« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Volkswagen csak a kezdet
Volkswagen ist nur der Anfang
von Dirk Müller-Thederan
Die Welt, 23. Oktober 2007


Az Európai Bíróság megtámadta a Volkswagen érdekében hozott német védelmi törvényt. Ez egy folyamat első lépése, mellyel az Európai Unió le kívánja bontani az európai vállalatok Unión kívüli felvásárlásának korlátait.

Az EU belső piacáért felelős biztosának, Frits Bolkesteinnek ez volt az utolsó tevékenysége hivatalában. Mielőtt 2004 októberében elhagyta hivatalát, beperelte a Volkswagen-törvény néven híressé vált jogszabályt az Európai Bíróságon, mivel annak egyes részei a hatályos EU-jogszabályokba ütköztek. Azóta folyamatos a pereskedés Brüsszel, a német kormány, Niedersachsen tartomány és a Volkswagen vállalat között. Utóbbi három érdekelt fél érintetlenül szeretné hagyni a törvényt, mely megvédené a Volkswagent a nem kívánt felvásárlási szándékoktól. Most, majdnem napra pontosan három évvel Bolkestein bejelentése után végül elfogadták a javaslatát, és így a Volkswagen-törvény jelentős része hatályát vesztette. A bizottság számára ez példaértékű döntés, mivel számos hasonló törvény van érvényben Unió-szerte, és ezek megsemmisítéséhez precedens értékű lehet a jelenlegi döntés.

Ilyen vétójogi törvényekkel az egyes kormányok védik befolyásukat a számukra stratégiai jelentőségűnek tekintett vállalatok tekintetében. Charlie McCreevy, Bolkestein utóda szemében az úgynevezett „arany részvényeknek” semmi keresnivalójuk az EU belső piacán. Ez azonban csak féligazság. Hosszú még az út a teljesen szabad belső európai piachoz, a felvásárlási korlátozások teljes lebontásáig. Az európai államok rendelkeznek olyan jogosítványokkal, hogy a nem kívánt külföldi beavatkozásokat megakadályozzák. Maga a német kormány is. Klaus Heiner-Lehne, a CDU/CSU frakció jogi szóvivője az Európai Parlamentben hangsúlyozta, hogy az egyes államok érdekeinél fontosabbak a közösségi érdekek. Számos olyan eset fordult elő az utóbbi években, hogy egy kormány megpróbálta érdekeit védeni, de ez a biztonságos élelmiszer-, illetőleg energiaellátást is veszélyezteti. Példaként említette a szóvivő a francia kormány és az állami energiavállalat, a GDF ügyét, vagy a spanyol Telefónica távközlési vállalatot, az olasz kormány energiapiaci liberalizációval kapcsolatos védőjogszabályait, és mindenekelőtt a „Lex Mol” néven utóbb elhíresült magyar törvényt, mely a Mol állami olajtársaságot kívánja megvédeni az osztrák OMV-től. Ez utóbbi esetben az Európai Bíróság pert tervez.

2005 nyarán a becslések szerint még mintegy 140 vállalat létezett az Unión belül valamilyen megkülönböztető törvény védelme alatt, és ez a szám folyamatosan csökken, jelentette be McCreevy. Az eredmény azonban igen csekélynek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a bizottság először 1997-ben írta elő a tagállamoknak, hogy jelentsék be, majd semmisítsék meg a stratégiai iparvállalatokat védő jogszabályaikat. A VW esetében viszont nem az állami érdekek védelméről van szó, csupán a tőke szabad áramlása uniós alapelv szándékos gátlásáról. Ezt Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer, az Európai Bíróság főügyésze közölte.

Bolkestein számára a mostani döntés fontos győzelem volt. 2004-ben nem mással állt szemben, mint Gerhard Schröder akkori német kancellárral, aki korábbi alsószászországi (Niedersachsen) miniszterelnökként klientúráját is védte a Volkswagen-törvénnyel. A másik nagy ellenlábas Wendelin Wiedeking Porsche-elnök volt, aki szerette volna megakadályozni a vállalat részvényeinek eladását. Bolkestein 2005. októberében, amikor beperelte a törvény miatt a német államot, így fogalmazott: „a Volkswagen a törvény hatályon kívül helyezése által a szabadpiac egy szabályos szereplőjévé válik, de senki ne féljen attól, hogy ezáltal megszűnik létezni”.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány