Könyv
m. NÁDASI MÁRIA:
A PROJEKTOKTATÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

 

A könyv nem titkolt célja, melyet a szerző már a kötet elején közöl, a projektoktatás népszerűsítése. M. Nádasi Mária mindezt úgy kívánja elérni, hogy összefoglalja a projektoktatással kapcsolatos ismereteket, és rengeteg gyakorlati példával alá is támasztja azokat. Emellett számba veszi azokat az álláspontokat is, melyek inkább elmarasztalóan beszélnek a projektoktatásról. Ilyen esetekben a probléma gyökerére próbál rávilágítani.

A projektoktatás gondolata már a 20. század elején megjelent, a módszer atyja John Dewey, kidolgozója William Heard Kilpatrick. A korai fellépés ellenére magyar nyelvterületen való alkalmazása csak az utóbbi két évtizedben kezdett elterjedni, német közvetítéssel. Az ezzel foglalkozó szakirodalom is az utóbbi években gyarapodott. Az egyes rövidebb tanulmányok mellett megemlíthetjük Hortobágyi Katalin 1991-ben kiadott írásait (Projekt kézikönyv, A projekt módszer), a 2002-ben Hegedűs Gábor által szerkesztett Projektpedagógia című könyvet, valamint M. Nádasi Mária 2003-as Projektoktatás című munkáját. Ez a kötet is ebbe a sorba illeszkedik. Szerzője az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának munkatársa. Kutatási területei közé tartozik az adaptivitás, a tanárképzés és -továbbképzés, a reformpedagógia, valamint - amint ez a kötet is demonstrálja - a projektoktatás.

A projektoktatás elmélete és gyakorlata című kötet felépítése tükrözi azt a logikus gondolatmenetet, mellyel a szerző megközelíti a tárgyalandó témát. Miután a bevezetésben megfogalmazza a kitűzött célokat, a projekt általános és pedagógiai jelentését járja körbe, rámutatva azok hasonlóságaira, illetve eltéréseire. A hangsúly itt nyilvánvalóan a pedagógiai projekt ismertetésére esik.

A következő fejezet már jobban elmélyül a témában, a címben is megfogalmazott projektoktatást veszi nagyító alá. A pedagógiai projektek feldolgozásával történő oktatás tizenegy fontos kritériumát határozza meg, ezek összessége adja a projektoktatás tágabb meghatározását. A fonto-sabb kritériumok közé tartozik az, hogy a projekt megoldása valóságos helyzetekhez kapcsolódjon és helyt adjon a gyerekek önállóságának, a nyílt oktatás egyik változata, ahol a tanulónak is döntő szava van.

A harmadik fejezet a projektoktatás történeti előzményeit tárgyalja. Megjegyzi, hogy míg angolszász területen jelentős múltja van, addig Európa legtöbb országában a közoktatásban nem volt szerepe. Magyarországon a 1990-es évek elején kezdtek projektoktatással foglalkozni, jóllehet egyes kezdeményezők akkor még nem is tudták, hogy annak, amit csinálnak, ez a hivatalos megnevezése.

A munka egyik erőssége, hogy nem szorítkozik az elmélet bemutatására, az elmondottakat mindig valamilyen gyakorlati példával támasztja alá. Azonban ezek a példák sem a szerző által jól kitalált, bizonyos kritériumoknak tökéletesen megfelelő, ám a gyakorlatban nem garantáltan működő példák, hanem pedagógusok által lejegyzett megtörtént esetek, tapasztalatok. A projektoktatás kezdeteinek szemléltetését is ily módon oldja meg a szerző. Egy pedagógus visszaemlékezését idézi, aki kísérleti jelleggel kezdett foglalkozni vele. Leírásában nyomon követhető az a folyamat, ahogyan az általa használt módszer - melynek alapja a gyerekre való fokozottabb odafigyelés, a tanulás élményszerűvé tétele, az ismeretek tapasztalati úton való megszerzése volt - a mai értelemben használt projektpedagógiához közelített.

A következő fejezetben már a projektoktatás főbb szakaszainak részletezését találjuk. A szerző minden szakaszt alaposan körbejár, a szakirodalomból vett javaslatokkal színesít, ugyancsak a szakirodalomból hoz példákat, valós eseteket a megfelelőbb szemléltetés érdekében. Igyekszik minden részletre kitérni, apró tippeket ad, melyekkel könnyen megoldhatunk nehéznek tűnő problémákat, akadályokat.

Az összefoglaló fejezet a projektoktatás előnyeire fekteti a hangsúlyt, annak pozitív hozadékát sorolja fel. Azonban arra is figyelmeztet, hogy kedvező feltételek hiányában hiába próbálkozunk, ezeket az eredményeket nem érhetjük el. Valamelyest furcsán hat, hogy az összefoglaló fejezetet még egy követi, mely a projektoktatás mai helyzetét tárgyalja. Ezt a sorrendet azonban indokoltnak tekinthetjük, hiszen itt olyan iskolák eseteit ismerteti, melyek csak részben alkalmazzák a projektmódszert, elzárkóznak tőle, vagy nem rendeltetésszerűen használják azt.

Meglepő, de ugyanakkor megnyugtató élmény volt olyan példát is olvasni, mely egy projekt sikertelenségéről számol be. Helyénvalónak tartom, hogy ilyen példák is bekerültek a kötetbe, annál is inkább, mert a reflexiók sem maradtak el: a pedagógus több-kevesebb idő távlatából gondolja újra az esetet, időközben szerzett tapasztalatai segítségével rá tud világítani arra, hol siklott ki a projekt, hol hibázott. A negatív példák beemelésével pedig elkerülhető, hogy az olvasó is elkövesse e hibákat. Egy újabb eset azt bizonyítja, hogy a projektoktatás „zűrös" háttérrel rendelkező gyerekek esetében is működhet, annak ellenére, hogy az iskola vezetősége ezt nem így gondolja.

A kötet végén azért M. Nádasi Mária megelégedéssel könyveli el, hogy a projektoktatás a közoktatásban egyre gyakrabban jelenik meg, ugyanakkor bízik abban, hogy helyes alkalmazása fontos eszköze lehet a zárt pedagógiai gyakorlat átalakításának.

(Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest 2010)

Farkas Margit