ReMeK-e-hírlevél
XI. évf., 2016/5. szám                             ISSN: 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Letölthető Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve
--Mérföldkő a Mikes Kelemen Programban
PÁLYÁZATOK
--Bod Péter III. romániai magyar könyvtárbővítési pályázat
--A tavasz ezer arca - fotó- és rajzpályázat
--"Könyvtár, ami összeköt" – 2016
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Beszélgetés és felolvasás középkori obszcén költészet remekeiből Kézdivásárhelyen
--A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok szervezésében létrejött programok
--Egy agyonhallgatott „forradalom” története: Plakátballada
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
HAZAI
--Tizenkét értékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár
ÉVFORDULÓ
--Csukás István: a mese örök, hiszen a közönsége is örök
--Példát mutat, mércét állít
KITEKINTŐ
--Az olvasókat szólították meg a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
--Világirodalom ajándékba
--A varsói nemzetközi könyvvásár
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Zimányi Magda
--Meghalt Arnold Wesker brit drámaíró
DÍJAK
--Áfra János az idei Sziveri-díjas
--Kiosztotta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az „erdélyi Oscarokat”
--Háromszéki díjazottak a Versünnep Fesztiválon
--Román nyertese is van idén az Európai Unió Irodalmi Díjának
--Oravecz Imre kapta az Aegon-díjat
--Bartók Imréé a Hazai-díj
AJÁNLÓ
--Ezek voltak 2015 legjobb könyvei
--Különlegességgel rukkolt elő a Vodafone és a British Library
MOZAIK
--Felbecsülhetetlen értékű Shakespeare-műre bukkantak
--A fordítók csodája a külföldi ismertség
 

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

–Letölthető Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve
Orbán Balázsnak ősi székely család sarjaként a sors és a történelem szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette emigráció idején, 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot, Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát.
Talán a hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa pátriájának.
A „Székelyföld leírása” az öt székely szék és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost ismertet, a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti, régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről sem.
Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a legkülönbözőbb tudományok, mint például a néprajz, a földrajz, a művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják forgatni.
A könyv itt letölthető: http://letolthetokonyvek.hu/ingyeneskonyvek/orban_balazs_a_szekelyfold_leirasa/orban_balazs_a_szekelyfold_leirasa.pdf
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=202004&cim=letoltheto_orban_balazs_a_szekelyfold


--Mérföldkő a Mikes Kelemen Programban
A Nemzetpolitikai Államtitkárság, az OSZK és a Nemzeti Levéltár közös sajtótájékoztatón számolt be 2016. április 18-án a Mikes Kelemen Program eddigi eredményeiről.
2016 márciusáig 186 köbméternyi könyvtári és levéltári dokumentum gyűlt össze az amerikai és ausztráliai gyűjtőpontokon, ami közel 200 ezer tételt jelent. Az anyag túlnyomó része már megérkezett Magyarországra, ahol megkezdték feldolgozását. A mintegy 200 adományozó magánszemély és külhoni magyar szervezet a könyveken és periodika-számokon túl aprónyomtatványokat, fotókat és hanganyagokat is küldött.
A dokumentumokból elsősorban a nemzeti könyvtár hungarika-gyűjteményét egészítik ki, majd az adomány túlnyomó többségét magyarországi és határontúli közgyűjtemények számára ajánlják fel.
Az igényelhető dokumentumok listáit mostantól nagyjából heti rendszerességgel teszik közzé a honlapon, a könyvek 2016 április 19-től igényelhetők.
További információk az alábbi linkeken:
A Mikes Kelemen Program: http://www.oszk.hu/mikes-program
Igényelhető dokumentumok listája: http://www.oszk.hu/mikes-program/igenyelheto-dokumentumok-listaja 
Segítség (GYIK) a dokumentumok igényléséhez: http://www.oszk.hu/mikes-program/gyik
Forrás: http://www.oszk.hu/hirek/merfoldko-mikes-program

 
PÁLYÁZATOK

--Bod Péter III. romániai magyar könyvtárbővítési pályázat
A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki romániai könyvtárak bővítésére, könyv- és szótárállományuk gyarapítására 50%-os kedvezményes áron.
A pályázat célja a romániai magyar könyvtárak ellátása a magyar nyelv új, korszerű szótáraival, kézikönyveivel. A pályázatba bevont szótárak, kézikönyvek hatékonyan segítik az anyanyelvi kompetencia fejlesztését, és az idegen nyelvek elsajátításának jó segédeszközei.
A pályázaton részt vehet minden romániai könyvtár, iskola, múzeum, intézet alapítványa, illetve fenntartója.
A Bod Péter III. romániai magyar könyvtárbővítési pályázatra 2016. április 4-től 2016. május 6-ig folyamatosan nyújtható be pályázat. A pályázat kiírója a határidőn túl beérkező pályázatokat nem fogadja el.
A pályázat részletes leírása megtalálható a http://www.tintakiado.hu/ címen, illetve letölthető a http://www.tintakiado.hu/palyazat címről is. További információk a 00-36-1-371-05-01-es telefonszámon.
Forrás: http://www.tintakiado.hu/news_view.php?id=442

 
--A tavasz ezer arca - fotó- és rajzpályázat
Az Uploaded Magazin a tavaszt az alkotásnak szenteli. Éppen ezért a tavasz során minden, alkotásra kész, bátor jelentkező megmutathatja tehetségét, akár az irodalom, akár a fotózás terén.
Ez alkalommal azonban a képzőművészek is lehetőséget kapnak arra, hogy megmutassák, ők hogyan látják a megújulás évszakát.
A képeket 2016. május 31-ig várják.
Három alkotó könyvjutalomban részesül, két alkotó pedig lehetőséget kaphat arra, hogy megtervezze az Uploaded Magazin őszi és téli PDF kiadványának borítóját, illetve egy teljes fotósorozatot közölnek tőlük az említett számokban. A pályázat lejárta után minden megosztott kép megtekinthető lesz az Uploaded Magazin Galéria rovatában.
Forrás: http://www.uploadedmagazin.hu/2016/04/a-tavasz-ezer-arca-foto-es-rajzpalyazat.html

 
--"Könyvtár, ami összeköt" - 2016
Immár hatodik alkalommal kerül meghirdetésre a “Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című program. A kezdeményezés célja a fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása.
A pályázatra az alábbi országokból lehet jelentkezni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.
A pályázat beküldési határideje: 2016. május 25.
Itt található a pályázati felhívás szövege: http://www.ogyk.hu/uploads/ogyk/dokumentumok/konyvtar-ami-osszekot-palyazat.pdf
Forrás: http://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/konyvtar-ami-osszekot-2016


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Zenés Verstalálka A Magyar Költészet Napján
Verstalálka címmel szervezte idei magyar költészetnapi rendezvényét a Bod Péter Megyei Könyvtár. Az elképzelés szerint közéleti személyiségek olvasták fel kedvenc versüket, szóltak pár szót a versválasztásról – a verses-zenés est azonban igazi kalákában összehordott, nem is házzá, de erős várrá vált, melynek felépítésében nagy-nagy szerepet játszott – a szó szoros értelmében is – az Evilági együttes és annak vezetője, Orbán Ferenc, aki amúgy a rendezvény ötletgazdája is.
Kezdetben vala a ritmus, de a ritmusélménynek bennünk kell létrejönnie – valahogy így van ez a verssel is, olykor megszólít, máskor mi keressük meg – vezette fel a Verstalálkát a házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató. A versblokkok között az Evilági kiskoncertje szórakoztatta a közönséget, régebbi dalaik mellett egy vadonatúj, a Székely Legendáriumnak készült Ika-vára ének is elhangzott, és végül a közönséget is dalolásra csábították, hiszen egyik legismertebb megzenésítésüket, Muszka Sándornak a Hajnali énekét mindannyian együtt dúdolták-énekelték.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90509/versvar
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/76733-Verssel-versrt.html
Jégkorszak és vulkánok - Térey János szerzői estje
Ötállomásos erdélyi felolvasó-könyvbemutató körútja keretében Térey János magyarországi író, költő, műfordító 2016. április 15-én a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban találkozott közönségével a Jégkorszak és vulkánok című szerzői esten.
A jeles meghívott a nyakas kálvinisták városában, Debrecenben született 1970-ben. Mesterségében minden téren újító: nyolc verseskötet, egy novelláskötet, két filmforgatókönyv, három verses regény, két drámaciklus szerzője. Számos világirodalmi klasszikus dráma fordítója.
A vendég beszélgetőtársa Murányi Sándor Olivér író volt.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90727/ketfelekepp_ugyanarrol
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/76862-Egy-Trey-Jnossal.html
Városnapi Irodalmi Akadémia Kiss Noémivel és Bartis Attilával
Az idei, 25. Szent György Napok kultúrhetére, az Irodalmi Akadémia című közönségtalálkozó-sorozat vendégeiként érkeztek Sepsiszentgyörgyre Kiss Noémi és Bartis Attila magyarországi írók.
A Kiss Noémit bemutató közönségtalálkozó felolvasással kezdődött. A szerző elmondta, írás szempontjából nincs különbség számára esszé és regény, fikció és valóság között, és bár az irodalmi életben többször méltatták őszinteségét, végső soron csupán játék a szavakkal, a nyelvvel, amit íróként művel. A tavaly megjelent, Sovány angyalok című regénye arról szól, hogyan éli meg egy nő, hogy nem lehet gyereke, de mint megtudhattuk, Kiss Noéminek kettő is van, akik annyira inspirálják, hogy a gyermeknevelési időszakban négy könyve jelent meg.
Négy év után újra a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vendége volt Bartis Attila, a marosvásárhelyi gyökerű, többszörösen kitüntetett író és fotográfus. A találkozó apropója az volt, hogy a Szent György Napok kultúrhetének ugyanaznap este sorra kerülő rendezvénye az író Rendezés című darabja volt, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat előadásában. Ezzel új szerepkörben debütált az szerző, és nyilván ennek mikéntjéről és hogyanjáról volt szó a beszélgetés nyitányában. A történet úgy kezdődött, hogy Bartis A nyugalom című regényéből írt darab kapcsán megjegyezte, egyszer ő is kipróbálná a „színházcsinálást”. Keresztes Attila, a társulat művészeti vezetője kapott az alkalmon, és meginvitálta a szerzőt, hogy Marosvásárhelyen próbálja ki magát ebben a szerepkörben.
– Saját képességeim határát igyekszem felfedezni a színházban is – mondta ennek kapcsán Bartis Attila, aki megküzdött azzal az identitáskonfliktussal is, ami abból adódott, hogy mást akar egy darabtól az író, illetve a rendező. Ezzel a vallomással terelődött személyes vizekre a beszélgetés, amely felszínre dobta a különböző élethelyzeteket, helyszíneket, többek között az író egyéves indonéziai tartózkodását.
A meghívottakkal, a két irodalmi est keretében, a budapesti Magvető Kiadó szerkesztője, Szegő János kritikus beszélgetett műveik magánéleti jellegéről, arról, hogy miképpen szüremlik be saját, személyes érdeklődésük az elbeszélőik személyiségébe, de arról is, hogy mit jelent napjainkban kelet-európai szerzőnek lenni – illetve minden más témáról, ami közben felmerült.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/76953-Vendgsgben-sznpadon.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/90792/bartis_attila_nyugalmai
http://www.3szek.ro/load/cikk/90744/irasrol_es_noi_temakrol_szent_gyorgy_napok
Búfaló Bill és a Lila Gorilla – Vidám felolvasás virgonc gyermekversekből
Az idei Szent György Napok kulturális programjába illeszkedő, a Szépírók Társaságának támogatásával a könyvtár Gábor Áron termében 2016. április 19-én létrejött rendezvény magyarországi író, költő meghívottjai, Győrei Zsolt, Havasi Attila és Jeney Zoltán ismert szerzői a magyar gyermekirodalomnak, és jól összehangolt felolvasással érkeztek Sepsiszentgyörgyre.
A meghívott szerzők sok-sok mókás állatról és helyzetről mondtak verset a Bod Péter Megyei Könyvtárba begyűlt kisebb és nagyobb diákoknak, és a hallgatóságban bizonyára voltak olyanok, akik később még megkeresnek egy-egy medvés, mamutos, csikóhalas vagy tejbegrízes költeményt, elvégre nevetni mindig jó, és lehet, hogy a répa is jobban lemegy, ha megfelelő rímmel tálalják.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90794/versek_szorakozaskent
Tilos az Á avagy mire gondolt az író?
Az irodalmi események általában a felnőtteknek szólnak, középiskolások ritkán jutnak olyan kortárs magyar szerzők könyveihez, akik aktuális problémáikról és témáikról írnak igényesen. Péczely Dóra irodalomkritikus olyan magyarországi könyvsorozatot szerkeszt, Tilos az Á Könyvek címmel, amely meghódította a fiatalokat. Az utóbbi évek során ebben megjelenő népszerű ifjú szerzők a célközönség több rétegét megszólítják fiús, lányos, gondolkodós, álmodozós, sci-fi, szerelmes könyveikkel. Közülük hárman eljöttek a 25. Szent György Napok kultúrhete keretében, a Szépírók Társaságának támogatása révén is, egy-egy rendhagyó irodalomórára, sepsiszentgyörgyi középiskolákba. Beszélgetőtársuk Péczely Dóra volt.
Kemény Zsófi (1994, Budapest – költő, író, slammer) 2016. április 19-én a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban találkozott a fiatalokkal, Laboda Kornél (1984, Siklós – író, dramaturg, rendező, dalszövegíró) ugyanaznap a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanulóival beszélgetett a díszteremben, Nényei Pál (1974, Budapest – drámaíró, tanár) pedig 2016. április 20-án találkozott a Székely Mikó Kollégium dísztermében a diákokkal.
Forrás: http://tinyurl.com/zom8q3o
A monyók birodalmában – Gergely Edó könyvbemutatója
Kicsiket és nagyokat hívtak kalandozásra a monyók világába 2016. április 20-án a Bod Péter Megyei Könyvtárba. A kisszámú gyermek- és valamelyest népesebb felnőttközönség Gergely Edó második „monyókönyvének” bemutatóján megismerhette a szerzőt, kisfiát és az általuk életre keltett különös, de talán mindannyiunkban ott rejtőző mesevilágot.
Gergely Edó két egykori osztálytársa, Prezsmer Boglárka és Nagy Enikő kérdéseire válaszolva mutatkozott be, mesélt szülőfalujáról, későbbi életét meghatározó gyermekkoráról Olthévízen, sepsiszentgyörgyi mikeses diákéveiről, bukaresti egyetemista időszakáról, külföldi kalandozásairól, hazatéréséről, no meg természetesen a monyók, történeteik születéséről. Kisfia, Márkus kérésére kezdett meséket kitalálni, a gyermek fantáziájában születtek meg az első képzeletbeli figurák, a süsük, aztán gyarapodtak, és előbb élőszóban, majd könyv formájában is életre kelt a monyócsalád, a különféle monyók sokasága. A kis történetek pedig meseregénnyé duzzadtak, immár a másodikká, a Monyómeséket követte a tavaly nyáron megjelent Monyónyár.
Hogy milyenek a monyók? Maga a szerző első könyve első soraiban így ír: „Nem tudom, milyenek a monyók. Mindig másak és mindig máshonnan bukkannak elő.” A felolvasott meserészleteknek köszönhetően ebbe a monyóvilágba nyerhetett bepillantást a sepsiszentgyörgyi közönség. Egy szerethető, kedves mesevilágba, amely nemcsak a kicsiket, de a nagyokat is elvarázsolja, mert mint Prezsmer Boglárka fogalmazott, „kerek, és lakói jól érzik magukat benne”. Jó lenne, ha minél több gyermek és sok-sok felnőtt is elkalandozna benne.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90836/kalandozas_a_monyok_vilagaban_szent_gyorgy_napok
Súlyos vidámsággal a közelmúltról - Kortárs román írók a 25. Szent György Napokon
Két jelentős kortárs, magyarra is fordított román író volt a város vendége az idei, 25. Szent György Napok kultúrhete során.
Lucian Dan Teodorovici beszélgetőtársa Dan Ţăranu író, irodalomkritikus volt 2016. április 20-án a Tein tea- és kávéházban.
Lucian Dan Teodorovici (1975, Radóc): az új román prózaíró-nemzedék markáns képviselője, műveit számos európai nyelvre lefordították. Magyarul A bábmester börtönévei címmel jelent meg a nevét széles körben ismertté tevő, Matei Brunul című regénye, az első szépirodalmi mű, amely kísérletet tesz az egykori román büntetésvégrehajtás ábrázolására. Drámaíróként és irodalmi szerkesztőként (a jászvásári Polirom Kiadó munkatársaként) is jelentős a tevékenysége.
A házigazda Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntése után bevezető gyanánt Kovács Emese, a Plugor Sándor Művészeti Líceum dráma tagozatos diákja a regény magyar nyelvű fordításából olvasott fel részletet – az esemény záró mozzanataként a szerző az eredeti, román nyelvű műből idézett. Lucian Dan Teodorovici vallott a számos nyelvre lefordított regénye születésének körülményeiről, a témaválasztás okairól: mindig nagyon tisztelte a kommunista rendszer áldozatait, ugyanakkor az a kérdés is foglalkoztatta, miként lesz valakiből hóhér, miként befolyásolja a nagy történelem a kisemberek sorsát.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90904/a_mult_szornyusegei_barmikor_megismetlodhetnek
Daniel Bănulescu beszélgetőtársa Demény Péter író, műfordító volt 2016. április 21-én a Tein tea- és kávéházban.
A számos díjjal kitüntetett Bănulescu műveit több európai nyelvre lefordították, főként németre – mutatta be a meghívottat Szonda Szabolcs könyvtárigazgató. A szerző neve azonban nem ismeretlen a magyar olvasók körében, hiszen két műve is megjelent magyar fordításban: a Ceauşescu-rezsim idején játszódó Csókolom a segged, szeretett Vezérünk! (Te pup în fund, conducător iubit!) – ezt egyébként beszélgetőtársa, Demény Péter író ültette át magyarra –, majd tavaly a Ki nyerte meg a vallások világháborúját című drámakötete.
Az elismerést, a sikert a magyar fordítás hozta meg, a budapesti nemzetközi könyvvásáron kezdtek el „nagy íróként” viszonyulni hozzá: interjúkat adott, dedikált, sok könyve elkelt – mesélte a szerző. Politikai-társadalmi szatírájának titka, hogy a fantasztikumot, a paródiát, a groteszket és az abszurdot tökéletes arányban keveri a realizmussal.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90957/a_regeny_legyen_erdekfeszito_daniel_b
http://www.kmkt.ro/article/367_cu_umor_si_gravitate_despre_trecutul_recent

 
–Beszélgetés és felolvasás középkori obszcén költészet remekeiből Kézdivásárhelyen
Míg 2016. április 19-én délben a Bod Péter Megyei Könyvtárban Jeney Zoltán, Havasi Attila és Győrei Zsolt magyarországi költők, írók a gyermekközönségnek mondtak mindenféle mókás dolgokról verset, délután, 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Galériában már a felnőttekkel incselkedtek a középkor költészetének szokatlanabb darabjaival.
A vendégeket Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója mutatta be és kérdezte, ők pedig bőven idéztek az Udvariatlan szerelem című antológiából, miközben ismertették azt is, éppen melyik régió, nyelvterület bárdjának sorait hallhatjuk, bár a szerzők többségéről igen kevés adat maradt fenn. Különösen Győrei Zsoltot kell kiemelnünk, hiszen ő nem csupán felolvasta, előadta a verseket, oly módon, hogy a hallgatóban meg is született a kép: a zsúfolt fogadóban tetőfokára hág a hangulat, ekkor pattan fel valaki egy kecskelábú asztal tetejére, és nagy pátosszal előadja az egyik poémát, tovább tüzelve a jókedvet.
Parodisztikus, játékos, humoros köntösbe vannak ugyanis foglalva az igencsak szókimondó sorok, amelyeken azonban csak az álszentek botránkoznak meg, hiszen mind tudjuk: a merev erkölcsi szabályok minden korban megszegésre voltak ítélve – hogy nyíltabban vagy titokban, az már koronként, társadalmi kategóriánként változhatott.
A Gyulai Líviusz érzékletes illusztrációival, Bánki Éva és Szigeti Csaba főszerkesztésével megjelent antológia (Prae.hu, Budapest, 2006) szakértők szerint a legteljesebb ilyen jellegű európai gyűjtemény. A lovagok által is előszeretettel művelt, a fejedelmi udvarokból mégis kiebrudalt verselés reprezentatív darabjaival együtt a könyv egy színes, kultúrtörténetileg is sok szempontból meglepő világot hoz az olvasó elé, cáfolataként az általánosító és pontatlan „sötét középkor” címkézésnek. Az érdeklődők az udvariatlanszerelem.hu honlapon szemelgethetnek is a versekből.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/76991-Pajzn-sorok-gyjtemnye.html

 
--A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok szervezésében létrejött programok
Csík környékének biodiverzitása
A diákok számára létrehozott interaktív program és előadás 2016. április 22-én Székelyföld, de kiváltképp Csík vármegye biodiverzitásának értékeire próbálta felhívni a figyelmet a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárában. A résztvevők köszöntése után bevezetőként a kis régió élővilága sokféleségének, valamint fajon belüli változatosságainak általános jellemzőiről volt szó, kihangsúlyoaán, hogy minden egyes faj külön figyelmet érdemel.
Antal Beáta a környezettudatos gazdálkodás értékeit taglalta, azt, hogy mennyire fontos környezetbarát elemeket beépíteni a mindennapjainkba, és egyensúlyban tartani a természet élővilágát az emberi tevékenységgel. Kiemelte a hagyományos, több évszázadra visszanyúló gazdálkodási elemeket, amelyben nagy szerep jut a legeltetésnek, a kaszálók fennmaradásának, figyelembe véve a környék földrajzi sajátosságait is. Továbbá megbeszélésre került a környék növény- és állatvilágának páratlan sokszínűsége. Demeter László a fentieket részletekre bontva ismertette Székelyföld és benne Csík élővilágának jellegzetes vonásait, természetvédelmi övezeteit, és azokat a törekvéseket, amelyek során védelem alá kerülnek az egyre ritkább, néhány esetben eltűnőben lévő fajok. Bemutatóként mind a növények, mind az állatok világából sort kerített egy-két érdekes faj ismertetésére, majd a Natura 2000 programot mutatta be, amelynek fő célja, hogy a környék, Székelyföld diákjait is bevonva feltérképezzék nagyjából a vidék növény- és állatvilágának specifikumát.
Az előadás alatt a diákok intenzíven bekapcsolódva, úgy is lehet mondani, családias hangulatban beszélték meg az előadókkal az eléjük tárt témát. Néha kicsit elkalandozva, de mégis a témánál maradva izgalmas felfedezéseket tehettek a gyógynövények, az erdők-mezők, kaszálók-legelők univerzumában.
A program színvonalát a témához kapcsolódó könyvekből és más dokumentumokból létrehozott kis kiállítás emelte. A résztvevők megtekinthették, belelapozgathattak a kiállított anyagba.
A rendezvényt a Föld Napja alkalmából szervezte Borbé Levente könyvtáros.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/04/csik-kornyekenek-biodiverzitasa.html
Ferencesek kulturális tevékenysége
A program résztvevői rövid betekintést nyerhettek 2016. április 21-én a ferences rend múltjába, Assisi Szent Ferenc életébe, a rend alapítójáról értesülhettek, valamint a szerzetesrend elterjedéséről a hajdani Európában, s ezen belül Magyarországon.
Az előadás azonban a ferences rend erdélyi tevékenységére fókuszált, kiemelve a csíkvármegyei nemes cselekedeteiket, Csíksomlyón való letelepedésüktől napjainkig.
A diákok átfogó képet kaphattak a ferencesek által terjesztett keresztényi értékek fontosságáról. Ilyenek az iskolaalapítás, a könyvtár alapítása, a Kájoni János által alapított nyomda, amely nagy szerepet játszott az oktatásban, a hírek közlésében – beleértve az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, valamint a Csíkvármegyére, Székelyföldre és Erdélyre vonatkozó jellegzetes és egyedi kulturális események és ténykedések tanulmányokban való összefoglalását, kinyomtatását.
Végezetül a jelenlévők a rendszerváltás utáni korszakba kaptak betekintést. A központi témát a hajdani ferencesek alapította, ma is Székelyföld egyik legtekintélyesebb iskolája adta, a Márton Áron Főgimnázium, az az iskola, amely egyben minden egyes csíki líceum atyja. Szinte elképzelhetetlen, hogy valakinek a résztvevők közül a szülei, nagyszülei, vagy dédszülei ne jártak volna ebbe az intézménybe. A diákok a program során megtekinthették az iskolafalakon elhelyezett tablókat, a dísztermet, a sporttermet, a könyvtárat s természetesen a benne rejlő értékes dokumentumokat, valamint az erre az alkalomra képekből, könyvekből és más dokumentumokból létrehozott kiállítást.
Búcsúzóul a fiatal látogatók egy-egy szöveggyűjteményt vihettek magukkal, amelyet segédeszközként felhasználhatnak a továbbiakban lezajló magyar irodalom órákon.
A programot Kovács Zsuzsa szervezte.
Forrás: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2016/04/ferencesek-kulturalis-tevekenysege.html

 
–Egy agyonhallgatott „forradalom” története: Plakátballada
Hiánypótló és rendhagyó könyv bemutatója töltötte meg zsúfolásig a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termét 2016. április 22-én. Csinta Samu frissen megjelent, az 1975-ös mikós diákok „forradalmát” feldolgozó tényregényére nagyon sokan voltak kíváncsiak, megjelentek többen a közvetlenül vagy közvetetten érintettek közül, olyanok, akik pontosan ismerték, vagy csak hallottak ezt-azt, illetve semmit nem tudtak az egykor agyonhallgatott, mindeddig soha fel nem tárt, ki nem beszélt eseményről.
A szerző és a könyv szerkesztője, Fekete Réka beszélgetése a négy évtizeddel ezelőtti időket idézte, és akárcsak a Plakátballada, túlmutatott az 1975-ös történések bemutatásán. A könyv is korrajz, a hetvenes évek közepének Sepsiszentgyörgyét jeleníti meg az átalakítások, építkezések, rombolások idején, amikor utcák tűntek el, tömbháznegyedek nőttek ki gombamódra, betekintést nyerhetünk a kommunista hatalom döntéseinek hátterébe, de a hétköznapokba is, és közben kibomlik a mikós diákok szervezkedésének, lázadásának története, emberi sorsok alakulása, a novemberi éjszakai plakátragasztós akció, majd meghurcolásuk, büntetésük, további sorsuk.
Csinta Samu beszélt az alkotási folyamatról, a közelmúlt egy szeletkéjét igyekezett feltárni, és bár úgy tűnt, olyan korról van szó, amelyről azt hisszük, nagyon sokat tudunk, számára is rengeteg újdonsággal szolgáltak a beszélgetések. A főszereplők közül előbb Jakab Lehellel, annak feleségével, Serestély Évával beszélgetett, majd Hervai Katalinnal, és kerek lett a történet, úgy érezte, még több, közvetlenül érintett alany megkérdezése ismétlésekhez, átfedésekhez vezetne, ezért inkább a kor, a város, a Mikó életének bemutatásával egészítette ki, formálta regényessé a történetet. Kiderült az is, nagyon sokan nem is ismerik az 1975-ös történetet, legfennebb ilyen-olyan suttogások során hallottak róla, Fekete Réka szerint ez azzal magyarázható, hogy a megfélemlítés jól működött, nem mertek beszélni az esetről az emberek.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90898/egy_agyonhallgatott_%E2%80%9Eforradalom%E2%80%9D_tortenete_plakatballada
http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro/203_673_mikos-diakok-1975-os-%E2%80%9Eforradalma%E2%80%9D.html

 
--A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
2016. április 1. és 29. között könyvkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők Köteles Pál (1927–1991) halálának 25. évfordulója tiszteletére.
A könyvtárban ingyenes biblioterápiás foglalkozásra került sor 2016. április 5-én felnőttek számára.
A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja alkalmából felfedező útra hívták a Meseklub résztvevőit, Hans Christian Andersen mesei világába. A foglalkozás alatt megismerkedhettek a meseíró életével és csodálatos meséivel a gyerekek.
A magyar költészet napja alkalmából felfedező útra hívták a Meseklub résztvevőit József Attila költői világába. A tavaszi vakációban vakációs programokkal várták a kicsiket a könyvtárban.
Áprilisban változatos programokkal várták a könyvtárosok a gyermekeket a Meseklubban. Ebben a hónapban is internethasználati útmutatót vehettek igénybe az érdeklődők a könyvtárban.
Forrás: Dénes Mária könyvtáros, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

 
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Könyvcsata a könyvtárban
2016. április 5-én indult a harmadik csíkszeredai Könyvcsata a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A könyvtár ismét csatlakozott a kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár által kezdeményezett, ‘Bătălia cărţilor’ nevű országos olvasóversenyhez. A 11–13 éves, illetve a 14–18 éves versenyzők idén április–október folyamán a versenyben szereplő, korcsoportonként 10-10 gyermek-, illetve ifjúsági regényt fogják elolvasni, elkészítik az előírásoknak megfelelő olvasónaplókat, kiválasztják kedvenc regényüket, majd az októberben sorra kerülő, Győzzön az olvasás! nevű vita alkalmával olvasásra ajánlják az általuk kiválasztott könyvet.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/365/konyvcsata-csikszeredaban
Népi játékok, játékos könyvbemutató
A Kájoni János Megyei Könyvtárban rendhagyó, interaktív és játékos könyvbemutatóra került sor 2016. április 6-án. A Népi játékok című, Sepsiszentgyörgyön 2015-ben megjelent kötet szerzői voltak a könyvtár vendégei, Benkő Éva óvoda-pedagógus, játszóház-vezető és Prezsmer Boglárka dramaturg, drámapedagógus. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös kiadványa az Oktatási segédlet sorozat harmadik köteteként jelent meg, amelyhez CD- és DVD-melléklet társul, és egyedi azáltal, hogy kizárólag erdélyi népi játékokat mutatnak be a szerzők, valamint ezek pedagógiáját, aktualitását és hagyományait. Az igényes, szép kiadványt fotók illusztrálják, köztük számos archív felvétel. A szerzők röviden ismertették a kiadvány tartalmát, majd ízelítőt is adtak a népi játékokból. A felnőttek és a jelenlevő gyerekek megtapasztalhatták ismét a közös játék örömét. A bemutatón elhangzott, hogy nagy felelősség hárul a pedagógusokra ezen a területen is, míg a régebbi generációk még belenőttek, egymástól tanulták ezeket a játékokat, ma a pedagógusok feladata, hogy a felnövő generációkkal is megismertessék a már feledésbe menő népi játékokat. A játék személyiségfejlesztő szerepéről is szó esett.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/367/nepi-jatekok--jatekos-konyvbemutato-a-konyvtarban
Szavalóverseny a Költészet Napján
Nagy volt az érdeklődés az Agora Alapítvány és a csíkszeredai önkormányzat által meghirdetett szavalóverseny iránt, amelyet a Költészet Napja alkalmából idén is megszerveztek, 2016. április 11-én. A szervezők nem kis meglepetésére 132-en jelentkeztek a szavalóversenyre, ezért két helyszínen is zajlott a verseny, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében a középiskolások és felnőttek vetélkedtek. Mint az előző években is, évfordulós költők versei közül választhattak a szavalók. Az idei versenyre Babits Mihály, Bajor Andor, Bede Anna, Berzsenyi Dániel, Faludy György, Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső, Kriza János, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Reményik Sándor, Romhányi József, Szemere Pál, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád, Zelk Zoltán műveiből választhattak a szavalók.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/368/szavaloverseny-a-kolteszet-napjan
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/versnapi-varoskoszonto-a-szinhaz-lepcsoin
Ismerjük meg értékeinket! – honismereti vetélkedő Hargita megyei diákoknak
Ismerjük meg értékeinket! címmel Hargita megyei diákok számára hirdetett helyismereti témájú vetélkedőt 2016-ban, A honismeret éve jegyében a Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A versenyre Hargita megye iskoláiból 5–7. osztályos, háromtagú csapatok nevezhettek be. Hargita megye és települései természeti és kulturális értékeivel, épített örökségével, hagyományaival, neves elődeink, híres személyiségeink életével, munkásságával kapcsolatos témákban összeállított feladatok megoldása során mérhetik össze tudásukat, szerezhetnek új ismereteket a részt vevő diákok. A 2016. május 3-án záruló első fordulóra 45 Hargita megyei csapat nevezett be a megye 19 iskolájából. A legjobb eredményt elérő csapatokat 2016. május 12-én várják a Kájoni János Megyei Könyvtárban szervezett elődöntőre, a 2016. októberében sorra kerülő döntőbe az első két próba során legjobban teljesítő csapatok juthatnak be, és mérhetik össze tudásukat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/366/ismerjuk-meg-ertekeinket--felhivas-honismereti
http://erdely.ma/palyazatok.php?id=202370&cim=ismerjuk_meg_ertekeinket_honismereti
Olvasókör áprilisban is
Az Olvasókör áprilisi találkozóján a szokásos közvetlen hangulatban zajlott a beszélgetés. Csalog Zsolt Doku 56. Öt portré a forradalomból című irodalmi riportkötetét (Unió Kiadó, 1990) Cseke Gábor ismertette. Az Olvasókör honlapján olvasható részletes beszámolója a találkozóról: ‘Megvolt a 14. találkozó is, szerény részvétellel, de annál aktivabb, termékeny vitával. A jelenlévők érdeklődéssel hallgatták meg a többség számára gyakorlatilag ismeretlen Csalog Zsolt életútjáról, írói módszereiről és az 1956-os eseményekben részt vett személyiségekkel készített interjúsorozatáról szóló elemzést.’
Forrás: https://sites.google.com/site/olvasokoer/17-tizennegyedik-talalkozo-2016-aprilis-18
Iskola másként a könyvtárban
A Kájoni János Megyei Könyvtárban április 18. és 22. között, az Iskola másként elnevezésű, hagyományos országos program keretében idén is várták az iskolai és óvodai csoportokat. Közel 400 gyerek vett részt könyvtári foglalkozásokon vagy könyvtárlátogatáson ezen a héten. 2016-ban a könyvtár a Márton Áron-emlékév, valamint a Honismeret éve tematikájának jegyében az V–VIII. korosztály számára Ismerjük meg értékeinket! címmel szervezett honismereti témájú foglalkozásokat. Több mint negyven diák, a csíkrákosi Cserei Mihály Általános Iskola hetedikes tanulói és a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola szintén hetedikesei érkeztek a foglalkozásokra. Hargita megye kulturális és természeti értékeiről, neves személyiségeiről szerezhettek új ismereteket, mélyíthették el tudásukat játékos módon a részt vevő csoportok.
Az óvodás, napközis csoportokat és a kisiskolásokat a könyvtárosok Fakalinka bábtársulata azon a héten több alkalommal is bábjátékkal szórakoztatta. Több mint 150 gyerek tekinthette meg az új bábelőadást, a Róka koma és a nyulacskák című, bábjátékra átdolgozott jelenetet. A Meselánc című foglalkozás is jó alkalom volt a könyvtárral való ismerkedésre. A kiscsoportosok a könyvtárlátogatáson otthonosan érezték magukat a gyerekkönyvtár játéksarkában.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/370/iskola-maskent-2016-roka-koma
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/374/iskola-maskent-2016-ismerjuk-meg-ertekeinket
Könyvtári Napok a változatosság jegyében
A Kájoni János Megyei Könyvtár hagyományos programsorozata a Könyvtári Napok. Rendszerint április második felében szervezik meg a többnapos eseménysort, kapcsolódva a Könyv és a szerzői jogok világnapjához (április 23.), Romániában a könyvtárosok napját is ekkor ünneplik. A rendezvényosorozat fő támogatója Hargita Megye Tanácsa. Idén április 25. és 28. között került sor a Könyvtári Napok eseményeire, felnőttek és gyerekek egyaránt tartalmas programok közül válogathattak:
Rák, a befejezetlen történet – előadás a a daganatos betegségek lelki ápolásáról
Számos érdeklődőt vonzott a Könyvtári Napok első rendezvénye, 2016. április 25-én a könyvtárban. Dr. Dégi László Csaba pszichoonkológus, egyetemi docens (Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) tartott előadást Rák, a befejezetlen történet címmel, a daganatos betegségek lelki ápolásáról. Az előadásra a Juventutti Alapítvány által kezdeményezett előadássorozat keretében került sor.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/377/rak-a-befejezetlen-tortenet--dr.-degi-laszlo-csaba
Albert Ildikó: Szókratész védőbeszéde - könyvbemutató
A Könyvtári Napok eseményeinek sorában, 2016. április 26-án Albert Ildikó csíkszeredai író és klinikai pszichológus legújabb kötetét, a Szókratész védőbeszédét mutatták be a könyvtárban, mintegy száz érdeklődő jelenlétében. A felvidéki AB ART könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a kötet, amely a szerzőnek a Facebookon megjelent rövid írásait tartalmazza. A kötetről a kiadó, Balázs F. Attila beszélgetett a szerzővel. Balázs Éva színművész nagyszerű felolvasásában hallhatták a jelenlevők a kötet néhány írását. A könyvbemutatót az érdekes beszélgetés mellett László Kata és Cseh Izabella ihletett zongora- és oboa-játéka tette igazán hangulatossá. A könyvet alkotó szövegek rövid bölcsességek, külön-külön, önmagukban is önálló egységek, amelyek végül egységes képpé állnak össze, és egy személyes életfilozófia, saját világnézet bontakozik ki belőlük.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/376/szokratesz-vedobeszede--albert
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyv-a-vilag-dolgairol
Új olvasókör, középiskolás diákoknak
Az idei Könyvtári Napok rendezvényeinek sorában, 2016. április 27-én tartották a Kájoni János Megyei Könyvtárban a középiskolások számára induló olvasókör első találkozóját. A kör animátorai, Kuna Ibolya és Péter Katalin könyvtárosok beszélgettek az érdeklődő diákokkal. A jó hangulatú találkozó résztvevői eldöntötték, hogy semmi nem lesz kötelező a körben, hogy legfontosabb a demokrácia, nevet is választottak, Lázadó muglik néven fognak tevékenykedni ezután. A következő találkozón Paula Hawkins A lány a vonaton című könyvéről fognak beszélgetni 2016. május 3-án. A kör nyitott bárki számára, szeretettel várnak minden érdeklődő, olvasni szerető diákot, akik szeretnék megosztani egymással olvasmányélményeiket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/378/olvasokor-indult-diakoknak
Mesehetes koncert
A közkedvelt Mesehetes zenekar koncertjével zárultak az idei Könyvtári Napok. Főleg kisgyerekes családokkal telt meg a könyvtár előadóterme 2016. április 28-án. A Mesehetes együttes előadásában A dzsungel könyve, Az arisztokrata macskák, a Madagaszkár, a Jégvarázs különböző zenei stílusokban feldolgozott és előadott rajzfilmslágerei mellett megszólaltak az általunk ismert és szeretett Vuk, Mézga család, A nagy ho-ho-horgász, Dr. Bubó, Bogyó és Babóca magyar rajzfilmek dalai is.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/379/mesehetes-koncert--a-konyvtari-napok

 
HAZAI

--Tizenkét értékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár
Arról döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, hogy 12 új értékkel fogják bővíteni a már meglévőket. A bizottság tavaly novemberben alakult az erdélyi épített, kulturális, természeti és egyéb értékek védelme érdekében. A tizenkét új érték között található a mikházi ferences templom és kolostor, a Nyárádmente népi építészete, a havadtői régi temető különleges síremlékeivel, a medgyesi ferences templom és kolostor. A nagybányai művésztelepet és festőiskolát, a szatmárnémeti Pannónia szállót, valamint a püspöki palotát és gyűjteményét, az ákosi református templomot ugyancsak az erdélyi értékek közé sorolták.
A természeti környezet kategóriában a Szászsebeshez közeli Vörös szakadék és a Néra völgye az Ördög tavával számít erdélyi értéknek. Farkas Péter és Szabédi László életműve is az értéktár részévé vált. További 24 érték a megyei, területi vagy helyi értéktárakba került be.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9802

 
ÉVFORDULÓ

– Csukás István: a mese örök, hiszen a közönsége is örök
2016. április 2-án ünnepelte 80. születésnapját Csukás István. A Kisújszálláson született író, költő tehetségére először a Magyar Rádió diákköltők részére meghirdetett versenyén figyeltek fel. Csukás István első helyet ért el a pályázaton, amelyre egyik barátja küldte be a verseit. Eleinte felnőtteknek írt, majd az 1960-as évek közepén fordult a gyermekirodalom felé. Olyan alkotások köthetők a nevéhez, mint a Süsü, a sárkány, a Mirr-Murr, a kandúr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász és a Pom-Pom. Csukás Istvánt megkapta a József Attila-díjat, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíját, 1999-ben pedig Kossuth-díjjal jutalmazták.
Csukás jelenleg több színdarabon dolgozik, de tervei között szerepel régi meséinek folytatása is. Évente átlagosan két könyve jelenik meg.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=202099&cim=csukas_istvan

 
--Példát mutat, mércét állít
A 90 éves Kallós Zoltán néprajzkutatót köszöntötték Kolozsváron 2016. április 23-án, a Magyar Operában szervezett ünnepi gálán, amelyen részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Az est könyvbemutatóval kezdődött: Csinta Samu közíró élete nagy élményének tartotta, hogy megírhatta A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című könyvet. Elmondta, maga is a könyv írása során csodálkozott rá Kallós életművére és arra a megbecsülésre, amely a néprajzkutatót övezi. Hozzátette, Kallós életútját sokan feldolgozták már, ő arra törekedett, hogy érdekes történetekkel tarkított olvasmányt adjon az olvasó kezébe.
Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató, volt kulturális miniszter Kallós Zoltánnak azt a mondását idézte, hogy addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelünk. Hozzátette, az tud szépen táncolni, énekelni, aki a szeretetét mutatja ezzel ki. Szerinte Kallós Zoltán azért gyűjtötte a magyar népdalkincset, hogy ki lehessen mutatni általa a szeretetet.
Rövid megszólalásában Kallós Zoltán is a mezőségi szórványban élő gyermekekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt. Megemlítette, a magyar identitás felélesztésén, ápolásán túl a válaszúti szórványkollégium minőséget nyújt, ezért sokszor magyar felmenőkkel nem rendelkező szülők is oda szeretnék beíratni a gyermekeiket. Ezt a lehetőséget azonban csak a magyaroknak és a magyar származásúaknak adják meg.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíját adták át Kallós Zoltánnak, aki a magyar, a román és a cigány népzene és népi hagyományok egyik legjelentősebb gyűjtője. Nagy szakmai alázattal és kíváncsisággal végzett munkájáért a rendszerváltozás utáni időszakban több rangos elismerést kapott.
A szellemi és tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való népszerűsítéséért 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek ajánlotta teljes vagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak zömét. Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc- és zenei kultúra iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról, Japántól Brazíliáig érkeznek résztvevők. Kallós Zoltán válaszúti birtokán szórványkollégiumot is létesített. A kollégiumban több mint száz olyan mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/90946/peldat_mutat_mercet_allit_a_90_eves

 
KITEKINTŐ

--Az olvasókat szólították meg a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A program a nemzetközi jelzőre igencsak rászolgált, hiszen a Millenárison, a rendezvény huszonharmadik kiadása keretében, 2016. április 21. és 24. között több mint 30 ország állított standot, küldte el szerzőit Budapestre, és legtöbbjüket új magyar nyelvű kötet köszöntötte. Ott volt Kína, Izrael, Svájc, Románia, a skandináv országok, Palesztina, de a legnagyobb magyar szerzők is dedikáltak, beszélgettek a magyar közönséggel. Első alkalommal üdvözölték a kiállítók között Csehországot és a kortárs cseh irodalmat.
„Ma Szlovákia a díszvendégünk, és ez esély arra, hogy megértsük, mit hogyan gondolnak a szomszédaink” – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 21-én, megnyitó beszédében. Majdnem száz neves író érkezett Budapestre harminc országból, köztük 40 szlovák szerző, valamint több mint négyszáz magyar tudós, író és művész találkozott olvasóival.
Balog Zoltán köszöntötte a fesztivál díszvendégét is, a norvég Jostein Gaardert. A Budapest-nagydíj nyertese a filozófia nehezen megismerhető világát közérthető formában mutatja be az iskolások számára az egész világon. Ez önmagában figyelemre méltó, Balog Zoltán szerint talán idővel a történelemkönyvekbe is bekerülhetnek azok, akik ezt a világot közérthető nyelvre fordítják le. A miniszter szerint a szerző minden eddiginél kézzelfoghatóbbá tette a bölcsesség szeretetét.
A könyvünnep egyik hagyományos záró rendezvényére minden évben a hatvan év fölötti, kerek születésnapjukat ünneplő, magyarországi vagy határon túli magyar alkotókat hívják meg egy személyes hangulatú beszélgetésre. Idén 15 író, költő kapott meghívást a programra – mondta el a program házigazdája, Tarján Tamás irodalomtörténész az MTI-nek. Ebben az évben a meghívottak között volt a 90 éves Vasadi Péter, a 85 éves Czigány György és Szakonyi Károly, a 80 éves Bodor Ádám, Buda Ferenc, Csukás István és Kabdebó Lóránt, a 75 éves Végel László, a 70 éves Bereményi Géza, Karádi Éva, Radnóti Sándor és Spiró György, valamint a 65 éves Györe Balázs, Kukorelly Endre, Markó Béla és Tóth Erzsébet.
Teljes írás itt: http://www.kultura.hu/40-szlovak-szerzo
http://www.kultura.hu/olvasokat-szolitjak

 
--Világirodalom ajándékba
Idén a 20. születésnapját ünnepli a Geopen Kiadó, amelynek alkalmából elindít egy 20 kötetesre tervezett kortárs világirodalmi sorozatot. Ehhez legsikeresebb szerzőinek műveiből válogat, de nem hiányoznak majd az új felfedezettek sem. Köztük lesz Isabel Allende, valamint Murakami Haruki olyan műveivel, amelyeket eddig még nem olvashatott a magyar közönség.
Az idei, Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatott sorozat első három kötete az ír, Booker-díjas John Banville A tenger, az orosz Booker-dij kitüntetettje, Jelena Csizsova Nők férfi nélkül, és a spanyol nyelvű irodalom egyik legnépszerűbb szerzője, számtalan rangos irodalmi díj tulajdonosa, Isabel Allende Maya naplója című regénye volt.
A következő két kötet még májusban, az Ünnepi Könyvhét előtt napvilágot lát majd. Az egyik az amerikai Kim Fay Sárga Babilon című műve, a másik pedig a világhírű japán szerző, Murakami Haruki két korai kisregénye, a Hallgasd a szél dalát és a Flipper 1973. Az utóbbi írások érdekessége az, hogy, a Murakami-rajongók feltehetően nagy örömére, végre megjelenhet magyarul is a Birkakergető nagy kaland előzménye.
A sorozat ősszel további sztárszerzők műveivel folytatódik. Olvashatjuk Kate Attkinson, Marina Lewycka, Olga Grushin történeteit, de később távolabbi tájak szerzőinek írásaiból is ízelítőt kapnak az olvasók.
A sorozat különlegessége még, hogy teljesen új design-nal jelennek meg a kiadványok. A kötetek összetéveszthetetlenek lesznek más könyvekkel. A feladatra az elismert kortárs művészt, Hitka Viktóriát kérték fel, aki jellegzetes látványvilágával és egyedi grafikai megoldásaival járul hozzá a sorozat értékeihez.
Forrás: http://www.kultura.hu/vilagirodalom-ajandekba

 
--A varsói nemzetközi könyvvásár
Magyarország lesz az idei varsói nemzetközi könyvvásár díszvendége, a 2016. május 19. és 22. közötti fesztivál egyben a lengyelországi magyar évad nyitórendezvénye, amelyet az 1956-os magyar forradalom és a poznani munkásfelkelés 60. évfordulójához kötnek – közölte Tischler János, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója 2016. április 20-án a lengyel fővárosban.
Forrás: http://www.kultura.hu/varsoi-konyvvasar

 
ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Zimányi Magda
„A Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület elnöksége mély fájdalommal tudatja, hogy Zimányi Magdolna, egyesületünk alapító és vezetőségi tagja, élete utolsó pillanatáig segítőnk, bátorítónk, lelkiismeretünk és szeretett barátunk 2016. március 26-án örökre távozott közülünk.
Zimányi Magda, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet nyugdíjas tudományos munkatársa, a Számítógép Hálózati Központ egykori vezetője 82 évet élt.
Intelligenciája, műszaki és humán tájékozottsága, emberszeretete által vezérelve folyton-folyvást a jót és a jobbítás lehetőségeit kereste.
1999-es javaslata alapján jött létre a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) Egyesület. Szívügye volt az elektronikus irodalom terjesztése, eljuttatása minden érdeklődőhöz, különösen a határainkon túli magyarság számára.
Figyelme, gondoskodása az Egyesület minden tevékenységére kiterjedt, szerzőktől szerzett közzétételi engedélyt, pályázatokat írt, az adófelajánlások ügyét intézte, s közben rendkívüli szerénységgel és tapintattal segítette fiatalabb munkatársait abban, hogy az Egyesület tevékenysége folyamatos és hatékony maradjon, és minden megnyilvánulásában az eredeti küldetésének szolgálatára irányuljon.
Bölcsessége és fegyelmezett alapossága, toleranciája és következetessége, kitartása és nyitott szellemisége, hihetetlen munkabírása és elkötelezettsége Egyesületünk számára olyan erőforrást és példát jelentett, amelyhez méltónak kell maradnunk.
Köszönjük Zimányi Magdának azt a rengeteg munkát, amit a Magyar Elektronikus Könyvtárért, és annak olvasótáboráért végzett, köszönjük, hogy ismerhettük, tanulhattunk tőle, és szerethettük Őt! Nyugodjék békében!” (A MEK Egyesület elnöksége)
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, közzétette Haraszti Pálné

 
--Meghalt Arnold Wesker brit drámaíró
A 2016. április 12-én, 83 évesen elhunyt Arnold Wesker az egyik legtöbbet játszott angol drámaíró volt, aki az 1950-es évek végén robbant be a köztudatba. Korai darabjaiban a munkásosztályról írt, a Chicken Soup with Barley, a Roots és az I'm Talking About Jerusalem című trilógiával lett ismert. Fiatalon konyhai kisegítőként és cukrászként is dolgozott, ezeket az élményeit pedig az egyik legsikeresebb darabjába, az A konyhába is beépítette. Az 1957-es színműből film is készült.
Az író a hatvanas években az atomfegyver-ellenes mozgalmak egyik vezető figurája volt, amiért börtönt is kapott. Élete során 50 színművet írt, verses-, novellás- és gyerekköteteket, tanulmányokat is. 2006-ban lovagi címet kapott II. Erzsébettől.
Forrás: http://index.hu/kultur/2016/04/13/meghalt_arnold_wesker_brit_dramairo/

 
DÍJAK

-- Áfra János az idei Sziveri-díjas
2016. április elsején 25. alkalommal adták át a fiatalon elhunyt vajdasági költő, szerkesztő emlékére alapított Sziveri János-díjat. A 2016. évi díjazott Áfra János költő, akinek Glaukóma című első kötete után tavaly Két akarat címmel adta ki új verseit a Kalligram Kiadó.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/afra-janos-az-idei-sziveri-dijas

 
–Kiosztotta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az „erdélyi Oscarokat”
2016. április 9-én adták át az Erdélyi Oscarnak is nevezett EMKE-díjakat. A díjátadó, az előző évekhez hasonlóan, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében volt.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete javaslatára idén a rangos Monoki-díjat a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese, Dr. Poráczky Rozália kapta a romániai magyar könyvtárosképzés fejlesztését és az erdélyi kulturális örökség tudományos feltárását segítő munkájáért.
A laudációt Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tudományos könyvtárának vezetője mondta: „... Poráczky Rozália egy olyan magyar gyökerezettségű könyvtárban dolgozik, ahol ezt a gyökeret nem engedi kiszáradni, mindig megtalálva azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével össze tudja hangolni az intézményi követelményeket az egyesületi érdekekkel, a mindenkori egyetemi tudományos igényt nemzetiségének elvárásaival, és ezáltal szárba szökkenhet a mélybe ásott karógyökér.
Mondják, hogy aki a szépet, a virágot, a könyveket és az olvasást szereti, az rossz ember nem lehet. Legfennebb könyvtáros.
’Sokrétű oktatói, intézményfejlesztői és könyvtárosi szakmai munkája mellett szinte talány – írta egy kedves munkatársa –, hogy hogyan tudott mégis időt szakítani tudományos munkára és a kutatásban való elmélyülésre’. Állítjuk, hogy ide erős karakterre, munkabírásra, összpontosításra, szervezői készségekre, tudományos felkészültségre, teljes emberre van szükség. Tudományos munkái hazai és külföldi lapokban egyaránt szívesen fogadott írások. ... Tervei közé tartozik a Könyvtári és információs menedzsmentről könyvet kiadni.
Kísérje minden lépését, tiszta utcák, szépen tatarozott/restaurált épületek, szépen kiépített virágültetvények látványa, olvasmányaiból visszacsengő emberi igazságok és kollegiális tisztelet!”
A laudáció teljes szövege itt olvasható: http://bcucluj.ro/rmke/index.php?option=com_content&view
Forrás és az EMKE-díjazottak listája: http://www.emke.ro/ro/node/3433
 

--Háromszéki díjazottak a Versünnep Fesztiválon
A tizenegyedik alkalommal, 2016. április 10-én megrendezett budapesti Versünnep Fesztivál különdíját kapta a sepsiszentgyörgyi Albert-Nagy Ákos kolozsvári egyetemista, aki Visky Zsolt Reppelgetünk apámmal című versével érdemelte ki az elismerést. Az énekelt vers kategória győztese pedig a szintén sepsiszentgyörgyi Mácsafej zenekar, amely A dolgokról egy földi szellemnek című produkciója egy részletét adta elő.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/90512/haromszeki_dijazottak_a_versunnep_fesztivalon

 
–Román nyertese is van idén az Európai Unió Irodalmi Díjának
Kihirdették az Európai Unió Irodalmi Díjának idei nyerteseit Brüsszelben; a legkiválóbb európai elsőkönyves és feltörekvő szerzőket reflektorfénybe állító kitüntetést tizenkét szerző kapta meg.
A 2009-ben alapított díjjal az EU a kortárs európai szépirodalom gazdagságát mutatja be, és támogatja az irodalom nyelveken és határokon átívelő terjesztését.
A díjazott szerzők Christophe Van Gerrewey belga, Tanja Stupar-Trifunovic bosnyák, Antonisz Georgiu ciprusi, Bjorn Rasmussen dán, Paavo Matsin észt, Selja Ahava finn, Nenad Joldeski macedón, Benedict Wells német, Gast Groeber luxemburgi, Claudiu M. Florian román, Jesús Carrasco spanyol és Jasmin B. Frelih szlovén író.
"Az irodalom és a szabadon írott szó lehetővé teszi számunkra magunk és mások jobb megértését - s ez olyasmi, amelyre manapság nagyobb szükség van, mint valaha. Éppen ezért továbbra is támogatni fogjuk a külföldi irodalmi művek fordítását, közzétételét, árusítását és olvasását" - mondta az eseményen Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9774

 
-- Oravecz Imre kapta az Aegon-díjat
Távozó fa című verseskötetéért Oravecz Imre nyerte el a 2016-os Aegon Művészeti Díjat.
Az év egyik legszebb verseskötete arról szól, hogy valaki megöregszik, és ennek a szomorú és magányos tapasztalatnak a megragadásához keresi a nyelvet. Oravecz Imre kötetét a 2015-ös év végi listánk legjobb 10 kötete közé választották. A Távozó fa az öregedésről írt szomorúan csodálatos esettanulmány fákkal, madarakkal, kisgyerekkel, egyben időutazás, amiből megtudhatjuk, hogyan szűkül össze az életünk. Honnan tudjuk, hogy milyen öregnek lenni? - teszi fel a kérdést Oravecz, mi meg pontosan az ő versei segítségével juthatunk közelebb a válaszhoz. A könyv nem a politikailag korrekt szépkorúak világát ábrázolja, hanem a a veszteségekkel teli valódi öregkort.
Teljes írás itt: http://konyves.blog.hu/2016/04/13/aegon_584

 
--Bartók Imréé a Hazai-díj
Bartók Imre kapta az első Hazai Attila Irodalmi Díjat – jelentette be a Hazai Attila Alapítvány a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az elismerést az alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy ezen a módon is ápolja a fiatalon elhunyt író emlékét, segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket. A díjátadás 2016. április 29-én volt a Nyitott Műhelyben rendezett irodalmi esten.
A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett az, hogy évente 500 ezer forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy-egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.
Forrás: http://www.kultura.hu/bartok-imree-hazai-dij

 
AJÁNLÓ

-- Ezek voltak 2015 legjobb könyvei
A Libri mostantól minden évben díjazni akarja a legjobb, magyarul írt könyvet.
A jelöltek között szép- és tényirodalmi mű is lehet. A 2015-ben első kiadásban megjelent magyar könyvek közül egy hatvanfős zsűri választott jelölteket, mindenki 5-5 címet javasolhatott. Így jött össze egy tízes lista, amiből egy másik, immár csak öt fős zsűri választja ki a díjazottat. Az olvasók itteni szavazatai alapján közönségdíjat is adnak.
A tízes listán ezek a kötetek szerepelnek:
Bartis Attila: A vége
Dragomán György: Oroszlánkórus
Esterházy Péter – Szüts Miklós: A bűnös
Forgách András Élő kötet nem marad
Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza
Rakovszky Zsuzsa: Fortepan
Réz Pál: Tények és Tanúk – Bokáig pezsgőben
Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra
Térey János: A legkisebb jégkorszak
Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=202244

 
--Különlegességgel rukkolt elő a Vodafone és a British Library
William Shakespeare halálának 400. évfordulóján, 2016. április 23-án a Vodafone és a British Library jóvoltából bárki számára elérhetővé váltak a legelső és egyben legkevésbé hozzáférhető Shakespeare-darabok egy virtuális könyvespolcokat tartalmazó felületen, az úgynevezett Vodafone Digitális Könyvtárban.
William Shakespeare darabjai 1594-ben jelentek meg először nyomtatásban. Az ikonikus színműíró halálának 400. évfordulója alkalmából a British Library és a Vodafone elérhetővé tették Shakespeare "kvartóit".
Ezeket az olcsó, kisméretű kiadványokat - amelyek Shakespeare műveinek legkorábbi nyomtatott példányai – QR-kódokon keresztül lehet elérni, a látogatók egyenesen a mobiltelefonjukra tölthetik le azokat. A könyvtárban található 14 mű között szerepel a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji Álom, valamint a Hamlet eredeti verziója is.
A Digitális Könyvtárban emellett a British Library új weboldala, a "Discovering Literature" is elérhető, amely életre kelti Shakespeare világát és színműveit.
Forrás: http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/kulonlegesseggel_rukkol_elo_a_vodafone

 
MOZAIK

--Felbecsülhetetlen értékű Shakespeare-műre bukkantak
Több mint száz éven át rejtőzött egy kis skót szigeten található kastély könyvtárában a világ egyik legértékesebb könyve, Shakespeare ún. Első fóliója. A drámagyűjteményt 1623-ban, hét évvel a szerző halála után adták ki.
Az Oxfordi Egyetemen folyó Shakespeare-kutatás vezetője, Emma Smith megerősítette a Bute szigetén talált három kötet hitelességét. Az azonosítás során többek között a helyesírási hibákat is számba vették, ezekből ugyanis több is található a korai kiadásokban. A hitelesítés már csak azért sem egyszerű, mivel egy John Harris nevű mester a 19. században szinte tökélyre fejlesztette a másolatkészítési fogásokat. Az összesen harminchat Shakespeare-művet tartalmazó Első fólióban a drámaíró munkáinak többsége megtalálható, és 18 alkotását – többek között a Macbethet, az Ahogy tetsziket, a Julius Caesart és A vihart – csak a gyűjteményből ismerjük.
A műből a nemrég megtalált példánnyal (pontosabban példányokkal) együtt összesen 234 maradt fenn. Becslések szerint összesen mintegy 750 példány létezett a munkából. A Mount Stuart kastélyban talált kötetek Isaac Reed, egy jó kapcsolatokkal rendelkező irodalmi szerkesztő tulajdonát képezték a 18. században. Egy levél szerint a férfi 1786-ban vásárolta a művet, és a források alapján úgy tűnik, halála után, 1807-ben 38 fontért eladták egy bizonyos J. W.-nek. Az Első fólió ezen darabja ezt követően eltűnt a dokumentumokból: még Sidney Lee 1906-ban, a gyűjteményről készített összeírásában sem szerepelt.
A munka valamikor 1807 és 1896 között kerülhetett a kastély tulajdonába, egy, az utóbbi időpontban kiadott katalógusban ugyanis már szerepel a neve. A skót szigeten megtalált kiadás azért különleges, mert három kötetben jelent meg, és számos – feltehetően illusztráció céljára – szabadon hagyott lap is szerepel benne. A gyűjtemény ezen példányai a legértékesebb darabok közé tartoznak. Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Oriel College 2003-ban 3,5 millió fontért adott túl egy Első fólión, míg egy másik példány 2006-ban 2,8 millióért kelt el egy aukción.
Forrás: http://mult-kor.hu/felbecsulhetetlen-erteku-shakespeare-mure-bukkantak-20160408

 
--A fordítók csodája a külföldi ismertség
A Balassi Intézet műfordító-képzésének tizedik évfordulója alkalmából kétnapos rendezvényen beszélgettek a műfordítás kulisszatitkairól, nehézségeiről, eredményeiről, 2016. április 6-7-én.
Nem is gondolnánk – hangzott el a beszélgetésen –, milyen sokan ismerik külföldön a magyar irodalmat. A Pál utcai fiúk univerzális története például kötelező olvasmánnyá tette a könyvet Lengyelországban, nem csoda hát, ha 1913-as első megjelenése óta 25 kiadást élt meg. Márai Sándort sokkal később, 2000-ben vették elő az országban, azóta azonban hatalmas tömeg követi figyelemmel az író megjelent fordításait. A fordítóknak köszönhetően ismerik egyre többen Európában Bodor Ádám vagy éppen Spiró György munkáit. Utóbbinak Az Ikszek című kötete a 18. századi Lengyelországban játszódik, mivel azonban egy kritikus történész Lengyelország elleni támadásként értelmezte azt, az 1980-as években visszavonták a könyv kiadását, holott a fordítás addigra megszületett. Csak két évvel ezelőtt vették újra elő a regényt, és kerülhetett a lengyel könyvespolcokra a történet. Ismert azonban az országban Kertész Imre munkája is, de a lengyel piacon ma már Röhrig Gézával is találkozhatunk.
Forrás: http://www.kultura.hu/forditok-csodaja

 
Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

__._,_.___

Posted by: =?UTF-8?Q?B=C3=A1kai_Magdolna?= <bakai.magdolna@gmail.com>
Reply via web post Reply to sender Reply to group Start a New Topic Messages in this topic (1)

Upgrade your account with the latest Yahoo Mail app
Get organized with the fast and easy-to-use Yahoo Mail app. Upgrade today!


.

__,_._,___


_______________________________________________
Epa-update mailing list
Epa-update@mek.oszk.hu
http://mekosztaly.oszk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/epa-update