Dokumentumok az 1898. évi
spanyol-amerikai háború történetébôl

Wood ideiglenes alkotmánya

Santiago de Cuba megye fôhadiszállása, 1898. október 20.

Általános rendelet1

Santiago de Cuba tartomány elfoglalása az Egyesült Államok erôi által szükségszerűen megváltoztatta a kormányzás körülményeit. Noha kívánatos lenne, hogy az elfoglalt terület municipális törvényei - amennyire az lehetséges - továbbra is érvényben maradjanak, ennek ellenére a hadsereg-fôparancsnok úgy ítéli meg, hogy ezek közül számos törvény - ugyanúgy, mint végrehajtásuk módja -, összeegyeztethetetlen az új helyzettel, következésképp szükségesnek ítéli a következô Rendelet közzétételét tájékoztatásul, és hogy mindazok, akik érdekeltek a jó kormányzat létrehozásában, azt figyelembe vehessék, továbbá azon köztisztviselôk irányítására, akik letették a megkövetelt esküt. A jelen nyilatkozat egyidejűleg az Ideiglenes Alkotmány funkcióját is betölti, annyiban, amennyiben célja a személyes jogok biztosítása, annak ellenére, hogy nem tartalmazza az alaptörvények általános és szokásos szabályait. Elsô. A népnek joga van békés gyűléseket szervezni olyan ügyek megtárgyalása céljából, melyek az általános jólétet érintik, és joga van kérvény, illetve folyamodvány útján a hatóságokhoz fordulni a sérelmek orvoslása érdekében.

Második. Minden embernek természetes és elidegeníthetetlen joga a Mindenható Istent a saját lelkiismerete által sugalltak szerint tisztelni. Senkit nem lehet megsérteni, zaklatni vagy vallásos hitének gyakorlásában megakadályozni, amennyiben az nem zavar másokat saját vallásos hitük gyakorlásában; minden keresztény egyház védett, és egyik sem kerülhet hátrányba a másikkal szemben; valamint senkit nem lehet vallási nézetei miatt semmilyen tiszteletbeli, bizalmi vagy közhasznú tisztségbôl kirekeszteni.

Harmadik. A Bíróság mindenkit egyenlô elbánásban részesít; a személyben vagy tulajdonban okozott károk igazságosan jóvátétetnek; a jog és jogszolgáltatás eljárásai mindennemű késedelemtôl, anyagi vagy üzleti nyereségtôl mentesen működnek. Semmilyen magántulajdon nem vehetô közhasználatba megfelelô kártalanítás nélkül.

Negyedik. A büntetôeljárások során a vádlottnak jogában áll, hogy személyesen vagy hivatalos képviselôje útján hallgassák ki, és arra, hogy az ôt ért vádak okáról vagy természetérôl tájékoztassák, továbbá, hogy a Bíróság elôtt való megjelenésre kötelezzék azokat a tanúkat, akik mellette tanúskodnak, és szembesítsék ôket azon személyekkel, akik a vádlott ellen tesznek vallomást.

Ötödik. A vádlott nem kötelezhetô arra, hogy önmaga ellen valljon, és nem foszthatják meg életétôl, szabadságától vagy tulajdonától, csak ha az az ország törvényeinek megfelelôen történik.

Hatodik. Senki, akirôl már ítéletet mondtak és felmentettek, nem ítélhetô el még egyszer ugyanazon tettért; vagyis ugyanazon bűncselekményért nem kerülhet kétszer a Bíróság elé, akár elítélnék, akár felmentést kapna.

Hetedik. Bárki szabadlábra helyezhetô megfelelô óvadék ellenében, kivéve azon bűncselekmények esetét, melyek fizikai büntetést vonnak maguk után, amennyiben egyértelmű bizonyíték vagy elegendô gyanú áll fenn a vádlott bűnösségét illetôen; a vádlott nem fosztható meg a "Habeas Corpus"2 szerinti jogától, csak abban az esetben, ha azt a hadsereg-fôparancsnok szükségesnek ítéli.

Nyolcadik. A vádlottaktól nem követelhetô túlságosan nagy összegű óvadék, nem róható ki rájuk túlságosan magas pénzbüntetés, és nem szabhatók ki sem túl könyörtelen büntetések, sem olyanok, amelyek már nincsenek alkalmazásban.

Kilencedik. Minden állampolgár tevékenysége, személye, okmányai, háza és egyéb holmija biztosíttatik mindennemű jogtalan zárolás és átkutatás ellen mindaddig, míg bűnösségének tényét eskü alatt ki nem mondják.

Tizedik. A gondolatok és vélemények szabad kinyilvánítása a szabad ember sérthetetlen joga, bárki bármilyen témáról szabadon beszélhet, írhat és azt nyomtatásban megjelentetheti ezen szabadsága felelôsségének tudatában. A városi törvények a jelen jognyilatkozatnak megfelelôen rendeztetnek, és ezen törvényeket a hadsereg-fôparancsnok idôrôl idôre megváltoztathatja abból a célból, hogy azok értelemszerűen megfeleljenek egy felvilágosult társadalom jótékony elveinek.

Leonardo Wood, Santiago de Cuba tartomány fôparancsnoka

Fordította: Ludányi Arita

Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok között megkötött
1898. december 10-i párizsi békeszerzôdés3

Ôfelsége Spanyolország Régens Királynôje, Fenséges Fiának, XIII. Don Alfonznak a nevében, és az Amerikai Egyesült Államok, azon óhaja által vezéreltetve, hogy véget vessenek a két nemzet között jelenleg fennálló hadiállapotnak, e célból kinevezték teljhatalmú megbízottjaikat, nevezetesen:

Ôfelsége Spanyolország Régens Királynôje:

Don Eugenio Montero Ríost, a Szenátus Elnökét;

Don Buenaventura de Abarzuzát, a Királyság Szenátorát és volt Miniszterét;

Don José de Garnicát, Parlamenti Képviselôt és a Legfelsôbb Bíróság Tisztviselôjét;

Don Wenceslao Ramírez de Villa-Urrutiát, Brüsszeli Rendkívüli Követet és Meghatalmazott Miniszterét;

Don Rafael Cerero Altábornagyot.

És az Amerikai Egyesült Államok Elnöke William R. Dayt, Cushman K. Davist, William P. Fryet, George Grayt és Whitelaw Reidet, az Egyesült Államok állampolgárait.

Akik, Párizsban összegyűlve, teljhatalmú megbízásaik - amelyek a helyes és kellô formában találtattak - bemutatása és a függôben lévô kérdések megvitatása után, a következô cikkelyekben állapodtak meg:

I. CIKKELY

Spanyolország lemond minden felségjogáról és tulajdonjogáról Kuba felett.

Tekintettel arra, hogy az említett sziget az Egyesült Államok által foglaltatik el, amint Spanyolország azt kiüríti, az Egyesült Államok a megszállás idôtartamára magára vállalja és teljesíti mindazon kötelezettségeket, melyeket a megszállás ténye okán a Nemzetközi Jog reá ró az élet- és vagyonvédelem érdekében.

II. CIKKELY

Spanyolország átengedi az Egyesült Államoknak Puerto Rico szigetét és továbbiakat, melyek jelenleg felségjoga alá tartoznak a Nyugat-Indiákon, valamint Guam szigetét a Marianas, vagy Ladrones néven ismert szigetcsoportból.

III. CIKKELY

Spanyolország átadja az Egyesült Államoknak a Fülöp-szigetek néven ismert szigetcsoportot, mely a következô vonalak között fekvô szigeteket foglalja magában:

A hajózható Bachi-csatorna közepén keresztül, az északi szélesség 20° köréhez közel, a Greenwichi keleti hosszúság 118°-ától 127°-áig nyugatról keletre futó vonal; innen a Greenwichi keleti hosszúság százhuszonhét fokos (127°) délköre mentén az északi szélesség négy fok és negyvenöt perces (4°45') köréig futó vonal; innen az északi szélesség négy fok és negyvenöt perces (4°45') körét követve a Greenwichi keleti hosszúság száztizenkilenc fok és harmincöt perces (119°35') délkörével való metszéspontig futó vonal; innen a Greenwichi keleti hosszúság száztizenkilenc fok és harmincöt perces (119°35') délkörét követve az északi szélesség hét fok és negyven perces (7°40') köréig futó vonal; innen az északi szélesség hét fok és negyven perces (7°40') körét követve a Greenwichi keleti hosszúság száztizenhat fokos (116°) délkörével való metszéspontig futó vonal; innen az északi szélesség tíz fokos (10°) körének a Greenwichi keleti hosszúság száztizennyolc fokos (118°) délkörével való metszés pontig futó egyenes vonal, és innen a Greenwichi keleti hosszúság száztizennyolc fokos (118°) délkörét követve addig a pontig futó vonal, ahol ez a kijelölés kezdôdik.

Az Egyesült Államok húszmillió dollár (20.000.000) nagyságú összeget fizet Spanyolországnak a jelen Szerzôdés ratifikációs okmányainak cseréjét követô három hónapon belül.

IV. CIKKELY

Az Egyesült Államok a jelen Szerzôdés ratifikációs okmányainak cseréjétôl számítandó tíz évig a Fülöp-szigetek kikötôibe érkezô spanyol hajókat és árucikkeket ugyanazon feltételekkel fogadja, mint az Egyesült Államok hajóit és árucikkeit.

V. CIKKELY

Az Egyesült Államok a jelen Szerzôdés aláírása után saját költségén átszállítja Spanyolországba azokat a spanyol katonákat, akiket az amerikai erôk Manila bevételekor ejtettek foglyul. Ezek a katonák visszakapják fegyvereiket.

Spanyolország a jelen Szerzôdés ratifikációs okmányainak cseréjét követôen megkezdi a Fülöp-szigetek, valamint Guam kiürítését, a Puerto Rico és a nyugati Antillák más szigeteinek evakuálására kinevezett egyeztetô Bizottságok által megállapított feltételek mellett, az 1898. augusztus 12-i Jegyzôkönyvnek megfelelôen, mely érvényben marad, míg annak összes rendelkezése nem teljesül.

A két Kormány együttesen fogja kitűzni azon határidôt, amelyen belül a Fülöp-szigetek és Guam evakuálása lezárul. Spanyolország tulajdona lesz minden, a Spanyolország tengeri és szárazföldi hadseregéhez tartozó, a Fülöp-szigeteken és Guamon található zászló és lobogó, foglyul ejtett hadihajó, kézifegyver, minden kaliberű ágyú felszerelésével és tartozékaival együtt, lôpor, muníció, jószág, mindennemű felszerelés és ingóság. A nagy kaliberű, de nem tábori lövegek, melyek az erôdítményekben és a parton vannak elhelyezve, a helyükön maradnak a jelen Szerzôdés ratifikációs okmányainak cseréjétôl számított hat hónap tartama alatt, és az Egyesült Államok ez idô alatt megveheti Spanyolországtól az említett hadianyagot, ha a két Kormány kiegészítô megállapodásra jut a tárgyat illetôen.

VI. CIKKELY

Spanyolország a jelen Szerzôdés aláírása után szabadon engedi az összes hadifoglyot és mindazokat, akiket a Kubában és a Fülöp-szigeteken támadt felkelések és az Egyesült Államokkal való háború következtében politikai bűnökért tartóztattak le vagy tartottak fogva. Viszonzásképpen az Egyesült Államok szabadon engedi az amerikai erôk által ejtett összes hadifoglyot, és lépéseket tesz a kubai és Fülöp-szigeteki felkelôk hatalmában lévô spanyol foglyok kiszabadítása érdekében.

Az Egyesült Államok Kormánya a saját költségén szállítja át Spanyolországba, és Spanyolország kormánya saját költségén szállítja az Egyesült Államokba, Kubába, a Fülöp-szigetekre és Puerto Ricóba - kölcsönösen rendezve otthonaik ügyét is - mindazokat a foglyokat, akiket e Cikkely hatálya alatt kölcsönösen szabadon bocsátanak vagy szabadon kell bocsátaniuk.

VII. CIKKELY

Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok a jelen Szerzôdés által kölcsönösen lemondanak mindennemű, nemzeti vagy magánjellegű jóvátételi igényrôl, éppúgy mint mindennemű, a háború által okozott költségek címén keletkezett jóvátételrôl, amelyet egyik Kormány a másikkal szemben, illetve alattvalói vagy állampolgárai a másik Kormánnyal szemben támasztanak, s amely a legutóbbi kubai felkelés kezdetétôl léphetett fel, és megelôzi a jelen Szerzôdés ratifikációs okmányainak cseréjét.

Az Egyesült Államok elbírálja és rendezi állampolgárainak Spanyolországgal szembeni azon követeléseit, amelyekrôl e cikkelyben lemond.

VIII. CIKKELY

A jelen Szerzôdés I., II. és III. cikkelyében foglaltak teljesítése végett Spanyolország lemond minden épületrôl, kikötôhelyrôl, laktanyáról, erôdítményrôl, közútról és minden egyéb olyan ingatlan vagyonról Kubában, amely jog szerint köztulajdont képez, és mint ilyen a Spanyol Koronát illeti, valamint Puerto Ricóban és a Nyugat-Indiák más szigetein, Guam szigetén és a Fülöp-szigeteken ezek tulajdonjogát átengedi.

Következésképp kimondatik, hogy ez a - helyzetnek megfelelôen - lemondás vagy átengedés, amire az elôzô bekezdés vonatkozik, semmiben sem csorbíthatja a tulajdont, vagy azokat a jogokat, melyek a törvények szerint a békeszeretô birtokost megilletik, a tartományok, törvényhatóságok, köz- és magánintézmények, polgári vagy egyházi testületek mindennemű kategóriájának, vagy bármiféle más kollektívának - amelynek az említett lemondásra vagy átadásra kerülô területeken joga van javak megszerzésére és birtokolására és a magánszemélyeknek, állampolgárságuktól függetlenül - a javait.

Az említett - a helyzetnek megfelelôen - lemondás vagy átengedés vonatkozik mindazon dokumentumokra is, amelyek kizárólag az említett, lemondásra vagy átengedésre került felségjogokra vonatkoznak, és a Félsziget4 levéltáraiban találhatók.

Abban az esetben, ha ezek az említett levéltárakban található iratok csak részben vonatkoznak a szóban forgó felségjogokra, másolatot bocsátanak minden érdekelt fél részére, amennyiben azokat igénylik. Viszonzásképpen hasonló szabályokat kell érvényesíteni Spanyolország javára is azoknak a dokumentumoknak az esetében, amelyek az említett Szigetek levéltáraiban találhatók.

Az elôbbiekben említett lemondásba, illetve átengedésbe - a helyzetnek megfelelôen - beleértendô a Spanyol Koronának és hatóságainak azok a jogai, melyeket az említett Szigetek közigazgatási és bírósági irattárai és hivatalos nyilvántartásai felett gyakorol, s melyek az említett Szigetekre és lakosainak jogaira és tulajdonára vonatkoznak. Az említett irattárakat és nyilvántartásokat gondosan meg kell ôrizni, és a magánszemélyeknek kivétel nélkül joguk van - a törvényeknek megfelelôen - azon szerzôdések, végrendeletek és egyéb iratok hiteles másolatainak kikérésére, melyek a közjegyzôi irattár részét képezik vagy amelyeket a közigazgatási, illetve a bírósági irattárakban ôriznek, akár Spanyolországban, akár az elôzôleg említett szigeteken.

IX. CIKKELY

Azok a spanyol alattvalók, akik a Félszigetrôl származnak, s azon területen élnek, melynek felségjogáról Spanyolország a jelen Szerzôdés által lemond, illetve melynek felségjogát átengedi, továbbra is az említett területen maradhatnak vagy el is hagyhatják azt, megôrizve, mindkét esetben, valamennyi tulajdonjogukat, beleértve ezen tulajdon vagy jövedelem eladásának, illetve megtartásának jogát; ezenkívül joguk van iparűzésre, kereskedelem, illetve saját foglalkozásuk folytatására, e vonatkozásban alávetve magukat azoknak a törvényeknek, melyek a többi külföldi állampolgár esetében is alkalmazandók. Abban az esetben, ha továbbra is az említett területen maradnak, megôrizhetik spanyol állampolgárságukat, amennyiben ezen Szerzôdés ratifikációs okmányainak cseréjétôl számított egy éven belül egy nyilvántartó hivatal elôtt kinyilvánítják szándékukat az említett állampolgárság megôrzésére; ezen nyilatkozat hiányában úgy tekintendô, hogy az említett állampolgárságról lemondtak és elfogadják azon terület állampolgárságát, ahol élnek.

Azon lakosok polgári jogait és politikai helyzetét, akik az Egyesült Államoknak itt átadott területeken élnek, a Kongresszus fogja meghatározni.

X. CIKKELY

Azon területek lakosai számára, melyeknek felségjogáról Spanyolország lemond, illetve amelyek felségjogát átadja, biztosíttatik a szabad vallásgyakorlat.

XI. CIKKELY

Azok a spanyolok, akik azon területeken élnek, melyek felségjogáról Spanyolország a jelen Szerzôdés által lemond, illetve melyek felségjogát átadja, a polgári és a büntetôjog tekintetében annak az országnak a törvényszékei alá tartoznak, ahol élnek, e törvényszékek elôtt - az azok illetékességét szabályzó általános törvényeknek megfelelôen - ugyanazon feltételek mellett jelenhetnek meg, és ugyanazokat az eljárásokat vehetik igénybe, melyeket azon ország állampolgárai, melyhez a törvényszék tartozik.

XII. CIKKELY

Az ezen Szerzôdés ratifikációs okmányainak kicserélésekor függôben lévô bírósági eljárások - azokon a területeken, melyek felségjogáról Spanyolország lemond, illetve melyek felségjogát átadja - a következô szabályok szerint határoztatik meg:

I. Azok az ítéletek, amelyeket magánszemélyek közötti polgári perekben vagy büntetôperekben mondtak ki, s amelyek ellen nem fellebbeztek, vagy nem váltak hatálytalanná a spanyol törvények szerint, érvényesnek minôsülnek, és az illetékes bíróság által a megfelelô módon végrehajtatnak azon területen belül, ahol az említett ítéleteknek meg kell valósulniuk.

II. Magánszemélyek közötti polgári perek esetében, melyeknél az említett idôpontban még nem született ítélet, folytatódik a hivatalos eljárás azon bíróság elôtt, ahol a per zajlik, vagy azon bíróság elôtt, mely az elôzôt helyettesíti.

III. Az említett idôpontban függôben lévô, Spanyolország Legfelsôbb Bíróságához benyújtott bűnügyi keresetek, melyeket olyan területen élô állampolgárok ellen nyújtottak be, amely ezen Szerzôdés alapján többé nem spanyol felségterület, továbbra is Spanyolország igazságszolgáltatása alá tartoznak mindaddig, amíg végleges ítélet nem születik; de az ítélet kimondása után annak végrehajtása azon hely illetékes hivatalára hárul, ahol a bűncselekmény történt.

XIII. CIKKELY

Kuba Szigetén, Puerto Ricón, a Fülöp-szigeteken és az egyéb átadott területeken a spanyolok által szerzett irodalmi, művészeti és ipari tulajdonjogok továbbra is tiszteletben tartatnak, ezen Szerzôdés ratifikációs okmányainak kicserélésével egyidejűleg. Azok a spanyol tudományos, irodalmi és művészeti alkotások, melyek nem bizonyulnak veszélyesnek az említett területek közrendjére, az ezen Szerzôdés ratifikációs okmányainak kicserélésétôl számított tíz évig vámmentességet élveznek az említett területekre történô behozatalkor.

XIV. CIKKELY

Spanyolország azon területek kikötôibe és helységeibe, melyekrôl ezen Szerzôdésben lemond, illetve melyeket átad, Konzuli Megbízottakat telepíthet.

XV. CIKKELY

Mindkét ország Kormánya azonos elbánást biztosít tíz éves idôtartamra a másik fél kereskedelmi hajói számára a kikötôi jogokat illetôen, amelyek tartalmazzák mindazokat a belépésre, kihajózásra, űrtartalomra és világító jelzés használatára vonatkozó jogokat, amelyeket saját, a part menti kereskedelemben nem alkalmazott kereskedelmi hajóinak is biztosít.

Ezen cikkely bármikor érvényteleníthetô, amennyiben arról a két Kormány közül bármelyik hat hónappal korábban elôzetesen értesíti a másik felet.

XVI. CIKKELY

Értelemszerűen bármely kötelezettség, melyet az Egyesült Államok Kubára vonatkozóan a jelen Szerzôdésben vállalt, arra az idôre korlátozódik, ameddig e Sziget megszállása tart, amint azonban az említett megszállás véget ér, a Szigeten létesülô Kormánynak tanácsolni fogja, hogy vállalja át ugyanezeket a kötelezettségeket.

XVII. CIKKELY

A jelen Szerzôdés törvénybe iktattatik Ôfelsége Spanyolország Régens Királynôje által és az Egyesült Államok Elnöke által, a Szenátus egyetértésével és jóváhagyásával; a ratifikációs okmányokat Washingtonban cserélik ki az e naptól számított hat hónapon belül vagy, ha lehetséges, elôbb.

Ennek bizonyságául, a teljhatalmú megbízottak saját kezűleg aláírják és lepecsételik ezen Szerzôdést.

Kelt: Párizsban, két példányban, az ezernyolcszáz-kilencvennyolcadik év december tizedikén.

(A ratifikációs okmányokat Washingtonban cserélték ki 1899. április 11-én.)

Fordította: Panyi Krisztina és Ludányi Arita

Rendelkezések a kubai alkotmányozó gyűlés összehívásáról
és szervezetérôl5

301-es számú rendelet

Fôhadiszállás, Kubai Hadosztály

Havanna, 1900. július 25.

Kuba Katonai Kormányzója jónak látja, hogy a következô utasítások közzétételérôl rendelkezzék:

Minthogy az Egyesült Államok Kongresszusa az 1898. április 20-i Közös Határozatában (Resolución Conjunta) kimondta:

"Kuba Szigetének népe szabad és független, és jog szerint is annak kell lennie";

"Az Egyesült Államok a jelen nyilatkozat alapján elutasít minden törekvést és szándékot arra, hogy a Szigeten felségjogot, igazságszolgáltatást vagy uralmat gyakoroljon, kivéve, ha az a Sziget békéjének biztosítását szolgálja, valamint kijelenti azon elhatározását, hogy a Sziget kormányzását és uralmát saját népének átengedi ezen nyilatkozat életbe lépésének napjától".

És mivel Kuba Szigetének népe Városi Kormányzatokat hozott létre, melyek hatalma igazságos és egyenlô törvények alatt született népszavazásból származik, most késznek érzi magát egy olyan általános kormányzat létrehozásának elindítására, mely a felségjogot, az igazságszolgáltatást és az uralmat a Sziget fölött átveszi és gyakorolja;

Következésképpen elrendeltetik, hogy Kuba Szigetén 1900 szeptemberének harmadik szombatján általános választást rendezzenek az Alkotmányozó Gyűlés képviselôinek megválasztására, amelynek az 1900. év novemberének elsô hétfôjén déli tizenkét órakor kell összeülnie Havannában, hogy kidolgozza és elfogadja az Alkotmányt Kuba népe számára, és hogy annak részeként elôkészítse és egyeztesse az Egyesült Államok Kormányával Kuba és az említett Kormány között fenntartandó kapcsolatok mibenlétét, és hogy elôkészítse azon tisztségek viselôinek népszavazás alapján történô megválasztását, amelyeket az említett Alkotmány létrehoz, továbbá a kormányzás átadását a megválasztott tisztségviselôknek.

A választás a Sziget különbözô választási kerületeiben az 1900. április 18-i Választási Törvény és módosításai által elrendeltekkel egyetértésben kerül megrendezésre.

A különbözô tartományok lakosai a tartománynak a népszámláláskor6 meghatározott népessége arányában választanak képviselôket, nevezetesen:

Pinar del Río tartomány lakosai három (3) képviselôt választanak.

Havanna tartomány lakosai nyolc (8) képviselôt választanak.

Matanzas tartomány lakosai négy (4) képviselôt választanak.

Santa Clara tartomány lakosai hét (7) képviselôt választanak.

Puerto Príncipe tartomány lakosai kettô (2) képviselôt választanak.

Santiago de Cuba tartomány lakosai hét (7) képviselôt választanak.

Törzsparancsnok

J. B. Hickey

Fordította: Ludányi Arita

Kuba katonai kormányzójának beszéde
az alkotmányozó gyűlés elôtt7

Kuba Alkotmányozó Gyűlésének Képviselô Urai!

Mint a Sziget Katonai Kormányzója, az Egyesült Államok Elnökének képviseletében a gyűlést ezennel megnyitom.

Az önök feladata mindenekelôtt egy Alkotmány megfogalmazása és elfogadása Kuba számára, s ennek befejeztével annak meghatározása, hogy az önök megítélése szerint milyen kapcsolatoknak kell létezni Kuba és az Egyesült Államok között.

Ennek az Alkotmánynak szilárd, rendezett és szabad kormányzat létét kell biztosítania. Miután megfogalmazták, hogy az önök megítélése szerint Kuba és az Egyesült Államok között milyen kapcsolatokat kell fenntartani, a maga részérôl az Egyesült Államok Kormánya kétségkívül meghozza majd azon intézkedéseket, melyek végsô és hiteles egyezségre vezetnek a két ország népei között közös érdekeik védelme céljából.

Kuba minden barátja buzgón követi majd az önök tanácskozásait, nagy várakozással tekintve mértékkel hozott döntéseik elébe, és azt remélve, hogy a méltóság, az egyéni higgadtság és a józan konzervatív szellem jegyében hozott rendelkezéseik nyomán nyilvánvalóvá válik a kubai nép alkalmassága a népképviseleten alapuló kormányzatra.

Az alapvetô különbség a valódi népképviseleti és az önkényuralmi kormányzat között elsôsorban abban rejlik, hogy - tisztségétôl függetlenül - mandátumának korlátai minden képviselôt szigorúan kötnek. E megszorítás nélkül nem létezhet szabad és alkotmányos kormányzat.

A rendeletnek megfelelôen - mely alapján önök megválasztásra kerültek és itt összegyűltek - önöknek nem feladata a Sziget jelenlegi kormányzásában való részvétel, és nem rendelkeznek az ehhez szükséges felhatalmazással. Az önök felhatalmazása szigorúan korlátozott ama rendelet kitételei által.

Fordította: Panyi Krisztina

Platt-cikkely8

Az ezernyolcszáz-kilencvennyolc április 20-án elfogadott Együttes Határozatban (Resolución Conjunta)9 foglaltak teljesítése érdekében, amely "A kubai nép függetlenségének elismerése érdekében" címet viselte, s amely követelte, hogy Spanyolország Kormánya mondjon le fennhatóságáról és a kormányzásáról Kuba Szigetén, és vonja ki szárazföldi és tengeri haderejét Kubából és Kuba vizeirôl, és utasította Elnökét, hogy az Egyesült Államok szárazföldi és tengeri haderejének alkalmazásával juttassa érvényre ezeket a határozatokat, s az Elnök ezen okmány által felhatalmazást nyert arra, hogy az említett Sziget Kormányzását és irányítását saját népére bízza, mihelyt azon a Szigeten Kormány jön létre egy olyan Alkotmány alapján, melyben - annak részeként vagy egy ahhoz csatolt rendelkezésben - meghatározásra kerülnek a Kuba és az Egyesült Államok között a jövôben fenntartandó kapcsolatok, melyek lényegében a következôk:

I.

Kuba Kormánya nem köt a jövôben semmilyen idegen Hatalommal vagy Hatalmakkal olyan Szerzôdést vagy más egyezményt, amely Kuba függetlenségét csorbíthatja vagy függetlenségének csorbítását célozza, sem olyat, mely valami módon idegen Hatalmat vagy Hatalmakat felhatalmazna arra vagy számukra engedélyezné, hogy gyarmatosítás révén hadi, illetve tengerészeti célra vagy egyéb módon az említett Sziget területének bármely darabját elfoglalhassa vagy afelett ellenôrzést gyakorolhasson.

II.

Az említett Kormány nem vállal, illetve nem halmoz fel olyan államadósságot, amely kamatainak fizetésére és végsô törlesztésére - a Kormány folyó kiadásainak teljesítését követôen - elégtelennek minôsüljenek szokásos bevételei.

III.

Kuba Kormánya beleegyezik abba, hogy az Egyesült Államok élhet az intervenció jogával Kuba függetlenségének megôrzése, egy - az élet, a tulajdon és az egyéni szabadság védelmére alkalmas - Kormány fenntartása, valamint azon kötelezettségek teljesítése végett, melyek a Párizsi Szerzôdés értelmében Kubára vonatkozólag az Egyesült Államokra hárulnak, és amelyeket most Kuba Kormányának kell magára vállalnia és teljesítenie.

IV.

Hogy minden intézkedés, amelyet az Egyesült Államok Kubában a katonai megszállás idején hozott érvényesnek tekintessék és jogerôre emelkedjen, és minden belôlük fakadó törvényesen szerzett jog fenntartassék és megvédelmeztessék.

V.

Hogy Kuba Kormánya teljesíti, és amennyiben szükséges, végrehajtja a már elkészült terveket és az újabbakat - amelyekrôl a felek kölcsönösen fognak megállapodni - a Sziget lakossága egészségügyi ellátásának megszervezése érdekében, abból a célból, hogy elkerüljék a járványok és fertôzô betegségek kialakulását, megoltalmazva így Kuba népét és kereskedelmét csakúgy, mint az Egyesült Államok déli kikötôinek kereskedelmét és népét.

VI.

Hogy Isla de Pinos10 nem kerül be Kubának az Alkotmány által javasolt határai közé, így tulajdonjogának rendezése egy jövôbeni Szerzôdésre marad.11

VII.

Hogy az Egyesült Államok számára megteremtôdjenek a feltételek Kuba függetlenségének megôrzésére és népének megóvására csakúgy, mint saját védelmére, Kuba Kormánya eladja vagy bérbe adja az Egyesült Államoknak a szénfelvevô, illetve tengerészeti állomások létesítéséhez szükséges földeket, bizonyos meghatározott helyeken, melyek az Egyesült Államok Elnökével egyeztetve kerülnek majd kijelölésre.

VIII.

Hogy a jövôbeni nagyobb biztonság érdekében Kuba Kormánya az elôzô rendelkezéseket egy, az Egyesült Államokkal kötendô Állandó Szerzôdésben rögzíti.

Fordította: Panyi Krisztina

Bérbeadási egyezmény tengerészeti állomásokról12

A Kubai Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok attól az óhajtól vezettetve, hogy meghatározzák az 1903. február 16-23-i egyezmény által a tengerészeti, illetve szénfelvevô állomások létesítése céljából Guantánamóban és Bahía Hondában bérlendô föld- és vízterületek bérbeadásának feltételeit - melyeket a Kubai Köztársaság szabott az Amerikai Egyesült Államoknak a Kubai Köztársaság Alkotmánya Függelékének VII. cikkében elôírtak teljesítése végett -, kinevezték ezen célból teljhatalmú megbízottjaikat:

A Kubai Köztársaság Elnöke José M. García Montest, Gazdasági- és ideiglenes Igazságügyi- és Államtitkárt.

Valamint az Amerikai Egyesült Államok Elnöke Herbert G. Squierst, Havannai Rendkívüli Követet és Meghatalmazott Minisztert; akik vonatkozó teljes körű meghatalmazásuk elôzetes kicserélése után, melyek a megfelelô formában találtattak, a következô cikkelyekben egyeztek meg:

I. CIKKELY

Az Amerikai Egyesült Államok beleegyezik és szerzôdésben rögzíti évi kétmillió, az Egyesült Államok aranypénzében értendô peso összeg fizetését a Kubai Köztársaságnak mindazon idô alatt, amíg elfoglalja és használja az említett egyezmény alapján megnevezett területeket.

A megnevezett területeken található minden magántulajdonban lévô földterületet és ingatlan vagyont a Kubai Köztársaság haladéktalanul megszerez. Az Amerikai Egyesült Államok egyetért a szóban forgó magántulajdonban lévô földek és vagyonok megvásárlásához szükséges pénzösszegnek a folyósításával a Kubai Köztársaság részére, és a Kubai Köztársaság a fent említett pénzösszeget az egyezmény alapján fizetendô bérleti összeg elôrehozott kiegyenlítéseként fogadja el.

II. CIKKELY

Az említett területek felméretnek és mezsgyéjük pontosan kijelöltetik állandó palánk, illetve kerítés által. Ezen palánkok és kerítések építésének és fenntartásának költségeit az Egyesült Államok fedezi.

III. CIKKELY

Az Amerikai Egyesült Államok kötelezi magát, hogy nem engedélyezi magánszemélynek, társaságnak vagy társulásnak kereskedelmi, ipari vagy más típusú vállalkozás létrehozását, illetve működtetését az említett területeken belül.

IV. CIKKELY

A kubai igazságszolgáltatás törvényei alá tartozó, az igazságszolgáltatás elôl menekülô bűntettel vagy mulasztással vádolt bűnözôket, akik az említett területeken belül lelnének menedéket, az Egyesült Államok hatóságai kiadják, amint azt a megfelelô felhatalmazással bíró hatóságok kérik. Másrészrôl a Kubai Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az igazságszolgáltatás elôl menekülô, az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának törvényei alá tartozó és az említett területeken belül elkövetett bűntettel vagy mulasztással vádolt személyeket, akik kubai területre menekülnének, amint azt tôlük kérik, kiadják az Egyesült Államok megfelelô felhatalmazással bíró hatóságainak.

V. CIKKELY

Semmilyen típusú, az említett területekre behozott, kizárólagos használatra és fogyasztásra szolgáló anyag, árucikk, hadfelszerelés és lôszerkészlet nem esik vámilleték, illetve más illeték vagy teher alá, és a hajók, melyek azt szállítják, nem esnek kikötôi, űrtartalmi, horgonyzási vagy bármely más díjfizetési kötelezettség alá, kivéve, ha az említett hajók a vonatkozó területek határain kívül rakodnának ki; az említett hajók nem fognak a vonatkozó területek határain kívül kirakodni, hacsak nem a Kubai Köztársaság erre kijelölt kikötôjében teszik azt, és ez esetben úgy a szállítmány, mint a hajók a kubai Vámhatóság valamennyi törvénye és szabálya, valamint a megfelelô illetékek hatálya alá esnek.

Elhatároztatik továbbá, hogy ezen anyagok, árucikkek, hadfelszerelések és lôszerkészletek nem szállíthatók át az említett területekrôl kubai területre.

VI. CIKKELY

Az elôzô cikkelyben elrendeltek kivételével azon hajók, melyek a kubai terület határain belül lépnének be vagy ki a Guantánamói és Bahía Honda-i öbölbôl, kizárólag a kubai törvények és hatóságok alá tartoznak, és az azok által kiadott minden, a Kikötôi Rendôrségre, a Vámhatóságra és az Egészségügyre vonatkozó rendelet hatálya alá, és az Egyesült Államok hatóságai nem akadályozzák semmilyen módon az említett hajók be- és kilépését, kivéve hadiállapot esetén.

VII. CIKKELY

Ezen bérleti szerzôdést a keltezés utáni hét hónapon belül kell ratifikálni, és a ratifikált példányokat Washington városában fogják kicserélni.

Amit tanúsítván mi, a teljhatalmú megbízottak, aláírtuk és pecséttel hitelesítettük a jelen bérleti szerzôdést.

Kelt Havannában, két példányban, kasztíliai és angol nyelven, a mai napon, ezerkilencszáz-három július másodikán.

P. H. José M. García Montes

P. H. H. G. Squiers

Fordította: Panyi Krisztina

1 Forrás: Pichardo, Hortensia: Documentas para la historia de Cuba. La Habana, 1984, 1. kötet, 519-520.

2 Habeas Corpus: az újkori joggyakorlatban az az elv, hogy önkényesen, bírói végzés nélkül senki sem tartóztatható le. Elsô megfogalmazása az angol Habeas Corpus Act (1679).

3 Forrás: Pichardo, Hortensi: Documentos para la historia de Cuba. La Habana, 1984. I. kötet, 540-547.

4 Azaz Spanyolország.

5 Forrás: Pichardo, Hortensia: Documentos para la historia de Cuba. La Habana, 1973. 2. kötet, 70-71.

6 A megszálló hatóságok 1899. január 1-jén végezték el Kuba történetének elsô modern népszámlálását.

7 Forrás: Pichardo, Hortensia: Documentos para la historia de Cuba. La Habana, 1973. 2. kötet, 72-73.

8 Forrás: Pichardo, Hortensia: Documentos para la historia de Cuba. La Habana, 1973. 2. kötet, 119-120.

9 Az USA Kongresszusa két házának közös határozatára (Joint Resolution) utal a szöveg.

10 Isla de Pinos=A Fenyôk Szigete, mai hivatalos neve Isla de la Juventud (Az Ifjúság Szigete).

11 A sziget 1924-ben került vissza Kubához

12 Forrás: Pichardo, Hortensia: Documentos para la historia de Cuba. La Habana, 1973. 2. kötet, 250-252.