez a történelmi hitelesség okán a német kisebbségi önkormányzat ragaszkodott.

Olyan új emlékműről is tudunk, amelyet a trianoni határok sikeres, lokális revíziójának az emlékére emeltek. A „Leghűségesebb Város" (Sopron, 1922), a „Leghűségesebb Falu" (Szentpéterfa, 1923), valamint a „Legbátrabb Város" (Balassagyarmat, 1998) címének a mintájára a Vas megyei Kercaszomor önkormányzata nemrégiben úgy döntött, hogy felveszi a Communitas Fortissima („Legbátrabb Falu") címet, amellyel a község Szomoróc nevű településrészének 1920-as fegyveres ellenállására kívántak emlékeztetni (amelynek hatására Szomorócot 1922-ben Jugoszláviától visszacsatolták Magyarországhoz). A hősi helytállást megörökítő, Szervátiusz István tervezte, őrségi népművészeti motívumokat felhasználó visszacsatolási emlékművet 2002 augusztusában avatták fel.

Az osztrák fennhatóság alól 1923-ban visszatért tíz Vas megyei, határ menti község közül Szentpéterfán, Pornóapátin és Felsőcsatáron a Magyar Nemzeti Szövetség 1933-ban állított visszacsatolási emléktáblát, amelyek közül a felsőcsatári templom falán lévő, Trianon-jelvénnyel díszített tábla átvészelte a 45 utáni emlékezetrevíziót, a szentpéterfai azonban megsemmisült, a pornóapáti országzászlót pedig centenáriumi emlékművé alakították át. Szentpéterfán 1993-ban helyreállították az országzászlót, Horvátlövőn pedig 2002-ben a Tornay Endre András tervezte, világháborús hősi emlékmű részeként emlékeztek meg a trianoni elcsatolásról és a hazához való hűségről.50

1990-ben még heves ellenérzést váltott ki a Trianon felidézése a politikai közéletben. Az elmúlt tizenkét év alatt a magyar nemzettudat „erősítését" felhasználó politikai erőknek köszönhetően a kérdés fokozatosan beemelődött a közbeszédbe, és lassan megszokottá-elfogadottá vált, amellyel párhuzamosan a köztéri emlékkultusz újraélesztésére is országszerte lépések történtek. Az Orbán-kormány - ha külpolitikai okok miatt némi fenntartással is - a jobboldali szavazóbázis minél szélesebb körű integrációjának belpolitikai érdeke által motiválva, anyagi és politikai támogatással felülről ösztönözte azt a társadalmi-kulturális folyamatot, amelynek köszönhetően a Trianon-emlékművek visszaállítása az ezredfordulóra kvázihivatalos formát, polgárjogot nyert Magyarországon.

A Trianon-tematika napjainkra a profán jelképhasználat síkján, a hétköznapi élet színtereiben is megjelent, amint azt az utolsó példánk, egy útszéli hirdetőtábla is mutatja. A reklámozott vendéglátóipari egység, a Trianon Csárda a 32-es főút mellett, Jászfényszarun üzemel.


A tanulmány a Közép-Európai Egyetem millenniumi konferenciáján, 2002-ben elhangzott előadás továbbfejlesztett változata. Az alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok Rendszerváltás Magyarországon alprogramja keretében az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete támogatta.

Trianoni Kereszt,

Kőszeg, 1936

Trianon-emlékkereszt,
Celldömölk, 1934

Trianon-emlékkereszt a túrkevei temetőben (2001)

Trianon-emlékmű, Kemenesmagasi, 2000

Millenniumi emlékmű, Kosd, 2000

A kosdi millenniumi emlékpark irányjelző táblái (2000)

Trianon-kopjafa, Tüskevár, 2000

Trianon-emlékoszlop, Cserépváralja, 2001

Emlékmű-jelzőtábla, Nagykanizsa

(1999)

Hungarista autósmatrica

A salgótarjáni kálvária Nagy-Magyarország barlangja (1931)

„Turáni Tölgy" képeslap, 2000

A Trianon Társaság emblémája, 1996

Revizionista képeslap országzászló-motívummal,
1930-as évek

Az átalakított adonyi országzászló-emlékmű mint szovjet hősi emlékmű (1986)

A helyreállított adonyi országzászló-emlékmű
(2001)

A helyreállított monori Trianon-emlékmű (2000)

A mécsesekkel körberakott Magyar Igazság Kútja, Budapest (2000)

A Magyar Fájdalom szobra és gróf Tisza István elfekvő szobra a debreceni Holló László Múzeum kertjében (1997)

A ledöntött nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű maradványa a feltáráskor (2000)

Maróti Géza: Nemzeti Tragédiák Emlékhelye, Zebegény (panoráma a kilátóból), 1935-38

A Szabadság téri Ereklyés Országzászló talapzatának feltárt maradványa a Magyarok Világszövetsége zászlajával (2001)

A helyreállított kapuvári országzászló-emlékmű (2001)

Hűségemlékmű, Ágfalva, 2002

Orbán Viktor és Szájer József a harkai Hűségemlékműnél (2002) [KÉP HIÁNY!] trian 31

Hirdetőtábla Jászfényszaru határában (2002)

Jegyzetek

1 Encyclopaedia Hungarica. Első kötet. Főszerk. Bagossy László. Calgary, 1992, Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, 30. o.

2 Interjú a kezdeményezésről: Hova fészkel a turulmadár? Megszentelt föld a szovjet emlékmű alatt. 168 óra, 1990. 4. sz. 10-11. o.

3 Nyilatkozat a trianoni békeszerződés 70. évfordulójára. Magyar Nemzet, 1990. június 2. 3. o.

4 www.miep.hu/part/kiskate/kate1.htm5

5 Szabó Miklós: A második Mohács. Hetek, 2000. május 27. 9. o.

6 A mozgalom alapítója Budaházy György, aki a 2002. évi választások szavazatainak újraszámolásáért szervezett Erzsébet hídi blokád egyik főszereplőjeként vált ismertté a médiában, és aki egy „Igazságot Magyarországnak!" feliratú, véres trikóban állt a bíróság elé.

7 A virtuális küzdelemről lásd: Lukács Csaba: Kibernetikus Trianon. Magyar Nemzet, 2002. február 25. 7. o. A portál 2002 novembere óta - arculatmegújítás miatt - átmenetileg szünetel.

8 Ajánlott lelőhely a Magyar Élettér Alapítvány honlapja: www.trianon.hu

9 Szőcs Zoltán: Metamorphosis Trianonae. In: Trianon Kalendárium 2000. Szerk. Kiss Dénes. Budapest, 1999, Trianon Társaság, 26. o.

10 Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között. Budapest, 2002, Teleki László Alapítvány, 14. o.

11 Bakay Kornél: A Kőszegi-hegység műemlékei, nevezetességei. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 567. Budapest, 1998, 15. o.

12 Történetéről lásd Hering József: Trianon keresztje a Ság hegyen. Magyar Fórum, 2000. június 1. 16. o.

13 Sz. Barna Klára: Magyarnak számkivetve. Beszélgetés Szervátiusz Tibor szobrászművésszel. In: Trianon Kalendárium 1998. Szerk. Kiss Dénes. Budapest, 1997, Trianon Társaság, 141. o.

14 Kettős kereszt Kaposváron. Magyar Nemzet, 2001. augusztus 21. 1. o. Tervezője Csikós Nagy Márton szobrászművész.

15 Franka Tibor: Keresztgyilkosok Túrkevén. Magyar Fórum, 2002. október 24. 8. o.

16 A matricának kapható egy „Gyáva népnek nincs hazája!", illetve „Azoké lesz a Kárpát-medence, akik teleszülik azt!" felirattal tuningolt, hungarista változata is.

17 Fotóját közli: H. Szabó Lajos: Millenniumi emlékek Veszprém megyében 2000-2001. Pápa, 2001, Jókai Mór Városi Könyvtár, 119., 141., 189. o.

18 www.zalamedia.hu/naplo/010620/t.html

19 Magyar idő. A Trianon Társaság évkönyve. Szerk. Döme Katalin-Kiss Dénes. Budapest, 2002, Trianon Társaság, 146. o.

20 Limbacher Gábor: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben. Balassagyarmat, 2002, Palóc Múzeum, 171. o.

21 Varga Imre: Pléhöcsi feltámadása. Magyar Fórum, 2002. szeptember 12. 6. o.

22 Hering József: Fába álmodott magyar sors. Magyar Fórum, 2000. május 25. 11. o.

23 A Vasárnapi újságnak nyilatkozó, revíziós relikviák gyűjtésével foglalkozó Nagy Zsolt szerint ez a szám (a zárt területen felállított, illetve iskolai országzászlókat is ideszámítva) meghaladta az ezret is. (Kossuth rádió, 2001. március 18.) A mozgalomról áttekintést ad Dömötörfi Tibor: Az országzászló-mozgalom 1921-1944. Élet és Tudomány, 1991. 8. sz. 232-234. o.

24 www.mkogy.hu/naplo98/133/n133_479.htm

25 A millenniumon összesen 3114 települési önkormányzat vette át az általa felkért főhivatalnoktól a kormány által adományozott emlékzászlót. A zászlóátadások adattárát lásd: Ünnepel az ország. A Magyar Millennium emlékkönyve 2000-2001. Szerk. Nemeskürty István-Kováts Flórián. Budapest, 2001, Kossuth Kiadó, 147-369. o. A millenniumi emlékzászló és az országzászló terminológiájának az összekeverése mind a köztudatban, mind a sajtóban gyakori.

26 Pándy Tamás: „100 éves falu a Városban" - Pestszentimre. Budapest, 1998, Dr. Széky Endre Pestszentimrei Történeti Társaság, 250. o.

27 Emlékműavatás történelemhamisítással. Magyar Fórum, 2001. augusztus 16. 11. o.

28 A két állapot fotóját közli: Kovács Éva: Madártávlatok. Politika és emlékezés. Magyar Narancs, 2002. augusztus 8. 18. o.

29 A jelkép prototípusa, a Szabadság téri Ereklyés Országzászló méteres csúcsdísze, amelyet Horthy Miklós kormányzó jobb keze után mintáztak meg. Vö. Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest, 1934, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, 344. o.

30 Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely, 1997, Rákospalotai Múzeum, 203. o.

31 A továbbfejlesztés lehetséges útja az EU-csatlakozás köztéri kommunikációja jegyében az országzászló-építmények bővítése az uniós lobogóval.

32 V. I.: Emlékezés a meggyalázott igazságra. Magyar Fórum, 2002. június 13. 9. o.

33 A szobor emblematikus használatára példa: 2000-ben a debreceni Migan Kiadó megjelentette a trianoni békediktátum hiteles szövegét, amelynek a címlapján az emlékmű szerepel, ez látható továbbá Franka Tibor újságíró Gazdasági Trianon című, 2002-ben kiadott könyve címlapján is.

34 Magyar Fájdalom-szobor állt még Zamárdiban és Újpesten is. Utóbbi (Kocsis András 1937-es műve) „Anya és gyermeke" címmel érdekes módon épen átvészelte a szocializmus évtizedeit. Eredeti jelentése azonban mára feledésbe merült, s kultuszát a rendszerváltozás után sem élesztették újjá. Hasonló „lappangó" jelentésű mű Fadrusz János 1935-ös alkotása, a pestszentlőrinci Hargita téren álló egykori Trianon-kereszt, amelynek a talapzatát a hatvanhárom vármegyéből származó föld képezi. A korabeli emlékművekről lásd: Zeidler: i. m. 16-31. o.

35 Kiss Dénes: Feltámadó emlékezet. Heti Válasz, 2001. augusztus 10. 12. o. Ugyanitt összeállítás az emlékállítás történetéről. Lásd még: www.nagykanizsa.hu/emlekmu

36 Trianoni emlékmű Kemenesmagasiban. Vas Népe, 2000. augusztus 15. 3. o.

37 Együtt ünnepelt a város. Szabadhajdú, 1992. október 29. 3. o. Az emlékművet 1999-ben a város műszaki okokra hivatkozva elbontatta, s a dombormű visszakerült a múzeumba.

38 Köpöczi Rózsa: Maróti Géza és Zebegény. In: „Mi vagyunk Atlantisz" - Vederemoi! Maróti Géza 1875-1941. Szerk. Ács Piroska. Budapest, 2002, Iparművészeti Múzeum, 96. o.

39 Uo.

40 A tervekből részleteket közöl: Országépítő, 2001. 4. sz. 10-11. o.

41 Pál Gábor: Rács mögött az országzászló. Magyar Nemzet, 2001. október 12. 27. o.

42 Szabó Zsolt: Ereklyés Országzászló: hajthatatlan baloldal. Magyar Nemzet, 2001. augusztus 29. 4. o.

43 Lásd például Pótó János: Emlékművek, politika, közgondolkodás. Budapest, 1989, MTA Történettudományi Intézet, 26. o. Az emlékmű elbontásakor derült ki, hogy más szovjet hősi emlékművekhez hasonlóan ez az emlékmű is síremlék volt, alatta ugyanis elesett szovjet katonák maradványait találták.

44 A visszaállítás történéseiről lásd a www.trianon.hu honlap aktuális oldalait, valamint Szakács Gábor: Az országzászló visszatér. Demokrata, 2001. április 5. 15-16. o.

45 A templom a nevét hálaadásként annak emlékére kapta, hogy a második bécsi döntés alapján 1940-ben Észak-Erdély a Székelyfölddel visszatért Magyarországhoz. A visszacsatolt területeken is állítottak országzászlókat, amelyek maradványait a helyi magyarság az utóbbi időben kezdte el részlegesen helyreállítani. A romániai Székelyszáldoboson például millenniumi emlékművé alakították át a felújított országzászló-talapzatot.

46 A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma „Politikai, ideológiai okok miatt elbontott, megcsonkított, megrongálódott köztéri alkotások rekonstrukciója" című meghívásos pályázata keretében biztosított jelentős támogatás tette lehetővé többek között az adonyi, a berettyóújfalui, a kiskunfélegyházi, a monori, a sátoraljaújhelyi és a pápai országzászló-emlékmű visszaállítását.

47 A 244/2001. (XII. 14.) számú kormányrendelet alapján Sopron (amelynek egyébként már van ilyen emlékműve, az 1932-ben emelt Hűségzászló) 30 millió Ft-ot, a községek pedig 3-3 millió Ft központi beruházási támogatást kaptak. A soproni Hűségkút egy helyi művész, Soltra E. Tamás terve alapján a volt szovjet emlékmű helyére készül. Átadását 2003-ra tervezik.

48 Képes beszámoló az ünnepségről a www.orbanviktor.hu honlapon.

49 Lásd: Ágfalva nem akar hűségemlékművet, Népszabadság, 2002. július 5. 6. o. Hajba Ferenc: Ágfalva a Mikulásalmáé. Avagy: ki kampányol a történelemmel? Népszabadság, 2002. július 13. 36. o. Az ügyben a kormányváltást követően a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is vizsgálatot folytatott. Lásd: Ágfalva: folytatódik az emlékművita. Népszabadság, 2002. augusztus 23. 5. o.

50 A korabeli emlékállításról lásd Zsiga Tibor: „Communitas Fidelissima" Szentpéterfa. A magyar-osztrák határmegállapítás 1922/23. Szombathely, 1993, Corn Kft., 163-173. o. Tervezik, hogy 2003-ban a többi községben is emléktáblát állítanak.

 

© Mozgó Világ 2004 | Tervezte a pejk