←Vissza

A tévézés összefüggése a kisiskoláskori beszéd- valamint olvasási képesség fejlődésével



Már az ötvenes évek, a televízió megjelenése óta léteznek azok a kétségek, amelyek a tévézés esetleges kedvezőtlen hatásairól figyelmeztetnek a gyerekek szociális és értelmi fejlődése szempontjából. Értelmi téren elsősorban az iskolai teljesítményre – különösképpen az olvasási képességekre és a beszédfejlődésre – gyakorolt negatív hatásait feltételezték. Mivel azonban az első vizsgálatok még nem bizonyították a TV károsító hatásainak evidenciáját, alábbhagytak ezen kutatásokkal, és csak a 70-es években merült fel újra az olvasás és írás terén tapasztalható deficit lehetséges magyarázataként a televíziózás. A kutatómunkának azonban számos módszertani nehézsége van – ilyen például az adatfelvétel problémája, a vizsgált életkori csoportokkal kapcsolatos nehézségek, a nem lineáris összefüggések figyelmen kívül hagyása. Problémát jelent a sokat tévéző gyerekek körének meghatározása, a különböző tévéadások differenciálása pedagógiai szempontból, a „hosszmetszet”-vizsgálatok hiánya és a családok szocioökonómiai helyzetének ellentmondásos szerepe a tévézés hatásainak befolyásolásában. A korábbi kutatások mindezen módszertani buktatóit igyekezett elkerülni az a longitudinális vizsgálat, amely összesen 332 gyermekre terjedt ki Baden-Württemberg tartományban és Bajorországban 1998-1999-ben. Ez a vizsgálat megerősítette azt a korábbi kutatásokban feltételezett összefüggést, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó gyerekek többet néznek TV-t, és ez gyengébb beszéd- és olvasási készségekkel jár együtt. Ebből kiindulva egy differenciáltabb elemzésben összehasonlították a sokat és a kevesebbet tévéző gyerekek beszéd- és olvasási teljesítményeit, ahol a szocioökonómiai helyzetet („SÖS”) kiegészítő tényezőként vették figyelembe. A két tényező – „SÖS” és tévézés – között is összefüggés mutatkozott a tekintetben, hogy a magasabb szocioökonómiai státuszú gyerekek csoportjában a sokat tévézők gyakran különösen rossz teljesítményeket értek el. A szakirodalomban elterjedt „integráció-hipotézis” (Mainsteraming-Hypothese), amely a túlzott televíziózásnak – a teljesítményekben megmutatkozó – következményeit státuszkülönbségekre egyszerűsíti, így csak részben volt igazolható.


Fordította és tömörítette: Éger Veronika



Fernsehkonsum und die Entwicklung von Srach- und Lesekompetenzen im frühen Grundschulalter: Eine empirische Überprüfung der SÖS-Mainstreaming-Hypothese. (Írta: Marco Ennemoser et al.) = Zeitschrift für Entwicklungspsychologie und Pädagogische Psychologie, 2003. 1. sz. 12-26. p.