Az amerikai magyar történelemkutatás és
történetírás több mint százéves múltra tekint vissza. Az első
összefoglaló tanulmányt Amerika felfedezésének négyszázadik
évfordulójára írta Márki Sándor (1853-1925) kolozsvári
történészprofesszor. Azt követően többek között Pivány Jenő (1873-1946),
Kende Géza (1879-1933), Feleky Károly (1863-1930), Vasváry Ödön
(1888-1977) foglalkoztak a magyar amerikai történelmi kapcsolatokkal.
Kevesek előtt ismert azonban Rácz Rónay Károly neve, és mivel a
lexikonok többsége sem tesz említést az amerikai magyar történetkutatás
ezen úttörő alakjáról, élete és munkássága feledésbe merült.
Ismeretlenségének másik oka, hogy fő műve A magyar emigráció Amerikában
nem jelent meg nyomtatásban. Már az 1920-as évek elején kiadásra készen
állt e munka - további hárommal együtt - azonban a Bevezetőn kívül más
nem olvasható belőle. Napjainkra a kéziratoknak és mindannak, amit Rácz
Rónay Károly az amerikai magyarok vonatkozásában összegyűjtött,
tudomásunk szerint nyoma veszett. Fennmaradt viszont jó néhány levele,
amelyek egy részére (21 db) Vasváry Ödön az amerikai magyarsággal
kapcsolatban folytatott kutatómunkája során talált rá a washingtoni
Kongresszusi Könyvtárban 35 évvel ezelőtt. E leveleket Vasváry
lemásoltatta gyűjteménye számára. Az 1976 októberében megtalált
leveleket Rácz Rónay 1923-1927 között írta Feleky Károlyhoz, s ezekben
beszámol életéről, kutatásairól, nagy terjedelmű műveiről. Vasváry Ödön
az Amerikai Magyar Világ hasábjain hírt adott a 123 oldalnyi
levelezésről, és összefoglalta annak tartalmát.
A kutatásokat folytatva, további levelekre (Márki Sándorhoz,
Gulyás Pálhoz, Benyovszky Rudolfhoz, Gábor Andorhoz, Bánffy Miklóshoz,
Fraknói Vilmoshoz írottakra bukkantunk. A jelenleg a Vasváry-gyűjtemény
birtokában lévő 34 terjedelmes Rácz Rónay levél másolata önmagában is
roppant nagy adatmennyiséget tartalmaz. Megközelítőleg 700 név, mintegy
250 bibliográfiai utalás szerepel bennük könyvekre, cikkekre, megemlítve
több kézirati naplót, naplótöredéket, levelet is az amerikai magyarság
történetére vonatkozóan. Az adatok forrásainak egy része is Rácz Rónay
Károly tulajdonában volt. Mindez arra enged következtetni, hogy a fent
említett kiadatlan művek is rendkívül sok adattal szolgálhatnának ma is
mindazok számára, akik az amerikai magyarság történetével foglalkoznak.
Munkásságának jelentősége - ahogy azt levelei is sejtetni engedik -
főként abban áll, hogy mind életrajzi adatok szempontjából, mind
könyvészeti tekintetben, olyan anyagokat kutatott fel, amelyek között
előfordulhatnak máshol nem megszerezhetők; az is lehetséges, hogy éppen
Rácz Rónay műveinek kiadatlansága miatt csak azok az anyagok kerültek
felhasználásra, amelyekre ő maga hívta fel a figyelmet, vagy amelyeket ő
szolgáltatott kortárs kutatók számára. Megérdemli tehát, hogy
összefoglaljuk mindazt, amit leveleiből és a felkutatott adatok alapján
eddig tudunk róla.
Rácz Rónay Károly Homonnán (Humenné, a mai Szlovákia területén)
született 1888-ban. 1903-és 1905 között Kassán élt. Itt írta Márki
Sándornak 1921. szeptember 13-án: "A mindennapi kenyér gondja túlságosan
korán vert ki az életbe s az érettségi után nem állott módomban, hogy
hajlamaimnak megfelelően valamelyik egyetemre kerülhettem volna, a
kenyér gondja a kassai jogakadémiához kényszerített, mert egy ottani
ujságnál kaptam állást." 1906 körül kezdett el foglalkozni a magyar
amerikai történelmi kapcsolatok felderítésével. Ehhez jó alkalom volt
számára, hogy elkísérte Ambrózy Lajos (1868-1945) követségi tanácsost -
1907 és 1909 között - az amerikai magyar közösségekben tett második
körútjára. "Az amerikai magyarság körében jó összeköttetéseim vannak, az
egyes telepeken sok-sok régi ismerősöm van (hiszen annak idején grof
Ambrózyval mind bejártam)" (Feleky Károlyhoz 1924. július 16.).
Az Egyesült Államokban Rácz Rónay újságíróként dolgozott.
Philadelphiában 1909. január 15-én indította az első amerikai magyar
irodalmi és művészeti folyóiratot Amerikai Magyar Magazin címmel,
melynek szerkesztője és kiadója is volt egyben. Ugyanez év végén indult
Rudnyánszky Gyula (1858-1913) rövid életű hetilapja a Napsugár, amelynél
Rudnyánszky őt is alkalmazta. Munkatársa volt az Amerikai Magyar
Népszavának is; e lapnak 1910-ben New Yorkban megjelent jubileumi
díszalbumában a szerkesztőségről készült csoportképen
ő is látható. Versek írásával is foglalkozott, a "szerkesztőség
poétája" volt. Tárcái és cikkei is megjelentek a lap hasábjain. A Türk
József által 1909-ben New Yorkban kiadott baptista magyar bibliához Rácz
Rónay fordította a "verses énekeket." Az első világháború kitöréséig
New Yorkban élt. "A világháborút végigverekedtem, egy kurta, béna lábbal
kerültem ki belőle" (Márki Sándorhoz 1921. szeptember 13.).
1920-tól 1922-ig a hamburgi magyar konzulátuson dolgozott mint
"press és kereskedelmi atashé", és létrehozta az ottani Magyar
Kereskedelmi Kamarát. E munkákért semmi juttatást nem kapott. "Az itteni
konzulátusnál egy esztendő óta végzem a sajtó, kereskedelmi, politikai,
propaganda ügyeket - ingyen. Szerencse, hogy van néhány tanítványom.
Fiatal német kereskedelmi hallgatók és volontőrök, kiket a
>magyar< nyelvre tanítok. Szűkös megélhetés, de ezért is hálát
kell adni az Istennek" (Márai Sándorhoz 1921. szeptember 13.). Később is
többször bizonyult számára egyetlen pénzforrásnak az, hogy hallgatókat
készített fel vizsgáikra. Amikor 1920-ban elindult Hamburgba, végső úti
célja eredetileg Amerika volt: "csupán a legfontosabb, maga a tényleges
beutazási engedély - hiányzik, tekintettel, hogy a magyar kivándorlási
kontingens már betelt s így más czímen kell azt igényelnem." (Márki
Sándorhoz 1922. január 3.) Azonban Hamburgban rekedt, ahol idejének egy
részét kutatásokkal töltötte, elsősorban a hamburgi Johanneumban. Régi
hajónaplók átnézésével is foglalkozott. Itt értesült arról, hogy
Budapesten létrehozták a Ki- és Visszavándorlókat Védő Irodát. Erről a
következőképpen ír: "ezek a visszavándorlók mielőtt odakerülnének már
előbb az én kezemen mennek keresztül, mivel minden hajó érkezéshez
kimegyek eléjük. Itt kellene egy kis iroda, a védelem itt kell az
idegenben s nem otthon, ahol a magyar már tudja, hogy otthon van s a
magyar nyelven előadott panaszát, baját megértik." (Márki Sándorhoz
1921. szeptember 13.) Innen lépett levél útján kapcsolatba 1921. május
24-én Márki Sándorral, akitől "Amerika s a magyarság" című tanulmánya
felől érdeklődött. Márki akkoriban települt át Szegedre, mivel a
kolozsvári tudományegyetemet 1921-ben odahelyezték. Az oktatás 1921.
október 10-én indult meg. A magát műkedvelő historikusnak nevező Rácz
Rónaynak összeköttetései a hazai illetékes tudományos körökhöz nem
lévén, Márki közbenjárását kérte művei megjelentetéséhez, és állásügyben
is hozzá fordult segítségért. Márki érdeklődésére, hogy Rácz Rónay
vállalna-e munkát "a megszervezendő egyetemi könyvtárnál", így
válaszolt: "Szíves örömest vállalnám bármily csekély dotációval, mert
legalább otthon lehetnék" (1921. december 5.). Nincs utalás arra, hogy
ez megvalósult volna, akár csak rövid időre is. Rácz Rónay még hamburgi
tartózkodása alatt elküldte az amerikai magyar telepekről írt
cikksorozatát a Külföldi Magyarság számára, amelyet ott közöltek is.
1922-ben jött vissza Hamburgból Budapestre, ugyanis a Magyar
Amerikai Társaság Márki Sándor közbenjárására egy kiállítás
megrendezését bízta rá, a társaság hivatalos ajánlása szerint 3000-4000
korona fizetéssel és a felállítandó Magyar Amerika Intézet vezetésével.
Az intézet a kiállítás anyagára épült volna. "Kulturális tekintetben egy
nagy álom megvalósításán fáradozik a Magyar Amerikai Társaság. Egy
kiállítás keretén belül kívánja szemléltetni a magyar-amerikai
vonatkozásokat a legrégibb idők anyagától máig. A kiállítás
legértékesebb anyagát aztán egy Amerika-Intézetben óhajtja őrizni."
Márkinak a következőket írta erről Rácz Rónay: "Méltóságod tudja a
Külügyi Társaság-gal történteket. Azok az urak a szó szoros értelemben
hazabolondítottak, az am. tört. kiállítás megrendezésével s az Am.
Intézet felállításának s ezzel kapcsolatban Amerikába való
kiküldetésemnek igéretével, de bizony hónapok teltek el s az ígéret csak
ígéret maradt." (1924. június 14.) Állás nélkül, súlyos anyagi
gondokkal küzdött, szűkösen élt beteges feleségével. Némi pénzhez úgy
jutott ekkoriban, hogy gyűjteményéből volt kénytelen eladogatni egy-egy
darabot, mint például Lincoln saját kezű levelét, Újházi Klára leveleit,
hogy meg tudjanak élni.
1923. január 25-étől kezd levelezni Feleky Károllyal.
Levélváltásuk négy éve alatt egymás adatait egészítették ki, és
beszámoltak egymásnak kutatási eredményeikről. Még az évben súlyos
betegségen esett át: has- és mellhártyagyulladással két hónapig feküdt a
Szent János közkórházban. Olyan nyomorúságos körülmények közé került
ezután, hogy kénytelen volt elhagyni a fővárost. Békésre költözött, ahol
1924. február 1-jétől 1925 végéig lakott. 1924 őszén mégis újra tervbe
vette, hogy Amerikába utazik néhány hónapra, Felekytől várva támogatást,
az út azonban csak reményeiben élt. Hol a végső kétségbeesés gyötörte:
"Higyje el, sokszor fog el a keserűség, a kétség, vajon érdemes volt-e
hosszú esztendőket, évtizedeket áldozni a mi munkánkra" (Feleky
Károlyhoz 1926. július 22.), hol pedig tele volt tervekkel: "Szeretnék
számszerű összehasonlítást tenni a két nemzet kölcsönös irodalmáról. Én
ugyanis összeállítottam az amerikai vonatkozású magyar könyvek
bibliographiáját. (Egyelőre még csak a könyvekét s most dolgozgatok az
ujság, folyóirat stb. megjelent czikkeken). De eddig nem tudtam többet
kihozni 158 könyvnél. (Fordítás, szépirodalom nincs benne) [.] Nem
lehetne esetleg valamelyik amerikai angol tudományos folyóiratban írni
erről a tárgyról (Amerika magyar bibliographiája), illetve nem-é lehetne
elhelyezni valamelyikben? (Feleky Károlyhoz 1924. június 8.) Emellett
összeállította 1914-ig "mindazon könyvek, röpiratok, füzetek, folyóirati
tanulmányok, ujságczikkek stb. jegyzékét, amelyek valaha is
Magyarországról, m. dolgokról (historia, geogr. pol. szépirod.
természettud.) stb. stb. angol nyelven megjelentek." (Márki Sándorhoz
1921. augusztus 25.) "Teli vagyok anyaggal, millió terv van bennem [.]
Tervbe vettem egy kis könyvsorozat megindítását és kiadását >Amerikai
Magyar Könyvtár< czímen. (A régi >Olcsó Könyvtár< mintájára és
külső formájában.) Programmon lenne: >A magyarság Amerikában<.
>Az am. magy. telepek története<. >A magyar emigráció
Amerikában<. >A magyar elem Amerika politikai, gazdasági és
kulturális életében<. >Amerika és Magyarország egymáshoz való
viszonya<. >Amerika a magy. irodalomban< stb." (Feleky
Károlyhoz 1924. június 8.) Magyarság és Amerika című művét szerette
volna angolul is megjelentetni. Szívesen bocsátott kutatásaiból adatokat
mások rendelkezésére, azonban nehezményezte, hogy azok munkáikban nem
tesznek oly módon említést róla, mint ahogy azt megérdemelné. Ezért
neheztelt Hajnal Istvánra (1892-1956), de főként Pivány Jenőre, akit
azért is hibáztatott, mert nem néz alaposan utána az egyes adatoknak,
míg ő utánament a "tegnap szekérnyomának" is. Sok adatot küldött Pásztor
Árpádnak (1877-1940) a Világban közölt történelmi cikksorozathoz, Kende
Gézának pedig a Magyarok Amerikában című művéhez. A napi sajtóból
értesült Gulyás Pál Magyar életrajzi lexikona első füzetének
megjelenéséről. Ennek kapcsán 1925. október 14-én Gulyáshoz
adatszolgáltatást felajánló levelet írt, 32 személyről mellékelt
életrajzi adatokat "próba-küldemény"-ként a készülő lexikonhoz,
továbbiakat is ígérve.
1927. február 4-én kelt levelében - amely a jelenleg
rendelkezésünkre álló utolsó is egyben - pedig egy teljesen új
Benyovszky Móric életrajz megírásáról tájékoztatta Benyovszky Rudolfot.
Levele szerint kutatásai addig ismeretlen okmányokhoz juttatták, és a
szóban forgó 11 irat másolatát fel is ajánlotta. "Nagyon természetes,
hogy amennyiben Gróf Ur-nak tetszik, a családi levéltár részére szívesen
szolgálok az én fölkutattam amerikai okmányok másolatával."
Ezután még további két adat valószínűsíthető vele kapcsolatban:
az egyik 1929-ből származik, a másik az 1992-ben megjelent Magyar írói
álnév lexikonban található, miszerint 1935-ben a Bélyeggyűjtőbe írt. E
folyóirat Rácz Rónayt gyárigazgatóként említi, és ez azt engedi
feltételezni, hogy váratlan fordulat következhetett be életében, hiszen
korábban - leveleinek tanúsága szerint - nagy szegénységben élt. A róla
közölt nekrológ szerint Amerikából hazatérve került az Első Magyar
Bélyegzőgyár Rt. élére, és így jutott kapcsolatba a filatéliával.
Budapesten halt meg 1937. május 27-én.
Az eddig összegyűjtött levelei rávilágítanak Rácz Rónay Károly
életének egy-egy szakaszára, azonban a teljes életút és munkásság
felderítésére további kutatásra van szükség. Célunk az, hogy kéziratban
maradt műveit felkutassuk, mivel reményeink szerint nem semmisültek meg
teljesen. Minden további adatot köszönettel fogadunk.
(A fenti írás bővebb, jegyzetekkel ellátott
változata, Rácz Rónay Károly két levelének közlésével az AETAS (Szeged)
című folyóirat 1996. 1. számában jelent meg Az amerikai magyar
történetírás kezdetei. Rácz Rónay Károly levelei címmel.) |