« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
A vörös szürkébe fakul
Red Fades to Grey
Economist, May 27, 2006


A szegény országokban magas a születési ráta. Amint azonban egyre gazdagabbakká válnak, úgy csökken a családok átlagos nagysága is. Ez olyan alapösszefüggés, melyre a volt kommunista országok mégis rácáfolnak. A legrosszabb példával Ukrajna és Bulgária szolgál, ahol a népesség 2025-ig várhatóan gyors ütemben fog csökkeni. A balti államok demográfiai előrejelzései hasonlóan rosszak, bár ők sokkal jobb gazdasági helyzetben vannak. De a térségben minden államnak van oka az aggodalomra, még a viszonylag gazdag Csehországnak és Magyarországnak is. Mint ahogyan azt a Világbanknak az év folyamán megjelenő „A harmadik átalakulás” (The Third Transition) című jelentése írja, az öregebb társadalom lassabb ütemű gazdasági növekedést jelent, ugyanis ezáltal kevesebb a dolgozó népesség aránya, az idősebbek pedig, ha dolgoznak, kevésbé produktívak, mint a fiatalok.

A kedvezőtlen demográfiai helyzet a kommunista éra maradványa. Normális esetben a női termékenység a jólét és az oktatás színvonalának növekedésével párhuzamosan csökken. A kommunizmus viszont megteremtette a nyugati sztenderdek szerint is művelt és a tervutasítás rendszerében nyomorgó nő kombinációját. Korábban is vállaltak gyereket, mint nyugaton. Azonban a szabadság elterjedése, az elhelyezkedés és a pénzkeresés lehetőségeinek kiszélesedése következtében itt is kitolódott az első gyerek megszületésének ideje. Míg 1989-ben Lengyelországban egy nő átlagosan 21 éves korában adott életet első gyermekének, addig 2001-ben már 26 évesen.

A demográfiai kilátások azonnali problémakezelésért kiáltanak. Észtország jó példával szolgálhat, ahol a nagylelkű gyermekgondozási segély 2004-as bevezetése után rögtön több gyermek született (2003-ban és 2004-ben 800-zal, 2005-ben 1200-zal több). Emellett a kormány a méhen belüli megtermékenyítést is támogatja. Ezen lépésekkel valamelyest sikerült lassítani a népességfogyás ütemén, azonban semmiképp sem sikerült visszájára fordítani azt.

Ami a térség országainak gazdasági fejlettségét illeti, rengeteg tennivaló van még. Ki kell tudni használni a külföldi tőkeberuházásból származó lehetőségeket, ugyanis az árelőny nem állhat fenn örökké. E jól vezetett gazdaságokban ez nem okozhat gondot, de szegény szomszédaikon akkor sem tud senki sem segíteni.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány