stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Somló Bódog: Értékfilozófiai írások *

(Pro Philosophia, Kolozsvár, 1999)

 

Hogy van-e magyar filozófia, kínos, mi több, kényelmetlen kérdés, és talán az utolsó is, amit innen bentről feltehetünk. Természetesen lehet lavírozni mindenféle pro és kontra érvek között, árnyalatok és finomítások útvesztőiben - ám az bizonyosnak tűnik, hogy a válaszadási kísérletek semmmiképp sem kerülhetik meg a hagyomány, esetünkben az írott hagyomány kérdését.

E kötet fedőlapján szalagszerűen húzódó sorozatcím mindenesetre óvatosan fogalmaz - A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai. A szerkesztők tehát nem döntenek az indító kétpontos kérdésünkben, de láthatóan elkötelezik magukat, hogy magyar nyelven igenis műveltek filozófiát. Rákérdezhetnénk, hogy miért kellene nekünk valaha írt írásokat olvasnunk, stb. stb. Így a kérdés elhibázott. Az már szinte közhely, hogy hagyományunk vagy hagyományaink önnön lehetőségeink jobb bemérésében, önmagunk teljesebb megértésében segítenek. Úgyszintén evidensnek tűnik az is, hogy a Könyvek nem információkat tárolnak, hanem kultúrát, és filozófiai tanulmányokról lévén szó, sajátos gondolkodásmódot, világlátást közvetítenek. No, de - akadékoskodhat valaki - miért érdekelhet minket pont Somló Bódog? Hanák Tibor például Az elfelejtett reneszánsz című, a magyar filozófia történetét bemutató művében úgy látja, hogy amennyiben Somló - sajnálatos módon - nem vet önkezűleg véget életének 46 éves korában, egyik legnagyobb magyar filozófusunk lehetett volna - viszont így csak egy viharos kezdet utáni ígéret maradt. Az eszmetörténész érdeklődésére minden bizonnyal igényt tarthat a somlói életmű, gondoljunk csak arra, hogy Somló a magyar szociológia egyik megteremtője, alapító tagja a Huszadik Század című folyóiratnak Jászi Oszkárékkal együtt, úgyszintén a Tudományos Társaság létrehívói között van, amely társaság egyik, 1903-as ülésén felolvasott tanulmánya kapcsán - amelyet Ady Endre ismertetett a Nagyváradi Naplóban - tört ki a hírhedt botrány, amely szerencsés végkifejlettel zárult. Viszont mi nem olvashatjuk csak ezen optikán keresztül írásait, hiszen akkor egy kultúrhérosszá degradálnánk őt.

Kanyarodjunk vissza a kötetünkhöz. Induljunk ki Somló egyik példájából. A kötetnyitó nagyobb lélegzetvételű tanulmányában, amelyik a szerény Az érték problémája címet viseli, írja : „A könyv csak annyiban erkölcsös vagy erkölcstelen, amennyiben azok a cselekedetek, illetőleg a mögöttük rejlő akarati elhatározások, amelyek a könyvet létrehozták, erkölcsösek vagy erkölcstelenek. Hogy a könyvet mondjuk erkölcsösnek, az csak rövidített kifejezése amaz akarások erkölcsi megítélésének, amelyeknek a köny létrejövetelét köszönheti.”

Alkalmazzuk a fentebb idézetteket a jelen kötetre. Abban a sajátos helyzetben vagyunk, minthogy válogatásról van szó, hogy nem Somló az, aki felelősséget kellene vállaljon a közöltekért, hanem a könyv szerkesztője (és hogy mennyire fontos a felelősségteljes szerkesztés, azt Nietzsche példáján megtanulhattuk, ugye, nővére és kiadója félreszerkesztése miatt évtizedekig egy hamis Nietzschét olvashattunk).

Könyvünk szerkesztőjét, Dr. Szegő Katalint, vagyis ahogyan számunkra sokkal természetesebbnek tűnik, Kati nénit, azt hiszem, nem kell bemutatnunk a jelenlévőknek. Bár többször is kihangsúlyozta, ő nem filozófus, hanem filozófiatanár, e kötet bizonysága szerint filozófiatörténésznek is kiváló. Valószínű, hogy az még nem köztudott, Kati néni éppen Somló Bódogból doktorált, de a pontosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Somló szociológiai korszakából, és nem e tanulmánykötet tartalmát képező értékfilozófiai munkásságából. Talán túlzott elfogultság nélkül mondhatom, hogy ez a kötet nagyon gondosan és jól van szerkesztve, egyébként ítéletemet bárki ellenőrizheti, aki veszi magának a fáradtságot.

Engedjék meg, hogy közbevetőleg elmeséljek egy kedves kis történetet. Alkalmam nyílt a jelen tanulmányok számítógépbe írásakor segíteni. A gyors gépelés átka, hogy olykor-olykor bizony félreüt az ember, így történhetett meg, hogy a megítélés szó helyett megizélést írtam. Gondolják el, mi történt volna, ha Kati néni nem veszi később észre a hibát - a kötet meg...ítélésében biztos nem segített volna sokat.

De térjünk vissza a tárgyunkhoz.

Somló Bódog gondolatiságának és e könyvecskébe válogatott írások egészének megértéséhez a szerkesztő tollából származó részletező és alapos előtanulmány segíti még a laikust is - és, szó mi szó, ki nem az? Hiszen filozófiával foglalkozók generációi nőttek úgy fel, hogy a századelei pezsgő bölcseleti közéletet esetleg csupán hírből, vagy csak felszínesen ismerték. Az okot jól ismerjük, a nemes egyszerűséggel átkosnak nevezett volt rendszer kultúrpolitikája, vagyis inkább ideológiai túlfűtöttsége nem kedvezett az ilyen irányultságú kutakodásoknak. Viszont tény, hogy hagyományként működnek ezek a szövegek, mint ahogyan az is, hogy mi ma már nem illeszkedünk szervesen ebbe a gondolatfolyamba.

Talán ennek köszönhető, hogy a szöveggondozói elképzelés meghagyta az írások darabos báját, amolyan ismeretlen ismerősként köszönnek vissza a mára már kikopott nyelvi fordulatok. A másik hatalmas erénye e kötetnek, hogy Somló vitairatként megfogalmazódott gondolatait nem hagyja a levegőben lógni, függelékként a vitapartner, Rónai Zoltán támadó, illetve válasz-cikkeit is hozza. Somló széleskörű műveltsége nyomott hagyott írásművészetén is, az utalások megertésében segít a hátul elhelyezett jegyzetanyag - a szerkesztő bevallása szerint tisztelete kifejezéseképpen nem akart megjegyzéseivel a somlói szövegek közé tolakodni. Szintén Somló tágabb perspektívájának hozományaként, filozófusunk olyan más, jelentős vagy kevésbé jelentős gondolkodókkal vitázik, akiket ma már a korszak kutatóin kívül nem nagyon ismerhetünk - ebbéli gondjainkat megoldja a névjegyzék, ezt is a gondos szerkesztés számlájára kell írnunk. A kötet egészéhez Somló Bódog életéről szóló tömör, de lényegi összefoglaló is hozzátartozik. Végül pedig hadd hívjam fel a figyelmet a kötet végén szereplő teljes Somló-bibliográfiára, valamint a különböző archívumokban szereplő, Somlóval összefüggő anyagok jegyzékére.

Demeter Szilárd

 



* A Recenzió rovatban közölt két szöveg az 1999. november 5-én megtartott könyvbemutatón hangzott el.


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret