ReMeK-e-hírlevél
9. évf., 2014/7. szám                               ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
--Hoppál Péter a kultúráért felelős államtitkár
--Salat Levente akadémikus a KAB új elnöke
PÁLYÁZAT
--Pályázat az Iskolai Könyvtári Világhónap alkalmából
KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK
--Lezajlott a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
--Trianon regénye – Vida Gábor-könyvbemutató a Sapientia EMTE könyvtárában
--Olvasás és természetszeretet
--Múzeumok Éjszakája 2014 – körkép
KITEKINTŐ
-- 85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok - több mint 300 újdonság
--Esterházy Péter: 'engem is meglepett, milyen rendes rövid mondatokat tudok írni'
--L. Simon megszüntetné a folyóiratok támogatását
--A jelnyelvet használó siketek világa
--RFID-vel mutatják meg a könyv helyét a polcon
--2018-ra az e-könyvek uralkodnak majd Nagy-Britanniában
--A mozgókönyvtár megújítása Dániában
HAZAI
--Teleki Téka, a szellem hajléka
--Továbbra is Kopacz Katalin a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere
--Szőcs Endre egy éve vezeti a székelyudvarhelyi könyvtárat
--Pénz a neten - országos képzési program Hargita megye könyvtáraiban
--Könyvtár nyílt a vásárhelyi Víkendtelepen
--Megújult a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincéje
--A Bánffy-palota jó helyszínnek bizonyult a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét számára
--Nemzetközi irodalmi fesztivál Aradon
--Pert indít az EMNT Wass emlékének meggyalázása miatt
ÉVFORDULÓ
--240 éve nyitotta meg könyvtárát a köznép előtt Klimo György pécsi püspök
ELHALÁLOZÁS
--Elhunyt Padisák Mihály író
--Elhunyt Bárányi Ildikó orvos, író
DÍJAK
--Salman Rushdie PEN/Pinter díjat kapott
--Az Év Gyermekkönyve díj 2014-es elismertjei
--Írószövetségi elismerés Vida Gábornak
--Magyar Örökség díj Matuska Mártonnak, a Kapocs könyvtári csoport tagjának
AJÁNLÓ
--A Könyvhét 8 nagy dobása - ajánló
--Háromnyelvű könyv jelent meg Janovics Jenőről
MOZAIK
--Jogunk van eladni a digitális zenét és könyvet?
-- 47 év után megszűnt az egyik legnevesebb számítógépes újság
--5 dolog, amit csak nagyon kevesen tudnak a Google-ről
--Hollywoodi sztárok magyar verseket szavalnak
--Itt a legújabb digitális magyar csata
--Miért zár be az iWiW?
--Fogékonyak a magyarok az új technológiákra
LAPZÁRTA
--Felfrissített régi ízek - ódon szakácskönyvek a Teleki Tékában



HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

--Hoppál Péter a kultúráért felelős államtitkár
Hoppál Péter az új, kultúráért felelős államtitkár a harmadik Orbán-kormányban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkársága élén 2010 és 2014 között több csere történt, az államtitkárságot 2010-ben Szőcs Géza kapta meg, őt L. Simon László követte, Hoppál pedig Halász Jánostól veszi át a területet. Hoppál neve korábban az oktatási államtitkári poszt várományosaként merült fel.
Hoppál Péter korábban a Fidesz egyik szóvivője volt, 1972. november 15-én született Budapesten. A Budapesti Zeneakadémia doktoraként, karnagyként számos nemzetközi és magyarországi publikáció, cikk, könyvrészlet, tanterv szerzője. Az általa alapított Pécsi Református Kollégium Vegyeskarával és a mohácsi Bartók Béla Vegyeskarral 16 országban koncertezett, közreműködésével és vezényletével 14 hanglemez jelent meg, belföldi és nemzetközi versenyeken jelentős díjakat, minősítéseket ért el. 1995 és 2010 között a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája tanára, 2002-től 2010-ig az intézmény főigazgatója volt. 2001-től 2009-ig a Pécsi Tudományegyetem óraadó tanáraként is dolgozott.
Hoppál fő feladatának a közművelődési intézményrendszer megerősítését tartja, és az ehhez szükséges pénzért harcba is indul, ha kell.
A HVG-ben olvasható interjú Hoppál Péterrel: http://hvg.hu/kultura/20140622_a_muveszetbe_csak_a_diktaturaknak_szokas
Arra a kérdésre, hogy mi lesz az NKA szerepe, a következő választ adta az új államtitkár:
‘A Nemzeti Kulturális Alapot egy jó elgondolás alapján hozták létre: a külső, jelentős részben a szerencsejátékból befolyó bevételeket különböző szakmai kollégiumok osztják el pályázatok alapján. Az egyes kollégiumokban nem politikailag egyívású kurátorok ülnek, és ez az elmúlt négy évben sem változott. Ezt a modellt a kulturális élet szereplői számára megnyugtató megoldásnak tartom. Belülről a szervezetet nem ismerem, L. Simon László tett ígéretet arra, hogy ebben a segítségemre lesz. A magam részéről leírva nem találkoztam még olyan kormányzati tervvel, hogy az NKA átalakítása napirenden lenne, de amennyiben a Magyar Művészeti Akadémia szerepét az interjú elején elhangzottakhoz hasonlóan a politikától eltávolítva, autonóm szervezetként képzeljük el, úgy nem hinném, hogy középtávon ördögtől való lenne az az elgondolás, hogy az NKA pályázati mechanizmusa részben vagy egészben az MMA kompetenciájába tartozzon, ám az NKA jelenlegi értékeinek megőrzésére nagyon oda kell figyelni.’
Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20140604-hoppal-peter-lesz-az-uj-kulturalis-allamtitkar.html
Forrás: Heti Atilla hírlevél, 2014. június 24.


--Salat Levente akadémikus a KAB új elnöke
Az eddigi vezetőség mandátumának lejártával, 2014. június 21-én került sor az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) tisztújító testületi ülésére a szervezet kolozsvári székházában. Ennek nyomán Salat Levente akadémikus lett a KAB új elnöke. Az ülésen jelen volt Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, valamint Tarnóczy Mariann osztályvezető. A testületi ülés első részében beszámolót tartott Péntek János akadémikus, a KAB leköszönő elnöke, aki a megelőző hét évben vezette a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságát. A leköszönő elnök érdemeit Kovács András akadémikus méltatta. Ezt követően az ülés második részében a KAB testülete megválasztotta a következő 3 évre az új elnökséget.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167209


PÁLYÁZAT

--Pályázat az Iskolai Könyvtári Világhónap alkalmából
A Könyvtárostanárok Egyesületének (KTE) elnöksége 2014-ben is pályázatokat hirdet az Iskolai Könyvtári Világhónap alkalmából.
A tanári pályázat: Így tanítom az etikus forráshasználatot
Részletek itt: http://www.ktep.hu/forrashasznalatpalyazat
A diákpályázat: Kampányolj az etikus forráshasználat mellett!
Részletek itt: http://www.ktep.hu/forrashaszn_kampany
Várjuk a pályázatokat, mindenkinek sikeres munkát kívánunk!
Forrás: Szakmári Klára könyvtárostanár, a KTE elnöke. szklaris@gmail.com, Budai Nagy Antal Gimnázium, Budapest


KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEK

--Lezajlott a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája Csongrádon
Idén is megrendezésre került, 2014. június 1–2. között Csongrádon a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, valamint a Csongrádi Információs Központ közös szervezésében. Csongrádon a Kárpát-medence magyar könyvtárosai, illetve könyvtárosszakmai, érdekképviseleti szervezeteik képviselői az anyaországi kollégáikkal együtt megvitatták a szakma közös vagy éppen területenként nagyon is eltérő gondjait.
Az idei program egyik fő súlypontja a Nemzeti Kulturális Alapot érintő változások, különösen a pályázati rendszer átalakulása volt. Másik súlypont a határontúli könyvtárosszakmai szervezetek által bemutatott helyi könyvtárügyi programok, tervek, és azoknak lehetőségei.
A konferencia informális keretek között is igyekezett lehetőséget biztosítani a résztvevőknek a jövőbeli együttműködési keretek kialakítására. Lang János összeállítása, amely a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el, meghallgatható itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=166077&cim=lezajlott_a_karpat_medencei_konyvtarosok_konferenciaja_csongradon_audio


--A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei
Békebeli 1913 - Hajdú-Farkas Zoltán könyvbemutatója
Hajdú-Farkas Zoltán, Németországban élő, csíkszeredai születésű író, műfordító Békebeli 1913 című könyvét, a helybeli Bookart Kiadó egyik újdonságát 2014. június 2-án mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A X. Hargitai Megyenapok rendezvényeinek sorában szervezett könyvbemutatón Molnár Vilmos író, szerkesztő mutatta be a kötetet, és beszélgetett a szerzővel nagyszámú érdeklődő jelenlétében.
Nem mindennapi kötetről van szó, érdekes, sajátos műfajú kötet a Békebeli 1913, dokumentummal ötvözött fikció, amelyben korabeli újságok hírei fonódnak össze legendákkal, az írói fantáziával. Molnár Vilmos szerint a kötet mindenképpen különleges élményt nyújt az irodalomkedvelőknek. Egy sajátos kaleidoszkóp, amely a korszak meghatározó művészeti, irodalmi személyiségei, alkotóművészek, tudósok mellett politikusok, történelmi személyiségek írásaiból, naplóiból, leveleiből, élettörténeteiből válogatva állt össze. A kisember által átélt történelem jelenik meg a könyvben, amely az utolsó békeévről, 1913-ról szól, azt, hogy mit hoz a következő év, 1914, csak a könyv egyetlen szereplője tudja – és az olvasók.
Hajdú-Farkas Zoltán saját érdeklődési köre, személyes ízlése szerint válogatott a korabeli események és neves személyiségek feljegyzései közül. A csíkszeredai közönség számára rendkívül érdekes az is, hogy a kötetbe válogatott 1913-as újságcikkek a Csíki Lapok akkori évfolyamából valók. A kötet illusztrációi bélyegek, Vidák Zsolt, magyarországi grafikus alkotásai, aki azoknak a portréját készítette el sajátos, kissé ironikus ábrázolással, akiknek élettörténetei szerepelnek a kötetben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/138/bekebeli-1913--hajdu-farkas-zoltan-konyvbemutatoja-a-konyvtarban
Mesék, történetek Csíkmadarasról - Tankóné Péter Mária szerkesztésében
Csíkmadaras. Válogatás – Fazakas Ágnes: Mesék, történetek Csíkmadaras helyneveiről címmel jelent meg Tankóné Péter Mária-Terézia új könyve, amelyet 2014. június 10-én este mutattak be a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A találkozón Oláh-Gál Elvira újságíró beszélgetett a kötet szerkesztőjével. Tankóné Péter Mária-Terézia csíkmadarasi nyugalmazott tanítónő értékmentő munkásságának eredményeként szülőfalujáról korábban már három kötete jelent meg is, amelyekben a madarasi emberek életét, hétköznapjait, ünnepeit, szokásait, tárgyi környezetét, viseletét, családfáját, szellemi hagyatékát mutatja be. Friss könyve is a szülőfalu történeteit, meséit tartalmazza, a csíkmadarasi születésű Fazakas Ágnes meseíró, történeteiből tett közzé egy csokorra valót.
A könyvbemutatón Péter Mária mesélt Fazakas Ágnes életéről, és arról is, hogy miként ismerte meg "Ágnes nénit", aki tízgyermekes csíkmadarasi családban született 1918-ban. Hagyatékában több füzetre való mese, történet, vers őrződött meg. Ágnes néni halála előtt a csíkmadarasi plébános gondjára bízta a legépelt meséket, ezekre talált rá Péter Mária és állította össze a jelenlegi kötetet, amelyből a könyvtárnak is adományozott.
A könyv kapcsán Tankóné Péter Máriával készült interjú itt olvasható: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/csikmadarasi-mesek-tortenetek
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/140/mesek-tortenetek-csikmadarasrol--tankone-peter-maria-konyvbemutatoja
Tóth Ágnes nagyváradi író találkozói gyerekekkel és felnőttekkel
Tóth Ágnes nagyváradi író volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2014. június 17-én. Zenés-verses gyermekműsorára két alkalommal is sor került a nagy érdeklődésre való tekintettel, közel 200 gyerek vett részt a találkozókon. Az író legújabb, Macskadombi versek című gyermekverskötetét és gyermekdalos zenei albumát ismerhették meg, Nagy-György Erika könyvtáros közreműködésével, aki gitárkísérettel mutatta be a kötet megzenésített verseit.
Tóth Ágnes gyerekeinek kezdte írni a verseket, a Macskadombi versek már a hatodik gyermekkönyve, tavaly jelent meg Kovács Klaudia illusztrációival. A verseket Trifán László zenésítette meg, így lett a könyv CD-melléklete. A kötetben 108 gyerekvers található: színekről, évszakokról, az ünnepekről, a hétköznapokról, az emberi butaságról, Nagyvárad jellegzetességeiről, kerti növényekről, a gyerekek gondolatairól, az őket körülvevő világról szólnak a versek. A címben szereplő Macskadomb létező hely Nagyváradon – mesélte a szerző. Az írónő beszélgetett a gyerekekkel, a találkozó végén közösen énekelték el az egyik megzenésített verset.
Sajtóvisszhang: http://www.szekelyhon.ro/magazin/tortenetek-a-macskadombrol
Tóth Ágnes korábban televíziós tudósítóként, szerkesztőként, újságíróként dolgozott. 2014. június 17-én délután a könyvtárban a felnőtt olvasókkal is találkozott, Az út elvisz valahová című novellagyűjteményét és a Pokol az emeleten című publicisztikai regényét mutatta be. A találkozón Csúcs Mária televíziós újságíró, az MTVA tudósítója faggatta a szerzőt két új prózakötetének írásai kapcsán írói, újságírói pályájáról. Tóth Ágnes közvetlen, őszinte hangon mesélt életútjáról, többek között az 1990-es években szerzett tapasztalatairól, amikor újságíróként, a Bihari Napló szociális rovatának szerkesztőjeként naponta szembesült a társadalom perifériájára sodródott emberek, gyakran a legmélyebb kilátástalanságban vergődők élethelyzeteivel. Akkori tapasztalatai, képezik Az út elvisz valahová című kötet novelláinak alapélményét.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/144/az-ut-elvisz-valahova--toth-agnes-nagyvaradi-iroval-talalkoztak-olvasoi
Könyv a kultúra és művészet menedzsmentjéről
Dr. Szabó Árpád Bevezetés a kulturális intézmények menedzsmentjébe című könyvének csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartották 2014. június 16-án. A közgazdászi- és menedzsment doktori oklevéllel rendelkező szerző 1997 óta több erdélyi magyar egyetemen oktat menedzsmentet, 2009 óta a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem óraadó oktatója, népszerű karrierfejlesztési előadó. Az egyetem Uart Press Kiadója gondozásában megjelent kötetet Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetemi Könyvtárának igazgatója méltatta a könyvbemutatón. Moderátorként Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzsere beszélgetett a szerzővel. ’A közgazdaságtan regényének’ is nevezhető ez a könyv, amely nem csak művészek és menedzserek számára forgatható haszonnal - derült ki a hallgatóság számára a bemutatón.
Dr. Szabó Árpád személyes világnézetét és tapasztalatait is beleszőtte a kötetbe, amely példákon keresztül segít az alapvető közgazdasági összefüggések, az önfejlesztés és ön-menedzsment, valamint a szervezeti menedzsment környezetének megértésében. Balog Lászó szerint, aki kézbe veszi a könyvet, úgy fogja olvasni, akár egy izgalmas regényt. Mindannyiunk számára hasznos és befogadható tudást nyújt, közérthető nyelvezettel. Azok számára pedig, akik a kultúra és művészet területén tevékenykednek, kiváltképpen haszonnal forgatható kiadvány, kiváló példatárral, bőséges szakirodalmi apparátussal. Ugyanakkor hiánypótló kötet, hiszen a témakörben alig volt elérhető magyar nyelvű szakkönyv.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/142/konyv-a-kultura-es-muveszet-menedzsmentjerol---szabo-arpad-konyvbemutatoaja
’Az idő harcokat újráz’ – Cseke Gábor I. világháborús honlapjának bemutatója
Az I. világháború kitörésének 100. évfordulója apropóján, 2014. június 26-án délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mutatta be Cseke Gábor író, szerkesztő első világháborús témájú honlapját és e-antológiáját, amely több mint féléves munkával készült el.
Az idő harcokat újráz (https://sites.google.com/site/azidoharcokatujraz/home) című honlap és a Sorscédulák a nagy háborúból című rendhagyó olvasókönyv (https://sites.google.com/site/azidoharcokatujraz/home/sorscedulak-a-nagy-haborubol) egyaránt rendkívül gazdag és változatos, a háborút sokoldalúan bemutató és dokumentáló szöveg- és linkgyűjtemény. Közel félszáz érdeklődő előtt mutatta be Cseke Gábor a háborús honlapot, amelyet kezdetben csak belső használatra szánt, majd később tette elérhetővé az interneten mindenki számára. Bemutatta az egyes fejezeteket, felhívta a figyelmet a honlapot kísérő Műhelynaplóra, amely dokumentálja a honlap létrejöttének folyamatát, alakulását és rávilágít belső műhelytitkokra, a szerkesztő töprengéseire, dilemmáira. Amint Cseke Gábor elmondta, először hangulatilag ragadta meg a háborút, majd fokozatosan bontakozott ki a honlap szerkezete, bővült, gazdagodott a tartalom. A honlap egyes fejezetei számos aloldalt tartalmaznak, rendkívül gazdag tartalommal, az interneten elérhető háborús dokumentumok, könyvek, linkek gyűjteményével.
Interjú Cseke Gáborral a honlap bemutatója kapcsán: https://sites.google.com/site/azidoharcokatujraz/home/8-muhelynaplo/interju-a-hargita-nepenek
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/147/az-ido-harcokat-ujraz--cseke-gabor-honlapjanak-bemutatoja-az-i.-vilaghaboru-kitoresenek-100.-evfordulojara


--A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Helytörténeti előadások és dokumentumfilmek az első világháború centenáriumán
Az egy évszázada kitört I. világháború áldozataira emlékezve történelmi előadássorozatot szervezett a sepsiszentgyörgyi Parittya Egyesület. A sorozat három előadására könyvtárunk Gábor Áron termében került sor, június 6-án, 20-án és 27-én, az előadók Lőrinczi Dénes, Nagy József és József Álmos voltak. (A negyedik előadást Nagy Botond tartotta.)
Az előadások témái az egykori Háromszék vármegyére fókuszálva mutatták be az érdeklődőknek a háborút és annak különböző mozzanatait-hatásait, amelyek nemcsak a háromszéki bakákra terjedtek ki, hanem a vármegye itthonmaradt lakosságára is.
Az előadások színes, változatos tematikájának minél jobb kibontása érdekében a háborús időszak különböző szemszögből (hadi, társadalmi és gazdasági vetületek) került közelképbe a közönség számára.
A történelmi előadásokat követően, rövid szünet után, dokumentumfilm-vetítésre került sor, a Magyarok és az első világháború című, többrészes produkciót láthatta a közönség, amelynek "főszereplői" azok a veteránok, akik átélték "A Nagy Háború" idejét.
Forrás és több részlet itt: http://tinyurl.com/n7969cg
Fészeklakó történetek – vetélkedő 5-8.-osoknak
Fészeklakó történetek címmel szervezett vetélkedőt a Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum 5–8. osztályos Kovászna megyei diákoknak. A megmérettetetés 2014. június 9-én zajlott le a múzeum udvarán, és egésznapos programot kínált a résztvevőknek, illetve, kísérőprogramjai révén, az érdeklődőknek.
A vetélkedő témája Háromszék közkedvelt, sűrűn előforduló madara, a gólya volt, képi, szövegi megjelenítésében, természetismereti, földrajzi tudnivalókkal kiegészítve, jelképes vonzataival együtt: eltávozás, hazatérés, a fészekhez visszatalálás, az ahhoz való ragaszkodás, gondoskodás, szeretet.
Közel 45 négytagú csapat jelentkezett előzetesen a felhívásra, közülük végül 28 vett részt a megmérettetésen. A közel 115 jelenlévő diák két felvonásban versengett a nap folyamán, teljesítményüket háromtagú zsűri (Farkas Kinga, a Cimbora folyóirat főszerkesztője, Kőmíves Noémi, Kovászna megyei magyarszakos tanfelügyelő, Molnár Lídia biológiatanár) értékelte.
A közel két hónapnyi, összehangolt előkészítő munkával megfogalmazott kérdések és feladatok közt voltak ismeretellenőrző és kreatív (dramatizálás, rajzolás) jellegűek, korábban kijelölt, könyvtárunk gyermekkönyvtárosai által kiválasztott szépirodalmi művek (többek között Fekete István, Gárdonyi Géza, Kukorelly Endre, Lázár Ervin, Lengyel Balázs, Mészöly Miklós, Móra Ferenc, Wass Albert, Zelk Zoltán írásai), illetve néprajzi és környezetismereti forrásanyagok alapján.
A két versenyszakasz között közös ebéd volt, illetve Hoffmann Edit baróti muzeológus tartott élményszámba menő, vetített képes előadást az általa megfigyelt gólyafészekről, amelynek az a ritka sajátossága, hogy hat fióka él benne szüleivel.
A rendezvényt este, eredményhirdetés után, a sepsiszentgyörgyi Mácsafej együttes verset és zenét ötvöző, remek koncertje zárta.
A nap folyamán gólya-témájú kézműves műhelyek, szabadtéri és társasjátékok, filmvetítés volt a kínálat a diákok, kísérőik és az érdeklődők számára.
Az elért eredmények alapján az első hat csapat részvételt nyert a két intézmény által idén július közepére tervezett csernátoni olvasó- és kézművestáborba.
Forrás és további részletek, valamint fotók itt: http://www.kmkt.ro/article/251_rezumat/
Fekete óda szabad szavakkal: Kolozsvári András versköteteinek bemutatója
Kettős könyvbemutató volt 2014. június 10-én a könyvtár Gábor Áron termében. Kolozsvári András lépett a sepsiszentgyörgyi költészetkedvelők, érdeklődők elé két friss verskötetével: Szabad szavak és Fekete óda. Versek 1978-79-ből (Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2013, illetve 2014).
A szerzővel - akit eddig főleg publicistaként ismerhetett meg a közönség (újságközleményeit B. Kovács András néven jegyzi) - műfajválasztásáról, pályája alakulásáról Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett, ezt rövid felolvasás követte, majd a szerző dedikált.
Sajtóvisszhang: http://www.3szek.ro/load/cikk/71123/az_ujjaszuletett_kolto_a_riporter_verseskotetei
Vers, zene, képzőművészet
A megszokottól eltérő, rajzokkal szemléltetett és zenével dúsított könyvbemutató helyszíne volt 2014. június 12-én a Bod Péter Megyei Könyvtár. Zubreczky Antal elsőkötetes sepsiszentgyörgyi költő verseit Péter Sándor tanár ismertette.
Zömében diákok, pontosabban a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanulói töltötték meg a Gábor Áron termet, és néhányan közülük a találkozónak is cselekvő résztvevői voltak, hiszen a költő versei által ihletett rajzaik tették azt színesebbé, szavalataik, zongorajátékuk és énekük varázsolta hangulatosabbá. Zubreczkyről, az emberről alig néhány szó esett, a beszélgetőtárs inkább a művekre és a költőre helyezte a hangsúlyt.
Az alkotóról csupán annyit tudhattunk meg, hogy pedagógus. Verseiben azonban feltárulkozik belső énje, ezért azokat olvasva gazdag érzelmi és gondolatvilágába is bepillantást nyerhettünk. Költői hitvallását például így fogalmazza meg: „Anyám vajúdása/ és / a rög koppanása között / Lármából zenét alkotni”. Amint méltatója megállapította, költeményeinek hangulata hol balladai hangvételű, hol játékos, örömet sugárzó.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/56382-Kltnek-szletett.html
Romániai gombákról szóló könyv bemutatója
A sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület szervezésében került sor a könyvtár Gábor Áron termében 2014. június 14-én a Ciupercile din România (Romániai gombák) című könyv bemutatójára, a szerzők, Elena Cristina Mincu és Răzvan Ţuculescu jelenlétében. A könyvet bemutatta Dr. Zsigmond Győző egyetemi tanár, a szervező egyesület elnöke.
Sajtóvisszhang: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/56427-Romnia-gombi.html
Nyári vakációs Csodalámpa Olvasóklub
A Bod Péter Megyei Könyvtár újabb olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást szervezett, Csodalámpa Olvasóklub címmel, 1–2. osztályos diákoknak 2014. június 23–27. között. (A 3-4. osztályosoknak szóló „kiadásra” július első felében kerül sor.)
A Csodalámpa Olvasóklub arra vállalkozik, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén, a gyermekek számára felmutassa az olvasásban rejlő lehetőségeket.
Forrás: http://tinyurl.com/pofzxwx
A Brassói Csoportot felidéző irodalmi közönségtalálkozó és Andrei Bodiu-emlékest
A sepsiszentgyörgyi Tein tea- és kávéházban 2014. június 27-én brassói költők, írók olvastak fel, illetve könyvbemutatóra került sor, tárgya Andrei Bodiu ismert író, költő, irodalomkritikus, egyetemi tanár Firul alb című posztumusz verskötete, amely nemrég jelent meg a bukaresti Tracus Arte kiadónál.
A könyvet bemutatta Adrian Lăcătuş író, irodalomkritikus, a brassói Transilvania Egyetem bölcsészkarának dékánja, illetve Caius Dobrescu költő, próza- és esszéíró, egyetemi tanár. Az esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató volt.
A rendezvény ily módon emlékezés volt az április elején tragikus hirtelenséggel elhunyt, kiemelkedő fontosságú irodalmi, intézményépítői és kultúraszervezői munkásságot kifejtett Andrei Bodiu (1965–2014) alakjára, tevékenységére, aki több nemzedéknyi háromszéki egyetemistának, doktorandusznak is igényes, értő tanára és szakirányítója volt a brassói egyetemen, az ún. "nyolcvanasok generációja" tagjaként pedig meghatározó hozzájárulása van a kortárs román irodalom alakulásához.
A rendezvénynek a Tein mellett a Bod Péter Megyei Könyvtár volt a szervezője.
Forrás és fotók itt: http://tinyurl.com/pk3l99r


--Trianon regénye – Vida Gábor-könyvbemutató a Sapientia EMTE könyvtárában
Vida Gábor Ahol az ő lelke című könyvét mutatták be 2014. június 4-én délután Csíkszeredában, a Sapientia EMTE könyvtárában, amiért az író idén megkapta az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Nem is lehetett volna kedvezőbb időpontot választani, mint június 4-ét – fejtette ki a szerzővel beszélgető Hubbes László egyetemi oktató, mivel ezt a kötetet Trianon-regénynek nevezik a kritikusok. A moderátor és vendége felidézték a kolozsvári bölcsészeti éveket, amikor kollégák voltak. A kilencvenes évek elején az átmeneti állapotok miatt nem volt komolyabb egyetemi oktatás, és a kurzusok látogatása helyett olvastak, illetve az olvasmányaikról tárgyaltak. Hasonló bensőséges hangulatban zajlott a könyvbemutató, kiderült többek közt, hogy Vidát nem is annyira maga a háború, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása foglalkoztatta. Mint vallotta, nem a csatákról akart írni, ezért vitte el főhősét Afrikába, aki csak az események végére, 1919-ben érkezik haza. Értelmetlennek minősítette az első világégést, amint megjegyezte, a több százezer emberáldozattal járt csaták nem oldották meg és fel a konfliktusokat. Az is kiderült, Vida mintegy tíz évet dokumentálódott, amíg az illető kort kellőképp megismerte.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/trianon-regenye


--Olvasás és természetszeretet
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán a Környezetvédelem Világnapja tiszteletére szerveztek felolvasó maratont 2014. június12-én délelőtt. Az olvasás és a természet szeretetére hívták fel a gyerekek figyelmét, a cél a környezetvédelemre való nevelés volt.
Keresztes Csongor könyvtárigazgató elmondta, a Naturland Alapítvánnyal közösen pályáztak a Mol Románia Zöldövezet programja keretében, a támogatásnak köszönhetően sikerült már több rendezvényt szervezni, a felolvasó program is így jöhetett létre.
Bővebben itt: http://szekelyhon.ro/aktualis/gyergyoszek/olvasas-es-termeszetszeretet


--Múzeumok Éjszakája 2014 – körkép
A Herman Ottó „rávert” a Szépművészetire
A Múzeumok Éjszakáján, 2014. június 21–22-én szervezett magyarországi kulturális programok adatairól Hoppál Péter kulturális államtitkár számolt be. Elmondása szerint Budapesten a Szépművészeti fogadta a legtöbb - 15 ezer - látogatót, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba 11 ezer 200-an tértek be, míg a Magyar Nemzeti Galéria látogatottsága 8 ezer fölött volt.
A vidéki helyszínekről szólva elmondta: a miskolci Herman Ottó Múzeum csaknem 20 ezres közönséget vonzott, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 15 ezer látogatót regisztráltak, Kecskemét pedig a helyszínek számával döntött rekordot. (MTI)
Forrás: Heti Atilla hírlevél, 2014. június 24. http://konyvtaros.tumblr.com/post/89660543962/kulturalis-adatok-herman-otto-megverte-a
3D modellezés a MaNDA Múzeumok Éjszakáján
A Múzeumok Éjszakáján a MaNDA sok érdekességgel várta a látogatókat a Budakeszi úti filmarchívumban, ahol az érdeklődők egyebek mellett a 3D-modellezés titkaival is megismerkedhettek:
'Sőt, a magukkal hozott kedvenc tárgyukról munkatársaink körbeforgatható modellt készítenek.
A MaNDA dinamikusan gyarapodó adatbázisa kapcsán már több ilyen eljárással leképezett tárgyat bemutattunk. Ami korábban csak a sci-fikben létezett, mostanra az élet számtalan területét könnyíti meg: a régészet, építőipar, vegyészet, orvostudomány, videójáték- és filmipar, illetve a történeti személyek arcrekonstrukciója kapcsán olvashatunk erről a technológiáról. Manapság mi magunk is könnyedén készíthetünk ilyen felvételeket. Nem kell hozzá más, csak egy egyszerű, egyoptikás fényképezőgép, egy blue box és számítógépes program az utómunkálatokhoz. Na meg egy arra megfelelő tárgy.'
Forrás: Heti Atilla hírlevél, 2014. június 17., http://konyvtaros.tumblr.com/post/89083469322/3d-modellezes-a-manda-muzeumok-ejszakajan
Via: http://mandarchiv.hu/cikk/2973/3Dmodellezes_a_MaNDA_Muzeumok_Ejszakajan
Őrzők Éjszakája az OSZK-ban – A könyv elpusztíthatatlan
A Múzeumok Éjszakáján az Országos Széchényi Könyvtárban 2014. június 21-én 18 órától június 22-én 2 óráig zajlottak látványos programok. Az Őrzők Éjszakája teljes programja itt olvasható: http://www.oszk.hu/rendezvenyek/muzeumok-ejszakaja-2014
AZ OSZK gyűjteményei és műhelyei több mint kétszáz éve őrzői az írott magyar kultúra teljességének. Ezen az éjszakán nemcsak a gyűjtemények izgalmas darabjait láthatta a látogató – amelyek a betűk mellett az alkotóik lelkét is átmentették a sors és a történelem viharain keresztül –, hanem az OSZK munkatársai bevezették a látogatókat az ŐRZŐK, a nemzeti könyvtár munkatársainak gyűjtő, konzerváló, tudományos tevékenységébe is.
A rengeteg vonzó program közül most csupán a Magyar Elektronikus Könyvtár programját emeljük ki: Látványdigitalizálás, e-könyvtári szolgáltatások - avagy "Piszkos Fred útja a szekrénytől a tabletig." A papírkönyvtől az elektronikus könyvig.
Az Őrzők Éjszakáján az OSZK bemutatta, hogyan őrzi meg az elmúlt korok nyomtatott kiadványait. De itt az ideje megőrizni a digitális világ gyorsan tovatűnő e-könyveit, e-folyóiratait, digitális képeit is. Az OSZK másfél évtizede foglalkozik digitális dokumentumok megőrzésével, nyilvános szolgáltatásával a MEK (e-könyvek), az EPA (e-folyóiratok), a DKA (digitális képek) adatbázisaiban.
Forrás: http://muzej.hu/index.php?page=program&pid=1695
Múzeumok éjszakája magyarul is – a székelyek ebben már különutasok
Álmatlanul telt a múzeumok alkalmazottainak Szent Iván napjának éjszakája: magyar nyelvterületen 2014. június 21-ról 22-re virradóra szervezték meg a Múzeumok éjszakáját, a rendezvényhez a székelyföldi múzeumok is csatlakoztak.
A Csíki Székely Múzeum, a Székely Nemzeti Múzeum, a Tarisznyás Márton Múzeum és a Haáz Rezső Múzeum a tagintézményeivel együtt intenzív programot kínált a látogatóknak, több ezer személy vett részt a tárlatokon, koncerteken, foglalkozásokon. Gyergyószentmiklóson mindent megettek, Csíkszeredában sztárokkal nyomultak, Sepsiszentgyörgyön inkább bogarásztak, míg Székelyudvarhelyen autósmoziztak.
Az egyes helyszínekről beszámoló képes riport a Transindexen: http://multikult.transindex.ro/?cikk=23666


KITEKINTŐ

-- 85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok - több mint 300 újdonság
Háromszázharmincöt újdonság várta az érdeklődőket a 85. Ünnepi Könyvhéten és a 13. Gyermekkönyvnapokon, amely 2014. június 12-től 16-ig tartott Budapesten, valamint az ország mintegy 80 településén. Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az eseményről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a budapesti rendezvény 147 pavilonjában mintegy 200 kiadó kínálta termékeit.
A könyvheti kínálatot Tarján Tamás irodalomtörténész mutatta be a sajtónak. Elmondta, hogy a könyvhétre 335 újdonság jelent meg 83 hazai, illetve 11 határon túli kiadó jóvoltából.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=166657
Az olvasás felelősségéről is beszélt a 85. Ünnepi Könyvhét debreceni megnyitóján 2014. június 12-én Esterházy Péter Kossuth-díjas író, akit nagy tapssal köszöntöttek. ‘Olvasni felelősség, alig kisebb, mint írni’ – mondta az író, hozzátéve: ‘...a felelősség nem tolható el, nem megúszható’.
‘Aki például irodalmat politikai elfogultsággal olvas, az ostoba. Olvasó, tilos ostobának lenned’ – fogalmazott Esterházy Péter, megjegyezve: meglehet, hogy a társadalom megosztott, de a könyvespolcaink nem.
Esterházy Péter arról is beszélt, hogy ‘a giccs úgy viszonylik a széphez, mint farizeus a hívőhöz’. Ma – tette hozzá – Dunát, Tiszát, Hortobágy folyót lehet rekeszteni farizeussal. A kérkedő (vagyis farizeus) és a dolgos ember szembeállításával összefüggésben kifejtette: ‘a kérkedés jöhet nagyképűségből, hatalomvágyból, újgazdag tahóságból, de van egy szomorú oldala is, jöhet félelemből és bizonytalanságból is, kompenzálásból’.
Több most az egy főre jutó farizeus az ideálisnál, leggyakoribbak a kereszténységgel meg a hazafisággal kérkedők – jegyezte meg.
A Vörösmarty téri megnyitón Spiró György beszélt A Kossuth-díjas író kifejtette: ma a szépirodalom az egyetlen megbízható emlékezetünk, és ő is inkább a tudományos könyvektől vált meg könyvtára szelektálásakor, mint a szépirodalmiaktól. Elmondása szerint ezen ő maga is megdöbbent.
A könyvhét szegedi megnyitóján Végel László Kossuth-díjas író beszélt.
Bővebben itt: http://vs.hu/olvasni-felelosseg-megnyilt-az-idei-konyvhet-0612


--Esterházy Péter: 'engem is meglepett, milyen rendes rövid mondatokat tudok írni'
Esterházy Péterrel készült beszélgetést olvashatunk a Könyvesblogon, az író Könyvhétre megjelent új kötetéről, az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című könyvről beszélgettek:
'- Hogyan viszonyul a kortárs magyar irodalmi kánon elképzelt csúcsára helyezett Esterházy Péterhez?
- Nincs ilyen csúcs.
- Ez a pozíció szabadság vagy béklyó?
- Nem egyetlen kánon, kánonok vannak, melyek folyamatosan változnak. Ha van visszhangja annak, amit az ember csinál, az lehet megerősítő, de elkedvetlenítő is. De még elkedvetlenítőbb az, ha nincs semmi. Ez a szerep abban az értelemben biztos nem béklyó, hogy nem gondolom, hogy ebből különösebb feladataim származnának, vagy bármilyen súlyt tenne rám. Annyi feladat adódik egy szöveggel, és annyi súly van ettől az emberen, hogy az már épp elég.
- Honnan származik a vágy egy egyszerű, száz oldalas történet megírására?
- Onnan, hogy mindig vagy majdnem mindig kicsit másmilyen könyveket írtam. Néha olvastam rövidebb könyveket, amelyek épp ettől a rövidségtől is szépek. Láttam magam előtt ezt a kicsi, finom tárgyat, és szerettem volna valami effélét.'
A teljes beszélgetés itt olvasható: http://konyves.blog.hu/2014/06/14/esterhazy_peter_engem_is_meglepett_milyen_rendes_rovid_mondatokat_tudok_irni


--L. Simon megszüntetné a folyóiratok támogatását
L. Simon Lászlót még az NKA alelnökeként hívták meg a XIV. Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSZT), és noha azóta államtitkár lett, a szakmai beszélgetésen mégis részt vett: drasztikus álláspontok és az utódra hárítás jellemezte a válaszokat.
L. Simon, aki korábban a Kortárs szerkesztője volt, kifejtette a beszélgetés során: 'Az a 800 millió forint, amelyet nagyrészt nyomtatott folyóiratok kiadására fordítunk, teljesen értelmetlen. Az Alföld és egyéb nagy múltú folyóiratok 500 példányban jelennek meg, az eladott példányszámról pedig nem is beszélek. Egy olyan technológiai váltáson vagyunk túl, amelyet képtelen volt a magyar nyomtatott folyóirat-kultúra szerkesztő- és kiadógárdája magáévá tenni, hogy azt az egyébként hihetetlen értékes tudást átmentse egy másik közegbe.'
Ezért az NKA-s támogatás 80%-a nyomdaszámlára megy L. Simon szerint, aki egy az egyben megszüntetné a támogatást. 'Azt kellene mondani, hogy csak online kulturális lapot támogatunk, eltekintve a képzőművészeti lapoktól, amely egy speciális szegmens. Azt tudom, hogy ez ma skandallum, és a status quo ellen megy mélységesen, de úgy kellene kiírni ezeket a pályázatokat, hogy minden olyan folyóirat, amely eddig papíron jelent meg, az hat példányban megjelenhet digitális nyomdában, mert a papír, mint adathordozó, bizonyította az időtállóságát. Egyébként azonban csak elektronikus megjelenést támogatunk.' L. Simon úgy látja, a folyóiratoknak szellemi műhelyként kellene működniük, és az általuk fontosnak tartott műveket eljuttatniuk a közönséghez. A második feladatukat azonban képtelenek ellátni a mostani nyomtatott folyóiratok. 'Tudom, hogy drasztikus az álláspontom, de az idő ezt fogja igazolni' – zárta a vitát L. Simon.
Forrás és teljes cikk itt: http://index.hu/kultur/2014/06/14/l._simon_hat_peldanyban_jelenjenek_meg_a_szinhazi_lapok/


--A jelnyelvet használó siketek világa
Tőzsér Benjámin készített egy ingyenesen hozzáférhető oktatócsomagot azoknak, akik szeretnék megtanulni vagy ismételni azt a minimális jelmennyiséget (körülbelül 250), melynek elsajátításával könnyebb lehet a siket olvasók kiszolgálása és tájékoztatása.
A könnyebb tanulás miatt általánosabb lejátszási listákat hozott létre, például beiratkozás, kölcsönzés, abc... Vannak kifejezések, melyek több csoportba is beleillenek, viszont arra az esetre, ha valaki letöltené ezeket, hogy ne töltse le feleslegesen több példányban, ezért csak egyszer tette fel.
A youtube-on itt érhető el:
https://www.youtube.com/channel/UC-re24d7ubZAHd10C6wPIGA/playlists
Benjámin létrehozott egy blogot is, valamint egy facebook-oldalt, itt lehet tájékozódni a jelnyelvvel kapcsolatos hírekről, valamint ha vannak észrevételek, jelnyelvvel kapcsolatos sikerélmények, azokat itt közzé lehet tenni egymás biztatására.
http://konyvtarijelnyelv.blog.hu/
https://www.facebook.com/konyvtarijelnyelv
Forrás: Tőzsér Benjámin, Piarista Központi Könyvtár, Budapest


--RFID-vel mutatják meg a könyv helyét a polcon
A Madrid környéki Meco városi könyvtárában kísérletképpen bevezetett SIGUEME (Sistema Inteligente de Guiado para Entornos Multiusuario Extensos -- Intelligens kalauzrendszer kiterjedt sokfelhasználós környezetben) alkalmazás azonosítja a használót, pillanatnyi tartózkodási helyét a könyvtáron belül, és (a stratégiai pontokon elhelyezett képernyők segítségével) megmutatja az utat a használó által keresett könyv (vagy olvasóterem) lelőhelyéhez. Az RFID technológián kívül a rendszerhez szükséges volt az IEEE 802.15.4 szabvány szerinti Zigbee technológia (mely olyan automatizálási és távvezérlési megoldásokra ad lehetőséget, ahol kis adatforgalmú kommunikációra, kis energiafogyasztásra és megbízható működésre van szükség; előnye volt még, hogy különféle gyártójú eszközök együttműködését is lehetővé teszi). Ugyancsak szükséges volt a mesterséges intelligencia körébe tartozó automatikus tervezés alkalmazása is. A SIGUEME rendszer az olvasók tájékoztatásán (kalauzolásán) kívül a könyvtárosok számára is szolgáltat: statisztikai adatokat nyújt nem csak a keresett dokumentumokat, a felkeresett olvasótermeket, de például a könyvtárban eltöltött időt is lekérdezhetővé teszi. (ref.: A használók tájékoztatása a könyvtáron belül rádiófrekvenciás azonosító rendszer segítségével; Mohor J.)
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=rfidvel_mutatjak_meg_a_konyv_helyet_a_polcon


--2018-ra az e-könyvek uralkodnak majd Nagy-Britanniában
A PwC legújabb jelentése szerint az egyéni fogyasztót célzó e-könyvek piacának értéke – ebbe nem tartoznak bele a tankönyvek és a szakmai kézikönyvek – a jelenlegi 380 millió fontról (142 milliárd forintról) egymilliárd fontra (375 milliárd forintra) fog növekedni 2018-ra. Ezzel párhuzamosan a nyomtatott könyvek eladásai várhatóan egyharmaddal esnek vissza.
A jóslások szerint 2018-ra a nagy-britanniai lakosság 50 százalékának lesz iPad vagy Kindle készüléke, illetve hasonló e-könyv olvasója. A jelentés szerint 2018-ban várhatóan 15,5 milliárd applikációt fognak letölteni Nagy-Britanniában.
A vállalat e-könyv piaci értékelésének eredményei azonban ellentmond a Waterstones könyvesbolthálózat alapítója előrejelzésének, amely szerint 'az elektronikus-könyv forradalom” hamarosan hanyatlásnak indul. Tim Waterstone még márciusban beszélt arról, hogy minden jel - különösen Amerikát érintően - arra mutat, hogy az elektronikus könyvek csillaga máris leáldozóban van, és várhatóan Nagy-Britanniában sem lesz más a helyzet.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/2014/06/06/2018-ra_az_e-konyvek_uralkodnak_majd_nagy-britanniaban


--A mozgókönyvtár megújítása Dániában
Hét, mozgókönyvtárral rendelkező könyvtár a résztvevője annak a Jobb élet vidéken elnevezésű fejlesztő programnak, amelyet a Dán Kulturális Ügynökség finanszíroz, s amely 167 ezer embert érint. A könyvtárak meg akarják újítani és fejleszteni mozgókönyvtáraikat, hogy látható legyen, miként járulnak hozzá ezek a vidék fejlődéséhez. A könyvtár el tud jutni az intézményekhez, a helyi közösséghez és a lakosokhoz, rugalmas szolgáltatásokra képes, alkalmazkodik az egyéni igényekhez és kívánságokhoz. A projekt bebizonyította, hogy a könyvtárak meg tudják újítani szolgáltatásaikat azáltal, hogy új célcsoportokat érnek el. A mozgókönyvtárak olyasmire is képesek, amire a közszolgáltatások nem: összehozzák az embereket, s ezáltal közösség születik, a közelség és szolidaritás érzését felkeltve - olyan értékekét, amelyeket a helyiek nagyra tartanak.
A cikk a projekt néhány eredményéről számol be: új típusú látogatások kipróbálása (intézményekben, étkezdékben, aratóünnepségen, falunapokon), kooperáció önkéntesekkel és új partnerekkel, szaktanfolyam szervezése, újítások, új célcsoportok kiválasztása, segítő szerep vállalása, a gyermekek nyelvi fejlesztése, a digitális tanulás propagálása (új célcsoportokban és azok munkahelyén). – ref.: Új könyvtári feladatok és funkciók Dánia vidéki területein; Murányi L.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.phpkh=a_mozgokonyvtar_megujitasa_testre_szabottabba_teszik


HAZAI

--Teleki Téka, a szellem hajléka
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka immár két évszázada Marosvásárhely kulturális büszkeségei közé tartozik, a könyvtárnak otthont adó Wesselényi-ház pedig épített örökségünk kincse. A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel (Gernyeszeg, 1739. november 17. – Bécs, 1822. augusztus 7.), Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult.
Lázok Klára történész, az intézmény vezetője múltról, jelenről és jövőbeli tervekről is beszélt az Erdélyi Híradó munkatársának. Az alábbiakban a beszélgetésből szemléztünk, a teljes interjú itt olvasható: http://erdelyinaplo.ro/muvelodes/teleki-teka-a-szellem-hajleka
'A Teleki Téka a történelem és a politika alakulásától függetlenül meghatározta Marosvásárhely szellemi súlyát. Könyvtárosai nemcsak a könyvtár őrei voltak, hanem sok esetben fontos kultúrtörténeti értékek feltárói, illetve a Tékáért elhivatottan dolgozó, küzdő emberek. Legyen itt szó akár a tudományos kutatásokat végző Farczády Elekről, aki rálelt a Koncz-kódexben rejtőzködő Marosvásárhelyi sorokra, vagy a nyolcvanas években titokban a könyvtárban régi magyar irodalomórákat tartó Zsigmond Irmáról, a Téka könyvtárosai mindig jelentős helyet foglaltak el a város életében. Amúgy a Téka teljes történetére vonatkozó legteljesebb feldolgozások eddig egykori vezetője, Deé Nagy Anikó tollából kerültek ki, de a kutatások jelenleg is folynak' – mesélte Lázok Klára.
A könyvtár rendszerváltás utáni életében a fennállásának 200. évfordulójára szervezett ünnepség és konferencia jelentette a fordulópontot, amely lehetőséget adott a megmutatkozásra mind az örökséget a nehéz évtizedeken átmentő csapat, mind az ezredforduló környékén bekerült fiatalabb generáció számára. Ekkor kezdődtek el a pályázások is kutatási, illetve felújítási projektekre, a restaurátorműhely fejlesztésére, a Bolyai-kéziratok konzerválására és sok más egyébre. A kilencvenes évek végén adták ki Deé Nagy Anikó monográfiáját az alapító Teleki Sámuelről, az állomány 16. századi könyveinek katalógusát, illetve egy gyűjteményes emlékkönyvet a 200. évfordulóra. Azóta elkészült a könyvtár supralibrosainak katalógusa is Kimpián Annamária doktori értekezéseként, Lázok Klára pedig a Téka ’50-es éveinek feltérképezésén dolgozik. A Téka különböző állományainak gyarapodására, tudomány- és könyvtörténeti érdekességeire vonatkozó tanulmányok is napvilágot láttak az elmúlt tíz évben. A hagyományos kutatókönyvtári és könyvmúzeumi szolgáltatások mellett 2011-től erőteljesebb hangsúlyt kaptak az állománymegőrzést célzó intézkedések, illetve a közösséget célzó programok, 2008-tól a könyvtárat, illetve a könyveket bemutató elméleti és gyakorlati gyerekfoglalkozásokat is beindítottak. Az utóbbi években a Téka egyre inkább jelen van Marosvásárhely kulturális életében: 2013-ban útjára indította Történelmi Könyvek Vásárát, amelyre 16 erdélyi kiadó vitte el történelmi könyveit – az idei vásárt augusztusban szervezik. A Beszélő könyvek című, talkshow-szerű előadássorozat keretében a Téka különböző könyveitől indulva kultúrtörténeti-könyvtörténeti témákról beszélgetnek.
A könyvtár olvasótermét évente 300-350 diák és kutató használja, a könyveket csak helyben lehet olvasni. Ugyanakkor évente 10-12 ezren látogatják a könyvtár múzeumát, további 2000-2500 ember fordul meg a különböző programokon, előadásokon, az udvaron szervezett Történelmi Könyvek Vásárán, időszakos kiállításmegnyitókon, a Múzeumok éjszakájára szervezett megmozdulásokon.
A Téka vezetőségének fő célkitűzése az olvasótermi-, illetve a múzeumi szolgáltatásaik minőségének további javítása, külföldi szakfolyóiratok és szakkönyvek beszerzése, a múzeumi látogatások minél emlékezetesebbé tétele. Ugyanakkor fokozott figyelmet fordítanak a könyvállomány, valamint a Tékában található többi érték konzerválására, restaurálására, láttatására. Elkezdődött a digitalizálási program is, jelenleg a marosvásárhelyi 19. század végi, 20. század eleji hírlapokat, illetve unikumainkat szkennelik, és remélik, ezek minél hamarabb felkerülhetnek a világhálóra. Szeretnék folytatni az elmúlt években elkezdett közösségi programjaikat, a könyvtörténeti előadássorozatukat, a Történelmi Könyvek Vásárát, a vásárhelyi kultúra- és könyvnépszerűsítő akciókban való aktív részvételt. 'A Téka szellemisége szakmai- és közösségteremtő téren egyaránt megköveteli, felelősségünkké teszi azt, hogy a 21. század sajátságos akadályai között is élő intézmény legyen ez a könyvtár' – mondta Lázok Klára.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167179


--Továbbra is Kopacz Katalin a Kájoni János Megyei Könyvtár menedzsere
Kopacz Katalin Mária a Kájoni János Megyei Könyvtár, Péter Csaba a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, Lövétei Lázár László a Hargita Kiadó és Czimbalmos Attila a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ menedzsere. Mindannyian sikeresen versenyvizsgáztak nemrég a tisztség betöltésére Hargita Megye Tanácsának alárendelt kulturális intézményeknél.
Kopacz Katalin Mária szerint a Kájoni János Megyei Könyvtár esetében a következő három esztendő az intézményi működési modell újragondolásáról szól. Új funkcióval bővül a könyvtár tevékenysége, nevezetesen az adatbázis-menedzsment funkcióval. Az elkövetkező esztendőkben a megyei könyvtár szorgalmazza a tudatos, minőségi kultúrafogyasztást tematikus programjai által. 2015-ben tervezik Az olvasás éve Hargita megyében című programsorozat megszervezését, amely kampányszerű, tömegeket megmozgató, egész éven át tartó rendezvénysorozat lesz, célja a megye lakosságának olvasásra ösztönzése kortól, nemzetiségtől, társadalmi helyzettől függetlenül.
2016 a helyismeret, helytörténet éveként van elképzelve, célja Székelyföld értékeinek, történelmének, népszokásainak, vallási, gasztronómiai hagyományainak bemutatása, megismertetése minél szélesebb rétegekkel, ezáltal a közösségi identitástudat erősítése. A rendezvénysorozatok megyei jellegűek lesznek, oktatási, kulturális, egyházi intézmények, civil szervezetek, könyvkiadók, könyvesüzletek, vállalkozások bevonásával. A megyei kulturális stratégia elvárásainak értelmében a könyvtár hozzá fog járulni a vonzerőnöveléshez, desztinációépítéshez is a Hargita megyei tudástár nevű – a könyvtár munkatársai által épített – adatbázisával, amely tulajdonképpen egyfajta térségi lexikon műemlékekről, településekről, művelődéstörténetről, vallásos életről, néprajzról, személyiségekről, fontos eseményekről, intézményekről.
Forrás és teljes cikk itt:
http://www.hargitamegye.ro/hirek/kozeleti-hirek/kulturalis-menedzsment-nagy-celokkal.html
http://erdely.ma/kultura.php?id=166410&cim=kulturalis_menedzsment_nagy_celokkal_hargita_megyeben


--Szőcs Endre egy éve vezeti a székelyudvarhelyi könyvtárat
Szőcs Endre egy éve igazgatja a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárat. A Hargita Népe napilap újságírójának összegezte az eltelt egy év eredményeit, és további tervekről is beszámolt:
Igazgatói évének első részében főként arra fektetett hangsúlyt, hogy megvizsgálja honnan lehet forrásokat felszabadítani. Önerőből és támogatással számos újítást sikerült megvalósítaniuk, többek között az előtér és a folyosók meszelését, a kölcsönzőben a szőnyegek cseréjét, a lépcsők bevonását ‘könyvborítókkal’. Igyekeztek tovbbi forrásokat is bevonni, jelenleg is sok pályázatuk van, amelyek részben a könyvtári állomány gyarapításával függnek össze, részben pedig közművelődési tevékenységüket erősítik. 2013-ban a 11 kiállítás mellett 67 közművelődési rendezvényt bonyolított le a könyvtár.
Szőcs Endre beszámolójából kiderült, a város lakosságának egyharmada rendelkezik könyvtári belépővel. Tavaly 1099 személy iratkozott be, aktív olvasóik száma négyezer körüli. 2013-ban összesen 37 471-szer tértek be a könyvtárba, a látogatók több mint 62 000 kötetet kölcsönöztek ki a könyvtárból. Szőcs Endre szerint a város lakosságához viszonyítva mindez nem rossz eredmény, igaz, a könyvtárlátogatók korok szerinti megoszlása mutat hiányosságokat, a 25-50 közötti aktív lakosság nem tartozik a rendszeres könyvtárlátogatók közé.
Beszámolt további újítások tervéről is az igazgató: a gyengénlátók számára tervezik nagyítók beszerzését, az egészéges életmódra is figyelnek, az olvasóteremben gyógylabdákat és taposókat helyeznek el, amelyek segítik majd az olvasók mozgását.
Ebben az évben lehetőségük nyílt az olvasótáborok újraindítására is, amelyre szeptemberben várják az ötödik és tizedik osztály közötti diákokat. Augusztusban lesz ismét Nyitott Könyvek Éjszakája, hajnali 4-5 óráig szerveznek programot a könyvtárban. Pályázati pénzből szeptemberben pedig egy városi nyílt sakkverseny lebonyolítását tervezik, olvasóklub is működik a könyvtárban.
Teljes írás: Máthé László Ferenc: „A könyveket a könyvtárból kell kölcsönözni”. Hargita Népe, 2014. június 13.


--Pénz a neten - országos képzési program Hargita megye könyvtáraiban
Hargita megye könyvtárai a Biblionet program keretében csatlakoztak a Pénz a neten, 'BANII PE NET' országos képzési programhoz. Az érdeklődők az elektronikus kereskedelem előnyeivel és a vásárlói jogokkal ismerkedhetnek a könyvtárban, illetve, a baniipenet.ro/biblionet honlapra kattintva, online képzésen vehetnek részt.
Tudásuk gyarapítása mellett, ha kedvez a szerencse nekik, sorsoláson megnyerhetik a három Samsung Galaxy S5 okostelefon vagy az ötvenhét darab, egyenként 200 lejig terjedő értékű vásárlási utalvány egyikét. A képzési program kezdeményezője a Junior Achievement Romania, a Visa Europe és a partner bankok támogatásával.
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda


--Könyvtár nyílt a vásárhelyi Víkendtelepen
Az olvasást népszerűsíti a Maros Megyei Könyvtár új kezdeményezése, amelynek keretében öt könyves házikót létesítettek a marosvásárhelyi Víkendtelepen. A több mint kétszáz könyvből minden korosztály kedvére válogathat, s ha nagyon megtetszik egy olvasmány, meg is tarthatja, amennyiben hoz helyette másikat.
Hetek óta készültek a könyvtár alkalmazottai a könyves házikók felállításával, csupán az időjárás akadályozta meg a program elindítását, június második hétvégéjén azonban beindult a könyvnépszerűsítés. Lehet olvasni magyarul, románul és angolul is irodalmi alkotásokat, amelyek között gyerekek, kamaszok, de a felnőttek és az idősek is találnak kedvükre valót. A kezdeményezés célja, hogy a könyvtár kilépjen az intézmény falai mögül, és az olvasást a strandon is népszerűsítse – jelentette ki a Maros Megyei Könyvtár igazgatója, Monica Avram a projektindító sajtótájékoztatón.
'Nem kell könyvtári belépő vagy bármilyen engedély ahhoz, hogy valaki elvegyen egy könyvet és elkezdje olvasni. Az egyetlen kérés, hogy vigyázzanak rájuk, és tegyék vissza őket a helyükre. Ha valakinek egy könyv elnyeri a tetszését, haza is viheti, amennyiben hoz helyette egy másikat' – mondta az intézményvezető. A Víkendtelepen olvasható könyveket adományként kapta a könyvtár, és az intézmény azt szeretné, ha nem csak a rendszeres olvasókhoz jutnának el.
Forrás: http://www.kronika.ro/kultura/konyvtar-a-vasarhelyi-vikendtelepen
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/konyvtar-a-vikendtelepen


--Megújult a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincéje
Befejezték a munkálatokat a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár pincéjében. Az önkormányzat támogatásával teljesen felújították mindhárom helyiséget, de mivel a páratartalom még mindig magasabb a megengedettnél, a költözéssel kivárnak.
Vántsa Judit könyvtárigazgató kifejtette, még mindig 80 százalékos a páratartalom, és amíg nem csökken legalább 60 százalékra, nem hordják le a könyveket és a többi, papíralapú kiadványt. A három helyiség egyikébe a raktárt költöztetik, a középső, nagyobbik teremben gyerekfoglalkozásokat, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat szerveznek, de itt kap helyet a helytörténeti archívum is, így ősztől nyugodtabb körülmények között lehet tanulmányozni a kiadványokat. Ugyanebben a mintegy 50–60 férőhelyes teremben zajlanak majd a meseklub tevékenységei is, amelyekre eddig helyszűke miatt mindössze 10 gyereket tudtak fogadni.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdivasarhelyi-korkep/56463-sztl-belakjk.html


--A Bánffy-palota jó helyszínnek bizonyult a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét számára
2014. június 1-jén zárult az RMDSZ Főtitkársága, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhét negyedik kiadása. A négynapos rendezvény idén új helyszínen, a Bánffy-palota udvarán várta változatos kulturális és szórakoztató jellegű programokkal a magyar könyvek kedvelőit.
‘Évről-évre azon dolgozunk, hogy minél gazdagabb programmal rukkoljunk a közönség elé: idén több mint 30 kiadó kapcsolódott be, továbbá partnereink segítségével közel 100 programot, könyvbemutatókat, dedikálásokat, előadásokat és koncerteket tudtunk a kolozsvári közönség elé tárni’– fejtette ki Bodor László, az RMDSZ főtitkárhelyettese. A 2014-es kiadás újításai kapcsán elmondta: ‘a Bánffy Miklós emlékév a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét során úgy a programok kialakításában – ezek 20 százaléka épült az erdélyi emblematikus személyiség emléke köré –, mint az új helyszín kiválasztása során megmutatkoztak. A Bánffy-palota udvara szimbolikus és gyakorlati megközelítésben is megfelelő térnek bizonyult egy ilyen jellegű, a magyar kultúrára és közösségre koncentráló rendezvény befogadására.’
A jövőre vonatkozóan Bodor László kiemelte: ‘a rendezvényt a jövőben is megszervezzük, hisz az RMDSZ-nek fontos, hogy megteremtse a magyar írók és olvasók találkozásának lehetőségét.’
‘A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét negyedik kiadása révén sikerült egy újabb, a magyar kultúrához köthető szeletét jelképesen visszafoglalnunk a kincses városnak’ – nyilatkozta H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke. „Örömömre szolgál, hogy idén is ilyen sok kiadó kapcsolódott be a rendezvénybe, akik szervesen hozzájárultak ahhoz, hogy ez a város igazi szellemi központja legyen a régiónak” – hangsúlyozta.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=165948&cim=bodor_laszlo_a_banffy_palota_jo_helyszinnek_bizonyult_a_kolozsvari_unnepi_konyvhet_szamara_audio


--Nemzetközi irodalmi fesztivál Aradon
Nemcsak nagyszabású, hanem hazai viszonylatban egyedi íróösszejövetel – hivatalos elnevezéssel irodalmi fesztivál – zajlott Aradon négy napig, 2014. június 5–8. között, az Aradi Polgármesteri Hivatal, a fő szervező jóvoltából, természetesen a Román Írószövetség helyi fiókjának nagyon hathatós közreműködésével. Ami, áttételesen, nagyon egyértelmű, pontos és határozott utalás arra, hogy az aradi irodalmi élet egyáltalán nincs a hazai irodalom perifériáján. A fesztivál négy napja alatt mintegy harminc – a hazaiakon kívül sok külföldi, nem harmadik-negyedik vonalbeli író, költő járt Aradon –, irodalmi kávéházban (jó, hogy ismét van ilyen is), könyvesboltban, rangos kulturális intézményben mutatta be, általában tisztességes számú közönség előtt, munkásságát.Hogy csak a magyar vonatkozásúakat említsük: június 6-án az aradi színház stúdiótermében Dragomán Györggyel találkozhatott a nézőközönség.
Bővebben itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=166025&cim=nemzetkozi_irodalmi_fesztival_aradon_sok_hiresseggel
http://erdely.ma/kultura.php?id=166370&cim=arrol_amit_az_emberek_nem_tudnak_elmondani_kollegak_szurke_furgonnal


--Pert indít az EMNT Wass emlékének meggyalázása miatt
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt határozottan elítéli a Csíksomlyón, 2014. június 7-én, pünkösd szombatján tapasztalt hatósági visszaéléseket és a pünkösdkor Szovátán állított Wass Albert-szobor elhurcolását – áll a két szervezet közleményében. Wass Albert könyveinek elkobzása, a könyvárusok megfélemlítése újabb bizonyítéka annak, hogy 25 évnyi „demokrácia” sem volt elég ahhoz, hogy a román államapparátus embereiből kihaljon az erdélyi magyar közösség sárba tiprásának szándéka – fogalmaz a közlemény.
‘Nem tudjuk és nem is akarjuk elfogadni Wass Albert törvényesen megjelentetett műveinek, könyveinek betiltását, illetve árusításának bárminemű korlátozását, szobrainak tiltását. Ugyanakkor ismét bizonyítékot nyert, hogy közösségünk jövőjének garanciája nem Bukarestben van. A kérdést a közösségi érdekképviselet eddigi lakájpolitikája nem fogja megoldani, legfeljebb segíti a hatalmat abban, hogy elodázza a szembenézést jogos önrendelkezési törekvéseinkkel’ – állítja a közlemény, hozzátéve: ’Legyen vége a nyomásgyakorlásnak! Ideje szembemenni a jogainkat megsértőkkel, ezért első lépésként az EMNT jogi úton szándékszik igazságot szolgáltatni ezen súlyos visszaélésekért.’
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/vilag/pert-indit-az-emnt-wass-emlekenek-meggyalazasa-miatt
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/betiltottak-a-bucsun-wass-albertet


ÉVFORDULÓ

--240 éve nyitotta meg könyvtárát a köznép előtt Klimo György pécsi püspök
Klimo György, a pécsi egyházmegyét 1751-től irányító püspök országos példát mutatott, amikor 1774-ben megnyitotta könyvtárát a köznép előtt. A következő években püspökségeink bibliotékái sorra kitárták kapujukat, így Klimo 240 évvel ezelőtt nemcsak könyvtárat, hanem új fejezetet nyitott a magyar kultúra történetében. Azóta is úgy tartjuk, hogy a pécsi volt az első nagy magyar nyilvános könyvtár (de azt azért nem árt tudni, hogy a gyűjteményt akkor és még sokáig csak az 'állásbeli férfiak' használhatták). A püspök korszakos tettére emlékeztet a pécsi Klimo Könyvtárban idén május vége óta látható kiállítás. A könyvek egyedisége és rendkívüli értéke miatt csakis kísérővel bejárható tárlat október 31-ig várja az érdeklődőket.
Forrás: http://nol.hu/kultura/a-bogres-diak-hagyateka-1465977
Via KIT hírlevél, 2014 június 11. (23. szám)


ELHALÁLOZÁS

--Elhunyt Bárányi Ildikó orvos, író
Életének 77. évében elhunyt Bárányi Ildikó temesvári orvos, író, a Máltai Segélyszolgálat temesvári fiókszervezetének alapítója, elnöke, a bánsági magyar közélet kiemelkedő alakja - közölte honlapján a segélyszolgálat. Bárányi Ildikó több regény és ismeretterjesztő orvosi könyv szerzője. Rendszeresen közölt szépirodalmi alkotásokat és orvosi szakcikkeket az erdélyi magyar sajtóban. Tagja volt a Romániai Írószövetségnek, a Magyar Orvosírók Szövetségének, a Magyar Egészségügyi Társaságnak, bánsági regionális megbízottja volt a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítványnak. Szociális és írói munkásságát az évek során számos kitüntetéssel ismerték el.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/30220-elhunyt-baranyi-ildiko-temesvari-orvos-iro#sthash.64fq8uAQ.dpuf


--Elhunyt Padisák Mihály író
Nem sokkal 84. születésnapja után, 2014. június 21-én meghalt Padisák Mihály író, újságíró, a Magyar Rádió volt szerkesztő-riportere, a Miska bácsi levelesládája című műsor vezetője – tudatta Padisák Mihályné, az irodalmár-újságíró özvegye az MTI-vel.
Padisák Mihály 1930. június 13-án született Budapesten, tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar–történelem szakon végezte. Csaknem fél évszázadon keresztül, 1952 és 2001 között volt a Magyar Rádió munkatársa, szerkesztő-riportere, játékmestere, műsorvezetője, dramaturgja.
Olyan legendás műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Zsákbamacska (1964–1968), a Halló, itt Rádió! (1965–1966), a Diákélet (1965–1968), a Játsszunk együtt! (1969–1975), a Mesélő Magyarország (1970–1975), a Játékmester kerestetik (1975–1976) és a Miska bácsi levelesládája (1976–2001).
Padisák Mihály számos könyv szerzője, társszerzője, ezek között van a Játékmesterek kis kézikönyve (1970), a Játsszunk együtt! (1974), az Ötlettár (1975), a Játszani tudni kell (1977), a Kedves Miska bácsi! (1988), a Mindenki játékoskönyve (1990), a Miska bácsi „titkai”: félszáz év gyermekvilága egy rádióműsor tükrében (2008), a Félszáz év a mikrofon előtt (2010).
Az aranytollas újságíró, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének birtokosa megkapta a Magyar Rádió nívódíjait is, illetve átvehette a kiváló népművelő kitüntetést (1977) és a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet (1998). Magyar Örökség-díjjal ismerték el a munkásságát 2000-ben, illetve Prima-díjjal 2004-ben. Csobánka és Erdőkertes díszpolgára. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=167087


DÍJAK

-- Salman Rushdie PEN/Pinter díjat kapott
A PEN nemzetközi írószövetség díjával tüntetik ki Salman Rushdie-t rendkívüli irodalmi munkásságáért, valamint a szólásszabadság iránti elkötelezettségéért.
Az indiai születésű brit író, Salman Rushdie a Sátáni versek című kötete révén vált világszerte ismertté. Az íróra Komeini ajatolláh 1989-ben fatvát és milliós vérdíjat bocsátott ki, mondván, a mű sérti az iszlámot. Rushdie hosszú ideig bujkált. Önéletrajzi könyve Joseph Anton címmel 2012-ben jelent meg: az író a Joseph Anton nevet használta bujkálása éveiben.
A díjat 2009-ben alapította a nemzetközi írószervezet a Nobel-díjas színműíró, Harold Pinter emlékére. Özvegye, Antonia Fraser elmondta: Pinter nagyra tartotta Salman Rushdie-t egyfelől munkája, másfelől nagyszerű személyes bátorsága miatt.
A PEN/Pinter-díjban mindig megosztva részesül egy brit és egy más nemzetiségű író. Tavaly Tom Stoppardot és Irina Halip fehérorosz ellenzéki újságírónőt tüntették ki. A társdíjazottat - rendszerint egy olyan szerzőt, akit az emberi jogok védelmezése, nézetei kinyilvánítása miatt üldöznek hazájában - a brit győztes és az írószervezet választja ki, nevét október 9-én hirdetik ki. (MTI)
Forrás: http://konyves.blog.hu/2014/06/21/salman_rushdie_pen_pinter-dijat_kapott


--Az Év Gyermekkönyve díj 2014-es elismertjei
Immár hagyományosan idén is díjazta a magyar gyermekkönyvek elmúlt évi termésének legjavát a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete. A díjakat az Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatának részeként, 2014. június 12-én adták át, a felkért szakmai zsűri, valamint az egyesület közös döntése alapján.
Az Év Gyermekkönyve díjak 2014-es elismertjei: Marék Veronika író, illusztrátor életművéért; Tamás Zsuzsa író, a Macskakirálylány című gyermekkönyvért; Darvasi László író, A 3 emeletes mesekönyv című gyermekkönyvért; Molnár Jacqueline illusztrátor, a Kapjátok el Tüdő Gyuszit! és A hétfejű tündér című kötetek illusztrációiért; Pék Zoltán műfordító, Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala című regényének fordításáért; a Kolibri Kiadó pedig az elmúlt évben megjelentetett gyermekkönyveiért okleveles elismerést kapott.
'A díjakkal szeretnénk kiemelni azokat a köteteket, amelyek irodalmi, esztétikai minőséget képviselnek, amelyeket kivételesnek, olvasásra, megismerésre méltónak ítél a szakmai zsűri. A díjazással célunk, hogy a gyerekekhez még közelebb kerüljenek ezek az értékes olvasnivalók, valamint szeretnénk hangsúlyozni a szülők, felnőttek számára a magas színvonalú irodalom és illusztráció fontosságát minden gyermek életében' – nyilatkozott Rényi Krisztina, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Egyesületének elnöke. A díjazottak laudációi olvashatóak a gyermekirodalom.hu oldalon.
Forrás: http://www.gyermekirodalom.hu/?p=7801


--Írószövetségi elismerés Vida Gábornak
Vida Gábornak ítélte a Romániai Írók Szövetsége a nemzeti kisebbségeknek járó díjak egyikét. Az elismerést Ahol az ő lelke című regényéért kapta a héttagú zsűritől. A szövetség nagydíjával a kilencvenéves műfordító, Antoaneta Ralian munkásságát ismerték el.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/71084/belfoldi_hirek
Vida Gábor Ahol az ő lelke című könyvéről bővebben itt olvashatunk: http://erdely.ma/kultura.php?id=166693


--Magyar Örökség díj Matuska Mártonnak, a Kapocs könyvtári csoport tagjának
Matuska Márton, a vajdasági Kapocs könyvtári csoport - és így az IFLA-HUN - tagjának délvidéki tényfeltáró munkásságát Magyar Örökség díjjal ismerték el. A díjat 2014. június 21-én, a Pesti Vígadó dísztermében rendezett ünnepségen adták át. Dr. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke mondott laudációt.
Forrás: Haraszti Katalin, IFLA-HUN levelezőlista


AJÁNLÓ

--A Könyvhét 8 nagy dobása - ajánló
A 85. Ünnepi Könyvhét bőséges kínálatából, a fiatal magyar írók és költők frissen megjelent könyveiből találunk az alábbi linkre kattintva válogatást. Mutáns betyárok és a Batthyány-család tagjai, emberszabású gépek, a Folyamisten felemelkedése és egy náci tiszt naplójegyzetei – mindez megjelenik benne.
Forrás: http://vs.hu/konyvhet-8-nagy-dobasa-fiatal-magyar-iroktol-0612


--Háromnyelvű könyv jelent meg Janovics Jenőről
Kolozsváron, a TIFF-házban mutatták be azt a hiánypótló kiadványt, amely az erdélyi filmgyártás és a korszerű színházi szemlélet úttörőjét, Janovics Jenőt ismerteti meg – a magyar olvasók mellett – a románul és/vagy angolul értő olvasóközönséggel. A könyv Janovics Jenő (1872–1945) életét és munkásságát mutatja be, impozáns korabeli képsorokkal illusztrálva. Janovics rendezőként, színészként, színházigazgatóként, filmszínészként, forgatókönyvíróként, filmrendezőként és producerként a huszadik század elején Kolozsvár egyik meghatározó művészi egyénisége volt. Száz évvel ezelőtt létrehozta az első, világszerte sikeres kolozsvári némafilmet, majd 1913–1921 közt valóságos filmipart fejlesztett ki Kolozsváron.
A kötet szerkesztője, szerzője és két szakértője is egyetértett abban, hogy a kiadvány egyik legnagyobb erőssége annak háromnyelvűségében rejlik. A magyarok ugyanis még tudogatnak egyet-mást Janovics Jenőről, de a románok, szászok zöme soha nem hallott róla, az idelátogató külföldiekről nem is beszélve. Pedig Janovics jelentősége nem helyi vagy regionális jellegű: ezt bizonyítja az is, hogy az európai filmtörténet és filmes szakma számontartja a nagy erdélyi alkotót. Olaszországban például, a Pordenone-i Némafilm Fesztivál 2002-es kiadásán külön szekciót szenteltek Janovics Jenő filmjei bemutatására – tudtuk meg Zágoni Bálint filmtörténésztől.
Zakariás Erzsébet azt a kiváltságos és nehéz feladatot kapta évekkel ezelőtt, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház archívumát kezelje. „Ez az archívum igazából könyvtár, raktár és muzeális értékű tárgyak gyűjtőhelye egyszerre. Olyan értékes dokumentumokat találtam itt, amelyek megkönnyítették a hatalmas adatmennyiség rendszerezését: például Janovics titkárának, Betegh Lászlónak a pontos feljegyzéseit” – emlékezett vissza a szerző a munkafolyamat kezdeti szakaszára. Akárcsak a szerző, Kötő József színháztörténész és Zágoni Bálint filmtörténész is azt a vonást emelte ki a leendő olvasók számára, amely a ma embere számára talán a legtanulságosabb: Janovics Jenő lenyűgöző karakterét, energiáját, újrakezdési képességét, állandó megújulását. Bámulatra méltó személyiségére számos példát idéz a kötet, a „főhős” szédületesen pörgő élete, hullámvölgyei és -hegyei, küzdelmei, sikerei és kudarcai olyan izgalmas olvasmánnyá teszik a kötetet, hogy egyszuszra olvassa el, aki kézbeveszi – legalábbis ezt a visszajelzést kapta Andreea Iacob szerkesztő azoktól a szerencsésektől, akik már elolvashatták a könyvet.
Bővebben itt:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/29165-haromnyelvu-konyv-jelent-meg-janovics-jenorol#sthash.vApNNtkQ.dpuf


MOZAIK

--Jogunk van eladni a digitális zenét és könyvet?
Az emberek többségét meglepetésként érheti, hogy az online vásárolt zene és könyv nagy részét valójában nem birtokolják, így tovább sem adhatják. Az olyan nagy cégek, mint az Amazon, Apple és társaik többnyire licenszjogokat adnak a felhasználónak.
Ez a gyakorlat mindig is működött, a jog is elismeri, hogy a vásárlónak joga van továbbadni megunt portékáját. A digitális korszak beköszöntével azonban hatalmas változások történtek. A felhasználó tehát nem tulajdonosa a digitálisan vásárolt terméknek, hanem csak használója. Ez azt is jelenti, hogy jogi értelemben nem is történt vásárlás, így nincs meg az a joga, hogy továbbadhatja az adott terméket. A licensz jóval több jogot hagy a jogtulajdonosnál. Az amerikai törvényhozás most annak próbál utánajárni, hogy milyen lépéseket kellene tenni ahhoz, hogy a felhasználó tovább tudja adni ezeket a digitális termékeket. Például lehetséges-e eladni az iTunes-könyvtárat vagy kölcsönadni az Amazonnál vásárolt e-könyet?...
Forrás: http://index.hu/tech/2014/06/10/jogunk_van_eladni_a_digitalis_zenet_es_konyvet/


-- 47 év után megszűnt az egyik legnevesebb számítógépes újság
2014. június 23-án jelent meg utoljára nyomtatásban a 47 éve, 1967. június 21. óta hetente kiadott informatikai lap, az amerikai Computerworld. A Bitport összefoglalója szerint a meghatározó szakmai lap kiadója az eladott példányszám esése és az ezzel együttjáró bevételcsökkenés okozta problémákon formátumváltoztatással, majd a korábban heti rendszerességű megjelenések ritkításával igyekezett úrrá lenni, de nem sikerült egyenesbe hozni a Computerworld-öt. Az IDG ezért a nyomtatott kiadás leállítása mellett döntött.
A lap a jelenlegi tervek szerint augusztusban digitális formában újraindul, de mobilra nem, csak táblagépekre és asztali képernyőkre optimalizálják.
A Bitport azt írja: a Computerworld közel három évtizede megjelenő magyarországi verziója tovább él – vagy inkább éldegél. A 10 ezer példányban nyomott magyar kiadásból a terjesztői adatok szerint az idei első negyedévben lapszámonként átlagosan mindössze 907 példányt adtak el.
Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20140624_47_ev_utan_megszunt_a_computerworld
Via KIT hírlevél, 2014. június 25. (25. szám)


--5 dolog, amit csak nagyon kevesen tudnak a Google-ről
Szinte nincs olyan netező, aki ne használná a Google valamelyik szolgáltatását, ha mást nem, akkor a keresőt. Sokan a cégről is tudnak ezt-azt, a 5facts azonban öt olyan tényt gyűjtött össze, amit csak nagyon kevesen tudnak a Google-ről.
1. Ha egy Google-alkalmazott meghal, házastársa még 10 éven át megkapja fizetésének felét.
2. A dizájnra ma a Google annyira odafigyel, hogy nemrég egyetlen pixeles eltérés miatt is belenyúltak a cég logójába. Ehhez képes meglepő, hogy 2001-ig még csak a képernyő közepéhez sem igazították a logót a kereső főoldalán.
3. Tavaly volt egy olyan leállás a Google-nél, amely a cég összes szolgáltatását érintette, 5 percre mindegyik elérhetetlen volt. Ez 40 százalékos csökkenést jelentett a globális internetforgalomban.
4. A Google-alkalmazottakat másnéven Googlereknek hívják a cégen belül. Az új alkalmazottakat egy ideig azonban egy másik névvel illetik, ők a Nooglerek. (A noodle kifejezés magyarul tökfejet jelent.)
5. A Google-kereséseknek minden egyes nap 15 százalékát olyan keresőkifejezés jelenti, amelyre korábban még soha senki nem keresett rá.
Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20140605_5_dolog_amit_kevesen_tudnak_a_googlerol


--Hollywoodi sztárok magyar verseket szavalnak
A Szerzői jog a XXI. században blogról: 'Ne higgye a blog olvasója, hogy nem haladok, ne akarnék haladni a korral. Néha mégis teljességgel lemaradok egyes olyan hullámokról, mint az egyik legújabb, amelyben hollywoodi sztárok szavalnak magyar verseket. Nem, nem vicc. Persze, mégis az.
Tekintsünk el attól, hogy egy-egy ilyen videó nem kevés szerzői jogi relevanciával bír, sőt, kiváló mintapéldái az engedélyköteles felhasználásoknak, mégsem akarok pálcát törni a készítők felett. Sőt! Privát véleményem szerint ezek pont azok a webkettes magatartások, amelyekért egyszerűen nem szabad perelni.
Nézzünk egy példát: http://www.youtube.com/watch?v=FvFS6SQSbxk
Miért mondom azt, hogy ez szerzői jogilag releváns? Mert legkevesebb három vagyoni jogosultságot érint (és most leegyszerűsítem): a Rambo sokadik epizódjának a készítői értelemszerűen jogosultságokkal bírnak a filmre nézve (e téren sok-sok részjogosultság létezik, e téren említettem, hogy egyszerűsítek); Nagy László verse, amelyet meghallgathatunk, értelemszerűen még jogvédett (Nagy László 1978-ban hunyt el); és ott van Gáti Oszkár is, aki a verset előadva tevékenységére nézve előadóművészi jogokkal bír. Összességében pedig azt lehet mondani, hogy a fenti videó egy kiváló átdolgozás (amely minden esetben engedélyköteles, kivéve paródia alkalmával, bár e tekintetben is ismertek kontra érvek). Ezen felül akadálytalanul felvetheti a mű(vek) integritáshoz fűződő jogának is a sérelmét. És miért mondom, hogy szerintem ez nem a pereskedés területe? Mert rendkívül kreatív példaként szolgál arra, hogy lehet a webkettőben érvényesülni. És meglátásom szerint ezek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy bármiféle vagyoni károsodást idézzenek elő, vagy a jogosultak becsületét vagy hírnevét csorbítsák.‘
Forrás: http://copyrightinthexxicentury.blogspot.ro/2014/06/hollywoodi-sztarok-magyar-verseket.html, Via Heti Atilla hírlevél


--Itt a legújabb digitális magyar csata
A Total War háborús játék motorjának segítségével elkészített digitális ütközet a mohácsi vész, a muhi csata és a pákozdi csata megfilmesítése után végre egy magyar diadalt mutat be.
Több mint két éve kezdett bele a Történelmi Animációs Egyesület a mai kor fiataljainak szánt stílusban, számítógépes játékmotor felhasználásával elkészített sorozatába.
Legújabb filmjük bemutatója a nándorfehérvári diadal évfordulóján, 2014. július 22-én kerül teljes egészében a nagyközönség elé.
Íme az előzetes: http://www.ma.hu/kulturport.hu/215014/Itt_a_legujabb_digitalis_magyar_csata?place=srss


--Miért zár be az iWiW?
Nem tervezi eladni közösségi oldalát az Origo Zrt. A cég komoly érdeklődők híján és adatvédelmi okokból döntött májusban az iWiW bezárása mellett.
Az iWiW megvételét tervezi a DateMySchool.com működtetője, egy magyar startup cég, írta az Index: http://index.hu/gazdasag/2014/06/17/ujraelesztenek_az_iwiwet/
Bár a cikk szerint az amerikai cég tárgyalásokat folytatott a magyar közösségi oldal tulajdonosával, az Origóval, a cég illetékes munkatársait közvetlenül nem keresték meg.
Kovács Gergely, az Origo Zrt. iWiW működtetéséért felelős igazgatója elmondta, a vállalat korábban folytatott tárgyalásokat a közösségi oldal esetleges eladásáról, ám ezek eredmény nélkül zárultak. Az iWiW megújításához szükséges befektetés nagyságát az érdeklődő társaságok többsége nem tartotta megtérülőnek. A 2002-ben indított magyar közösségi oldal fénykorában napi másfél millió aktív felhasználót szolgált ki. Rendszerének egyedisége abból adódik, hogy alapjait néhány évvel ezelőtti fénykorában az exponenciálisan növekvő felhasználószám kiszolgálása érdekében könnyen bővíthető megoldásokra kellett építeni.
E megoldások hátránya az, hogy a felhasználók csökkenő számával párhuzamosan nem lehet drasztikusan csökkenteni a rendszert kiszolgáló gépek számát.
Teljes cikk itt: http://www.origo.hu/techbazis/20140617-miert-zar-be-az-iwiw.html
Via: Heti Atilla, http://konyvtaros.tumblr.com/post/89130641522/ujabb-ok-az-iwiw-bezarasara-sokat-fogyaszt


--Fogékonyak a magyarok az új technológiákra
Magyarország több tekintetben is élen jár a régióban abban, ahogy az emberek az internet és a technológia - okostelefonjuk, tabletjük, számítógépük - segítségével igyekeznek hétköznapjaikat egyszerűbbé és kényelmesebbé tenni, derül ki egy, a Google megbízására készített friss kutatásból. Az emberek az interneten keresnek recepteket, így terveznek utazást, igyekeznek elkerülni a dugókat és a kedvenc YouTube-csatornáikhoz fordulnak, mielőtt filmet választanak estére.
A Google megbízásából készült kutatás szerint Magyarországon szinte minden negyedik internetező első dolga ébredés után, hogy felmenjen a netre, és minden harmadik internetező nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életét internet nélkül. Környékbeli országokkal - Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal - összehasonlítva Magyarországon a legnagyobb az internetpenetráció, 62% az internetet szinte naponta használók aránya. Okostelefonját, tabletjét pedig az internetezők 63%-a hívja segítségül, amikor felmenne a netre. Az emberek Magyarországon is hétköznapi helyzetekre keresnek megoldást az interneten, olyan szolgáltatásokat használnak, amelyekkel egyszerűbbé, kényelmesebbé tehetik az életüket.
A magyarországi YouTube-nézők kedvenc témái közé tartoznak a mozifilmek ajánlói (75%-uk néz erről videókat), az oktatóvideók (66%-uk nézi), 32%-uk keres útmutatást a YouTube-on, hogy hogyan kell elkészíteni vagy megjavítani valamit, 28%-uk edz YouTube-videók alapján, 26%-uk főzős videókat is követ, 15%-uk pedig sminkes videókat is néz. Minden 10. magyarországi internetező mondta azt, hogy ő is tölt fel a YouTube-ra videót. Miközben sokan néznek és töltenek fel videókat, megszületett a magyarországi YouTube-sztárok második generációja is - tizenéves fiúk, lányok lépnek ki a YouTube-ra és gyűjtenek sok tízezer rajongót, de a hagyományos média világából ismert szereplők is indítanak csatornát itt.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.mmonline.hu/cikk/fogekonyak_vagyunk_az_uj_technologiakra, Via KIT hírlevél, 2014. június 11. (23. szám)


LAPZÁRTA

--Felfrissített régi ízek - ódon szakácskönyvek a Teleki Tékában

Októberig tart nyitva a marosvásárhelyi Teleki Tékában az Ars culinaria elnevezésű tárlat, amelynek témája az európai és ezen belül a magyar gasztronómia. Szintén az étkezéstörténet volt a témája a Téka kéthavonta megszervezett Beszélő könyvek című előadássorozatának, amelynek meghívottja, Benda Borbála ebből a „könnyed témából” írta doktori disszertációját.
Az Ars culinaria tárlat kurátora, László Lóránt elmondta a Székelyhon portálnak: a tudományos könyvtárra a szakácskönyvek nem jellemzőek, mégis négyhónapos kutatómunka eredményeként egy tárlatra való összegyűlt gasztronómiához köthető kiadványokból. A Téka őrzi Teleki Sámuel feleségének, Bethlen Zsuzsannának a könyveit is, és ez az első női arisztokrata könyvtár, ami fennmaradt. 'A görög és római kort idéző ételáldozatokat és bacchanáliákat bemutató, 18. századi metszetek mellett látható többek között az ókor egyetlen fennmaradt szakácskönyvének két 18. századi kiadása, és egy, idén a Teleki Tékában felfedezett, 17. század eleji kézirat, amely az egyik legrégebbi, Erdélyben megtalált recept. Továbbá Savarin műve is, aki nem volt szakács vagy cukrász, hanem jogász volt, de írt egy könyvet Az ízlés fiziológiája címmel, amelyben tudományos rangra emelte a gasztronómiát' – mondta László Lóránt a tárlatról. Érdekességként elhangzott, hogy az ókori római Apicius szakácskönyvét sokáig dietetikus receptek táraként használták, holott nem feltétlenül azok, Bánffy gróf pedig valahányszor rosszul volt, káposztás ételt főzetett magának – ezt diétásnak tekintette.
Forrás és teljes cikk itt: http://www.szekelyhon.ro/magazin/felfrissitett-regi-izek
Képek itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.801600399851517.1073741838.741405552537669&type=1


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.