stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   




Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

Hungarológiai Értesítõ
Könyvismertetések
Nyelvészet
1991

A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és elõzményei
Szerk. E. Abaffy Erzsébet, Rácz Endre
Akadémiai K., Bp., 1991. 781 l.
recenziót várunk: Kozocsa S.


A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I-II.
Nyelvtud. Társ. Bp. 1991. 1-2. (Nyelvtud. Társ. kiadv. 193)
recenziót várunk: Kozocsa S.


A nyelvészetrõl - egyes szám, elsõ személyben
Szerk. Sz. Bakró Nagy Marianne, Kontra Miklós
MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp. 1991. 267 l.
recenziót várunk: Bezeczky G.


Horváth László: Három vázlatos szinkron metszet határozói igeneveink történetébõl.
Akadémiai K, Bp. 1991. 63 l. (Nyelvtudományi értekezések 133.)
recenziót várunk: Kozocsa S.


Huss, Leena Marjetta: Simultan trasprakighet in Ivensk-finsk kontext
Uppsala, 1991. 186 l. (Studia Uralica Upsaliensia 21.)
recenziót várunk: Kozocsa S.


Jakócs, Daniel: Ungarski ezik za naprednali
Universitetsko izdatelstvo Sv. Kliment Ohridski, Szófia, 1991. 450 l.
(Magyar nyelv haladók számára)

A magyar nyelv csaknem fél évszázados bulgáriai egyetemi oktatása után ez az elsõ tankönyv azok számára, akik a kezdõ szint elérése után folytatni akarják a magyar nyelv tanulását. Éppen ezért feltételezi valamelyik kezdõ magyar nyelvkönyv anyagának ismeretét.

Jakócs Dániel nyelvkönyve ötödfélszáz lapból áll, bolgár nyelvû elõszót és tizenegy tematikus fejezetet tartalmaz, a hosszabb fejezetek több kisebb olvasmányból épülnek fel. Az egyes olvasmányokat szótár követi, a szótár után nyelvtani ismétlés, illetve nyelvtani gyakorlatok, összefoglaló kérdések és fordítási gyakorlatok találhatók.

A szerzõ véleménye szerint: a teljes magyar nyelvtan megtanítása a kezdõ magyar nyelvkönyvek feladata, amelyet mai tankönyveink lényegében el is végeznek; a felsõbb fokú tankönyveknek az a feladatuk, hogy a magyar nyelvtan sajátos részeit ismételjék a többszörösen összetett mondatot tanítsák és gyakoroltassák. Tapasztalataink szerint is a magyar nyelv sajátosságai okozzák a legtöbb nehézséget a külföldi tanulóknak. A tankönyv szerzõje ezért - igen helyesen - az alanyi és a tárgyas igeragozást, a birtokos személyjeleket és alkalmazásukat, az összetett mondatokra vonatkozó ismereteket, valamint a szórend bizonyos problémáit ismétli meg és igyekszik a tanulókkal jól bevésetni.

A szerzõ tudatosan sûrítette össze a nyelvtani részt a tankönyv elejére, hogy a tanulók minél hamarabb jussanak el arra a szintre, amikor a tanári segítséget periodikusan ismétlõdõ konzultációra lehet korlátozni. A szövegek nagyobb részét a tanulók otthon dolgozhatják fel, de az egyre összetettebb mondatok miatt tanári segítségre a tankönyv befejezéséig szükség lehet.

A szerzõ a tankönyv koncepcióját az elõszóban ismerteti. Véleménye szerint a passzív szókincs nem felesleges teher, hanem elengedhetetlen része a nyelvtudásnak. Bizonyos határokon belül mindenki szabadon választhatja ki saját szavait, de beszélõ partnere szavait már nem válogathatja meg, és azt is meg kell értenie. Minél mûveltebb valaki, annál nagyobb a passzív szókincse. A szerzõ tudatosan törekedett egy komplex szókincs kialakítására, azaz a passzív szókincs fejlesztésére is. Ez a tankönyv legjellemzõbb sajátossága. Az, hogy a tankönyv szavai közül milyen szavak tartoznak majd az aktív szókészlethez és milyenek a passzívhoz, elsõsorban nem a tanártól és nem a tankönyvtõl függ, hanem a tanulók anyanyelven szerzett mûveltségétõl. A tanuló azokat a magyar szavakat fogja megjegyezni és gyakrabban használni, amelyeket anyanyelvén is aktívan használ.

Ez a tankönyv elsõsorban finnugor és magyar szakos hallgatók számára készült, de sikeresen alkalmazható fakultatív tanfolyamokon is. Már alapjában feltételezi a középiskolai mûveltséget, amelyet haladó nyelvkönyv esetében el lehet fogadni. Bár legfontosabb feladata a haladó szint elérése, a tankönyv olvasmányai fontos ismereteket nyújtanak Magyarország földrajzáról, történelmérõl és kultúrájáról is.

Szentpéteri Géza


Kecskés András: A magyar verselméleti gondolkodás története a kezdetektõl 1898-ig
Akadémiai, Bp, 1991. 479 l. (Irodalomtudomány és kritika)
recenziót várunk: Ötvös Péter


Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveirõl
Nyelvészek és történészek feltevései a sziget magyar, latin, német és szlovák neveinek eredetérõl és jelentésérõl. (Adalék a névfejtések történetéhez.)
Dh-Press, Pozsony, 1991. 323 l.
recenziót várunk: Gerstner Károly


Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveirõl
Pozsony, 1991. 324 l. Dh-Press.
recenziót várunk: Monok István


Sándor Klára: A Bolognai Rovásemlék.
JATE Õstört. Kut. Csop. Szeged, 1991. 204 l. (M. Õstörténeti Könyvtár l.)
recenziót várunk: Kozocsa S.


Szemere Gyula: A Magyar Nyelvõr. 70-100. évf. mutatója. Akadémiai K. Bp. 1991. 381 l.
recenziót várunk: Kozocsa S.


Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvûségrõl
Szerk. Kontra Miklós.
Magyarságkutató Intézet, Bp., 1991. 163 l.

A vizsgálat középpontjában magyarok állnak, de a Nyugat-Németországban élõ olaszok és a Romániában élõ németek kétnyelvûségére vonatkozó kutatási eredményeket is megismerhetjük. A történeti és etnológiai szempontok tekintetbe vételével egyfelõl, másfelõl a szociolingvisztikai és statisztikai szemlélet révén a kötet tanulmányai világossá teszik az interdiszciplináris kutatási mód szükségszerûségét és termékenységét a kétnyelvûség kutatásának területén.

A magyar nyelvet beszélõk kétnyelvûsége a nyelvi kapcsolatok széles spektrumát öleli fel. Külön-külön van szó a szlovák-, ukrán-, román-, szerb-, horvát-, szlovén-, és német-magyar kétnyelvûségrõl. A nyelvek kombinációjának gazdagsága, valamint az, hogy a nyelvek négy különbözõ nyelvcsaládhoz tartoznak, mind a nyelvi kapcsolatok, mind a kétnyelvûségi kutatások szempontjából igen érdekes. Lanstyák István A szlovák nyelv árnyékában (A magyar nyelv helyzete Csehszlovákiában 1918-1991) címû tanulmányában a magyar helyzetét vizsgálja, mégpedig e nyelv formális és tényleges helyzetét egyaránt. A szerzõ, aki a pozsonyi egyetemen oktat, bemutatja a nyelvi törvényhozás részleteit és a magyar nyelvûek jogi helyzetét Csehszlovákia megszületése óta. Tárgyalja a magyar nyelv oktatásának kérdését a szlovák iskolákban, valamint a magyar nyelvmûvelés helyzetét Szlovákiában. Tanulmányának idõszerûségét (a kézirat nyomdába kerülésének idején, 1991 õszén) bizonyítják megállapításai az 1990-es Szlovák Nyelvtörvénnyel kapcsolatban, amelynek eredményeként Szlovákiában az egyetlen hivatalos nyelv a szlovák lett.

Akárcsak Lanstyák István munkája, az Ausztriában élõ szociográfus, Szépfalusi István Magyarul beszélõk a mai Ausztriában címû tanulmánya is részletes kutatásokon alapul, amit nagy mennyiségû számadat biztosít. Szépfalusi az osztrák népszámlálások - 1920 óta az Ausztriában élõ, magyarul beszélõk számára vonatkozó - eredményeinek részletes elemzésével kezdi munkáját. Ezt követõen a nyelvtudás és a nyelvmûvelés kérdéseivel foglalkozik. A hungarológusok számára különösen érdekesek azok a pontos adatok, melyek magyar nyelvet tanító osztrák intézményekre vonatkoznak. Szépfalusi kimutatja, hogy a nyolcvanas évek folyamán mintegy 6.900 magyarországi és 4.100 romániai magyar telepedett le Ausztriában. Miközben a burgenlandi magyarok egyre kevésbé használják anyanyelvüket az ausztriai nem magyarok körében nõtt az igény a magyar nyelvoktatás iránt. A kétnyelvû beszélõk kódváltásának és tudatának kölcsönhatásait elemzi Susan Gal a Nyugat-Németországban élõ olaszok, az ausztriai (burgenlandi) magyarok és a romániai német nyelvûek példáján. Arra az eredményre jut, hogy a kétnyelvû etnikai csoportok nyelvi viselkedése a tudat különbözõ formáit tükrözi vissza. Susan Gal ezeket a tudati formákat az etnikai kisebbségeknek a politikai-gazdasági összefüggésekben megmutatkozó különbözõségekre vonatkozó szimbolikus válaszaiként értelmezi. A nyelvi viselkedés formái (kódok) közötti választás Gal felfogása szerint lehetõvé teszi, hogy a beszélõ tudati állapotára visszakövetkeztessünk. Az amerikai nyelvtudós az etnikai kisebbségeknek az uralkodó (nyelvi) hatalmi viszonyokra adott válaszainak jellemzõ vonásaira összpontosít, és megkísérli ezeket a viselkedési módokat rendszerbe illeszteni a domináns és opponáló kultúrák között.

Egy olyan publikációnak, amely napjainkban a magyar állam határain kívül élõ magyarok problematikájával foglalkozik, elõbbre lépést kell jelentenie magában a témában, hogy el ne vesszék a külföldön élõ magyarok divattémájával foglalkozó kiadványok özönében. Az itt tárgyalt munka igen jól megfelel a kor követelményeinek, s ezért mind tárgyi, mind elméleti szempontból megérdemli a figyelmet.

Marcus Galdia-Karin Höpp


Tanulmányok a magyar nyelvtudományok történetének témakörébõl
Szerk. Kiss Jenõ és Szûts László
Akadémiai K., Bp. 1991. 727 l. (A magyar nyelvészek V. nemzetközi kongresszusának elõadásai.)

recenziót várunk: Kozocsa S.


Veszprém megye földrajzi nevei. III. Az ajkai járás
Közzétette: Gerstner Károly, Lakossy Judit, Szelestey Ibolya, szerk.: Balogh Lajos, Ördög Ferenc.
M. Nyelvtud. Társ. Bp. 1991. 423 l. (A Nyelvtud. Társ. kiadványai 192.)

recenziót várunk: Kozocsa S.


Vitkovics-kódex. 1525. A nyelvemlék hasonmása és betûhû átirata, bev. jegyz.
Átirat és jegyz. Pap Zsuzsanna. Bev. Pusztai István.
MTA Nyelvtudományi Int. Bp., 1991. - Miskolci töredék, 1525. Kovács Zsuzsa, 249, 45 l.(Régi magyar kódexek 12, 13.)

recenziót várunk: Kozocsa S.


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret