XII. Társadalom, társadalomnéprajz
a) Történeti és általános kérdések
b) Források
c) Egyes tájak, települések társadalma
d) Migráció, népesedéstörténet
e) Jelenkutatás - A mai magyar falu társadalma
f) Család, családszervezet, rokonság
g) Nemek, korcsoportok
h) Osztályok, rétegek, csoportok
i) Intézmények
a) Történeti és általános kérdések
ANDRÁSFALVY Bertalan: Bäuerliche Lebensform-Modelle und deren
ökologisch-gesellschaftliche Bedingungen im südliche Teil Ungarns im XVIII.
Jahrhundert. In: Etudes historiques hongroises 1990; vol. 1.Bp.: Inst. of Hist.
of the Hung. Acad. of Sciences, 1990. l. 159-187.
*ANDRÁSFALVY Bertalan: Landbevölkerung oder Bauerntum? In: Ländliche Kultur.
Hrsg. S. Becker, A. C. Bimmer. Otto Schwartz Co., Bingen, 1989. 39-49.
BARISKA István: Lebensart und Lebensform in einem Bürgerhaus des ausgehenden
17. Jahrhunderts. Mit besonderer Berücksichtigung von Kőszeg. In: Arkadenhäuser.
Burgenländischen Landesmuseum, Eisenstadt, 1990. 73-84. (Wissenschaftliche Arbeiten
aus dem Burgenland 85.)
*BÁRTH János: A kontraktus. = MKBKM 1988. 58-63. BIRÓ A. Zoltán: Intézmény,
képviselet, civil társadalom. = Átmenetek 1990. 1. sz. 5-22.
FAGGYAS István: Lakosság és templomi ülésrend I. Kossuth Lajos Tudományegyetem,
Debrecen, 1990. 136 l. (Gömör néprajza 27.) Falurajzok, 1935. Faluszociográfiai
dolgozatok a 30-as évekből. Válogatta, szerkesztette Torkos Veronika. Magyar
Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete, Bp., 1990. 201 l.
FARAGÓ Tamás: Social Mobility and Marriage in Mid-Nineteenth Century Hungary.
In: Economic Development in the Habsburg Monarchy and in the Successor States.
Ed. John Komlos. Columbia University Press, Boulder, New York, 1990. 149-165.
(East European Monographs 280.)
GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi
lehetőségei. = HOMÉ 28-29. sz. 1989-1990. 351-379.
GALÁNTAI József: The Paris Peace Conference (1919-1920) in protections of the
minorities. In: Etudes historiques hongroises 1990, vol. 2. Magyar Tudományos
Akadémia Történettudományi Intézete, Bp., 1990. l. 303-319.
A. GERGELY András: Etnokultúra a helyi társadalomban. = KultKöz 1990. 1. sz.
19-31.
GRÁFIK Imre: A paraszti társadalom rétegződésének tárgyesztétikai vonatkozásai.
In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, vol. 4. Kossuth Lajos
Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 350-355.
HELD, Joseph: 15th century peasant life in Hungary. In: Modern age, modern historian.
In Memoriam György Ránki 1930-1988. Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézete, Bp., 1990. l. 19-39.
HELMEDACH, Andreas: Die Reiseberichte des Grafen Vincenz Batthyány. Quellen
zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte Südosteuropas und zur ersten Reformergeneration
in Ungarn. = Südost-Forschungen 1990. 2. sz 129-192.
HOFER Tamás: Patron-client relations in peasant society. = Research review 1989.
3. sz. 69-78.
HOFER Tamás: Proprieta collettive di dirino privato in Ungheria. In: Communita
di villaggio e proprieta collettive in Italia e in Europa. Ed. De Martin, Gian
Candido. CEDAM, Padova, 1990. 519-525., 536-538.
KŐVÁGÓ László: Les rapports socio-économiques des Slaves méridionaux de Hongrie
au début du XXe siecle. In: Etudes historiques hongroises 1990, vol. 2. Magyar
Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Bp., 1990. l. 257-280.
LICHTENSTEIN József: A falusi társadalom élettere. A község. A községi közigazgatás
áttekintő elemzése Nagyvisnyó példáján. In: A.
GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Magyar Tudományos
Akadémia Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1990. 121-140. (Életmód és tradíció 5.)
*NÉMETH Gábor: Mezővárosi önkormányzat és társadalmi meghatározói a XVI-XVII.
századi Abaúj és Zemplén megyében. A szőlőművelő mezővárosok társadalmának és
önkormányzatának összefüggései. = AgrártörtSz 1988. 3-4. sz. 306-338.
T. SIKOS Tamás: A lakossági infrastruktúra problémája az aprófalvas térségekben.
In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások
Központja, Pécs, 1990. 304-315.
SZABÓ László: Bevezetés a társadalomnéprajzba. Kossuth Lajos Tudományegyetem,
Debrecen, 1990. 97 l. (Néprajz egyetemi hallgatóknak 6.)
TÓTH István György: Szüzek és paráznák. Törvényes és törvénytelen szerelem a
XVIII. századi magyar falvakban. = Pal 1990. 2. sz. 31-38.
TÓTH Péter: A szexuális deviancia mint egyéni és társadalmi konfliktusok feloldása
a XVIII. században. = Pal 1990. 2. sz. 39-44.
VÁRI András: Kommerzialisierung, Verbürgerlichung und ihre Vermittler in der
ländlichen Gesellschaft Ungarns, 1767-1848. In: Idylle oder Aufbruch? Hrsg.
W. Jacobeit, J. Mooser, Bo Strath. Akademie Verlag, Berlin, 1990. 73-82.
WINKLER Ferenc: Herrschaftsgut in Südungarn. Der Somogyer Grossgrundbesitz während
des frühen Kapitalismus. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische
Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 33-46. (Veröffentlichungen
der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
BARBALICS Imre János: Egy képes árjegyzék helytörténeti és
néprajzi értékei. = VHK 1990. 1-2. sz. 126-127.
BÁRTH János: A választói névjegyzék mint a népesedéstörténet forrása. In: Migráció
és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
BÉKÉS József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663. = Cumania 12 sz.
1990. 237-254.
*GALUSKA Imre: Egy canonica visitatio a türelmi rendelet előtt. = MHOMK 26.
sz. 1989. 47-53.
HAUSEL Sándor: Pásztó lakóinak névtára az 1688-1720 közötti időszakból. = NMMÉ
16. sz. 1990. 37-73.
*Jobbágyvilág Nógrádban. Tájékoztató a levéltárban őrzött XVII-XIX. századi
feudális kori összeírásokról. Összeállította Szomszéd András. Nógrád Megyei
Levéltár, Salgótarján, 1989. 259 l. (Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból
12.)
*KISS Z. Géza: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz.
Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989. (Baranyai levéltári füzetek 118.)
*KŐHEGYI Mihály: Csávoly statisztikai adatai a hivatalos népszámlálás (1870)
előtt. = MKBKM 1988. 73-91.
KÖRMENDY József: A veszprémi püspöki uradalom veszprémi javainak kamarai összeírása
az 1773. évi széküresedés idején. III. rész. = VeszprémiTTár 1990. 1. sz. 53-70.
SZ.
KÖRÖSI Ilona: Jakabszállás lakóinak származása az anyakönyvek alapján. In: Migráció
és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 93-98. KÖVY
Zsolt: Néprajzi adatok a Dunántúli Református Egyházkerület egyházmegyéinek
egyházvizsgálati jegyzőkönyveiben, 1652-1800. = VmHT 14. sz. 1990. 55-61. KULIN
Sándor: Dunántúli parasztgazdaságok a számtartás-statisztika tükrében (1929-1943).
= Gazdálkodás 1990. 5. sz. 41-49. S. LACKOVITS Emőke: Az egyházi rendtartások
meghatározó szerepe a dunántúli református közösségek életében. Gál Imre kánonos
könyvének néprajzi vonatkozásai. In: Néphit, népi vallásosság. Magyar Tudományos
Akadémia Filozófiai Intézet, Bp., 1990. (Vallástudományi tanulmányok 3.) LÁCZAY
Magdolna: A Pataky család egy inventárium tükrében. = BLÉ 6. sz. 1990. 375-405.
*MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655-1769-ig
a végrendeletek alapján. In: Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 10. Kecskemét,
Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989. 5-57.
NÉMETH Gábor: Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660. = Archívum
1990. 12. sz. 87-121.
ORTUTAY András: Az ,,árvák könyve" mint honismereti forrás. = Honism 1990. 5-6.
sz. 45-47.
*PÁLMÁNY Béla: Szécsény legrégebbi lakosság-névsora, az 1551. évi bordézsma
jegyzék. = SZHH 1989. 12. sz. 35-40.
*POGÁNY Mária: Bevételi és kiadási napló, 1914. = AgrártörtSz 1988. 3-4. sz.
514-530.
TÁBORI György: A kígyósi puszta 1831. évi leltára. = BékésiÉ 1990. 2. sz. 225-236.
TAKÁCS Péter-UDVARI István: Paraszti vallomások a 18. századi Zemplén vármegyéből.
(Mutatvány egy forrástípusból.) = BLÉ 6. sz. 1990. 327-374.
TÓTH István György: Hauskonskriptionen in Südtransdanubien im 17. Jahrhundert.
In: Arkadenhäuser. Symposium in Rahmen der ,,Schlaininger Gespräche", 1988.
Burgenländischen Landesmuseum, Eisenstadt, 1990. (Wissenschaftliche Arbeiten
aus dem Burgenland 85.)
UJVÁRINÉ KERÉKGYÁRTÓ Adrienne: A Magyar Sociographiai Intézet dokumentációja
a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában. Községi Adattár. = NéprH 1990. 3-4.
sz. 55-58.
*ZIMÁNYI Vera: Die Einrichtung von Ruster Häusern aufgrund von Inventaren der
Oberschicht im 17. Jahrhundert. In: Arkadenhäuser. Symposium in Rahmen der ,,Schlaininger
Gespräche", 1988. Burgenlädischen Landesmuseum, Eisenstadt, 1990. (Wissenschaftliche
Arbeiten aus dem Burgenland 85.)
c) Egyes tájak, települések társadalma
*BENCSIK János: Polgár társadalomtörténetének vázlata (1728-1944).
= Múzeumi kurír 55. sz. 1988. 10-23. Besenyőtelki életutak. A századforduló
szülöttei. Az interjúkat készítette Őrszigethy Erzsébet, Szuhay Péter, Tóth
László. Múzsák, Bp., 1990. 185 l. (Néprajzi közlemények 32.)
BOTKA János: Adatok a tiszazugi népesség kontinuitásának vizsgálatához. = SzMMÉ
7. sz. 1990. 307-310.
CSATÁRI Bálint: A Kiskunság új településformáló folyamatai. In: Tér - idő -
társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs,
1990. 375-390.
CSÉFALVAY Zoltán: Életmód és tradíció a Palócvidéken. Nagyvisnyó versus Szilvásvárad.
In: A. GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Magyar
Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoport, Bp., 1990. 69-119. (Életmód és tradíció
5.)
DEMETER Zsófia: A Mezőföld úrbéres viszonyai a XVII. század végén. = Alba Regia
24. sz. 1990. 67-72. ÉGER György: A történeti Gömör déli részének társadalomstatisztikai
jellemzői. = Regio 1990. 3. sz. 75-96.
*FEHÉR Ágnes: Erkölcsi viselkedési normák, tudati viszonyok vizsgálata Debrecen
egy szabadegyházi közösségében. = DMÉ 67. sz. 1988. 229-247.
FRISNYÁK Sándor: A Zempléni-hegység népessége 1784/87-től 1900-ig. In: Tanulmányok
Tokaj-Hegyalja múltjából, 2. köt. Miskolc, Zempléni Múzeumok Baráti Köre, 1990.
95-105. (Tokaj és Hegyalja 2.)
HORVÁTH Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII-XVIII. században. In:
Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Pest Megyei Levéltár, Bp., 1990.
137-198. (Pest megye múltjából 7.)
*KÁPOLNAI Iván: Mezőkövesd város és környéke népességének történetéből. = Matyóföld
1989. 15-25.
KERESKÉNYI Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században. = Sz-Sz-BMLÉ
8(1990)237-328.
KISS Mária: A Drávaszög falusi társadalma a 18. század végén. = Baranya 1990.
2. sz. 81-89.
LÉTAY Miklós: Óbuda parasztpolgársága 1848-1945. SKV, Bp., 1990. 105-152.
*NÉMETH Gábor: A tokajhegyaljai mezővárosok átalakuló társadalma a 16-17. században.
In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 1. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre,
Miskolc, 1989. l. 85-94. (Tokaj és Hegyalja 1.)
ÖRSI Julianna: Karcag társadalomszerkezete a 18-20. században. Akadémiai, Bp.,
1990. 223 l. (Agrártörténeti tanulmányok 16.)
PAPP Klára: Együtt élő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi
Bihar megye mezővárosaiban. = H-BMLÉ 16. sz. 1989. 21-32.
SÜLI-ZAKAR István: Nagyfalu - kisváros. Társadalomföldrajzi tanulmány Komádiról.
In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások
Központja, Pécs, 1990. 435-457.
SÜLI-ZAKAR István: A történeti Erdély népességföldrajzi vázlata. = ErdélyiT
1989. 3. sz. 14-15.
SZTRINKÓ István: Kiskunmajsa népének külső kapcsolatai a 18. században. In:
Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
7-14.
*TAKÁCS Péter-UDVARI István: A parasztok életmódja a Felső-Ciróka völgyében
Mária Terézia úrbérrendezésekor. = MHOMK 26. sz. 1989. 81-94.
*TÓTH Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és
társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. Akadémiai, Bp., 1989. 211 l.
UDVARI István: Abaúj, valamint Torna vármegyék jobbágynépe Tokaj-Hegyalján a
XVII. század második felében. Adatok a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokhoz.
In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 2. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre,
Miskolc, 1990. 38-46. (Tokaj és Hegyalja 2.)
d) Migráció, népesedéstörténet
BAGI Gábor: A jászkunságiak bácskai kitelepüléséről. In:
Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
141-143.
BAKÓ Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. =
Agria 25-26. sz. 1989-1990. 459-498.
BALOGH István: Felső-Tisza-vidéki szökött jobbágyok kerestetése (1712-1720).
In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
125-130.
BÁRKÁNYI Ildikó: Pálmonostora benépesülése történeti adatok és húsz év (1846-1866)
házassági anyakönyvi bejegyzései alapján. In: Migráció és település a Duna-Tisza
közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 67-78.
*BENCSIK János: Juhokat teleltető erdélyi pásztorok Szabolcsban, a dadai járás
területén (1753-1758). = Múzeumi kurír 54. sz. 1987. 31-32.
BENCSIK János: Tisza-Tokaj mezőváros túlnépesedése a XVIII. század második felében.
In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 2. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre,
Miskolc, 1990. 47-57. (Tokaj és Hegyalja 2.)
DEDINSZKY Gyula: A Békéscsabát alapító Nógrád megyei telepescsaládok házassági
kapcsolatai egykori szülőföldjükkel a letelepedés utáni időkben. = BékésiÉ 1990.
3. sz. 290-296. EKE Pálné: Az országhatár menti terület népesedési folyamatai
Szabolcs-Szatmár megyében. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990.
FODOR Ferenc: Pálospuszta benépesedése. In: Migráció és település a Duna-Tisza
közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. l. 53-66.
FORRAI Katalin: Nógrád megye újratelepülése. = BHH 1990. 1-2. sz. 88-89.
*GILICZE János: Földeák község áttelepülése 1845-1846-ban. = TanCsongrádmtört
14. sz. 1989. 175-185.
GULYÁS Katalin: A kunhegyesiek 1785. évi elvándorlásáról. In: Migráció és település
a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 144-145.
GYETVAI Péter: Migrációkutatás és az egyházi anyakönyvek. In: Migráció és település
a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 45-52.
JUHÁSZ Antal: Az elvándorlás és megtelepedés motivációi a táj települési folyamataiban.
In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
99-110.
Z. KISS Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán.
= Zounuk 5. sz. 1990. 75-95.
POZSONY Ferenc: Gyertyános, egy Gyimesből kirajzott település. = Honism 1990.
5-6. sz. 100-102.
SILLING István: A kupuszinaiak kirajzása a XX. század elején. = Üzenet 1990.
7-9. sz. 607-617.
*SOÓS László: A nagysármási telepítés megszervezése, 1893-1901. = AgrártörtSz
1987. 3-4. sz. 362-378.
*SUGÁR István: Heves és Külső-Szolnok vármegyei jobbágyok és zsellérek áttelepülése
a Jászságba a XVII. század utolsó negyedében. = Agria 24. sz. 1988. 123-133.
SZABÓ László: Jászsági kirajzások és a jász puszták benépesedése a 19. században.
In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
21-43.
SZÁSZI Ferenc: A Magyarországról és Szabolcs megyéből kivándorlók visszavándorlásának
fő kérdései a két világháború között. Bessenyei György Kör, Nyíregyháza, 1990.
79-88.
SZILÁGYI Miklós: Kunsági adatok a XVIII. századi munkaerő-vándorlásról. = SzMMÉ
7. sz. 1990. 367-370.
SZÜCS Judit: Pálmonostora betelepülése. In: Migráció és település a Duna-Tisza
közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 79-91.
*TÍMÁR György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. Baranya Megyei Levéltár,
Pécs, 1988. 343-372. (Baranyai levéltári füzetek 109.)
e) Jelenkutatás - a mai magyar falu társadalma
DOMOKOS Zoltán: A falusi identitás és közösségi értékrend
változása. = Gazdálkodás 1990. 4. sz. 34-40.
EKE Judit: A földtulajdonviszonyok változásai Homokmégyen 1945-1960 között.
In: Írások Homokmégyről, 2. Országos Közművelődési Központ, Bp., 1990. 11-92.
(Homokmégyi műhelytanulmányok 7.)
A. GERGELY András: Kontinuitás és változás. In: A. GERGELY András-CSÉFALVAY
Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi
Kutató Csoport, Bp., 1990. 17-68. (Életmód és tradíció 5.)
A. GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Kontinuitás
és változás az életmódban, a gazdaságban és a tradíciókban. Magyar Tudományos
Akadémia Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1990. 140 l. (Életmód és tradíció 5.)
KISS József: Egy falukutatás vázlata. Homokmégy, 1984-1987. Országos Közművelődési
Központ, Bp., 1990. 144 l. (Szociográfiai munkafüzetek)
KOVÁCS Katalin: Urbanizáció alulnézetből. Az utóbbi évtizedek társadalomszerkezeti
változásai az aprófalvas régióban. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos
Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 272-303.
*SZABÓ Ildikó: Tetovált börtön. = Szociológia 1989. 3-4. sz. 311-327.
SZARVAS Zsuzsa: Changes in lifestyle. An example of Finland and Hungary. In:
Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, vol. 4. Kossuth Lajos
Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 288-293.
f) Család, családszervezet, rokonság
NAGY Géza: A bodrogközi családok életét alakító tényezők
néprajzi vonatkozásai. In: A család jelentősége az egyén és a közösség életében.
Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő, 1990. 9-35.
NIEDERMÜLLER Péter: Lebensläufe, Lebenszyklen, Familienmodelle. Die Heraus-bildung
der Moderner städtischen Kultur in Ungarn. = SchAfV 1990. 3-4. sz. 161-177.
ÖRSI Julianna: Families and their homes in changing Hungary. In: Papers II.
SIEF 4th Congress. SIEF, Bergen, 1990. 497-500.
PETHŐ László: A falusi családok életmódjának átalakulása Jászszentandráson.
= Alftárs 1. sz. 1990. 161-174.
SÁRKÁNY Mihály: Changing kinship terminologies in a mixed (Hungarian and German)
community. In: Papers II. SIEF 4th Congress. SIEF, Bergen, 1990. 581-593.
SZABÓ László: Semejnyj stroj i terminy rodstva. In: Congressus Septimus Internationalis
Fenno-Ugristarum, vol. 4. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 313-317.
FEHÉRVÁRY Magda: A női munkavállalás főbb jellemzői Gútán a XX. század első felében. = KEMNF 1990. 4. sz. 46-52.
h) Osztályok, rétegek, csoportok
BALOGH Balázs: Egy uradalmi kocsis munkája a zalaszentmihályfai
majorban (1942-1945). In: Néprajzi dolgozatok Bödéről. Szabadtéri Néprajzi Múzeum,
Szentendre, 1990. 159-162.
*BENCSIK János: A nemtelenek Tokaj társadalmában a napóleoni háborúk korában.
In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 1. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre,
Miskolc, 1989. 133-145. (Tokaj és Hegyalja 1.)
EPERJESSY Ernő: Beiträge zur Volkskunde der Meiereien im Zselic, 1920-1945.
In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn,
W. Slapansky. Wien, 1990. 9-20. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica
Austriaca 2.)
FAGGYAS István: A kisnemesség szerepe Gömör népi műveltségében I-II. = SZB-A-Z
14. sz. 1990. 23-26.; 15. sz. 1990. 21-22.
*FAGGYAS István: Néprajzi vázlat a Sajó- és Szuha-vidék kisnemességéről. = MHOMK
26. sz. 1989. 105-110.
GERSE János: Ergänzende Angaben zur Geschichte der Meierhöfe des Komitats Vas
und der in den Domänen beschäftigten Gutsarbeiter. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit
im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 75-82. (Veröffentlichungen
der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
*HALÁSZ Péter: A makói kulákokról. In: Emléklapok Tóth Ferencnek. Szerkesztette
Domokos László et al. Makói Múzeum, Makó, 1988. fol. 41-47. (A Makói Múzeum
füzetei 60.)
*JUHÁSZ Antal: Építőmesterek és paraszt specialisták a szegedi tájon. In: Emléklapok
Tóth Ferencnek. Szerkesztette Domokos László et al. Makói Múzeum, Makó, 1988.
fol. 71-79. (A Makói Múzeum füzetei 60.)
KNÉZY Judit: Herrschaftliche Angestellte eines Herrengutes in Süd-Somogy und
ihre Lebensweise am Ende des 18. Jahrhunderts. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit
im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 21-32. (Veröffentlichungen
der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
LUKÁCS László: Wandergestalten, Wanderarbeiter und regionale Arbeitsteilung
in Ost-Transdanubien. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum.
Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 97-130. (Veröffentlichungen der
Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
SOÓS László: Tiszazug önálló iparosai (1876). = Zounuk 1990. 5. sz. 55-74.
SÖPTEI István: Das Personal des ,,Bayerischen Herrschaftsgutes" in Sarvar (1877-1905).
In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn,
W. Slapansky. Wien, 1990. 47-52. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica
Austriaca 2.)
SZELESTEY László: Pásztorfaragók élete és munkássága a levéltári kutatások tükrében.
In: Előadások Vas megye történetéről. Vas Megyei Levéltár, Szombathely, 1990.
(Vas megyei levéltári füzetek 3.)
TIMAFFY László: Die Ernte-Saisonarbeiter in Nordwest-Ungarn. In: Gutshofknechte
und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien,
1990. 65-74. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
TÓTH Zoltán: Transformation und Abstieg der alten städtischen Kleinbürger. Ein
Beispiel aus Buda gegen Ende des 19. Jahrhunderts. In: Bürgertum in der Habsburgermonarchie.
Hrsg. Ernst Bruckmüller etc. Wien-Köln, 1990. 105-113.
i) Intézmények
TÖRÖK Zsófia-SZÉKELYHIDY Iván-SZŐLLŐSY Gábor: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt. = MMMK 1988-1989. 253-270.
FORCZEK Zoltán: A hódmezővásárhelyi céhes ipar utolsó időszaka. A válság és
megszűnés évtizedei. = TanCsongrádmtört 16. sz. 1990. 197-207.
GECSÉNYI Lajos: A nyugat-magyarországi céhek jogi és szakmai kapcsolatainak
történetéhez a XVI-XVII. században. = Győritan 10. sz. 1989. 7-15.
*LÁZÁR Sarolta: Az esztergomi lakatos céh írásos emlékei a Balassa Bálint Múzeumban.
= Esztergom évlapjai 1988. 224-242.
NAGY Zoltán: A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipari Archívuma és Szerszámkatasztere.
= NéprH 1990. 3-4. sz. 58-60.
*SOLYMOS Ede: Az esztergomi halászcéh története. = KMMK 3. sz. 1989. 53-74.
SOLYMOS Ede: Az esztergomi halászcéh története, 1. = Halászat 1990. 6. sz. 186-187.
SOLYMOS Ede: A keszthelyi halászcéh. = Halászat 1990. 1. sz. 30-31. *SZABÓ Sarolta:
Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban. = NyJAMÉvk 27-29. sz. 1984-1986. 221-260.
*I. SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh protokolluma 1574-ből. = Múzeumi kurír
58. sz. 1989. 13-14.
*P. SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek
tükrében. = DMÉ 67. sz. 1988. 163-174.
*P. SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh tárgyi emlékei. = HOMÉ 27. sz. 1988.
179-188.
*VARGA Gyula: Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez.
= DMÉ 67. sz. 1988. 93-161.
*VIGA Gyula: Az észak-magyarországi vándormunka néprajzához. = Agria 24. sz.
1988. 221-255.
BÁN László: Vallásos egyesületek Baja város XIX. századi
társadalmi életében. = MEgyháztörtVázl 2. sz. 1990. 113-116.
BARNA Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat szerepe a község társadalmi életében.
In: Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai
Intézet, Bp., 1990. 62-76. (Vallástudományi tanulmányok 3.)
G. SZABÓ István: Adatok a temetkezési egyletek alakulásához és működéséhez Szabolcsban
(1873-1890). Bessenyei György Kör, Nyíregyháza, 1990. 13-19. [Klny.]