« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Kelet-Európa talán sosem fog felzárkózni
Eastern Europe Might Never Catch Up
By Jochen Luypaert
EUobserver.com, October 16, 2007


Fennáll annak a veszélye, hogy a közép-kelet-európai államok soha nem képesek beérni Nyugat-Európát, szól egy nemrégiben napvilágot látott jelentés végkövetkeztetése, mely szerint a régió gyorsabb ütemű gazdasági növekedését aláássák a szakképzett munkaerő elvándorlásának tendenciái. Az Európai Humán Erőforrás Index munkaerővonzó és -megtartó képessége alapján állít rangsort az EU-tagok és tagjelöltek között. A kommunizmus összeomlása óta a volt szocialista államok gazdasági növekedése messze felülmúlja a kontinens többi országának teljesítményét, mely nagyban hozzájárul az Európa két fele között húzódó jövedelmi szakadék szűkítésében. E kedvező folyamat azonban bizonyos problémák rövid időn belüli orvoslása nélkül vajmi kevéssé lesz fenntartható.

„A felmérés az elmúlt 15 évben folyamatos jövedelmi konvergenciát mutat, viszont a szakadék könnyen ismét tágulásnak indulhat” – véli Peer Ederer, a tanulmány társszerzője. „Most már nem elég csupán a munkaerő hatékonyságára alapozni egy ország versenyképességét. Ha valaki sikeresen akar versenybe szállni Nyugat-Európával vagy Ázsiával, annak az innovációban is élen kell járnia” – teszi hozzá. A jelentés a régió különös problémái között emeli ki a népességszám csökkenését, a folyamatos agyelszívást, a krónikusan magas munkanélküliségi mutatókat, illetve az oktatásra és kutatásra fordított források csekély voltát. A tanulmány emellett abban is elmarasztalja Kelet-Közép-Európa döntéshozóit, hogy nem hajlandóak a 45 év feletti korosztályra áldozni, egy „elveszett generációt” teremtve ezáltal.

A jól teljesítő fiatal tagállamoknak, így Szlovéniának, Csehországnak, Észtországnak és Litvániának a jelentés szerint még mindig megvan az esélye, hogy két évtizeden belül felzárkózzon a nyugat-európai életszínvonalhoz. A rangsor végén kullogó tagok ellenben – Szlovákia, Bulgária és Lengyelország – várhatóan hosszabb távon sem lesznek képesek kiemelkedni az európai államok szegényeinek sorából. A tagjelöltek közül Törökország az egyetlen, ahol a népesség fiatal, és száma folyamatosan növekszik. Szakértők szerint ez komoly segítséget nyújthat Európa munkaerő-szükségletének. Becsléseik szerint ugyanis 2050-re az aktív korú európai munkavállalók 19 százaléka lenne török származású.

A jelentés szerint a munkaerő meghatározó tényező lesz abban, hogy Európa eléri-e rég kitűzött célját: azt, hogy a világ vezető tudásalapú gazdaságává váljon.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány