stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Blazovich László–Géczi Lajos: A Telegdiek pere, 1568–1572

(Dél-alföldi Évszázadok 6.) Csongrád Megyei Levéltár. Szeged 1995. 283 lap + 2 tábla + 1 térkép

Blazovich László és Géczi Lajos könyve egy pertest teljes anyagát közli; ez az Országos Levéltár DL 322 jelzete alatt Telegdi Miklós és Telegdi Mihály perének okleveles anyagát tartalmazza. A per Erdélyben folyt le 1568 és 1570 között, és lefolyása alatt 26 átírt oklevelet mutattak be. Miként a szerzők is hangsúlyozzák, a 13–14. századi oklevelek többsége csak a pert befejező 1572. május 29-i átírásban maradt meg.

Az előtanulmány bemutatja a középkori magyar peres eljárás legfontosabb elemeit, s egyúttal a Telegdi család történetét is. A mellékletekben közlik a Csanád nemzetség családfáját és a nemzetség Arad, Csanád, Temes és Keve megyei birtokait.

1. A szerzők a bevezető tanulmányban áttekintik a 13. századtól kezdve a magyar peres eljárás fejlődését, mindenekelőtt azt, ahogyan a bíró a peres felek küzdelmének passzív szemlélőjéből a tárgyalás tevékeny vezetőjévé és irányítójává lépett elő; a formai jellegű bizonyítás szerepét egyre inkább az anyagi bizonyítás eszközei vették át, és ezzel egy időben mind kiterjedtebb lett a perrel összefüggő írásbeliség.

A közölt oklevelek ezt a folyamatot bőven szemléltetik, amikor is a kezdeti bizonyítás irracionális formái elmúlnak, és előtérbe kerül a káptalan előtti bizonyítás.

A 15. században szükségszerűvé vált egy-egy megye nemességének összehívása az ügyek kivizsgálása érdekében, de néha csak az ügyben érdekelt szomszédokat és feleket hívták össze. Ez királyi parancslevéllel történt.

A bizonyítást eldöntő ítélet a per során hozott legfontosabb ítélet volt. Ha a per folyamán oklevelekkel minden bizonyítható volt, a bíró csak végítéletet hozott. Az írásbeliség fejlődésével az ítéletet írásba foglalták.

A szerzők szerint a törvénykezés fejlődése és változása hosszan tartó folyamat eredménye, bár voltak olyan időszakok, amelyekben, főként a törvénykezés szerkezetében egyszerre gyors változások következtek be (Mátyás- és Jagello-kori országgyűlések). Ahogy a per egyre több szakaszra oszlott, fokozatosan nőtt a bíró szerepe, az oklevelek egyre terjedelmesebbek lettek; a kancellária egyre pontosabban működött.

A per fő szakasza az alperes érdemleges válasza után kezdődött, és a bizonyítás eljárásait foglalta magába. Oklevelekkel, tanúkkal és szemlével járt együtt. Miután a felek bizonyítási lehetőségeit kimerítették, a bíróság ítéletet hozott. A per befejező szakaszát, az ítélet végrehajtását már nem a bíróság, hanem a hiteleshelyek foganatosították. A per idején végig lehetőség nyílott a felek közötti megegyezésre.

2. E summás bevezetés után a szerzők ama Csanád nemzetség genealógiáját rekonstruálják, amelyből a Telegdiek is származnak. Egy 1256-os oklevél lehetővé teszi, hogy a 12 század utolsó harmadától a 13. század közepéig betekinthessünk a nemzetség történetébe: Csanád érsek negyedik testvérétől, Pongráctól, a Telegdiek későbbi, Zombori ágnak nevezett családjától származnak, s leányágon a 20. századig követhetők nyomon.

Telegdi János Ecsedi Báthory Erzsébettel kötött házásságából született I. Báthory István, aki 1481–98 között erdélyi alvajda volt. Telegdy István Pelsőci Bebek Margittal kötött házasságából született Miklós és három leánya: Katalin, Orsolya és Fruzsina. Katalin Somlyói Báthory István erdélyi vajdához ment feleségül. Fiuk, Báthory István később erdélyi fejedelem és lengyel király lett.

Telegdi István kincstartó fia, Miklós birtokos volt Csanád megyében.

Telegdi Katalinnak Báthory Istvántól született hasonló nevű fia. Az erdélyi fejedelemnek és lengyel királynak András, Erzsébet, Kristóf és Zsófia volt a testvére. Orsolya Losonci Bánffy Miklóssal kötött házasságából származnak a mindmáig élő Bánffy család sarjai.

A Telegdi családnak (Csanád érsek testvérétől, Lászlótól) való leszármazottai bihari birtokosok voltak a 16. század közepéig. A Telegdi főág Waffa ágából származnak a Mákófalvi és Tömpös családok.

3. Az említett per folyamán Báthory István 1568-ban átíratta János Zsigmond okleveleit, köztük azt a 26 oklevelet, amelyeket a Telegdi Miklós és Mihály 1570-ben befejezett pere során keletkezett pertest tartalmaz. Az ügy Medgyesen az 1570. január 7-én kezdődő közgyűlésen került a fejedelem elé, s azt Wesselényi Miklós ítélőmester adta elő.

Az ítélet ellen Telegdi Mihály fellebbezett a fejedelemhez, aki az ügyet az 1570. május 21-től Tordán tartott részgyűlésen tárgyalta, és a korábbi ítéletet minden pontjában és záradékában érvényesnek mondta ki, s ezt Tordán 1570. május 27-én oklevélbe is foglalta.

Ezek után Telegdi Mihály 1570. október 27-én az oklevelek korábban megtagadott letételét végrehajtotta, s az esküt is letette.

4. A következőkben 54 perhez kapcsolódó oklevél regesztája és 26 oklevél szövege következik, időben 1247. február 9-től 1503-ig. Az oklevelek a legkülönbözőbb tartalmúak: adománylevelek, átírások, határjárások, beiktatások, záloglevelek. Uralkodók szerint: nyolc IV. Béla, egy V. István, hat IV. László, négy III. András, tizenhét I. Károly, hat I. Lajos, egy Anjou Mária, öt Zsigmond, egy V. László, négy Mátyás és egy I. Ulászló korából. Mivel elsősorban adománylevelekről, határjárásokról van szó, rengeteg helynevet sorolnak fel, következésképpen a történeti földrajz és helynévkutatás szempontjából a mai kutatók számára rengeteg adatot tartalmaznak. Annál is inkább, mert a számos átírás folytán valamennyi oklevélbe a korábbi oklevelek részleteit is beleidézték. Mivel a család birtokai elsősorban Bihar, Arad, Csanád és Temes vármegyében voltak, nyilvánvaló, hogy a legtöbb helynév erre a vidékre vonatkozik. A helységek jelentős része a századok folyamán eltűnt, lokalizálásukat azonban megkönnyítik a közölt oklevelek. A kutatók számára ezt a munkát még jobban elősegíti a kötet végén adott névmutató és térkép. A térkép szerint a 13–14. században a Csanád nemzetség birtokrészei Dél-Magyarországon a következőképpen oszlottak meg: Temes megyében 41, Csanád megyében 39 és Arad megyében 7. Az oklevelek tanúsága szerint a későbbi Telegdi-birtokok már felnyúlnak Biharba.

Az oklevelekben a névmutató szerint több tucat település neve szerepel, a következő megoszlásban:

 

 

Vármegye

Ma is létező

Eltűnt

Összesen

 

 

település

település

 

Temes-Torontál

24

10

34

 

Csanád

4

54

58

 

Arad

10

39

49

 

Bihar

95

30

125

 

Összesen

133

144

266

 

 

A szegedi kiadvány eszerint a felsorolt megyék helytörténészeinek is komoly segítséget nyújt.

Kovách Géza


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret