Usztav
Az Orosz Nép Szövetségének Alapszabályzata1

A Magyarországon első ízben publikált szöveg a történelem első feketeszázas2 szervezetének, az Orosz Nép Szövetségének (ONSZ) szervezeti és működési alapelveit tartalmazza, s mint ilyen, különleges kuriózumnak számít. Az ONSZ 1905 októberében alakult meg Puriskevics3 belügyi hivatalnok, és Dubrovin pétervári történészprofesszor szervezésében, több már működő feketeszázas szervezet öszeolvadásából. Mint a közölt dokumentumból kiderül, a látszólag akár a mai egyesület és egyletalapítás normáinak megfelelő módon létrejött szervezet szabályzata valójában úgy lett megfogalmazva, hogy felette a néhány "alapító atya" lényegében korlátlan rendelkezési joggal bírt.

I. A Szövetség célja
1. Az Orosz nép Szövetségének határozott célja az orosz nemzeti öntudat erősítése, minden rendű és rangú orosz ember tartós szilárd egyesítése a közös munkában drága hazánk, az egy és oszthatatlan Oroszország javára.

II. Program
2. A haza üdve - a pravoszlávia, az orosz korlátlan egyeduralom és a népiség rendületlen megőrzése.4
3. Az orosz nép - pravoszláv nép, ezért a paravoszláv keresztény egyháznak -, amelynek a nyilvánosság az alapja, s amely pravoszlávokból, egyhitűekből, és velük jogokban azonos óhitűekből áll - vezető és uralkodó szerepet kell betöltenie.
4. Az orosz egyeduralom a népi értelem szülötte, amelyet az egyház megáldott, és a történelem igazolt; egyeduralmunk: a cár és a nép egysége.

5. Az orosz népiség az orosz földnek egyesítője, amely által létrejött a hatalmas és fenséges orosz állam. Ezért az az orosz állam életében elsődleges jelentőséggel bír.

6. Az Állami Dumának - amelytől idegen a cári hatalom korlátozása - nemzetinek és orosznak kell lennie. Feladata, hogy tájékoztasson a nép és az állam valós helyzetéről, segítsen a törvényhozónak a megérett átalakítások megvalósításában.6
7. A kormányzó hatalmak legsürgetőbb feladata a rend és a törvényesség szigorú betartása, a szólás, sajtó, gyülekezési szabadság, a személyes sérthetlenség elvei alapján olyan törvények meghozatalával, amelyek meghatározzák a szabadság határait is avégett, hogy az állami jogrend és a magánszemélyek jogai ne sérüljenek, ugyanakkor maga a hatalom is védve legyen az erőszaktól.

III. A Szövetség tevékenysége
8. A Szövetség folyamatos feladatul jelöli ki önmaga számára, hogy jelöltjeit minél nagyobb számban bejuttassa választások útján az Állami Dumába, ily módon segítve elő a Szövetség által kitűzött célok megvalósítását.

9. A Szövetség kötelezőnek tartja önmagára nézve, hogy felvilágosító munkát végezzen a lakosság körében a monarchikus szellemű, tudatos politizálás érdekében, segítse elő a keresztény alapelvek elterjedését - hiszen azok erősítik a hazafias érzést - a család, a közösség és a haza iránti kötelességtudatot.
A Szövetség a fent megjelölt felvilágosító tevékenységét elsősorban minél több iskola megnyitása, olvasókörök, gyűlések, előadások, könyv és brossúra, illetve saját újság, folyóirat kiadása révén kívánja megvalósítani.
A Szövetség iskolákkal kapcsolatos alapelveit külön melléklet tartalmazza.

10. A Szövetségnek joga van tempolomokat építeni, kórházakat, menhelyeket, dologházakat, és más közhasznú intézményeket nyitni, a szövetségi tagok anyagi helyzetének javítása, valamint együttműködésük hatékonysága érdekében pedig segélypénztárakat, és egyéb önsegélyező társaságokat alapítania.
Ezen pénztárak és társaságok hivatalai lehetőség szerint a Szövetség tanácsának hivatalai, illetve helyi szerveinek hivatalai mellett működjenek.
Alapszabályukat a Szövetség Főtanácsa dolgozza ki Szent-Péterváron, és a vezetőség jóváhagyása után valamennyi helyi szerv megismerheti azt.
A Szövetség Főtanácsa rendkívüli felhatalmazással látja el minden helyi szervét arra vonatkozóan, hogy körzetükben pénztárakat, egyleteket alapítsanak ezen alapszabályban foglaltak alapján.
A Szövetség iparos, kereskedő tagjainak, a pétervári tanáccsal történő szorosabb együttműködése céljából, a törvényes keretek és lehetőségek figyelembevétevételével bankot alapítanak "Az ONSZ Összorosz Bankja" néven, amelynek az orosz birodalom városaiban és minden községében lesznek fiókjai. A községekben működő fiókok az "ONSZ Parasztbankjai" nevet fogják viselni.
A bankok alapításának célja kizárólag az orosz ipar és kereskedelem felvirágoztatása, a parasztok olcsó hitelekkel törénő ellátása, és annak lehetővé tétele, hogy a bank segítségével termékeiket önállóan, közvetítők nélkül, a lehető legmagasabb áron adhassák el. A bankok alapszabályát az ONSZ pétervári főtanácsa dolgozza ki.8
11. A Szövetség folyamatos feladatának tekinti tagjainak baráti segítését, anyagi és erkölcsi támogatását.
12. A Szövetségnek minden olyan ügyben, amely céljait érinti, jogában áll kapcsolatba lépnie állami és társadalmi szervezetekkel.

13. A Szövetségnek jogában áll törvényes úton ingatlan vagyonra szert tenni, és teljes tulajdonnal bírni felettük.
Az ingatlanok adásvétele a tanács és az alapító tagok Egyesült Gyűlésének határozata alapján történhet, az ezzel kapcsolatos dokumentumok aláírására pedig a Szövetség tanácsának elnöke, két tagja, valamint két alapítótag jogosult.

IV. A Szövetség szervezeti felépítése, a belépés és törlés rendje, a tagdíjfizetés.
14. A Szövetség tagja kizárólag olyan született orosz - ezen belül bármilyen nemű, rendű, rangú, - ember lehet, aki elkötelezett a Szövetség iránt, kinyílvánítja, hogy ismeri annak céljait, belépésekor pedig nyilatkozatot tesz, amelyben megígéri, hogy nem fog belépni semmilyen titkos társaságba, amelyek céljai ellentétesek és nem azonosíthatóak a Szövetség céljaival.
A Szövetségbe történő belépés a Szövetség tanácsánál történő szóbeli, vagy írásbeli bejelentkezés alapján lehetséges. A kilépés szabad elhatározás útján történik, erről a Szövetség tanácsát írásban kell tájékoztatni.
A nem tősgyökeres oroszok és a nem oroszok csak abban az esetben lehetnek a társaság tagjai, ha a tanács és az alapítótagok gyűlése egyhangúan úgy határoz. Ehhez szükséges az elnök, hat tanácstag, és az alapítótagok felének a jelenléte.

16. A Szövetség tagjai tagdíjat fizetnek, amelynek összege 50 kopejka évente. Bármilyen befizetést, amely a fenti tagdíjon túl történik, adományként kezelünk. Annak a személynek, aki 50 rubelnél magasabb összeget adományoz, egy különleges iratot állítunk ki, az összeg megjelölésével, és nevét, az éves beszámolóval egyidejűleg közzétesszük a "Russzkoje Znamja" című újságban. A befizetett pénzről a tanács hivatalos elismervényt állít ki.

17. A Szövetség azon tagjai, akik a haza szolgálatában és a Szövetség feladatainak megvalósításában különösen hasznosnak mutatkoznak, valamint legalább 1000 rubel összegű adományt juttatnak a Szövetségnek, tiszteletbeli taggá válnak, a tanács határozata alapján bekerülhetnek az alapító tagok közé, éppen olyan jogokkal, mint a tényleges alapítók.

18. A Szövetséget tanács irányítja, amelyet a Szövetség Főtanácsának neveznek és Pétervárott ülésezik.
A tanács 12 tagból áll, amelyet a tanács és a Szövetség alapítóinak Egyesült Gyűlése (a továbbiakban: Egyesült Gyűlés - a ford.) választ.
Az Egyesült Gyűlés a tanács munkájának megsegítésére további 18 póttagot választ a Szövetség tagjai közül. A póttagok a rendes tagok jogán vesznek részt a tanács és az Egyesült Gyűlés ülésein, ahol helyettesíthetik a hiányzó tanácstagokat.
A tanács elnökének feladatait a tanács és az Egyesült Gyűlés közösen határozza meg.
Az Egyesült Gyűlést a tanács elnöke vezeti, amennyiben ezt visszautasítja, akkor az alapítótagok közül választanak valakit erre a posztra.
A tanács tagjai maguk közül elnököt és két társelnököt választanak.
A tanács elnökének távolléte esetén az elnöki teendőket az elnök által kijelölt, vagy a társelnökök megállapodása alapján választott egyik társelnök látja el.
A tanács tagjait és póttagjait három évre választják.
19. A tanácsot első ízben az alapítótagok választják maguk közül 3 évre, de a három év folyamán évente törölnek három tagot, a többiek maradnak. A törölt tagokat az Egyesült Gyűlés kiválasztása alapján a póttagok és a Szövetség tagjai közül újakkal helyettesítik, de a törölt tanácstagok is újraválaszthatók.
A póttagok első ízben történő megválasztásának rendje és feltétele megegyezik a rendes tagokéval, azzal a különbséggel, hogy a távozó tagok száma évente nem három, hanem hat.A Szövetség első elnökének, mint a Szövetség megalapítójának tiszte örökös, és csakis saját elhatározásából mondhat le tanácstagi és elnöki posztjáról, de az Egyesült Gyűlésnek /ez esetben is/ az elnöke marad.10

20. A tanács tagjainak egyike tagtársainak választása alapján ellátja a tanács titkári teendőit. A tanács titkárát - saját beleegyzése esetén - a póttagok közül is választhatják.
21. A Szövetség ügyvivőjét és pénztárosát (előzetes) beleegyezésükkel a Szövetség tagjaiból a tanács választja.
22. A szövetség tanácsának saját pecsétje van, amelyet az elnök, illetve távolléte esetén az őt helyettesítő társelnök őriz.
23. A tanács és az Egyesült Gyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
24. A tanács határozatai abban az esetben kötelezőek, ha a tanács ülésein a tagok legalább fele valamint az elnök, illetve az őt helyettesítő társelnök részt vesz, a hiányzó tagokat a póttagok teljes mértékben helyettesíthetik. A tanács azon határozatai, amelyeket legalább négy tanácstag plussz az elnök (illetve az őt helyettesítő társelnök) hozott, abban az esetben kötelező érvényűek, ha a hiányzó tanácstagokat teljes létszámban, a törvényes mértékig póttagokkal helyettesítették.
Az Egyesült Gyűlés akkor határozatképes, ha a tanácstagok több mint fele (a hiányzókat póttagok helyettesíthetik) és az alapítótagok nem kevesebb mint fele jelen van.
Amennyiben az Egyesült Gyűlés a tagok távolléte miatt határozatképtelen, azt egy héten belül ismét össze kell hívni. Ekkor - változatlan napirend mellett - a tagok számától függetlenül a gyűlés határozatképes.
25. Minden tag a Szövetségbe történő belépéskor megkapja a Szövetség jelvényét egy érme formájában, amely az egész Orosz Birodalom területén egyforma. A jelvényért külön díjat kell fizetni. Az érme rajza a fennálló hatalmat hivatott megerősíteni.11
26. A Szövetség közösséget vállal minden olyan társasággal és szervezettel, amelynek céljai nem ellentétesek az ONSZ céljaival.
27. A Szövetség tagjai alkotják a közgyűlést, amelyet a Szövetség tanácsa hív össze minden év májusában, illetve szükség esetén gyakrabban.
A közgyűlés a tagok kezdeményezésére is összehívható abban az esetben, amennyiben azt legalább 60 tag támogatja, és befizeti a Szövetség pénztárába azt az összeget, amely a gyűlés költségeit fedezi. A közgyűlés összehívásáról a Szövetség újságja tájékoztat, ezen kívül még több helyi lapban is megjelenik az időpont.
A közgyűlés feladata, hogy fenntartsa a tagok közötti egységet, közvetítse a tagság felé a tanács és az Egyesült Gyűlés határozatait, ismertesse a Szövetség éves beszámolóját és feladatait, tájékoztasson az ellenőrző bizottság és az Egyesült Gyűlés által jóváhagyott költségvetésről, valamint határozatokat fogadtasson el.

28. A Szövetség tevékenysége az egész orosz birodalom területére kiterjed, ezért a Szövetségnek jogában áll kormányzóságonként, esetenként városokként, falvakként, egyházközségekként helyi szerveket létrehozni. Ezen túlmenően a Szövetség tanácsának beleegyezésével ez a tevékenység az egyes szövetségi tagokat is megilleti.12

V. A Szövetség pénzeszközei
29. A Szövetség bevételei a tagdíjakból, önkéntes adományokból, a Szövetség által rendezett estélyek, koncertek, előadások, felolvasóestek stb. bevételeiből, valamint a szervezeti szabályzat 28. pontja 5. megjegyzése szerinti helyi befizetésekből állnak.
A Szövetség főpénztára Pétervárott a tanács mellett működik.
30. A Szövetség a pénzét a tanács által kiválasztott központi, vagy helyi hitelintézetben tartja.
31. A pénz egyszerű folyószámlára kerül, s ha a tanács jónak látja, bármikor beváltható valamely, az állam által garantált értékpapírra.
32. A Szövetség anyagi eszközeinek felhasználása a tanács rendelkezései alapján történik, a pénz kivételéhez pedig három aláírásra - köztük az elnökére és a társelnökére van szükség.13
VI. Az ellenőrzés és számadás
33. A bevételek, a könyvelés, a dokumentumok és ingatlanok ellenőrzését az ellenőrző bizottság végzi, amely három tagból áll, egy évre szóló megbizatással. Az ellenőrző bizottság tagjait az Egyesült Gyűlés választja az alapítókból, vagy a szövetségi tagok közül.
Ellenőrző munkájának a befejezése után a bizottság beszámolót készít, amelyet megvitatásra és elfogadásra az Egyesült Gyűlés elé terjeszt.
34. A Szövetség tanácsa minden évben, legkésőb március 1-ig, az ellenőrző bizottság jóváhagyása után, az előző évekről /januártól-decemberig/ készített beszámolóját az Egyesült Gyűlés elé terjeszti.
35. Az elfogadott éves beszámolót az ONSZ újságja, a "Russzkoje Znamja" leközli.
36. A Szövetség akkor kezdi meg tevékenységét, amikor az alapító tagok száma elérte a 30-at.
A Szövetség működésének megkezdése után a távozó tagok jelen szabályzat 17. pontja alapján újakkal helyettesíthetők, ily módon az alapító tagok létszáma akár 50 főre növelhető!
37. A Szövetség Egyesült Gyűlése teljes létszámban és egyhangú határozat alapján jelen szabályzatot kiegészítheti és megváltoztathatja az alábbi cikkelyek kivételével: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 14, 15, 17, 18, Ezen cikkelyek soha nem változtathatók meg.

A legfőbb tanács elnöke: A. Dubrovin
Társelnökök: A. Trisatnij
V. Puriskevics
Titkár: M. Zelenszkij

Közzétette és a jegyzeteket készítette: Bebesi György

Fordította: Bebesi György-B. Turi Katalin

1 In: V. Osztrecov: Csornaja Szotnya i Krasznaja Szotnya. Moszkva, Voennoje izdatyelsztvo, Objegyinyenyije "Otyecsesztvo", Bibliotyeka Klio. Moszkva, 1991. 41-48.

2 Feketeszázas: az első orosz forradalom idején szerveződő szélsőséges, ultramonarchista szervezetek jelzője, a kifejezés eredete az orosz középkorra nyúlik vissza. Az orosz nemesség és az udvar által vezérelt csoportok büszkén vállalták ezt a jelzőt, mert a cárt védelmező népi-nemesi összefogásra történő utalásként értelmezték, politikai ellenfeleik és a korabeli köznép ajkán inkább szitokszónak számított.

3 Vladimir Mitrofanovics Puriskevics, az elsőszámú orosz feketeszázas vezér 1870-ben született a besz-szarábiai Kisinyovban raznocsinyec (vegyesrendű, tehát mind nemesi, mind tanult polgári ősöket felmutató) családban. Monarchista beállítottsága és fanatizmusa már középiskolás évei alatt kiderült, érettségi dolgozatát ugyanis az athéni arisztokrácia hatalommegszerzési kísérleteiből írta. Pétervárra került a belügyminisztériumba, ahol gyors karriert futott be. Mint a fenti dokumentum is mutatja, alapítótagja és vezére 1905-től a legjelentősebb feketeszázas szervezetnek. Beválasztották besszarábiai képviselőként a II. Állami Dumába is, ahol a szélsőjobboldali frakció vezetője lett. Számtalan véres pogrom fémjelzi tevékenységét, amelyekre ő adott utasítást közvetlenül Szentpétervárról. 1910-ben tagja lett a pétervári dumának is, ahol városi szinten ugyanazt a tevékenységet folytatta, mint korábban állami szinten. Az első világháború alatt legendássá vált vonatával a frontokat járta, élelmiszert és gyógyszert szállított, valamint szónoklataival lelkesítette a katonákat. A forradalom alatt letartóztatják, majd máig ismeretlen körülmények között megszökik a Péter-Pál erődből és a fehérgárdisták által ellenőrzött déli területekre menekül, ahol a feketeszázasság újjászervezésére tesz kísérletet. 1920-ban Novorosszijszkban tifuszban hunyt el.

4 A pravoszlávia, népiség, és egyeduralom a klasszikus szlavofilizmus alapértékeit jelentik, amelyeket a feketeszázas szervezetek változtatás nélkül átvettek, ám egészen más tartalommal töltöttek meg, mint a 19. sz. közepének konzervatív gondolkodói, az Akszakov fivérek, a Kirejevszkij fivérek és Homjakov.

5 Ez a passzus ismét a klasszikus szlavofil tanítást eleveníti föl az uralkodó és a nép között "megbomlott összhangról," amit helyre kell állítani. A harmónia megbomlását az orosz konzervativizmus gondolkodói Nagy Péternek és reformjainak tulajdonítják.

6 Ez a pont jól tükrözi a feketeszázak Duma felfogását, mely szerint ez a testület csak tanácsadó-konzultatív, és semmiképpen sem törvényhozó jelleggel működhet. Ebben a megközelítésben feladata a cár helyes döntéseinek az elősegítése.

7 Ez a pont az ONSZ-be betagolódott többi csoport kedvéért került az anyagba, ugyanis az 1905 előtt létrejött szervezetek a felvilágosító, népművelő és propaganda tevékenységre, az orosz kultúra magasabbrendűségének hirdetésére helyezték még főként a hangsúlyt.

8 Ez a pont a feketeszázak szociális demagógiájának fontos része, éppen úgy mint a pénzügyekkel foglalkozó passzusok. A feketeszázak ugyanis minél több embert szerettek volna a legkülönfélébb metódusokkal megnyerni, és ennek egyik legvonzóbb módja volt a pénzjuttatások biztosítása.

9 A feketeszázak antiszemitizmusa élesen kiütközik ennél a passzusnál, különösen azon résznél, amely még kikeresztelkedett zsidók számára is megtiltja a tagságot.

10 Ez az a pont, amely az alapítóknak a szervezet fölött végül is teljeskörű hatalmat és "örökös tagságot" biztosított, amelyről csak saját elhatározásuk alapján mondhattak le.

11 Az érme egy ezüstözött lovas Szent György jelvény volt, a cári hatalom egyik szimbóluma, amelyet a feketeszázas szervezetek tagjai a későbbiek során büszkén kitűzve viseltek, és amely megkülönböztetésük legbiztosabb módjának számított.

12 Ebből a pontból derül ki, hogy a feketeszázak megkíséreltek egy, a fennálló hatalomhoz feltétlenül hű, ám mégis országos kiterjedésű és önállóan működő alternatív szervezetet létrehozni, ekkor még azért, hogy a hivatalos hatalom erőinek elégtelensége esetén fenntarthassák a rendet. Az I. világháború alatt és a polgárháború éveiben azonban önálló szövetségi (korporatív) alapon működő állami struktúrává szerették volna átszervezni magukat, amit a bolsevik győzelem hiúsított meg.

13 A Szövetség pénzügyeivel több paszus is foglakozik, ezek első látásra erőteljes szabályozottságot mutatnak. Mivel azonban a pénzek eredete nem volt tiszta, feketepénzeket nagyon nehezen lehetett törvényes eszközökkel ellenőrizni. Az anyagi ügyek állandó vitaforrást jelentettek a szervezet későbbi működésében, a viták heve időnként a verekedés szintjét is elérte; ismert, hogy több ízben a Szövetség nőtagjainak kellett a vezéreket szétválasztaniuk. A feketeszázasság 1910-ben bekövetkező hasadása is elsősorban az illegális forrásokból szerzett pénz elosztása miatt következett be.