Vissza

KUTATÁSI TERVEK

Magyar Művelődési Intézet Kutatási Osztály

Nem szokásszerű ugyan, de az érdeklődésre való tekintettel elhatároztuk, hogy közzé tesszük a Magyar Művelődési Intézet Kutatási Osztályán folyó jelentősebb empirikus kutatások publikus változatát.

A jelenlegi számunkban a következő három kutatatásról olvashatnak:

A közművelődési feladat ellátás törvényessége és formái falun.

A kutatás vezetője: Lipp Márta Kutatási Osztály vezető.

A kultúra finanszírozása városokban.

A kutatás vezetője: Zavarkó Mihály külső munkatárs.

A közművelődésre ható jogszabályok hatásvizsgálata.

A kutatás vezetője: G. Furulyás Katalin tudományos kutató.

 

A következő számunkban az alábbi kutatások tervét adjuk közre:

A fiatalok érdeklődésének és művelődésének vizsgálata, az intézményes közművelődésbe való bevonásuk lehetőségei.

Művelődés gazdaságtani kutatás.

Közművelődési intézmények, közösségi színterek igénybevételének kutatása.

Lipp Márta

 

 

Kutatási terv

“A közművelődési feladat ellátás törvényessége és formái falun” című kutatáshoz

Magyar Művelődési Intézet

Kutatási Osztály

Készítette: Lipp Márta

 

A korábbi kutatásaink (5 megye művelődési házainak tevékenység vizsgálata, a közművelődési feladatokat is ellátó összevont önkormányzati intézmények szervezeti típusai, teljes körű ÁMK- és teljes körű klubkönyvtár kutatás, az intézmény nélküli települések kulturális ellátásának vizsgálatához készült előkutatás*) rendre felhívták a figyelmet, hogy az intézményi működés 4 alapvető szempont mentén differenciálódik:

– a (megfelelő számú) szakember megléte vagy hiánya

– az intézmény típusa

– e kettővel szoros összefüggésben a település nagysága és

– a megye határokat átlépő, hasonló szemléleti hagyományokat is ötvöző földrajzi–regionális elhelyezkedés.

A szakember hiány az intézmény hiánynál is leküzdhetetlenebbnek látszó hátrányokat jelent.

A 820 intézmény nélküli településen rendelkezésre álló kulturális kínálat nem tér el lényegesen az intézményekkel rendelkező településekétől. Ugyanakkor lélekszámtól csaknem függetlenül a vezető nélkül működő művelődési házak 40%-a csak névleg létezik, ritkán vagy soha nem nyit ki, s csak 1/3 részükben van tulajdonképpeni művelődési program (is). Az iskolával szervezetileg összevont ÁMK-típusú működés rendezettebb, valamilyen program mindenütt van, ám a munka nem lakossági, hanem iskolai szempontokat követ.

Az összevont intézményekre vonatkozó vizsgálat jelezte, hogy a szervezeti megoldások szabályozatlansága nem annyira a sokszínűséget, mint az áttekinthetetlen káosz és a közművelődés más területekben való föloldódásának tendenciáját hozza magával. Terjed a közművelődés immanens logikáját nélkülöző u.n. alkalmazott közművelődés, és nőnek a fehér foltok, ahol valójában kulturális ellátás nincs, a közművelődés a rokon szférák tevékenységének fedőnevévé válik. E tekintetben a regionális elhelyezkedés jelentős alakító tényező.

Mindez egyenes következménye a terület definiálatlanságának és szabályozatlanságának, s annak, hogy a törvényt követően az állam az “állampolgári jog” biztosításának analógiájára “települési jogon” vállal minimál finanszírozási garanciát, normatív elvárás rendszer kifejezésre juttatása nélkül. Magyarán: nem egyértelmű, hogy mire szeretné, és nemcsak hogy nem világos, hanem nehezen is tisztázható, hogy mire fordítja valójában a pénzét. Ez lehetetlenné teszi művelődéspolitikai preferenciák érvényesítését.

Az 1999-ben a NKÖM által indított szakfelügyeleti vizsgálati program az önkormányzatok közművelődési feladatellátása törvényességi felügyeletének kíván eleget tenni, így az ebből született dokumentumok, mint erre a problémakörre egyedülálló információs forrás, az eredeti iniciatíváknak megfelelően kutatási célokat is szolgálnak.

Kutatásunk közvetlen célja az, hogy átfogó képet kapjunk az ország településeinek közművelődési helyzetéről, az önkormányzatok és az állam településenkénti kultúra finanszírozó szerepéről, hogy a különböző nagyságrendű és regionális elhelyezkedésű településeken milyen szervezeti keretben milyen művelődési lehetőséget biztosít az önkormányzat a lakosság számára, s ők maguk hogyan kapcsolódnak be a kulturális tevékenységekbe, s azok feltételeinek megteremtésébe. Milyen arányban és hatékonysággal vannak jelen a közművelődési civil szerveződések e terület hivatalos és nem hivatalos szereplői közt, s rájuk eltérően hatnak-e az intézményi működést befolyásoló szociológiai tényezők.

Kutatási egységünk tehát nem az intézmény, hanem a település. Ez lehetőséget ad arra, hogy a települési hátrányokat és előnyöket a kulturális folyamatokkal és a helyi kultúrafejlesztési lehetőségekkel összefüggésben vizsgáljuk. Fontosnak tartjuk az önkormányzati elképzelések, a közművelődésről alkotott fogalmi és szemléleti keretek feltárását is, hisz ma elsősorban az önkormányzatokon múlik, hogy mit értenek és finanszíroznak a közművelődési feladatellátás fogalma alatt. Nagy súlyt helyezünk az előremutató kezdeményezések feltérképezésre is. A kutatás eredményeképp szeretnénk létrehozni:

1. egy közművelődési feladat ellátási tipológiát a különböző ellátási szintek leírásával, ahogy az a valóságban szerveződik.

2. a progresszív tendenciákat figyelembe véve egy előrevivő, ám a napi gyakorlatban elemeiben már benne lévő, megvalósítható normatív elvárás rendszert, amely az ellátási szintek problémáját is figyelembe veszi.

A kutatásra alapozva ajánlásokat szeretnénk tenni egy – a települések kulturális hátrányainak enyhítésére alkalmasabb – állami támogatási szisztéma kidolgozására.

A már meglévő dokumentumokat tekintettük vizsgálati nyersanyagnak, elsősorban a NKÖM által lefolytatott szakfelügyeleti jelentéseket, melyek mindegyikét esettanulmányként fogtunk fel. Kiegészítésképpen az egyedi statisztikai adatlapokat és kontrollként a 4 nagy NKA pályázat (revitalizációs, többfunkciós, új intézmény, érdekeltség növelő) nyerteseinek listáját használtuk.

Az e dokumentumokra épített kutatás sok – technikai és módszertani – nehézséget vet föl. Elsősorban a rendkívül eltérő színvonal, a heterogén információs kör és információ mélység problémáját, valamint a kiválasztott települések mintavételi szabályokkal való megfeleltetésének nehézségeit, s hogy eleve adott és lehatárolt, hogy milyen témákat tudunk egyáltalán, s milyen mutatók segítségével érinteni. Nehezítő körülmény az is, hogy nagyszámú jelentés elolvasása után lesz csak eldönthető, hogy mely információk számszerűsíthetők. Továbbá úgy a szakfelügyelői mulasztás, mint a minta torzulásainak korrigálása végett adat, illetve település kiegészítést kell végeznünk. Ez utóbbit (új települések bevonását) a minta-arány pontosításának rovására is igyekeztünk a minimumra szorítani. Gazdaságossági okok mellett technikai okokból is, hisz az új települések bevonásánál nem szinkron, hanem retrospektív – 2000-re és 2001-re vonatkozó tény rekonstrukcióra van szükség.

Ugyanakkor nagy előnye, hogy matematikai statisztikai eszközökkel is értelmezhető mennyiségű településről áll rendelkezésre a szokásosnál mélyebb – szemléleti kutatásra is alkalmas – anyag.

Az alap mintát a 2001 végéig elkészült szakfelügyeleti jelentésekből állítottuk össze, az addig elkészült összes jelentés 70%-os mintáján. Nem használhattuk az addig elkészült összes (364 db) jelentést. Ki kellett hagynunk részint minőségi okokból a számunkra használhatatlan, nagyon hiányos jelentéseket. Másrészt arányosítanunk kellett a mintát, hisz a települések kiválasztása a szakfelügyelet esetében természetszerűleg nem a reprezentativitás szem előtt tartásával történt. A minta arányosításánál regionális és településnagyság szerinti szempontot érvényesítettünk. A régiók szerinti arányokat megpróbáltuk a lehetőség szerint minél inkább figyelembe venni. A települési kategóriánál azonban – lévén kis elemszám – nem a reprezentativitásra, hanem arra törekedtünk, hogy közel azonos számú település kerüljön egy kategóriába. Ez 257 települést jelent régiónként, település nagyságrend szerint reprezentálva a hazai falvakat, azok mintegy 9%-a alapján.

 

A minta településnagyság és régiók szerinti megoszlása

 

Település nagyság

Régió

100fő alatt

1000–1999 fő

2000 fő fölött

Összesen

Össz.

jelentés

minta

Össz.

Jelentés

minta

Össz.

jelentés

minta

Össz.

jelentés

minta

Pest (Közép M. o.)

  22

   9  41%

    2   9%

39

 14   36%

  5    9%

96

 56   58%

14   15%

157

 79   50%

21   13%

Fejér megye

  25

     1

  1

33

   3

3

40

    6

  6

98

10    10%

10    10%

Komárom-Esztergom

  20

 18

  5

23

   4

4

24

    5

  4

67

27    40%

13    19%

Veszprém

160

 11

  4

37

   4

4

14

    2

  2

211

17      8%

10      5%

Közép Dunántúl

205

 39  15%

  10   5%

93

 11   12%

 11  12%

78

 13   17%

12   15%

376

   63   17%

33    9%

Győr-Moson-Sopron

  95

   –

 2

50

   2

2

23

    1

  3

168

   3      2%

  7      3%

Vas

182

   9

 9

19

   3

3

7

    –

  1

208

 12      6%

13      6%

Zala

211

 13

  13

33

   8

8

4

    –

  1

248

 21      8%

22      9%

Nyugat Dunántúl

488

 22   5%

  24   5%

102

 13  13%

13   19%

34

   1     3%

5   15%

624

36     6%

42     7%

Baranya

253

 15

 15

28

   4

4

8

    1

1

289

 20      7%

 20      7%

Somogy

175

   8

   8

43

   3

3

14

  1

2

232

 12       5% 

 13      6%

Tolna

  53

   3

   3

30

   6

6

16

  3

3

99

 12    12%

 12    12%

Dél Dunántúl

481

 26   5%

  26   5%

101

 13  13%

 13  13%

38

  5   13%

 6   16%

620

 44     7%

 45     7%

BAZ

215

 17

 10

80

14

 10

45

  6

5

340

 37     11%

25     7%

Heves

  36

   –

  –

37

   6

   5

38

  6

6

111

 12    11%

11   10%

Nógrád

  71

   6

   6

38

   9

   5

13

  4

4

122

 19    16%

15   12%

Észak Magyarország

322

 23   7%

  16   5%

155

29  19%

   20  13%

96

   16  17%

15   16%

573

 68   12%

51    9%

Hajdú-Bihar

  19

   1

 1

20

   4

  3

25

  5

5

65

 10    15%

  9   14%

Jász-Nagyk.-Szolnok

  15

   1

 1

20

   5

  2

26

  4

4

61

 10    16%

  7   18%

Szabolcs-Sz.-Bereg

  97

 19

 5

53

   8

  7

59

 12

  9

209

 39    19%

21   10%

Észak Alföld

131

 21  16%

    7   5%

93

 17  18%

   12  13%

110

21   19%

 18   16%

335

   59    18%

  37   11%

Bács-Kiskun

  23

   2

 2

34

 4

  4

45

  6

6

102

 12    12%

12   12%

Békés

  16

   5

 1

18

 5

  3

25

  5

5

59

 15     15%

  9   15%

Csongrád

  14

   3

 1

11

 2

  2

27

  2

4

52

     7     13%

  7   13%

Dél Alföld

  53

 10  19%

   4    7%

63

  11  17%

  9   14%

97

13   13%

 15    15%

213

 34    16%

28    3%

Mindösszesen

1702

 141    8%

  89   5%

646

108  17%

83   13%

541

115   21%

86    16%

2898

364    13%

 257    9%

 

Noha a jelentések elemzésénél nem az extenzitásra, hanem a dokumentumból nyerhető ismeretek mélységére törekedtünk, a kutatásba bevont települések száma elég nagy ahhoz, hogy a tendenciákról érvényes következtetéseket vonhassunk le az ország egészére nézve.

A szakfelügyeleti jelentések előzetes elolvasása után kialakítottuk a kutatandó témák körét, s azon belül egy részletes mutató rendszert, amelyhez rendelt információkat a jelentésekből az elemzőknek ki kell gyűjteni. Minden egyes településről kompendiumot készítünk, mely egy lekódolható, nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívnek felel meg. A település általános jellemzésére szolgáló mutatókat KSH adatokból egészítjük ki, s használjuk a KSH területi számjelrendszerének egyes mutatóit, melyek számunkra hasznos és könnyen értelmezhető információkat közölnek. A szempont rendszer a következő:

Település azonosító törzsszám:

Területi jelzőszám:

Körjegyzőségi kód:

Üdülő körzet kód:

Agglomerációs kód:

Kistérség:

Mezőgazdasági övezet kód:

Régió kód:

Vállalkozási övezet kód:

A szakfelügyelet éve:

A település neve:

Megye:

Lakosságszám:

Településtípus:

I. Demográfiai jellemzők

1. A lakosságszám alakulása:

2. A lakosság korösszetétele:

II. Etnikai jellemzők

1. A településen élő nemzetiségek:

1 1. Van-e nemzetiségi önkormányzat:

2. A nemzetiségi összetételből adódó esetleges kulturális / művelődési jellegzetességek:

III. Felekezetek, hitélet

1. Felekezeti arányok:

2. A hitélettel kapcsolatos esetleges kulturális települési jellegzetességek:

IV. Iskolázottság

Az aktív korúak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása: 8 általános vagy kevesebb; szakmunkásképző; érettségi; felsőfokú:

V. Gazdasági – foglalkozási jellemzők

1. Gazdálkodási hagyományok, speciális termelési kultúrák:

2. Jellegzetes munkahelyek, foglalkozások:

3. Munkanélküliségi jellemzők:

4. A szociális juttatásra szorulók aránya:

5. Az infrastruktúra kiépítettsége:

6. A település rendezettsége:

7. A település általános gazdasági, életszínvonalbéli állapotának jellemzése:

VI. Közigazgatás

1. A rendszerváltás előtt székhely község volt-e:

2. Települési státus:

3. A polgármester főállású vagy tiszteletdíjas:

4. Vannak-e bizottságok/kulturális bizottság:

5. A települési költségvetés főösszege:

VII. Helyi médiák

1. Helyi lap:

2. Kábel TV:

VIII. Internet

1. Van-e Internet hozzáférés a településen:

2. Van-e nyilvános számítógép/Internet hozzáférés, ha van, hol:

IX. Intézmények

1. Oktatási intézmények. Van-e helyben óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, egyéb oktatási intézmény (felsorolásuk, jellemzőik):

1.1. Önállóan vagy társulásban tartják-e fönn:

1.2. Kulturális/művelődési lehetőségek biztosítása az oktatási intézményekben:

2. Milyen közművelődési-, közgyűjteményi és egyéb kulturális intézmények vannak:

2.1. Községi Könyvtár:

Szervezeti kerete:

Fönntartása (társulásos, önálló):

Vezetője: (végzettsége; alkalmazásának minősége)

Kötetek száma:…..… Folyóiratok száma:………

Napilapok száma:…….

A forgalom általános jellemzése:

A könyvtárban folyó közművelődési tevékenység:

2.2.Teleház:

2.2.1 Alapításának éve, ki/mely szerv kezdeményezte:

2.2.2. Szervezeti kerete:

2.3. Művelődési ház:

2.3.1. A pontos neve, típusa:

2.3.2. Intézmény történet:

2.3.3. Volt-e bezárva, ha igen, mettől meddig miért:

2.3.4. Az utolsó fölújítás éve: 

2.3.4.1. A felújítás összege:

2.3.4.2. Ebből pályázati pénz:

2.3.4.3. Milyen felújítási munkákat végeztek belőle:

2.3.5.Az épület általános jellemzése:

2.3.6.Komfortja:

2.3.7.Bútorzata és felszereltsége:

2.3.8.Nyitva tartási idő:

2.3.9.Van-e vezetője:

2.3.9.1. Ha van, alkalmazásának minősége, beosztása:

2.3.9.2, Kap-e vezetői pótlékot:

2.3.10.Az intézmény szakalkalmazottainak jogviszonya, szakképzettsége, munkaköre:

2.3.11.A kisegítők jogviszonya és munkaköre:

2.3.12.Az intézmény szervezeti egységei:

2.3.13.Működési, fenntartási formája(pl. KHT, önkormányzati társulással stb):

X. A település egyedi kulturális arculata

1. Épített örökség:

2. Természeti örökség:

3. Szellemi örökség:

3.1.Népi/kulturális hagyományok:

3.2.Neves szülöttek, történelmi szereplők/események:

3.3.Speciális helyi tudások:

4. A településen élő hírességek/nevezetes kulturális teljesítmények/amatőr csoportok:

5. Rendszeressé vált kulturális kapcsolatok más településekkel, különös tekintettel a volt társközségekre és a testvér-településekre:

6. Idegenforgalom, kulturális turizmus:

XI. Civil szerveződések

1. Alapítványok(név, tevékenység, alapító, az alapítás éve):

1.1. Lát-e el közművelődési feladatokat:

2. Egyesületek: (név, tevékenység, alapító, az alapítás éve)

2.1. Végez-e közművelődési tevékenységet:

XII. Települési problémák

1. A szakfelügyelő által jelzett települési problémák:

2. A szakfelügyelő által nem jelzett, de a jelentésből kikövetkeztethető települési problémák:

XIII. A vizsgált évben a közművelődésre fordított összeg:

1. A teljes közművelődési ráfordítás:

2. A közművelődésre fordított összeg az önkormányzati költségvetés hány %-a:

3. Az önkormányzati támogatás az önkormányzati költségvetés hány %-a:  

4. A normatíva összege a tárgy évben:

5. A teljes összegnek hány százaléka az állami normatív támogatás:

5.1. a pályázati forrás:

5.2. a normatíván túli önkormányzati támogatás:

6. Meghatározható-e, hogy a normatív támogatásból milyen arányban költöttek közművelődési- és közgyűjteményi feladatokra:

7. A közművelődési kiadások hány %-át fordították programokra:

7.1.Bér jellegű kiadásokra/tiszteletdíjakra:

7.2.Fönntartásra/állagmegóvásra/fölújításra:

8. ÁMK esetében elkülöníthetők-e a közművelődési- és az oktatási kiadások:

9. Más forrásokból is finanszírozza-e az önkormányzat a közművelődést:

9.1. Ha igen, mit:

XIV. Pályázatokban való részvétel:

1. Pályázati bevételek: (milyen közművelődési célú/kihatású pályázatokon mennyi pénzt nyertek, mire)

1.1. Még el nem bírált, beadott pályázatok:

XV. A kulturális kínálat a településen a vizsgált évben

1. Alkalmi rendezvények fölsorolása, jellegük szerint:

1.1. Ebből település szintű nagyrendezvény:

2. Amatőr művészeti csoportok:

Jellege

Korosztály

Helye

Taglétszám

Tagdíj

Csoportvezető (van-e, díjazása)

Bemutatkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Ismeretszerző csoportok/klubok/körök:

Jellege

Korosztály

Helye

Taglétszám

Tagdíj

Csoportvezető

Díjazása

Bemutatkozások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Tanfolyamok fölsorolása:

5. Lakossági szolgáltatások:

6. A településen kívülre szervezett programok (pl. színházlátogatás):

7. Más, típusba nehezen sorolható társadalomszervező tevékenység:

8. Egyéb önkormányzati hozzájárulás, kulturális lehetőség biztosítása (pl. gyakorló hangszer biztosítása gyerekeknek):

XVI. A közművelődési feladat ellátás szervezeti keretei

1. Mi a településen az önkormányzat által biztosított közművelődési színtér (színterek):

2. Az önkormányzat szerepvállalása a feladat ellátásban:

2.1. Az önkormányzat munkatársa (polgármester) közvetlenül szervezi-e a programokat, vagy van külön felelőse a területnek:

3. A feladat ellátást végző szervezet /intézmény /személy:

3.1. Az önkormányzati feladat ellátás szervezeti jellemzése:

XVII. A közművelődési munkát végző személyi állomány (nemcsak az intézményben)

1.1. Szakképzettséggel rendelkezők: beosztás, munkakör, jogviszony:

1.2. Szakképesítéssel nem rendelkező közművelődési szakfeladatot végzők(beosztás, munkakör, jogviszony):

1.3. Kisegítők: munkakör, jogviszony:

2.1. A közművelődés egyéb hivatalos szereplői (szerződéssel, megállapodással):

2.2. Nem hivatalos szereplői (szerződés, megállapodás nélkül):

XVIII. A település művelődési hagyományai

1. A település kulturális életének meghatározó korszakai a települési folyamatokkal összefüggésben:

a. Mikor volt a legszínesebb a közművelődés a településen, mire emlékeznek pozitívan:

1.2. Mikor fulladt ki a közművelődés:

1.3. Melyik korszakból (korszakokból) szeretnének programokat újra feleleveníteni:

XIX. A közművelődési feladat ellátás dokumentálása

1. Van-e az önkormányzatnak közművelődési koncepciója, helyi kultúra fejlesztési elképzelése:

2.1. Van-e helyi rendelet; ha van, a minősítése:

2.2. Van-e alapító okirat:

2.3. SZMSZ:

2.4. Munkaterv, beszámoló:

2.5. Munkanaplók, nyilvántartások:

2.6. Töltenek-e ki statisztikai adatlapot:

3. Az elmúlt 5 évben tárgyalt-e a képviselő testület közművelődési témákat, ha igen, mikor, melyeket:

4. Van-e közművelődési megállapodás keretében végzett tevékenység, ha igen, mi; kivel kötöttek megállapodást:

5. Van-e társulási formában finanszírozott feladat. Ha igen, mi, kivel:

6. Szervezeti / munkaköri / munkajogi tisztázatlanságok:

XX. A szakfelügyelő által jelzett hiányosságok

1.1. Szakmai problémák:

1.2. Szakfelügyelői javaslatok:

XXI. Az elemző által észlelt anomáliák:

XXII. Előremutató kezdeményezések, pozitív példák

XIII. A jövőre vonatkozó önkormányzati elképzelések, tervek: (konkrét fölsorolás)

XXIV. A település közművelődési karakterére vonatkozó elemzői reflexiók:

 

A 2002-2003-ban elkészült jelentésekből, csökkentett mintával, kevesebb területre kiterjedő szempontrendszerrel kontroll vizsgálatot tervezünk az elmozdulások követésére. Ennek ütemezését és költségeit később tervezzük.

A munka ütemezése:

Kompendiumok a vizsgálatba bevont településekről: 2003. október vége

Adatbevitel: 2003. november vége

Földolgozás: 2004. január vége

Zárótanulmány: 2004. május 31.

 

 



*A kutatási eredményekről lásd az alábbi tanulmányokat:

Andrássy Mária: A klubkönyvtárak országos teljes körű vizsgálata = Szín 2001. 6. sz.

Andrássy Mária: Kutatási terv az intézmény nélküli települések kulturális ellátásának vizsgálatához. 2002. Kézirat. Kutatási Osztály

Lipp Márta: Közművelődési jelenségek és jelentések. Bp. 2001. MMI – Novák József Alapítvány