************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

     ReMeK-e-hírlevél

V. évf. 2010/12. szám                                ISSN: 1842-7448

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele

Megjelenik havonta

************ ********* ********* ********* ********* ********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

 

TARTALOM

 

PÁLYÁZATOK

-Pályázat magyarországi részképzésre romániai magyaroknak

-Felhívás Bethlen Gábor honismereti szaktáborozáson való részvételre

TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének margójára

-Kapcsolatépítő kultúramentésről Szentjobbon

-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

-Biblionet a Lugosi Városi Könyvtárban

-'A könyvtár szerepvállalása a közösség kulturális életében' – szakmai értekezlet Korondon

-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

-Meseszer Nagyajtán

-Biblionet-megnyitó az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtárban

ÉVFORDULÓK

-90 éves Pumukli anyukája

KITEKINTŐ

-Könyvtárban őriznék a számítógépes játékokat Nagy-Britanniában

-Cérnakesztyűben Isten könyvtárában

-Restaurálták a PIM "ismeretlen" Vizsolyi Bibliáját

-Könyvtár a kastélyban

-Szentmártoni János a magyar írószövetség új elnöke

HAZAI

-Joguk van olvasni - az OTP Bank Románia Hargita megyében is támogatja az iskolai könyvtárakat

-Könyvet ajándékoz a bank

-Nyolcezer könyvcím a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

-Gaudeamus könyvvásár Bukarestben

-Több száz könyv tűnt el a Teleki-Bolyai Könyvtárból

DÍJAK

-Esterházy másodszor veheti át az Alföld-díjat

-Michel Houellebecq kapta a Goncourt-díjat

-Kántor Lajos is Hazám-díjas

-Bethlen Gábor-díj Kányádi Sándornak

-Nívódíjak Budapesten

AJÁNLÓ

-Székelyföld kincsei

-Megjelent a friss Nobel-díjas Vargas Llosa új könyve

ELHALÁLOZÁS

-Elhunyt Balla László

-Elhunyt Harry Mulisch

-Demény Lajos halálára

MOZAIK

-Jövőre jönnek a színes e-könyvek

-Digitalizálták a hírhedt essexi boszorkányper anyagát

-Száz évvel halála után megjelent Mark Twain önéletrajzának első kötete

-14 millió digitalizált dokumentum érhető el az Europeana honlapon

-Digitalizált európai ritkaságok

-A mikrofilm reneszánsza

-Nagy siker Obama gyermekkönyve

VÉLEMÉNY

-A könyvtár: az utolsó demokratikus helyek egyike

 

 

PÁLYÁZATOK

 

-Pályázat magyarországi részképzésre romániai magyaroknak

Pályázatot hirdet a 2010/2011-es tanév tavaszi szemeszterére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Balassi Intézet magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán folytatandó miniszteri ösztöndíjas részképzésre és részképzős tanulmányútra román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyeknek. A pályázat keretében teljes szemeszteres részképzésre, valamint legfeljebb három hónapos részképzős tanulmányútra pályázhatnak romániai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói. Pályázati határidő: 2010. december 10.

Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=26123

 

 

-Felhívás Bethlen Gábor honismereti szaktáborozáson való részvételre

A szovátai Teleki Oktatási Központ idén is megszervezi a Bethlen Gábor honismereti vetélkedőt, IX-XII. osztályos, kétfős csapatok számára. A tábor témája: Árpád-kor I. (895-1205), ideje: 2010. december 20-23. Helye: Teleki Oktatási Központ, Szováta, Marosszék. A táborozáson való részvételre egy házidolgozat megírásával lehet jelentkezni, amely nem haladhatja meg a 10 oldalt. A javasolt dolgozattémákat a Teleki Oktatási Központ honlapján is közzéteszik (www.tok.ro), de ezekhez hasonló téma is választható, a szervezőkkel való előzetes egyeztetés után. Az ajánlott irodalom interneten is elérhető, de más források is bátran használhatók, ez az értékelésben plusz pontokat ér. A táborozáson az értékelő tanárok által legjobbnak rangsorolt dolgozatok szerzői vehetnek részt (a dolgozat mindkét szerzője). A nyertes csapatoknak dolgozatuk témáját a tábor ideje alatt powerpointos kiselőadás formájában prezentálniuk kell a többieknek, bemutatójukat a zsűri értékelni fogja. A dolgozatok beérkezési határideje: 2010. december 10. A dolgozatokat minden esetben e-mail csatolmányként is be kell küldeni. Az e-mail tartalmazza mindkét szerző elérhetőségeit (név, telefonszám, e-mail cím). Cím: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147 szám, Maros megye, 'Bethlen Gábor Honismereti Verseny'. E-mail: bethlengabor@tok.ro

Az eredményről mindenkit személyesen, drótpostán vagy az iskolán keresztül értesítenek 2010. december 15-ig.

További információk itt: http://www.tok.ro/toksite/aktualis/bethlengabor10.htm

Forrás: Szolláth Hunor könyvtáros, Domokos Kázmér Iskolacsoport, Szováta

 

 

TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

 

-A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűlésének margójára

Nemrég volt szerencsém részt venni az RMKE hetedik vándorgyűlésén Kászonaltízen, amelynek témája a helyi értékek megőrzésének lehetőségeiről szólt az egyre erősödő virtuális világban, természetesen összekötve az új lehetőségek tükrében az adott modern könyvtárosi helyismereti munkával.

Három nap alatt volt alkalmam megtapasztalni azt, amire valóban szüksége van egy könyvtárosnak. A lehetőségekhez mérten feltérképezve a legfontosabb értékeket egy olyan világba lehetett cseppenni, amelyben múlt és jelen teljesen összefonódott, és máris elővetítette a jövő lényegét, vagyis helyi értékek nélkül elveszíthetjük mindazt, ami egyszerű és ősi. Nem is beszélve arról, hogy e csoda nélkül nincs fogódzó, elveszíthetjük eredetiségünket, gyökerünket. A felnövekvő generációnak pedig tudnia kell ezekről az értékekről. Mindebben segítséget nyújthat a könyvtáros is. Munkája viszont akkor teljesedhet ki, ha a hozzáérkező kérdező-kereső már valamelyest fel van vértezve az említett kincsekkel. Olyan emberekre gondolok, akik látják saját kultúrájuk értékét, és ezt az értéket másokkal is szívesen meg akarják osztani. Nem szégyellik hovatartozásukat. Mindezekről beszélnek a meglévő műemlékek, a népi szokások, a népi mesterségek és egyéb kulturális emlékek, amelyeket továbbra is ápolni kell.

A jelenlegi társadalmi változások közepette a könyvtárak csak úgy tölthetik be kulturális-információs intézményi szerepüket, ha a helyi információk szolgáltatása területén is élni tudnak a modern információs technológia által nyújtott lehetőségekkel, aktívabb szerepet vállalnak a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak megőrzésében, gyakorlásában és továbbításában.

Kászon helyi értékeinek megismerése, története és most megélt történései szervesen kapcsolódtak az előadássorozathoz. Világossá vált minden egyes könyvtáros számára, hogy mennyire szükségszerű értékeink megőrzése és annak vonzó tálalása a jövendő nemzedék számára.

Borbé Levente, Márton Áron Gimnázium könyvtára, Csíkszereda

Forrás és teljes cikk itt: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2010/11/romaniai-magyar-konyvtarosok.html

A vándorgyűlés fotói itt tekinthetők meg: http://picasaweb.google.com/tudkvt1670/Kaszon_2010?authkey=Gv1sRgCPnrzMKm1vSrVQ#

 

 

-Kapcsolatépítő kultúramentésről Szentjobbon

A határ menti kapcsolatok élénkítésének célzatával szervezett találkozót a Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ november első hetében a szentjobbi katolikus kollégiumban. A zártkörű rendezvényen bő tucatnyian vettek részt, többnyire kulturális szakemberek, polgármesterek. A Hajdú-Bihar-Bihar Kulturális Fórum elnevezésű összejövetel nyitó délutánja elsősorban a résztvevők bemutatkozásával telt el, akik az általuk képviselt települések lehetőségeinek rövid bemutatására is vállalkoztak.

Az érdemi előadásokra és a közös ütemterv fő vonalainak meghatározására másnap került sor; a tanácskozás gerincét a találkozó moderátorának, Jantyik Zsoltnak Királyok, fejedelmek útja címmel megtartott régióismertetője képezte. Jantyik a Hajdú-Bihari Közgyűlés kulturális bizottságának elnökeként az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta, az országhatárok ide-oda való, tetszés szerinti tologatásától függetlenül az egységes, kompakt térségben való szemléletre szólította fel a jelenlévőket.

Forrás és teljes cikk: http://erdely.ma/kultura.php?id=77758

 

 

-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei

Vers és próza színpadán

A Bod Péter Megyei Könyvtár (BPMK), a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a Háromszéki Mikes Közművelődési Egyesület szervezésében, a Háromszéki TÉT-estek sorozatba illeszkedően, 2010. november 12-én a BPMK Gábor Áron termében közönségtalálkozóra került sor az idei marosvásárhelyi könyvfesztivál magyarországi díszvendégeivel, Háy Jánossal és Lackfi Jánossal. Beszélgetőtársuk Láng Zsolt író, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője volt.

Mind Háy, mind Lackfi költőként indultak, s tulajdonképpen máig sem lettek hűtlenek a vershez, de a rendkívül sokoldalú, képzőművészként is ismert Háy János, aki maga illusztrálja műveit, és készíti könyvei borítóit, regényeket is írt (a legismertebb a török hódoltság korában játszódó Dzsigerdilen és az izgalmas velencei történetet feldolgozó Xanadu), drámáival is sikereket ért el, hogy csak a Gézagyereket említsük... Lackfi János kitartott indulása kitüntetett műfaja, a vers mellett, de egyetemi oktató, tévés műsorok szereplője és a francia költészet elhivatott fordítója is, több mint húsz műfordításkötete jelent meg, s a fotográfia is izgatja. Nemrég mutatták be Párok című első, önálló fényképkiállítását Kaposváron, de Piliscsabán, majd Budapesten is megtekinthette a közönség a tárlatot.

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/34134/

http://www.3szek.ro/load/cikk/34197/

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/16759-rszemmel-gyermeknek-lenni.html

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/17222-Oda-kell-figyelni-gyerekekre.html

November 12-én délben, ugyancsak a könyvtárban, Lackfi János a Cimbora folyóirat derűs irodalomórája keretében találkozott és beszélgetett sepsiszentgyörgyi gimnazistákkal, akik zsúfolásig megtöltötték a Gábor Áron termet, és maradandó élménnyel távoztak onnan a rendezvény végén.

Lásd: http://www.3szek.ro/load/cikk/34196/

 

Gyermek és felnőtt a változó világban

A Székely Jeruzsálemtől a Gyermekvilág-trilógiáig mottójú háromszéki közönségtalálkozó-körútja zárásaképpen a sepsiszentgyörgyi közönségnek mutatkozott be a budapesti Pont Kiadó 2010. november 18-án, a BPMK Gábor Áron termében. A rendezvényen az érdeklődők betekintést nyerhettek a könyvkiadó egyik alapítója és meghatározó szerzője, Szávai Géza alkotói műhelyébe, illetve megismerkedhettek a nagy sikerű Fordulópont folyóirat és a hasonnevű, főleg a mindennapok pszichológiájára, a gyermeknevelés vetületeire és jellemző, mindnyájunk életében fontos szerepű társadalmi-kulturális jelenségekre összpontosító könyvsorozat megjelenésének folyamatával, a folyóirat és a sorozat (fő)szerkesztője, a találkozón szintén jelenlévő Szávai Ilona révén. A rendezvényt kedvezményes könyvvásár kísérte.

Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2010/11/gyermek-es-felnott-valtozo-vilagban.html

 

 

-Biblionet a Lugosi Városi Könyvtárban

A Lugosi Város Könyvtárban 2010. november 22-én felavatták a tíz számítógéppel felszerelt Biblionet-terem jelentette új szolgáltatást. A Bill és Melinda Gates Alapítvány által támogatott beruházás átadásán többek között részt vett Francisc Boldea polgármester és Szabó Henrietta könyvtárigazgató is. Utóbbi elmondása szerint először a város idősebb generációja veheti igénybe az új szolgáltatást: megtanulják majd az internetet használni és a szövegszerkesztésbe is belekóstolhatnak. Boldea polgármester a következőképp nyilatkozott: „Lugos már rég elnyerte a Bánság kulturális fővárosának a címét, mert számunkra az iskola, az egyház, valamint a család a legfontosabb érték” - majd elárulta, hogy hamarosan a könyvtár külseje is megújul. Paul-Andre Baran, a Bill és Melinda Gates Alapítvány képviselője szerint az egyesült államokbeli, angliai és franciaországi mintára alakították ki a Biblionet szolgáltatást, ahova főként a fiatalokat várják majd el.

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/biblionet_a_lugosi_varosi_konyvtarban.php

 

 

-'A könyvtár szerepvállalása a közösség kulturális életében' - szakmai értekezlet Korondon

A Pro Libris Könyvtári Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár  szervezésében szakmai értekezletet tartottak Korondon 2010. november 29-30-án, a környékbeli települések könyvtárosainak részvételével. A találkozó keretében zajló szakmai képzés témája: A könyvtár szerepvállalása a közösség kulturális életében. A program Hargita Megye Tanácsának kulturális pályázatán nyert anyagi támogatás révén valósulhatott meg. A szakmai képzés a Kájoni János Megyei Könyvtár szakemberei, Bedő Melinda és Máthé Izabella felnőttoktatók vezetésével zajlott. Máthé Izabella a könyvtár lehetséges közösségi szerepvállalásáról,  a kulturális rendezvények szervezéséről tartott előadást november 29-én délután, majd a részt vevő könyvtárosok lehetőséget kaptak a témához kapcsolódó helyi tapasztalatok megosztására. November 30-án Korszerű technológia a rendezvényszervezés szolgálatában címmel Bedő Melinda tartott gyakorlati felkészítőt a könyvtárosoknak, akik a mindennapi tevékenység során hasznosítható ismereteket, készségeket sajátíthattak el a számítógépes szövegszerkesztés, táblázatkezelés, az internetes kommunikáció eszközeinek, lehetőségeinek felhasználása területén.

Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

 

 

-A Kájoni János Megyei Könyvtár hírei

Könyvtár és olvasás a digitális korban

Könyvtár és olvasás a digitális korban címmel 2010. december 3-án közönségtalálkozót szerveznek a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén, a Biblionet országos könyvtárfejlesztési program révén megvalósított korszerű internetes, elektronikus szolgáltatások felavatása alkalmából. A Biblionet második fordulójában idén a megyei könyvtár újabb 12 számítógépet kapott a hozzá tartozó szoftverekkel és wireless routerrel, valamint webkamerát, szkennert és videoprojektort, így 2010 őszétől sikerült elindítani az új internetes szolgáltatásokat a használók számára a könyvtár Mikó-várbeli részlegein is. A rendezvény házigazdája Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója, aki köszönti a vendégeket, köszöntőbeszédet mond Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint a program romániai lebonyolítója, az IREX Alapítvány képviselője. A Biblionet program által nyújtott lehetőségekről, és az eddig elért eredményekről a program Hargita megyei koordinátora, Bedő Melinda beszél.

Forrás: http://nemtv.ro/main.php?m=6&p=3931

Színek a palettán  - Cseke Gábor Márton Árpáddal készített beszélgetőkönyve a világhálón

Az elektronikus könyvtári szolgáltatások és a virtuális könyvek világába is betekintést nyerhetnek a Könyvtár és olvasás a digitális korban címmel szervezett találkozó résztvevői. A Színek a palettán című beszélgetőkönyv e-könyvként olvasható a világhálón. A Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK, www.mek.oszk.hu) néhány kattintás után bárki kedve szerint böngészhet a kötet anyagában. A könyv bemutatója kapcsán az est meghívottjai Cseke Gábor író, újságíró és beszélgetőpartnere, Márton Árpád képzőművész. Cseke Gábor 2007 novemberétől 2008 januárjának végéig tizenkét alkalommal beszélgetett Márton Árpáddal, az idén októberben hetvenedik évét betöltött festőművésszel. Ezeket a beszélgetéseket, interjúkat rögzítette és tette közzé a beszélgetőkönyvben, e-könyv formájában, mert meggyőződése, hogy “a világhálón lehet a leginkább szolgálni azt, hogy valamilyen gondolatnak, teljesítménynek érvényt szerezzünk a nagyvilágon”.

Forrás: http://nemtv.ro/main.php?m=6&p=3761

Rendhagyó útikönyvek Kászonról - András Ignác helytörténeti könyveinek bemutatója

Könyvbemutatóra várják a helytörténet iránt érdeklődő csíkszeredai közönséget 2010. december 14-én 17 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermébe. András Ignác helytörténész, a kászonaltízi dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatójának kászonszéki településeket bemutató “rendhagyó útikönyvei” a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában jelentek meg 2008-2009-ben. A szerzőt András Zoltán, Kászon község polgármestere fogja bemutatni a csíkszeredai közönségnek. A hajdani Kászonszék öt településének helytörténeti értékeit, műemlékeit, elsősorban templomait és kápolnáit bemutató kiadványokat vetített képes bemutatóval egybekötve ismerteti a szerző.

Karácsonyi készülődés a gyermekkönyvtárban

A Kájoni János Megyei Könyvtár gyermekrészlegén idén is megszervezik a karácsonyváró könyvtári foglalkozást kisiskolások számára, december 16-án, csütörtökön 11 órától. A foglalkozáson részt vevő iskolai csoportok a könyvtárosok irányításával készítik el a díszeket, majd közösen díszítik  fel a könyvtári karácsonyfákat a gyermekkönyvtárban,12 órától a könyvtár Fakalinka nevű bábcsoportja a Plüm-Plüm és a sárkány című bábjátékot mutatja be a gyerekközönségnek. A részvétel ingyenes, a kisiskolás csoportok előzetes jelentkezés alapján vehetnek részt a foglalkozáson.

Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

 

 

-Meseszer Nagyajtán

2010. november 23-án került sor a nagyajtai Községi Könyvtárban az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára Meseszer nevű stafétajátékának folytatására. A rendezvény A róka meg a kiskakas című bábjátékkal kezdődött, amit a II. osztályosok bábosai és oktatójuk, Nagy Adél tanítónő adtak elő. Folytatódott A rest macska című mesével, az V. osztályos Benkő Krisztina mondta el, majd a hat éves Benkő Mátyás kedvenc meséjét, A kismalac és a farkasok címűt mondta el. A mesemondó játék a Napraforgó óvoda előkészítő csoportos óvodásainak és óvónőjüknek, Bihari Katalin Noéminek közösen elmondott meséjével, a Farkas-barkas cíművel ért véget. A rendezvénynek nagy sikere volt, jó kedvet vittek a mesék a könyvtár falai közé, remekül érezte magát mesemondó és hallgató egyaránt. Mindenki kapott emlékül a Meseszer tulipános szimbólumáról egy képecskét, amit nyakba akaszthattak, és minden mesemondó oklevélben részesült.

A nagyajtai könyvtár az árkosi Községi Könyvtártól vette át a stafétajátékot, és átadta az apácai Községi Könyvtárnak és a kökösi Községi Könyvtárnak, ahol szerét fogják ejteni majd a Meseszer továbbításának.

Forrás: Benkő Tünde Ilona könyvtáros, Nagyajta, Kovászna megye

 

 

-Biblionet-megnyitó az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtárban

Október végén és november során a Biblionet programba az első megyei körben bekerült 18 háromszéki közkönyvtár közül több esetében sor került az új számítógépes-információs létesítmények, az internetes termek és szolgáltatás ünnepélyes átadására, így, sorrendben, Kézdivásárhelyen, Kézdiszentléleken, Nagyajtán, Szitabodzán, Torján, Illyefalván, Bodzafordulón és Zágonbárkányban.

Illyefalván 2010. november 24-én 14 órától zajlott le a megnyitó a helybeli Fábián Ernő Községi Könyvtárban. Az ünnepség első felére a LAM Alapítvány konferenciatermében került sor, ahol szép számban képviseltette magát az illyefalvi önkormányzat, a református egyház, a László Lukács Általános Iskola és a helyi Nőszövetség, valamint Illyefalva lakossága. Meghívottként jelent voltak Szőcs József, a romániai IREX Alapítvány területi képviselője, valamint a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár részéről Szonda Szabolcs igazgató, Lokodi Anna, a Biblionet-program Kovászna megyei felelőse, Csergő-Benedek Csilla és Tóth-Wagner Anikó könyvtáros trénerek. A megnyitó ünnepség első felében, Fodor Imre polgármester úr köszöntője után, a felszólalók, Szonda Szabolcs, Szőcs József és Lokodi Anna arra törekedtek, hogy a hallgatóság számára összefogó képet alakítsanak ki a Biblionet programról, az ingyenes internethozzáférés fontosságáról a közkönyvtárakban, kihangsúlyozva, hogy az információszerzés eme új és kézenfekvőbb módja nem szorítja háttérbe az olvasást, hanem kiegészíti azt. Az első rész záróakkordjaként Bokor Imre VII. osztályos tanuló népdalokkal gyönyörködtette a jelenlévők lelkét, szívét. A folytatás a könyvtár kicsinek bizonyuló helységében zajlott le, ahol a gyer,ekek pár, számukra érdekes, fontos internetes oldalt, valamint a könyvtár most épülő internetes oldalát - illyefalvikonyvtar.blogspot.com - mutatták be a közönségnek.

Forrás:Henning Emese könyvtáros, Illyefalva - Bod Péter Megyei Könyvtár

 

 

ÉVFORDULÓK

 

-90 éves Pumukli anyukája

Az apró, ám annál rosszabb, vörös hajú kobold, Pumukli tette híressé, ajtaján mind a mai napig bekopognak a rajongók, hogy aláírást kérjenek. Eredeti neve Elisabeth Kaut, és közel ötven éve alkotta meg a híressé vált koboldot. Azóta Pumukli rádiójátékokban, televíziós sorozatban és könyvekben tűnt fel, de még - ahogy az egy igazi hírességhez méltó - bélyegen is szerepelt.

Az írónő már évekkel ezelőtt alapítványt hozott létre az olvasás népszerűsítésére és a gyermekirodalom életben tartására. Mint mondja, az olvasás által nagyon sokat lehet tanulni. Ő maga korábban 16 órát dolgozott, de a tavaly megjelent életrajzi kötetében feltárta, hogy végleg letette a tollat. A fotózással viszont nem hagy fel.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/gyermek/22022/90_eves_pumukli_anyukaja

 

 

 

KITEKINTŐ

 

-Könyvtárban őriznék a számítógépes játékokat Nagy-Britanniában

A számítógépes játékokat fejlesztő iparág képviselői éppen azon fáradoznak, hogy a British Library-vel karöltve megőrizzék a Nagy-Britanniában gyártott, harminc éves múltra visszatekintő játékok még épségben maradt példányait.

A Nemzeti Videojátékok Archívuma (NVA) nevet viselő, a nottinghami Trent Egyetem támogatásával 2008-ban indult kezdeményezést azért hívták életre, hogy megőrizzék az utókor számára az informatika őskorában gyártott számítógépes játékokat. A szakemberek versenyt futnak az idővel, az egyik informatikus, Paul Wheatley szerint az 1970 és 1990 között piacra dobott játékok nagy része már így is elveszett. Ez egybecseng a British Library igazgatója, Lynne Brindley által tavaly mondottakkal, miszerint a termékek online változatainak növekedésével párhuzamosan Nagy-Britannia az elveszett információk „fekete lyukával” kénytelen szembesülni. Szakértők szerint a gyártóknak kötelezővé kellene tenniük, hogy termékeik után az 1662-ben törvénybe iktatott köteles példány mintájára másolatot készítsenek. „A számítógépes játékokat gyártó iparági képviselők felismerték a digitalizálás jelentőségét. Sokan számoltak be olyan esetekről, hogy a régi anyagok asztalok alatt, dobozokból tűntek el vagy rongálódtak meg” - mondta el Wheatley, aki egyben hangot adott azon reményének, hogy a British Library dolgozói gárdájának szakértelmét felhasználva megvalósulhat az NVA-val való szoros kooperáció.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20101109_

 

 

-Cérnakesztyűben Isten könyvtárában

Kincseiből mutat be válogatást 2010. november 10-én megnyílt új kiállításán a Vatikáni Könyvtár, amelynek gyűjteményében 1,6 millió ritka könyv, kézirat, pénzérme, első kiadás és viaszpecsét található.

A tárlat a Vatikáni Könyvtár freskókkal díszített termeit kelti életre "kicsinyített kiadásban". Az antik kéziratok, pergamenek, illusztrációk szerelmesei beleélhetik magukat a bibliotékában kutató tudósok szerepébe, s ehhez még fehér pamutkesztyűt sem kell magukkal vinniük. A látogatókat ugyanis ellátják fehér pamutkesztyűvel, amelyekben megérinthetik némely dokumentum fakszimile kiadását. A megérinthető kiállítási tárgyak között szerepel a Borgianus Latinus, VI. Sándor pápa (1431-1503) számára összeállított karácsonyi misekönyv, azaz misszálé. Rodrigo Borgia, a katolikus egyház történetének 214. pápája, 1492-ben lépett Szent Péter trónjára, abban az évben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. A másik megtapintható kiállítási tárgy Dante Isteni színjátékának 1564-es kiadása.

A kiállítás eredeti dokumentumokat is felvonultat, amelyek természetesen még fehér pamutkesztyűben sem érinthetők meg, ezek közé tartozik például egy VII. századi Korán lapja.

A Megérteni a Vatikán Könyvtárát: a jövő felé nyitó történelem című tárlat 2011 január 31-ig látogatható.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/21961/cernakesztyuben_isten_konyvtaraban

 

 

-Restaurálták a PIM "ismeretlen" Vizsolyi Bibliáját

Kamarakiállításon mutatja be frissen restaurált Vizsolyi Bibliáját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) könyvtára.

A PIM a Vizsolyi Biblia első kiadásának egy hiánytalan példányát őrzi, erről a példányról azonban mindeddig a magyar könyvtárkutatás nem tudott, így most eggyel gyarapodott a nyilvántartott Vizsolyi Bibliák száma - mondta el az intézmény könyvtárának vezetője. Bánki Zsolt István hozzátette: a 420 éve nyomtatott könyvritkaságot a PIM teljesen felújíttatta és újraköttette. A Szentírás-példány a tárlat zárása után ismét csak kutatók számára lesz elérhető.

A megújult Vizsolyi Bibliát olyan, a PIM tulajdonában lévő kötetekkel együtt mutatják be, amelyek szintén könyvtörténeti érdeklődésre tarthatnak számot: látható lesz a Káldi-féle első magyar nyelvű katolikus bibliafordítás, Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai, Méliusz Juhász Péter számos autográf bejegyzéssel ellátott Jelenések könyve-fordítása és Migazzi érsek, "Vác újjáépítője" német nyelvű fordítása is.

A látogató valaha nagy magyar írók tulajdonában álló bibliapéldányokkal is találkozhat: többek között Jókai Mór Szentírás-kötetével, az Illyés Gyula jegyzeteit és rajzait őrző vagy a Sarkadi Imre által szinte rongyosra olvasott Bibliákkal. A Petőfi Irodalmi Múzeum kamarakiállítása a tervek szerint december 20-ig látható, ha azonban a közönség érdeklődése ezt indokolja, Bánki szerint a tárlat meghosszabbítása is elképzelhető.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20101116_restauraltak_a_pim_ismeretlen_vizsolyi_bibliajat

 

 

-Könyvtár a kastélyban

Az európai uniós támogatásnak köszönhetően hamarosan régi állapotában pompázó épületbe helyezik el az idén nyáron elhunyt Vajay Szabolcs, a világhírű heraldikai és genealógiai professzor hagyatékát.

Az uniós forrásból megszépülő helyiség polcaira ritka könyvgyűjtemény kerülhet, így a fehérvárcsurgói kastély egy újabb, különleges hagyaték őrzőjévé válik.

Dr. Vajay Szabolcs 1921-ben Budapesten született. Magyarországon jogtudományi doktorátust szerzett, majd 1943-ban ösztöndíjasként Svájcba került, ahonnan a nyilasok hatalomra kerülése után már nem tért haza. A Genfi Egyetem nemzetközi tudományok szakán újabb diplomát szerzett, majd 1946-tól részt vett a világháborút lezáró tárgyalásokon. Később a Nemzetközi Vöröskereszt, a Szabad Európa Rádió, majd az UNESCO munkatársa lett. 1964 és 1976 között a Nemzetközi Heraldikai Akadémia alelnöke, 1982-1986 között a Genealógiai és Heraldikai Társaságok Nemzetközi Szövetségének elnöke, majd díszelnöke volt. A Magyar Szent Korona 1978-as hazahozatala előtt a magyar kormány felkérésére a koronavizsgáló bizottság első számú szakértőjeként dolgozott. Tagja volt az argentin és a spanyol Történettudományi Akadémiáknak, 1986 óta pedig az ENSZ genfi központja mellett működő Nemzetközi Társadalomtudományi Tanács állandó megbízottjaként tevékenykedett.

Az egyedülálló gyűjtemény körülbelül ötezer többnyelvű könyvből áll, amihez a professzor úr különleges genealógiai archívuma és levelezése, valamint óriási történelmi és családtörténeti kutatási anyaga kapcsolódik. A gyűjtemény a jövőben Vajay-von Stetten Könyvtár néven szerepel majd, és a Károlyi-kastély most megújuló szárnyában, az ovális díszkönyvtár-teremben kap helyet. Fehérvárcsurgón azonban remélik, hogy az 1998-ban odakerült Fejtő Ferenc-hagyaték mellett hamarosan az új könyvtárat is bemutathatják az immár teljes egészében megszépült Károlyi-kastélyban.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/latvanypart/21865/konyvtar_a_kastelyban

 

 

-Szentmártoni János a magyar írószövetség új elnöke

Szentmártoni János költőt választotta három évre a Magyar Írószövetség elnökének a szövetség tisztújító közgyűlése - közölte Bajnai Zsolt, a közgyűlés sajtófőnöke. A tisztújító közgyűlés az elnökön kívül megválasztotta az írószövetség elnökségét és választmányát, továbbá felügyelőbizottságát is.

A közlés szerint az elnökség tagjai Ács Margit, Kiss Gy. Csaba, Falusi Márton, Mezey Katalin, Vasy Géza és Iancu Laura lettek. A szövetség felügyelőbizottságát a jövőben Báger Gusztáv, Benke László és Kelemen Erzsébet alkotják, a választmányba ötvenhatan kerültek.

Vasy Géza, a szövetség eddigi elnöke már korábban jelezte, hogy három év után nem vállal újabb ciklust. Szentmártoni János 1975-ben született Budapesten. A fiatal költő alapító tagja volt a Stádium Fiatal Írók Körének, 1997-ben a Jelenlét társszerkesztőjeként dolgozott. A megválasztott elnök József Attila- és Gérecz Attila-díjas, több verseskötete jelent meg, és esszéket, kritikákat is publikált.

Forrás: http://index.hu/kultur/2010/11/27/szentmartoni_janos_lett_az_iroszovetseg_uj_elnoke/

 

 

HAZAI

 

-Joguk van olvasni - az OTP Bank Románia Hargita megyében is támogatja az iskolai könyvtárakat

Több mint félezer kötetet és könyvtári berendezést ajándékozott 2010. november 10-én az OTP Bank Románia a csicsói Kájoni János Általános Iskolának. A kisdiákok a nekik szerzett örömöt kis műsorral viszonozták. Ily módon vadonatúj ismeretterjesztő albumok, atlaszok, meséskönyvek és regények gazdagítják az iskola könyvtárát: az OTP Bank Románia a felcsíki települést választotta ki Jog az olvasáshoz elnevezésű program egyik kedvezményezettjeként, és ajándékozott több mint ötszáz könyvet, valamint könyvtári berendezést az ottani iskolának. Szinte már visszatérő mecénásról van szó: a pénzintézet ugyanis öt évvel ezelőtt az árvíz által megrongált csicsói óvoda fűtésrendszerének rendbetételét finanszírozta. 'Nemcsak a számítógépes világnak kell megfelelni, hanem az előző évszázadok írásbeliségének, a könyvek világának is' - érvelt az átadóünnepségen Diósi László, az OTP romániai vezérigazgatója. Helyettese, Ljubicic Gábor kifejtette, az akció kezdete óta 17 megye 42 iskolájába jutottak el az adományok, és az olvasás fontossága miatt - amit különben Farkas László, az OTP csíkszeredai fiókjának igazgatója is taglalt beszédében - folytatják az adományozást.

'Kellett volna látni a gyerekek arcán az örömöt, amikor kibontották a dobozokat: élvezettel lapozták a könyveket. A könyvtárosunk szerint ráadásul számos olyan kötet is van közöttük, amelyeket régóta keresnek a gyerekek' - magyarázta Holló Edit, az iskola igazgatónője.

A kritériumokkal kapcsolatban Diósi kifejtette, elsősorban szegény, vidéki iskolákat kerestek román, magyar és szórványvidékeken, az új könyvekért pedig az országos tankönyvkiadó vezetőjét, Dáné Károlyt illeti köszönet. A vezérigazgató hozzátette, folytatódik a korábban elkezdett könyvgyűjtési akciójuk, amelynek a vártnál is nagyobb a sikere: emberek százai hozzák nagy örömmel az elajándékozásra váró könyveiket, amelyeket kollégáik csoportosítanak műfaj, minőség és nyelv szerint. Hargita megyében négy helyszínen gyűjtik az iskolásoknak szánt adományokat: az OTP Bank csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és székelykeresztúri fiókjaiban.

Forrás: Hargita Népe, 2010 november 11., http://www.hhrf.org/hargitanepe/archivum/

 

 

-Könyvet ajándékoz a bank

A málnási Tőkés József Általános Iskola diákjai élvezhetik Háromszéken elsőként az OTP Bank Románia Jog az olvasáshoz elnevezésű akciójának áldásait.

A tanintézmény ötszáz kötettel és könyvtári berendezéssel gazdagodott. Az idén tavasszal útjára indított, hátrányos helyzetű vidéki iskolák könyvtárainak felszerelését célzó program eredményeként eddig 17 megye 42 iskolájába jutottak el az elsősorban kiadóktól és könyvesboltoktól, de cégektől és magánszemélyektől is származó adományok.

Diósi László, a bank vezérigazgatója a megnyitón kifejtette: a könyvekhez való könnyebb hozzáférést szeretnék elősegíteni, hiszen a könyvek nagy szerepet játszanak a felnőtté válás folyamatában, az alapvető emberi értékek elsajátításában.

Háromszéken négy helyszínen - az OTP Bank sepsiszentgyörgyi, baróti, kovásznai és kézdivásárhelyi fiókjában – gyűjtik az iskolásoknak szánt adományokat.

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/34133/K%C3%B6nyvet%20aj%C3%A1nd%C3%A9koz%20a%20bank

 

 

-Nyolcezer könyvcím a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

Csaknem 240 négyzetméteren 23 könyvkiadó és 20 könyvkereskedő cég kínált mintegy 8 ezer könyvcímet az idei Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Tizenhat éves fennállása óta ez volt a legnépesebb könyvvásár a kiállítók számát tekintve - közölte Káli Király István, a rendezvényt szervező Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. Hozzáfűzte: reméli, hogy az eladások is a gazdag kínálatot tükrözik majd.

A megnyitón kiosztották az idei Szép Könyv-díjakat is. A csíkszeredai Bookart Kiadó a szépirodalom és a gyermekkönyvek kategóriában nyerte el a Lackfi János szépíró, Albert András nyomdász és Részegh Botond képzőművész alkotta zsűri tetszését Hajdú Farkas-Zoltán A dolgok rendje, illetve László Noémi Labdarózsa című köteteivel. Az album kategóriában a marosvásárhelyi Mentor Kiadó Lázár Anna: Lövéte köröpölő című néprajzi kiadványa kapta az elismerést.

Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=44616

 

 

-Gaudeamus könyvvásár Bukarestben

A Román Rádió által szervezett Gaudeamus könyvvásár november végén lezajlott, idei kiadásának nagyságrendjét a számok mutatják: 14 ezer négyzetméteren 380 kiadó vonult fel Romániából és külföldről, 540 könyvbemutatót és szakmai megbeszélést tartottak, körülbelül 103 ezer látogató fordult meg az ötnapos rendezvényen. Nyolcezer kötetet adományoztak falusi könyvtáraknak „A könyvek hazatérnek” akció keretében.

A könyvvásár utolsó napján kiosztották a Gaudeamus trófeákat, három kategóriában, a közönség szavazatai alapján. Így kitüntetést kaptak a Humanitas, az Adevărul és az ALL könyvkiadók. A könyvvásár legkeresettebb könyve Grigore Cartianu Crimele Revoluţiei (A forradalom gyilkosságai) című, az Adevărul kiadó gondozásában megjelent műve volt.

A 380 jelenlévő könyvkiadó között azonban nem volt egyetlen erdélyi magyar kiadó sem.

Forrás: http://maszol.ro/kultura/magyartalan_gaudeamus_2010_11_23.html

 

 

-Több száz könyv tűnt el a Teleki-Bolyai Könyvtárból

A Maros Megyei Könyvtár vezetősége bűnvádi panaszt emelt a rendőrségen, miután a Teleki–Bolyai Könyvtárból több száz könyv eltűnt, köztük nagyon régi, 16. századbeli kiadványok is. A három éve elkezdett leltározás erősítette ezt meg.

Egy magyarországi férfi a fő gyanúsított az eltűnt könyvek ügyében - nyilatkozta az Erdély FM-nek Spielmann Mihály, a gróf Teleki Sámuel által alapított közgyűjteményt magában foglaló Teleki–Bolyai Könyvtár osztályvezetője. Mint mondta, a magyar állampolgárságú férfit Segesváron már tetten érték, amint az ottani könyvtárból akart köteteket lopni. A vásárhelyi könyvtár alkalmazottai fénykép alapján felismerték, és tanúsították, hogy éveken keresztül a Teleki Tékában is járt és kért ki köteteket. Spielmann Mihály úgy véli, nem egy személy és nem egyszerre tulajdonította el a több száz kötetet. Az osztályvezető szerint a hiányra 2007-ben derült fény, amikor a 17. századi könyvek katalógusát készítették. A leltár ellenőrzése során többek között 1934 vagy 1969 óta eltűnt könyvek hiányát is észlelték.

A lajstromot az alapítvány 2010. november 6-án tartott kuratóriumi ülésén mutatták be, ezen mintegy négyszáz cím szerepel. A hiányzó könyvek közül 152-nek a Teleki Téka állományából veszett nyoma, a többi a református kollégium állományából, illetve a vegyes állományból tűnt el. A Teleki Tékából hiányzó könyvek közül Deé Nagy Anikó szerint csupán 26 könyv tűnt el 1988 előtt – amikor az utolsó revízió lezajlott -, a többi 126-nak ezt követően veszett nyoma.

A kötetek értékét nem ismerik, hiszen jelen pillanatban szakemberek híján egyetlen romániai könyvtárban sem történt értékbecslés. „A hiányzó könyvek egy része értékes, 17-18. századi, köztük Magyarország történelmével, általános történelemmel foglalkozó kötetek, albumok, különlegességek, másrészt kevésbé értékes, 20. századi kiadványokról van szó, amelyek a szabad polcon voltak, s az olvasók különösebb nehézség nélkül hozzáférhetnek” - mondta a Népújságnak az osztályvezető, aki szerint a könyvtárban 1990 óta minden egyes kiadványhoz hozzá lehet férni, nincs zárolt állomány.

Spielmann Mihály a Maros megyei lapnak úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági intézkedések hiánya miatt veszhetett nyoma a köteteknek, a tékában ugyanis sok ideig nem volt elegendő pénz és alkalmazott a megfelelő ellenőrzésre. 2007 óta előrelépés történt, minden teremben kamerák vannak, éjjel-nappal négy őr felügyeli a mozgásokat a könyvtárban.

A marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár 1799 és 1804 között létesült Teleki Sámuel gróf könyvtáralapító személyes irányítása alatt. Törzsanyaga körülbelül 40 000 kötetből áll, köztük 66 ősnyomtatvány is van és több igen ritka kiadvány a gróf egyéni gyűjteményéből.

Forrás és teljes cikk: http://multikult.transindex.ro/?hir=3490

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=45184

http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=45093

 

 

DÍJAK

 

-Esterházy másodszor veheti át az Alföld-díjat

Az Alföld irodalmi folyóirat díját 1991 után idén ismét átvehette Esterházy Péter Kossuth-díjas író, akit harmadmagával tüntetett ki a folyóirat szerkesztősége a 2010. november 10-12. között megrendezett Debreceni Irodalmi Napok egyik kiemelt rendezvénye keretében, november 11-én. Aczél Géza, az Alföld főszerkesztője elmondta: Esterházy Péter az ötödik, aki másodszor vehette át a szerkesztőség díját, amelyet többek közt Sütő András is kétszer kapott meg.

Esterházy Pétert a debreceni művészeti életben való rendszeres részvétele és az Alföld folyóiratban vállalt tevékenysége mellett idén közölt Haydn-drámájáért tüntették ki. Aczél Géza felidézte: az írónak elsőként az Alföld folyóirat adott helyet a publikálásra.

Esterházy Péter mellett a kitüntetést idén György Péter és Bónus Tibor vehette át.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/21863/esterhazy_masodszor_veheti_at_az_alfolddijat

http://kulter.hu/2010/11/mire-jo-az-irodalom/

 

 

-Michel Houellebecq kapta a Goncourt-díjat

Az egyik legismertebb francia kortárs író, Michel Houellebecq kapta meg a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, La carte et le territoire (A térkép és a felségterület) című regényéért. A negyven nyelvre lefordított szerzőnek - akinek eddig 3 millió példányban keltek el világszerte a művei - ez az ötödik regénye, de már az előző hármat is jelölték a Goncourt-ra. A sokáig a francia irodalom fenegyerekének számító Houellebecq-nek a korábbiaknál kevésbé reménytelen és klasszikusabb könyvével ezúttal egyöntetűen sikerült meghódítania az irodalmi életet és a nagyközönséget is.

A másik legjelentősebb francia irodalmi díjat, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-t a zsűri Virginie Despentes Apocalypse bébé (Apokalipszis bébi) című regényének ítélte oda.

Forrás: http://www.mti.hu/cikk/2010/11/08/michel_houellebecq_kapta_a_goncourt-dijat-511876

 

 

-Kántor Lajos is Hazám-díjas

Idén heten vehették át a Magyar Tudományos Akadémián a 2001-ben alapított Hazám-díjat, amelyet a héttagú kuratórium a kitüntetetteknek értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként nyújt át. Erdős Tibor közgazdász, Halász Judit színművész, Kaján Tibor karikaturista, Kántor Lajos kritikus, esszéíró, Ranschburg Jenő pszichológus, Romány Pál agrárközgazdász és Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző kapta idén a Hazám-díjat.

A József Attila-díjjal is kitüntetett Kántor Lajos sok műfajú szerző: a kritikán, az irodalomtörténeti munkákon, az esszéken túl jelentékeny útirajzi opuszokat is jegyez. Foglalkozott a romániai magyar színház történetével, könyvet írt Móricz Zsigmondról és Szilágyi Domokosról. A rendszerváltás után a Babeş-Bolyai Egyetemen modern magyar és erdélyi irodalmat tanított, és a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője volt. A jeles irodalomtörténész, Pomogáts Béla egyszer azt írta róla: Kántor Lajos az erdélyi magyar irodalom betonszilárdságú hátvédje.

Forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=365786

 

-Bethlen Gábor-díj Kányádi Sándornak

Bohumil Dolezal cseh politológus, közíró, Kányádi Sándor költő, valamint Für Lajos történész és Király Tibor jogtudós részesült idén Bethlen Gábor-díjban, az elismeréseket Budapesten adtak át. Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke köszöntőjében Pázmány Péternek a fejedelemhez intézett szavait idézte: „mert ha nekünk nem fáj saját nemzetünknek romlása, fogyása, akkor nem tudom, kinek fáj”. E gondolat kell hogy foglalkoztasson bennünket a Kárpát-medencében, a magyarok földjén - mondta a politikus.

Kányádi Sándor költőt Bíró Zoltán kurátor úgy méltatta, hogy a nyolcvanéves költőnek nem kell mentegetőznie sem életműve, sem életfilozófiája, sem élete kisebb-nagyobb fordulói miatt. Úgy szereti anyanyelvét, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőséget a játékra és a vigasztalásra egyaránt. Életműve önmagát jelölte ki a költészet táborában - mutatott rá.

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=77763&cim=bethlen_gabor_dij_kanyadi_sandornak

http://mno.hu/portal/748082

 

-Nívódíjak Budapesten

Az Akadémiai Kiadó tizenkét kiadványa - illetve szerzőik, szerkesztőik - részesültek idén Akadémiai Nívódíjban. A kitüntetéseket a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében adták át a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában.

A kiadó közleménye szerint első alkalommal 1974-ben jutalmazták Akadémiai Nívódíjjal a kor legjelesebb magyarországi tudományos munkáit. Az azóta eltelt harminchat év bizonyította, hogy a szándék helyes volt, hiszen a kezdeményezésből hagyomány lett, miközben a cél ma is ugyanaz: elsősorban erkölcsi elismerésben részesíteni a közelmúlt legszínvonalasabb tudományos kiadványait és szerzőiket.

A díjazottak évről-évre az MTA tudományos osztályainak jelölése alapján az akadémia által támogatott és a kiadó gondozásában megjelent művek közül kerülnek ki.

Tőzsér János Metafizika című kötetéért kapta meg az elismerést. Munkájából az olvasók megtudhatják, hogy mit is gondolnak a mai filozófusok azokról a nagy metafizikai kérdésekről, amelyekkel Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás, Descartes és mások foglalkoztak.

Beck Mihályt a Humor a tudományban című könyvéért tüntették ki Akadémiai Nívódíjjal. A kiadó szerint a humor tudományáról sok mű született már, ám a tudomány humoráról most jelent meg első ízben átfogó munka. Beck Mihály könyvéből kiderül, hogy a tudomány nagyon is emberi dolog, ahol mindig van min nevetni: ironikus díjakon, humoros koholmányokon, a tudományos elnevezések vicces vonatkozásain, esetleg bolondos vagy éppen képtelen találmányokon, szabadalmakon.

Ugyancsak Akadémiai Nívódíjban részesült az Angol–magyar és magyar–angol kéziszótárért Magay Tamás, „akinek neve az anglisztikában összefonódott a szótárkészítéssel, szótárírással. (...) Immár közel 50 szótárt szerkesztett, amelyek együttes oldalszáma több mint 30 ezret tesz ki”.

Forrás: http://maszol.ro/kultura/nivodijak_budapesten_2010_11_18.html

 

 

AJÁNLÓ

 

-Székelyföld kincsei

Igazán hasznos és látványos honlap jelent meg a világhálón Székelyföld kincsei elnevezéssel. Székelyföld építészeti kincseinek jobb megismerése végett három nyelven lehet navigálni rajta. Így könnyebbé válik a kiválasztott műemlék megtekintése, amelyben ott lehet a szemlélődő és 'körbejárhatja' a kívánt épületet-épületbelsőt vagy annak környékét, ráközelítve és távolodva a háromdimenziós térben. A képvilághoz találó zene is párosul, ami emeli a látvány hangulatát. Ajánlatos megmutatni a diákoknak is, akik már nagyon otthonosan mozognak a világhálón, és az adott bemutatásforma megkapó lehet számukra. Tegyen sétát ön is ebben a kincsvilágban!

A honlap címe: http://www.virtualisszekelyfold.ro

Forrás: Borbé Levente, a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa, Csíkszereda, http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2010/11/szekelyfold-kincsei.html

 

 

-Megjelent a friss Nobel-díjas Vargas Llosa új könyve

A gyarmatosítás következményeit elítélő mondatok kíséretében mutatta be új könyvét Madridban Mario Vargas Llosa perui író, az idei év irodalmi Nobel-díjának kitüntetettje. A szerző legújabb, El sueno del Celta (A kelta álma) címet viselő kötete jelent meg 17 spanyolajkú országban; a kötet magyar fordítását 2011 őszén jelenteti meg az Európa Kiadó. Egyelőre húsz nyelven készül belőle fordítás. A 19. század végének európai gyarmatosítása "a pusztítást terjesztette, és az áldozatok leszármazottai soha nem tudtak felülkerekedni hatásain" - mondta Mario Vargas Llosa a spanyol fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

A 74 éves író új könyve Roger Casement ír diplomata, nacionalista életéről szól. A férfi beszámolt a 20. század eleji belga Kongóban zajló jogtiprásokról, majd az amazonasi indiánok embertelen helyzetéről. A regény főszereplője látnoki és lenyűgöző személyiség, félig ember, félig hős - mutatott rá szerző. Vargas Llosa elárulta: mióta októberben bejelentették, hogy ő nyerte az irodalmi Nobel-díjat, "nehezen dolgozik". Mint mondta, éjszakánként két-három órát alszik, de nem panaszkodik. "Ami megnyugtat, az az, hogy mindez átmeneti, remélem, visszatér a normális ritmus" - tette hozzá.

A világhírű író arról is beszámolt, hogy több terv is formálódik benne, és továbbra is mindennap ír. "A halál tollal a kezemben fog rám találni" - jegyezte meg.

Forrás: http://www.mti.hu/cikk/2010/11/04/megjelent_a_friss_nobel-dijas_vargas_llosa_uj_konyve-511160

 

 

ELHALÁLOZÁS

 

-Elhunyt Balla László

Balla László 1927-ben született Kárpátalján 1965-től szerkesztette az akkor még fordításos Kárpáti Igaz Szó című megyei lapot, amelyből az ő vezetése alatt lett önálló magyar nyelvű napilap. Főszerkesztői tisztségéből 1987-ben vonult nyugdíjba. A lapszerkesztésen kívül termékeny költőként, íróként és műfordítóként meghatározó szerepet töltött be az 1960-80-as évek kárpátaljai magyar irodalmában.

2007-ben elszenvedett agyvérzését követően sem vonult vissza: a szerkesztőbizottság tiszteletbeli elnökeként publicisztikai írásaival színesítette az egykor általa létrehozott Kárpáti Igaz Szót.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/21887/elhunyt_balla_laszlo

 

 

-Elhunyt Harry Mulisch

83 évesen elhunyt Harry Mulisch holland író, A merénylet és A menny felfedezése című világsikerű regények szerzője, aki zsidó anya és nácikkal kollaboráló szudétanémet apa gyermekeként szerzett élményeit a holland irodalom remekeivé dolgozta fel.

A haarlemi születésű írót külföldön is nagyra tartották, és hosszú éveken át az irodalmi Nobel-díj várományosaként is emlegették. A már évekkel ezelőtt elhunyt Gerard Reve és Willem Frederik Hermans írókkal együtt a holland irodalom három kimagasló alakja között tartják számon. Első regényét 24 évesen jelentette meg. A nemzetközi hírnevet 1983-ban hozta meg neki A merénylet című, egy évvel korábban megjelent regénye, amely a német megszállással szembeni holland ellenállásról szól, s amelyet úgy emlegetnek, mint amely segített feldolgozni a hollandoknak a német megszállás traumáját és dilemmáit.

A menny felfedezése című, 1992-ben megjelent filozófiai-misztikus társadalomkrónikáját egy három éve végzett felmérésben minden idők legjobb holland regényévé választották.

A második világháború gyakori téma az életművében. „Engem nem érintett a világháború, én magam vagyok a második világháború” - mondogatta. Másik híres mondása, hogy a második világháborúnak akkor tűnik el a hatása, amikor az utolsó áldozata is meghal.

Regényeit, novelláit, esszéit, drámáit, operaszövegkönyveit és versesköteteit szerte a világban kiadták, könyveinek némelyikét több mint 30 nyelvre fordították le. Főbb művei magyarul is megjelentek.

Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/21881/elhunyt_harry_mulisch

 

 

-Demény Lajos halálára

2010. november 19-én, pénteken, 84 éves korában, bukaresti otthonában elhunyt a székelyek nagy történészeként is emlegetett Demény Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

1926. október 6-án született Kisfülpösön (Maros megye), földműves családban. Tanulmányait Kolozsváron kezdte a Bolyai Tudományegyetemen, Szentpétervárott fejezte be 1956-ban. Ugyanott szerezte meg a történelemtudomány doktora címet. Bukarestben a Társadalomtudományi Akadémia tanára, majd a Román Akadémiai Könyvkiadónál szerkesztő, a Román Akadémia bukaresti Nicolae Iorga történelemtudományi intézetének főkutatója, a nemzetiségtörténeti kutatások osztályvezetője volt. Kutatási területe a 15. és 17. század közötti művelődéstörténetet és a parasztmozgalmakat fogta át. Magyar és román nyelven egyaránt közölt. Jelentősebb művei: Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés; Anglia politikai kapcsolatai a 16. és 18. század közti Moldvával, Havaselvével és Erdéllyel; Székely felkelések a 16. század második felében; A székelyek és Mihály vajda; Paraszttábor Bábolnán; Bethlen Gábor és kora. A Székely oklevéltár új sorozatának társszerzője volt. Az 1989-es rendszerváltást követően rövid ideig a tanügyminisztérium államtitkára, két évig Bihar megyei szenátor volt. 2010. november 23-án helyezték örök nyugalomra a bukaresti Calvineum református temetőjében.

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=78154

 

 

MOZAIK

 

-Jövőre jönnek a színes e-könyvek

A kínai Hanvon elektronikai vállalat jövő tavasszal dobja piacra a világ első színes elektronikuskönyv-olvasóját, amely a nyomtatott könyvlapok képéhez hasonló minőséget produkáló E Ink (elektronikus tinta) technológiával működik. Az E Ink technológiát használó kijelzők lényege, hogy az elektronikus formában tárolt szövegeket vibrálásmentesen, szürke alapon fekete betűkkel jelenítik meg, és az ilyen tartalmak olvasása, a hagyományos monitorokkal ellentétben, nem okoz fejfájást és az olvasó látását sem károsítja.

Ezt a technológiát használják az Amazon Kindle és Sony Pocket Edition készülékei is. A színes tartalmakra mindezidáig az LCD-kijelzők jelentették az egyetlen megoldást. Jó példa erre az Apple, amely az olvasásra szánt táblagépeit is LCD-kijelzővel szállítja.

A Hanvon újdonságát Japánban a Flat Panel Displays 2010 szakvásáron mutatták be a nagyközönségnek. A 24,58 centiméteres képátlójú színes e-könyv-olvasó 440 dollárért, azaz a 16 gigabájtos iPad-hez hasonló áron márciustól lesz kapható Kínában - olvasható a New York Times beszámolójában.

Jóllehet a Hanvon olvasója színes, vibrálásmentes kijelzővel rendelkezik, a lassú képfrissítési frekvencia miatt videók lejátszására nem használható.

Forrás: http://hvg.hu/Tudomany/20101109_e_konyv

 

 

-Digitalizálták a hírhedt essexi boszorkányper anyagát

Anglia egyik leghírhedtebb boszorkányperének részleteit tartalmazó, egyetlen, épségben fennmaradt, négyszáz éves forrást digitalizálták a szakemberek. A 17. századi napló 33 boszorkánysággal vádolt és elítélt asszonyról szól, akiknek történetét egy 1968-as horrorfilm, a Witchfinder General dolgozta fel. A persorozat Matthew Hopkins, a brit törvényhozás által kinevezett ügyvéd kezdeményezésére indult el az angol polgárháború idején, célja a boszorkányság írmagjának kiirtása volt.

A Knutsfordban, Cheshire megyében található Tatton Hallban őrzött naplót a manchesteri egyetem John Rylands könyvtárának szakemberei digitalizálták, és mostantól a széles nyilvánosság rendelkezésére áll. A napló szerzője, Nehemiah Wallington korának bestseller-szerzője volt, 1658-as halálakor 2500 oldalnyi, politikáról, vallásról és saját magáról szóló iratot hagyott az utókorra.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20101029_digitalizaltak_a_hirhedt_essexi_boszorkanyper_anyagat

 

 

-Száz évvel halála után megjelent Mark Twain önéletrajzának első kötete

Száz évvel halála után angol nyelven megjelent Mark Twain amerikai író önéletrajzának első kötete. A száz éves várakozási idő a szerző kikötése volt az utókor számára. Harriet Elinor Smith, a könyv szerkesztője elmondta: a szerző végakarata egyenesen az volt, hogy az önéletrajz egyes részletei fél évezredig maradjanak kiadatlanul. Ez tette lehetővé számára, hogy kendőzetlenül megfogalmazza véleményét az önéletírásban. A Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjairól szóló könyvek szerzője a szakértők szerint 1870 és 1905 között dolgozott az önéletrajzon, amelyből életében csak részleteket közölt, ezek magyarul is olvashatók. (euronews)

Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=3466

 

 

-14 millió digitalizált dokumentum érhető el az Europeana honlapon

Már 14 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép, festmény, film és zenei klip érhető el az európai kulturális intézményeket összekapcsoló Europeana digitális könyvtár segítségével - közölte 2010. november 12-én az Európai Bizottság. A 2008-ban kétmillió könyvtári tétellel indult Europeana eredetileg 10 milliós állományt tűzött ki célul 2010-re.

Az idén hozzáadott új tételek között szerepel - kiragadott példaként - egy 1221-ből származó bolgár pergamen kézirat, amely a bolgár nyelvtörténet jelentős nyelvemléke, az 1547-ben kiadott első litván könyv, a Catechismusa prasty szadei, Jan Steen 17. századi holland festő képei, Johann Wolfgang von Goethe és Friedrich Schiller teljes életműve, vagy éppen az írországi Glendalough kolostorról az első világháború előtt készült fényképfelvételek.

A digitális gyűjtemény 64 százalékát teszik ki fényképek, térképek, festmények, múzeumi tárgyak és más képek. Az állomány 34 százaléka digitalizált szöveg, a portálon több mint 1,2 millió teljes könyv tekinthető meg, illetve tölthető le.

Az Europeana feltöltéséhez - különböző mértékben - minden uniós tagállam hozzájárul. Franciaország a legaktívabb résztvevő - a művek 18 százalékával -, míg Németország részesedése 17 százalék. Magyarország a 27 EU-tagállam között a 22. helyen - Csehország és Litvánia között - áll 0,07 százalékkal.

Forrás: http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=38701

 

 

-Digitalizált európai ritkaságok

Az Europeana tartalma dinamikusan növekszik, új, a feltöltött anyagokat hasznosító projektek is indulnak, de bőven akad még tennivaló.

A meglehetősen dicstelenül indult közös európai digitális könyvtár, az Europeana állapotát, a projekt megvalósításának menetét vizsgáló vitacsoport (Bölcsek bizottsága: Maurice Lévy, Elisabeth Niggemann, Jacques de Decker) 2010. november 18-án adott ki egy közleményt, amely a 2011 elején kiadandó jelentés beharangozója.

A hivatalos honlapon közzétett szöveg szerint az Europeana prototípusa 2008 novemberében kezdte meg működését, lehetővé téve az internet-felhasználók számára a digitalizált könyvek, térképek, festmények, újságok, fényképek, filmtöredékek és más, az európai kulturális intézményektől származó audiovizuális dokumentumok elérését és keresését (valószínűleg nem véletlen, hogy a prototípus megjelölést használják, így igyekeznek bagatellizálni a kezdeti bakikat, ugyanis a 2008-as induláskor a várakozásokat meghaladó felhasználói érdeklődés által okozott túlterheltség miatt az oldalt egy hónapra be kellett zárni). Az Europeana-iroda egyébként a Hágában található Holland Nemzeti Könyvtárban kapott helyet. A szolgáltatást a 80 százalékban az EU által finanszírozott Europeana Alapítvány üzemelteti.

Az idén hozzáadott új tételek között pedig – mint hírlevelünk előző anyagában is olvasható - igazi ritkaságok is találhatók.

Forrás: http://index.hu/tudomany/2010/11/22/ritkasagokat_is_digitalizalnak_az_europeanaban/

 

 

-A mikrofilm reneszánsza

Hamarosan mikrofilmen archiválhatják a digitális adatokat - az új eljárás használatával ugyanis elkerülhető lenne az egyre gyorsuló technológiai fejlődés gyakori konverziói során bekövetkező adatvesztés.

A digitális objektumok - dokumentumok, képek, adatbázisok stb - megnyitásához, olvasásához és írásához minden alkalommal a megfelelő programokra van szükség, de áttételesen a megfelelő operációs rendszerek, eszközmeghajtók vagy épp hardverek használatára is szükség lehet. Nem mindegy az sem, hogy milyen adathordozón kerültek mentésre - olvasható Steffen Schilke és Andreas Rauber német kutatóknak az International Journal of Electronic Governance című szakfolyóiratban megjelent tanulmányában.

A vizsgálatok során a kutatók arra kerestek választ, hogy mennyire egyszerű a digitális adatok mikrofilmre konvertálása, illetve onnan mennyire lehet veszteségmentesen visszanyerni azokat. Ezen adathordozók beolvastatása ugyanis a jövőben sem fog problémát okozni: a szkennelés, karakterfelismerés, illetve az adatok dekódolásának metódusa szerintük nem fog megváltozni.

A szakemberek szerint az adatmennyiség tovább is csökkenthető: ha a szövegeket egy megfelelő algoritmussal vonalkóddá alakítják, akkor egy korábban 191 oldalas szöveg alig 12 oldalnyi teret emészt fel - ráadásul mellette a szükséges algoritmus is könnyedén eltárolható. Emellett ha színes mikrofilmet használnak, arra még több adat férhet - mindez pedig kiváló háttérmentés lehet a digitális úton tárolt kópiák mellett.

A mikrofilm legnagyobb előnyét a kutatók szerint az jelenti, hogy beolvasásukhoz nem szükséges elektronikus szerkezet - az egyetlen környezeti feltétel, hogy a tekercseket száraz, hermetikusan elzárt környezetben tárolják.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20101123_a_mikrofilm_reneszansza

 

 

-Nagy siker Obama gyermekkönyve

Vakmerő remények című könyvének sikerét talán nem múlja felül, de Barack Obama amerikai elnök gyermekeknek szóló könyve így is kelendő, a megjelenés óta 50 ezer példány fogyott el belőle. A Random House kiadó gyermekrészlegének tájékoztatása szerint az Of Thee I Sing című kötet a kiadó történetének legjobb kezdeti eladásait produkáló gyermek-képeskönyve. Barack Obama még elnöksége előtt írta a könyvet, amely az amerikai történelem jelentős figuráiról - így George Washington elnökről vagy éppen az első fekete bőrű baseballjátékosról, Jackie Robinsonról - szól. A 2010. november 16-án megjelent könyv bevételeit az elnök jótékony célokra fordítja, a pénzből fogyatékkal élők és elesett katonák gyermekeit támogatja.

Forrás: http://hvg.hu/vilag/20101124_of_thee_i_sing_obama

 

VÉLEMÉNY

 

-A könyvtár: az utolsó demokratikus helyek egyike

A Biblionet-program keretében a háromszéki Kézdiszentlélek közkönyvtárában 2010. október 27-én lezajlott ünnepélyes megnyitón jelen lévő Szőcs József, az IREX Alapítvány brassói irodájának munkatársa kevéssel később a program honlapján foglalta össze élményeit és meglátásait, a könyvtárak mai szerepét is érintve. Írásából idézünk:

„... Miközben pár szó erejéig csatlakoztam hol egyik, hol másik beszélgető, nevetgélő csoporthoz, tapasztaltam meg élőben a Paul Andre Baran felszólalásában elmondottak igazi értelmét és fontosságát. Ő ugyanis azt mondta, hogy manapság a közkönyvtár talán az utolsó igazán demokratikus helyek, intézmények egyike, merthogy ez az a hely, amely mindenki számára egyformán nyitott, nemzeti hovatartozás, bőrszín, vallás, kor vagy bármi egyébtől függetlenűl. És lám, itt vagyunk, a Bábel torony lábánál: legalább három nyelven folyik a társalgás, minimum 5 nemzetiséget képviselünk, vallásról, szociális pozícióról, korról már nem is érdemes szólni. Ugyanakkor pedig, egy romániai nemzeti kisebbségi közösségben, ahol eltérőek a hagyományok, a szokások, a nyelv és a vallás a többségitől, amint azt a kis bemutatóban is látni lehetett, a közösség igényei nagymértékben ugyanazok, mint egy többségi közösség esetében, és mint olyan, a megoldások is lehetnek ugyanazok. Ezért van az, hogy a közkönyvtár mindenhol ugyanazt a célt szolgálja, a Biblionet program mindenhol ugyanúgy igyekszik segítséget nyújtani. A közkönyvtár a mindenkori közösségek szolgálatában áll, talán egyike az utolsó igazán demokratikus intézményeknek, ahol a Biblionet program által is mindenkinek megvan a lehetősége az információhoz való ingyenes hozzáféréshez.”

Forrás: http://www.biblionet.ro/upload/documents/document/1077/attachement/8138/A%20demokr%C3%A1cia%20utols%C3%B3%20szigete.pdf

Az írás román verziója itt olvasható: http://www.biblionet.ro/show/index/k/620/a/1077

 

 

Szerkesztők:

 

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó