HAZAG MIHÁLY*  

GONDOLATOK A KÖZMÛVELÕDÉSI RENDELET
MEGALKOTÁSÁHOZ

A Magyar Köztársaság Országgyûlése 1997. december 9-én fogadta el “A kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvényt (továbbiakban: törvény).

Hatálya kiterjed:

a) a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó tevékenységre, személyre és szervezetre,

b) a könyvtári dokumentumokra, könyvtárhasználókra, nyilvános könyvtárakra, azok fenntartóira és alkalmazottaira, a közmûvelõdési tevékenységben résztvevõkre, közösségi színterek, közmûvelõdési intézmények fenntartóira, mûködtetõire, alkalmazottaira.

A törvény célja:

a) rendelkezni a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott, megõrzött kulturális javak feltárásáról, védelmérõl és közkinccsé tételérõl,

b) a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség megőrzése érdekében szabályozni az e javakkal kapcsolatos feladatokat, és az intézmények tevékenységét,

c) mindenki számára biztosítani a könyvtárhasználat jogát, szabályozni a nyilvános könyvtári ellátás mûködését és fejlesztését,

d) szabályozni a közmûvelõdési tevékenységek feltételrendszerét,

e) meghatározni az állam, az önkormányzatok és egyéb fenntartók feladatait, a szakmai finanszírozási alapelveket.

A törvény IV. része foglalkozik a közmûvelõdés szabá-lyozásával, a 76.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy a települési önkormányzat kötelezõ feladata a helyi közművelõdési tevékenység támogatása. A (2) bekezdés pedig felsorolja általános értelemben a települési önkormányzatok alapvetõ közmûvelõdési feladatait.

A 77. § elõírja, hogy a települési önkormányzat a helyi társadalom mûvelõdési értékeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. .

A 78. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat a közmûvelõdési tevékenység folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve köz-mûvelõdési intézményt biztosít. A fenti szakasz (2) be-kezdése szerint azonban közmûvelõdési intézményt csak a megyei jogú városokban, fõvárosi kerületekben és városokban kötelezõ mûködtetni.

Javaslom, hogy a törvény 77. §-a alapján a Képviselő-

testület rendeletben szabályozza:

1. A közmûvelõdési rendelet kiemelt céljait.

2. A település közmûvelõdési feladatait.

3. A közmûvelõdési feladatellátás szervezeti keretét, az önkormányzati feladatok támogatási mértékét és formáit, a helyi közmûvelõdési szakemberigényt.

4. Az együttmûködõ partnerek körét.

Azonban mindenképpen célszerû helyzetelemzést készíteni, melynek következtében és annak tanulságaként lehet reális és hosszú távú rendeletet alkotni.

A helyzetelemzés tartalmazza a település természeti, társadalmi és gazdasági környezetének feltárását, helyzetét, jövõbeni fejlesztését.

Alapos vizsgálatot igényelnek a település kulturális adottságai, mûvelõdési hagyományai, szokásai, a jelenlegi közmûvelõdési tevékenység gyakorlata, a közmûvelõdés intézményi, szervezeti bázisai.

1. Általánosságban a rendelet kiemelt céljait az alábbiakban fogalmazhatjuk meg:

a) a település, község közmûvelõdési és kulturális hagyományainak ápolása,

b) a lakosság élethelyzetének és munkaképességének növelése,

c) az egyetemes, a nemzeti és kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, gazdagítása,

d) a speciális helyzetû népességcsoport mûvelõdési közösségeinek gondozása,

e) a civil közösségek mûködésének, együttmûködésének ösztönzése,

f) a helyi kulturális nyilvánosság, tájékoztatás fejlesztése,

g) a közösségi mûvelõdéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása.

2. A fenti kiemelt célok alapján lehet és célszerû meg-határozni a település közmûvelõdési feladatait. Figyelembe kell venni azonban a település eddigi tapasztalatait, gyakorlatát és lehetõségeit.

Általánosságban az alábbi feladatokat javasoljuk meg-határozni.

a) a település kulturális értékeinek ismertté tétele, a helyi tudás, a helyi információfejlesztés,

b) az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképzõ, szakképzõ tanfolyamok, életminõséget és életesélyt javító tanulási felnõttoktatási lehetõségek biztosítása,

c) a lakosság mûveltségének, köztudatának, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása,

d) a lakosság kreativitásának, amatõr mûvészeti alko-

tókedvének, tehetségeinek gondozása,

e) a közmûvelõdés feltételeinek biztosítása.

Javaslom, hogy a feladat mellett legyen meghatározva a legfontosabb tevékenységi forma is.

A következõkben a fenti feladatokat kívánom segítségnyújtás céljából kifejteni.

Feladat

Feladat részletezve

Tevékenységi formák

1. A kulturális érté-kek ismertté tétele.

A közösség hagyományainak, ter-mészeti értékeinek, mûvészeti értékeinek, speciális és kiemelkedõ közösségeinek, új kezdeményezéseinek bemutatása, értékelése, közbecsülésének növelése, a lokálpatriotizmus erõsítése.

Helyi ünnepek megtartása.
Ki Mit Tud-szerû fesztiválok, vetélkedõk szervezése.
A községi kulturális, közéleti információk biztosítása, helytörténeti találkozók, vetélkedõk, kiállítások szervezése, helytörténeti dokumentumok gyûjtése, ismertté tétele.

2. Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképzõ tan-folyamok, életminõséget, életesélyt javító tanulási, felnõttoktatási lehetőségek biztosítása.

Speciális helyzetû népességcsoport gondjaihoz igazodó ismeretek, önképzõ, öntevékeny lehetõségek felkutatása, mûvelõdési és mûvelõdõ közösségek szervezésének kezdeményezése.

Munkanélküliek számára szakképzõ- átképzõ kihelyezett tanfolyamok szervezése.
A mindennapi élethez kapcsolódó közhasznú, praktikus tanfolyamok szervezése.
Mentális kultúra, önismereti fejlesztõ alkalmak, táborok szervezése, természetbarát közösségek életre hívása, népszerûsítése.
Az ifjúság kreativitásának elõsegítése, õsi mesterségek ismertetése.
Közhasznú ismeretterjesztõ szakkörök mûködtetése.

3. A lakosság műveltségének, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása.

A magyar, a kisebbségi kultúra értékeinek közvetítése.
A mûvészetek befogadásának segítése.
Szabadidõs szokások formálása, a már meglévõ kulturális hagyományok ápolása.
A mindennapi élet értékeinek, normáinak fejlesztése.
A szórakozás alkalmainak biztosítása.

Elõadások kínálata.
Kiállítások szervezése.
Népmûvészeti, hagyományõrzõ alkalmak szervezése.
Ünnepek, évfordulók, megemlékezések rendszerének mûködtetése.
Az ifjúság szórakoztatásának biztosítása ( discó, bál, koncert ).
Felnõtt korosztály részére bálok, alkalmi szórakozási lehetõségek biztosítása.
Filmmûvészet népszerûsítése.
Területi rendezvények fogadása.

4. A lakosság kreativitásának, amatõr mûvészeti alkotókedvének, tehetségének gondozása.

Az esztétikai tudatosság, igény fejlesztése.
Kiemelkedõ tehetségek bemutatása.
Alkotó- és civil közösségek közismertté tétele, fejlõdésének, szakmai támogatásának biztosítása.

Szakkörök mûködtetése.
Amatõr mûvészeti csoportok befogadása, mûködtetése.
Bemutatók, kiállítások szervezése.

5. A közmûvelõdés feltételeinek biztosítása.

Közmûvelõdési intézmény vagy közösségi tér mûködéséhez, a polgárok tájékoztatásához, közösségi mûvelődéséhez esztétikus, célszerû környezet, infrastruktúra, az adott tevékenységet segítõ megfelelõ számú szakember biztosítása.

Célszerû feltüntetni és meghatározni azokat a kiemelt társadalmi és helyi ünnepeket, települési kulturális rendezvényeket, melyeket az önkormányzat fontosnak tart támogatni.

3. A törvény 74–75. §-a az önkormányzati rendeletben meghatározott közmûvelõdési feladatok ellátásához városokban közmûvelõdési intézményt, községekben közművelõdési feladatok ellátására alkalmassá tett intézmény vagy közösségi színtér mûködtetését írja elõ.

A feladatellátás szervezeti keretei, módjai az alábbiak lehetnek:

– önálló közmûvelõdési intézmény,
– általános mûvelõdési központ, többfunkciós integrált intézmény,
– az önkormányzati feladatot részben az önkormányzat közmûvelõdési intézménye, részben közmûvelõdési megállapodással közhasznú gazdasági szervezet, civil közművelõdési szervezet látja el,
– a feladatellátást közmûvelõdési megállapodás keretében közhasznú gazdasági szervezet, vagy civil közművelõdési szervezet biztosítja.

Szükséges, hogy a helyi erõfeszítésekhez, ráfordítások-

hoz társulva a törvényben rögzített állami hozzájárulás mértéke befolyásoló tényezõ legyen a helyi támogatási rendszerben.

A törvény az önkormányzatok feladatellátásához garantálja a központi közmûvelõdési hozzájárulások, támogatások rendszerszerû, többcsatornás, érdekeltségnövelõ automatizmusának stabil rendjét. Hosszú távra biztosítja az állami részvétel tényét, módját, arányosan növekvõ mértékét (törvény 92.§. (1-6) bekezdés).

A közösségi mûvelõdés, a kultúraközvetítés céljait szolgáló intézmény megfelelõ infrastrukturális feltételei biztosítják a bennük folyó tevékenység lehetõségeit, erősítik a mûvelõdési igényt, mely megmutatkozik a lakosság életmódjában, életformájában. A közmûvelõdési intézmény közösségi, szellemi értéket képvisel, mely indokolttá teszi a közmûvelõdési jellegéhez méltó intézményi megjelenést és felszereltség biztosítását.

Javasoljuk – értékállóság miatt –, hogy lehetõség szerint az önkormányzat támogatási mértékét az állami normatív hozzájárulás mértékében, illetve arányában határozza meg.

A közmûvelõdési feladatellátás a kultúraközvetítéshez, a közösségi közmûvelõdéshez szükséges technikai-mûszaki eszközállományt feltételez. A rendezvények színvonalas lebonyolításához, az információgyûjtéshez és tároláshoz, továbbadásához elengedhetetlen feltétel a megfelelõ eszközrendszer.

Az intézményi keretek között megvalósuló közmûvelõdési szolgáltatás tekintetében a törvény 93–95. §-ai hangsúlyozottan rendelkeznek a személyi feltételek kérdésérõl. A foglalkoztatottak körének, szakképzettségének és létszámának meghatározásánál szükséges figyelembe venni az intézmények alapító okirataiban megfogalmazott feladatokat, illetve ezeken alapuló önkormányzati rendeletben megjelölt tevékenységformákat, állandó szolgáltatásokat, és a jóváhagyott éves munkatervben megvalósítandó intézményprogramokat, az intézmény szervezeti és mûködési rendjébõl adódó foglalkoztatási követelményeket, az intézmény rendeltetésszerû mûköd-

tetésére vonatkozó egyéb jogszabályokat.

Mindezek ismeretében lehet és szükséges megállapítani a foglalkoztatottak létszámát, amelynek annyinak kell lennie, amennyi a fentiek miatt szükségeltetik.

A rendeletalkotás fontos kérdése az abban meghatározott feladatellátás finanszírozási elveinek kimunkálása, annak meghatározása, hogy az önkormányzat mely feladatokat milyen mértékben kívánja támogatni.

Felfogásunk szerint az önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok közül egy-egy feladat(kör) megvalósításához lehetséges:

– teljes mértékû támogatás (épület fenntartás, bér, a rendezvények közvetlen kiadásai),
– részben történõ támogatás (dologi kiadások vagyis rendezvények közvetlen kiadásai),
– önköltségként meghatározni (a kiadások a bevételbõl fedezhetõk).

Mind az önkormányzat költségvetési támogatásának mértékét, mind a költségvetési létszámkereteket az éves munkaterv alapján a költségvetési tárgyalások alkalmával lehet és célszerû kialakítani, melyet a tárgyévben meghatározó önkormányzati költségvetési rendelet szabályoz, figyelembe véve az e rendeletben foglalt szakmai feladatokat.

4. Az önkormányzat rendeletben meghatározott közmûvelõdési feladatainak megvalósítását elõsegíthetik, je-lentõsen gazdagíthatják az azonos érdekû, tevékenységû kiegészítő partnerek, az anyagi lehetőségeket gyarapító gazdasági szervezetek és alapítványok.

Ezek között is kiemelkedõ jelentõségûek a civil szervezetek, a más jellegû közmûvelõdési, kulturális, valamint a közoktatási intézmények, melyek jellegüknél és tevékenységüknél fogva jelentõs mértékben hozzájárulnak a település közmûvelõdési feladatainak végrehajtásához, azok fejlesztéséhez.

Remélem, ezen pár gondolattal hozzájárultam az önkormányzatok közmûvelõdési rendeletének elkészítéséhez.