stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   




Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

Hungarológiai Értesítõ
Bibliográfia
Néprajz
1991

XI. Társadalom, társadalomnéprajz


a) TÖRTÉNETI ÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

BELLON Tibor: A nagykunsági mezővárosok önkormányzati tevékenysége. = Zou nuk 6. sz. 1991. 67–81.

BENCSIK János: A szőlőbirtok társadalommegosztó hatása Erdőbényén századunk első felében. = MHOMK 27. sz. 1991. 75–82.

FAGGYAS István: Lakosság és templomi ülésrend. 2. kötet. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, Debrecen, 1991. 163 l.

FEKETE László: Erőszak és utópia. Szempontok a konszenzus és a konfliktus antropológiájához, történetiségéhez és társadalomkritikájához. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 23–33. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

GUNST Péter: Die bäuerliche Gesellschaft Ungarns in der Zeit zwischen den beiden Weltkriegen. Akadémiai, Bp., 1991. 246 l. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 192.)

HALÁSZ Péter: A közbirtokosság mint hagyományos önkormányzati forma. = Honism 6. sz. 1991. 44–46.

HOFFMANN Tamás: Falusi életmód és a korszakváltás. = Múltunk 1991. 2–3. sz. 92–97.

HOFFMANN Tamás: Städte und ihre Bürger. In: Siebenbürgen. Kraft, Würzburg, 1991. 73–80.

*KAPOSI Zoltán: Uradalom és jövedelmezőség a 19. század elején Somogyban. In: A Dunántúl településtörténete, 8. kötet. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága–Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Pécs, 1990. 171–179.

KOCSIS Gyula: A gyászjelen tés szerepe egy mezővárosi társadalom kapcsolatrendszerében. Cegléd. = Ethn 1991. 1–2. sz. 147–159.

*KURUCZ György: Jobbágy vagy farmer? A Nemzeti Gazda kísérlete a programadásra. = AgrártörtSz 1989. 1–4. sz. 1–23.

LISZKA József: A Kisalföld vándorai. Adalékok és szempontok a magyar–szlovák etnokulturális kapcsolatok vizsgálatához. = Limes 2. sz. 1991. 79–89.

*T. MÉREY Klára: A települések történetének kutatásával kapcsolatos problémák. Különös tekintettel Dél-Dunántúlra. In: A Dunántúl településtörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága–Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Pécs, 1990. 39–42.

Rendi társadalom – polgári társadalom, 3. kötet. Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15–18. Szerkesztette Á. Varga László. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 403 l. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

SOÓS Éva: Paraszti életmód Kunhegyesen. = MúzL 67–68. sz. 1991. 150–163.

SZABÓ László: A falu paraszti közössége. = Jászk 1991. 1. sz. 65–77.

SZI LÁGYI Miklós: Falusi és mezővárosi társadalmak. In: Magyar néphagyomány – európai néphagyomány. Magyar Néprajzi Társaság, Bp.–Debrecen, 1991. 94–97. (A Magyar Néprajzi Társaság könyvtára 8.)

SZULOVSZKY János: Presztízs és propaganda, avagy a folklór mint konfliktusoldó eszköz. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 311–316. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

TÓTH László: A magyar falusi társadalom és a "civil társadalom". = Juss 1991. 1. sz. 98–108.

VERESS Károly: Az előítélet mint kulturális képződmény. = Tett 1991. 1–2. sz. 72–75.

ZÁVADA Pál: Egy falusi tagozódás a paraszttársadalom felbomlása előtt. = Juss 1991. 1. sz. 78–97.


b) FORRÁSOK


FÜVESSY Anikó: Vagyonleltárak a XIX. század elejéről. = Múz L 65–66. sz. 1991. 167–170.

*Z. KISS Géza: Ormánsági úrbéresek lakóterének vagyonösszeírásai. = AgrártörtSz 1990. 1–4. sz. 214–267.

KODOLÁNYI János: Kirchenbücher als Quellen in der ethnologischen Forschung. In: Historical Sources, 1. Academy of Finland, Helsinki, 1991. 52–57.

KÓSA László: Kirchliche Archivmaterialen und ihre Anwendung in der Ethnologie. In: Historical Sources, 1. Academy of Finland, Helsinki, 1991. 58–63.

NÉMETH Gábor: Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642–1710. Heves Megyei Levéltár, Eger, 1991. 108 l. (Heves Megyei Levéltár forráskiadványai)

ORTUTAY Andrásné: Nyergesújfalu az 1784–1787-es összeírás tükrében. = Limes 1991. 2. sz. 90–106.

SÁNDOR Attila: Sövényfalvi adatok a küküllői református egyházmegye kézirattárából. In: Vallási néprajz, 5. Református Teológiai Doktorok Kollégiuma, Debrecen, 1991. 203–225. (Vallási néprajz 5.)

SÁRKÁNY Mihály: Documents of Land Redistribution as Ethnographic Sources. In: Historical Sources, 1. Academy of Finland, Helsinki, 1991. 119–124.

TAKÁCS Péter: Úrbéresek vallomása Szabolcsban, 1772. Akadémiai, Bp., 1991. 228 l.

*TÜSKÉS Gábor–KNAPP Éva: A mindennapi élet veszélyhelyzetei Magyarországon a barokk kori mirakulumirodalom tükrében. = OtK 1989–1990. 1–8. sz. 65–79.

UDVARI István: Tokaj-hegyaljai mezővárosok és falvak Molnár András: Tekintetes nemes, nemzetes Zemplén vármegye leírása c. munkájában. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 5. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1991. 59–77. (Tokaj és Hegyalj a 5.)

Újkígyós mindennapjai a 19. század első felében. Szerkesztette Erdmann Gyula. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1991. 91 l. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 14.)

VANYÓ Tihamér: Egyházi források művelődéstörténeti jelentősége. = Száz 1991. 3–4. sz. 332–349.

VARGA Gyula: A paraszti élet körvonalai a XVIII. század első felében egy protokollum tükrében. = A BihariMúzÉvk 1991. 6–7. sz. 159–212.

VÁRI András: Regálékonfliktusok: urak, parasztok, bérlők. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kö tet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 277–285. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)


c) EGYES TÁJAK, TELEPÜLÉSEK TÁRSADALMA


*AUBERT Antal–ASCHAUBER, Wolfgang: Társadalmi státusz és etnikum a sombereki falukörzetben. In: A Dunántúl településtörténete 8. köt. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság–Veszprémi Akadémiai Bizottság, Pécs, 1990. 135–145.

*BALÁZS KOVÁCS Sándor: Egy sárközi parasztcsalád történetéből. In: A Dunántúl településtörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság–Veszprémi Akadémiai Bizottság, Pécs, 1990. 357–366.

BARNA Gábor: A csépai evangélikus szórvány története. = Confessio 1991. 3. sz. 94–97.

Békéscsaba története, 1. kötet. Szerkesztette Jankovich Dénes, Erdmann Gyula. Polgármesteri Hivatal, Békéscsaba, 1991. 680 l.

BENCSIK János: Miskolc társadalma a török hódoltságot követő évtizedben (1688–1703). = MH OMK 27. sz. 1991. 118–131.

*BENCSIK János: Polgár társadalomtörténetének vázlata. = Múzeumi Kurír 55. sz. 1988. 10–23.

BENCSIK János: A tokaji kisnemesség a XVIII. században. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 5. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1991. 42–57. (Tokaj és Hegyalja 5.)

DOMINKOVITS Péter: A köznemesi gazdálkodásból fakadó ellentétek Győr vármegye nemesi községeiben 1800 és 1848 között. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 199 1. 163–168. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

DURANCI Béla: A györgyéni tanyák – a tanyaház és környéke. In: A Vajdaság népi építészete. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 1991. 129–134. (A Magyar Népi Építészeti Archívum kiadványai 4.)

ERDMANN Gyula: Az úrbéres terhek növekedése és egy gazdatiszt-kiskirály üzelmei Békéscsabán a 19. század elején. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 133–138. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

FAGGYAS István: A keleméri Mohosok. Növényföldrajz, történelem és néphagyomány. Ethnica, Debrecen, 1991. 77 l.

*GAÁL Zsuzsanna: A mezővárosi társadalom polgárosodása – Tolna a 19. század utolsó harmadában. In: A Dunántúl településtörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága–Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Pécs, 1990. 31–37.

GYÖRFFY Györg y: Dömös falu prépostsága és népei az Árpád-korban. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 291–295.

HALÁSZ Péter: Egyházi jövedelmek a Román környéki csángó falvakban a századfordulón. In: A Duna menti népek hag yományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 545–553.

JÁROLI József: Újkígyós első temploma és társadalma az alapítást követő évtizedekben. = Körösök vidéke 1991. 22–26.

JÁVOR Kata: Két falu – két életforma. = Falufejlesztési füzetek 1. sz. 1991. 20 l.

KALAVSKY, Michael: Felekezeti és nyelvi viszonyok a 18. század közepi Zemplénben. In: Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi felében. Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1991. 18–20.

Z. KISS Géza: Ormánsági változások. Fe jezetek a 18–19. századi társadalom történetéből. Akadémiai, Bp., 1991. 261 l.

*Z. KISS Géza: Szempontok Vajszló és környéke későfeudális kapcsolatrendszerének kialakulásához (1782–1848). In: A Dunántúl településtörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémi a Pécsi Akadémiai Bizottsága–Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Pécs, 1990. 19–29.

KNÉZY Judit: Illúziók és jobbágylázadások. A csurgói és marcali jobbágyok küzdelmei a 18. században. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 119–123. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

KOVÁCS Teréz: A harmadik földhözjutás Baranyában. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 539–544.

MAKOLDI Sándorné: A tokaji Székely család. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából. 5. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1991. 106–124. (Tokaj és Hegyalja 5.)

NOVÁK László: Tradicionális kapcsolatok a Felföld és az Alföld északi, középső területei között. In: Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi felében. Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság , Komárom, 1991. 40–41.

OLÁH Gyula: Egykézés és születési arányok Kemsén. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 509–513.

PÁLMÁNY Béla: Nógrádi armalista családok küzdelmei nemesi kiváltságaik megszerzéséért. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 139–148. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

PAPP Klára: Konfliktusforrások a 18. század közepi bihari szolgáltatási gyakorlatban. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 109–117. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei Levéltárból 16.)

RÉMIÁS Tibor: Miskolc társadalmának 18. századi összetétele. = MHOMK 27. sz. 1991. 140–151.

RÉMIÁS Tibor: Torna vármegye 18. századi jobbágy társadalma és gazdasági élete. = Hírharang 1991. 3. sz. 4–6.

*SÍK Endre: Exchange of Labour in Tiszaigar (Eastern Hungary). = AEthn 1990. 1–4. sz. 53–82.

SOÓS Imre: Képek a pásztói egyházközség és művelődés történetéből 1848-ig. Pásztó Város Önkormányzata, Salgótarján, 1991. 48 l. (Tanulmányok Pásztó történetéből 1.)

SERESNÉ SZEGŐFI Anna: Miskolc reformkori társadalma. = MHOMK 27. sz. 1991. 164–168.

SZALIPSZKI Péter: Tokaj-Hegyalja mezővárosainak állapota a mezővárosi jogállás felszámolásakor. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 5. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1991. 84–91. (Tokaj és Hegyalja 5.)

TÓFALVI Zoltán: A Temesváron élő atyhaiak közössége. In: Nemzetiség – identitás. Ethnica , Debrecen–Békéscsaba, 1991. 429–434.

TÓTH Péter: Társadalom és városigazgatás Miskolcon a 18. század első felében. = MHOMK 27. sz. 1991. 135–139.

SZABÓ Andor: A hencidai református templom ülésrendje a XX. század utolsó harmadáig. In: Vallási néprajz 5. Református Teológiai Doktorok Kollégiuma, Debrecen, 1991. 161–176.

VERES László: Az armalista nemesség szerepe Miskolc 17–19. századi gazdasági-társadalmi életében. = MHOMK 27. sz. 1991. 132–134.

*ZÓLYOMI József: Szerdahely társadalma a XIX. század közepétő l a II. világháborúig. = Nógrádi történeti évkönyv 1989. 175–194.


d) MIGRÁCIÓ, NÉPESEDÉSTÖRTÉNET


ANDORKA Rudolf: Egy "igazi" magyar falu, Átány népesedésének története a XVIII–XIX században. = Ethn 1991. 1–2. sz. 120–146.

BÁRTH János: Egy bácskai ruszin falu, Keresztúr telepítése a XVIII. század közepén. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 307–310.

BARTÓK Miklós: Kisebbségből szórványba. Az erdélyi magyarok menekülésének okai és beilleszkedési nehézségei Aus ztriában. = Kor 1991. 11. sz. 1332–1337.

BOROS László: Tokaj népességföldrajzának néhány sajátos vonása (1878–1990). In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 5. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1991. 7–27. (Tokaj és Hegyalja 5.)

CSEH Edit: 275 éve települt újjá Vári. = Körösök vidéke 1991. 13–21.

CSEPELI György–ZÁVECZ Tibor: Az erdélyi menekültek személyisége. = Regio 1991. 4. sz. 91–102.

DÁVID Géza: Data on the Continuity and Migration of the Population in 16th Century Ottoman Hungary. = AOH 1991. 2–3. sz. 219–252.

FEJŐS Zoltán: "Itt kell az életet leélni". Adatok a viskiek kivándorlásához egy családtörténet tükrében. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 95–104.

KÁPOLNAI Iván: Mezőkövesd város és környéke népességének al akulása a 19. században, az egyházi források tükrében. = MEgyháztörtVázl 3. sz. 1991. 7–52.

*Ö. KOVÁCS József: Betelepedők Kecskeméten, 1713–1900, különös tekintettel a zsidók helyzetére. In: A Dunántúl településtörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémi a Pécsi Akadémiai Bizottsága–Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Pécs, 1990. 329–337.

KOVÁTS Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig. = BihariMúzÉvk 7. sz. 1991. 119–157.

KOZMA Zsolt: Szórványosodás – időben és té rben. = Kor 1991. 11. sz. 1341–1346.

T. MÉREY Klára: Tolna városának betelepülése a XVIII. században. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 297–306.

MIRNICS Károly: Az asszimiláció hatása a természetes népmozgalomra. = Regio 1991. 3. sz. 142–165.

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Jelenkori etnikai folyamatok Magyarországon. In: Régió és kultúra. Ethnica, Debrecen, 1991. 69–82.

PUSKÁS Julianna: Migráció Kelet-Közép-Európában a 19. és 20. században. = Regio 1991. 4. sz. 22–48.

L. RÉDEY Mária: Küldő ország – fogadó ország. Változások a kelet-közép-európai vándorlási folyamatokban. = Regio 1991. 4. sz. 72–90.

*SOLYMÁR István: A határperekben tett tanúvallomások forrásértéke. Az újratelepült Magyar-Bonyhád elsõ lakóinak kirajzása, elszármazása. In: A Dunántúl településtörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság–Veszprémi Akadémiai Bizottság, Pécs, 1990. 295–304.

SOLYMÁR Imre: "Hidas akkor szimbólummá vált." Egy politikai jelkép magyarok és svábok együttélésében, a bukovinai székelyek letelepítésében. In: A Völgység két évszázada. Völgységi Múzeum, Bonyhád, 1991. 85–103.

A. SZABÓ Ferenc: A második világháború utáni magyar–szlovák lakosságcsere demográfiai szempontból. = Regio 4. sz. 1991. 49–71.

E. VARGA Árpád: Városodás, vándorlás, nemzetiség. = Regio 1991. 4. sz. 121–141.

*ZIELBAUER Gyö rgy: Együttélés és asszimiláció az őslakos németség, a bukovinai székelyek és a felvidéki magyarok között (1945–1980). In: A Dunántúl telepü-léstörténete, 8. köt. Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság–Veszprémi Akadémiai Bizottság, Pécs, 19 90. 123–133.


e) CSALÁD, CSALÁDSZERVEZET, ROKONSÁG


DANTER Izabella: Adalékok a cseregyerek-rendszerhez a Mátyusföldön. In: Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi felében. Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, Komárom, 1991. 23–24.

GAZDA József: Szerettük, felneveltük. A gyermek helye a régi típusú falusi családban. = Fo 1991. 1. sz. 45–60.

LÁBADINÉ KEDVES Klára: A drávaszögi (alfalusi) gyermek munkára nevelése. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 499–504.

*S. LACKOVITS Emőke: The Characteristic Features of the Family and Kinship in the Villages of the Káli-Basin from the Middle of the 18th Century until the Middle of the 20th Century. = AEthn 1990. 1–4. sz. 41–51.

S. LACKOVITS Emőke: Komaság a közép-dunántúli reformátusoknál. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társasá g, Bp., 1991. 515–517.

LISZKA József: Cseregyerek-rendszer a Kisalföld északi felén. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 505–508.

RAPAJKÓ Tibor: Anyakönyv és családtörténet. Az eleki Dispan család. = Körösök vidéke 1991. 131–136.

*SOMORJAI Árpád Ádám: Geburtenbeschränkung in Bauernfamilien Ungarns (ca. 1750–1945). Katolische Akademie, Hamburg, 1990. 200 l. (Publikationen der Katolischen Akademie Hamburg. Reihe Wissenschaft)


f) NEMEK, KORCSOPORTOK


A nagylányok és legények társasélete a régi Zamárdiban. = SomHon 1991. 1. sz. 45–48.

TÓTH Klára: Asszonyi munkák Kenderesen. = MúzL 67–68. sz. 1991. 164–188.

VARGA Gyula: Társasmunkák a szatmári Szamosháton. In: Régió és kultúra. Ethnica, Debrecen, 1991. 165–184.


g) TÁRSADALMI RÉTEGEK, CSOPORTOK


N. CZAGA Viktória: Kézművesek, iparosok, kereskedők a budai védegyletben. In: Rendi társadalom – polgári társadalom. 3. kötet. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1991. 287–293. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád meg yei Levéltárból 16.)

DEÁKY Zita: A bábák interetnikus közvetítő szerepe és kapcsolatai. In: Nemzetiség – identitás. Ethnica, Debrecen–Békéscsaba, 1991. 114–120.

DOBROSSY István: Kereskedő csoportok, családok és dinasztiák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig. = MHOMK 27. sz. 1991. 152–163.

GLÓSZ József: A köznemesség birtokviszonyai a Völgységben a XVIII. századi újratelepüléstől a feudális viszonyok felbomlásáig. In: A Völgység két évszázada. Völgységi Múzeum, Bonyhád, 1991. 11– 20.

N. KISS István: A katonaparasztság sorsa 1699-től a 19. század második feléig. Dobó István Vármúzeum, Eger, 1991. 35–43. (Studia Agriensia 11.)

KÓSA László: Polgárosuló és parasztosodó kisnemesek. = Vil 1991. 9. sz. 703–710.


h) INTÉZMÉNYEK

1) iskola, oktatás


P. MADAR Ilona: A sárrétudvari református iskola a XVIII. századtól a XX. századig. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1991. 519–522.

SEBESTYÉN Kálmán: Kalotaszeg népoktatása a XX. század második felében. = Honism 1991. 5. sz. 32–41.


2) céhek


BÍRÓ Donát: A szászrégeni céhek és ipartestületek történetéből. = Művelődés 1991. 2–3. sz. 66–67.

HODGYAI Mátyás: Nagyváradi céhek a 18. században. In: VII. Kézművesipar-történeti Szimpózium. Magyar Tudományos Akadém ia Veszprémi Akadémiai Bizottsága, Veszprém, 1991. 185–190.

Z. KISS Géza: Pacsér céhes ipara az egyesült iparos céh 1829. évi szabadalomlevele tükrében. = Zounuk 6. sz. 1991. 177–199.

MIKLÓS Márta: A tatai céhek. Kuny Domokos Múzeum, Tata, 1991. 55 l. (A K uny Domokos Múzeum gyűjteményei 1.)

SELMECZI László: Adatok egy alföldi mezőváros – Szolnok – céhes iparához a XVIII. század második és a XIX. század első felében. In: Történelem, régészet, néprajz. Ethnica, Debrecen, 1991. 101–113.

SOLYMOS Ede: Az esztergomi halászcéh története. 2. = Halászat 1991. 1. sz. 22–24.

P. SZALAY Emőke: A debreceni fazekasok céhmesterei, 1785–1885. = Múzeumi Kurír 1991. 1. sz. 33–36.

VARGA Árpád: Íráshasználat a székelyudvarhelyi tímárcéhben. = ErdélyiMúz 1991. 1–4. sz. 51–75.

VERES László: A manufaktúra fogalma, a manufaktúratörténeti kutatások feladatai. In: Manufaktúrák Magyarországon 1/a. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1991. 31–37. (Manufaktúrák Magyarországon 1.)


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret