Gyermekhalál, gyermekáldás

Balassa Sándor: Földindulás

Szerző: Molnár Szabolcs
Lapszám: 2015 december

Balassa Sándor 2001-ben befejezett operájának drámailag legkoncentráltabb része a második felvonás. Talán ebben felvonásban rejlik a legtöbb színpadi lehetőség is. A Kodolányi János azonos című drámája nyomán komponált Földindulásban itt érkezünk el a paraszt­tragédia centrumához: Böbék Juli magzatelhajtás utáni gyengélkedését az elüldözött férj, Kántor János önpusztító mulatozása ellenpontozza; Juli abortuszt kierőszakoló szüleinek (Böbék Samu és felesége) beszédes elhallgatásait az orvos félreérthetetlen célzásai hangosítják fel, miközben a magzatelhajtásban közreműködő halálszolga, a falusi vajákos (Piókás szüle) kicsinyes alkukba bocsátkozik. Ebben a kiélezett helyzetben érkezik a letaglózó hír: a család egyetlen gyermekét, a paraszti birtok egyedüli örökösét, Józsikát tragikus, azaz előre sejthető módon éri el a végzet. Beszakad alatta a jég, a kihűlt testbe immár nem lehet életet lehelni. A kórus a Böbék-ház bedeszkázásáról fest apokaliptikus víziót, a meddővé vált Juli megadja magát azistenítéletnek, az idős Böbék házaspár apatikusan összeomlik. Jánosnak a tragikus fordulat szolgáltat erkölcsi igazságot, a jelenetsor az ő szavaival ér véget: „Itt nyugszik Kántor Józsika, élt nyolc esztendőt" - az e-moll zárlatot zenekari utójáték bővíti ki.

Egy koncerttermi előadásból nem feltétlenül derül ki, hogy ezen a ponton leereszkedik a függöny. A rákövetkező (frígesen árnyékolt B-dúr!) zenekari előjáték az imént látott-hallott, kisszerűségében tragikus világ átellenes oldalára vezet át, mely a színház keretei között egy félhomályos templombelső révén válik érzéki valósággá. Felemelkedik a függöny, a közjáték hangneméről pedig „kiderül", hogy a templomi jelenet hangnemének (esz-moll, továbbra is fríges árnyékokkal) dominánsa volt. A jelenetet magát ne keressük a Kodolányi-drámában, „az átélt kataklizma után János és Juli élete széthullott; szükségem volt erre a dramaturgiai hídra, hogy egymásra találhassanak, hogy egymást vállalva új életet teremthessenek" - mondja el Balassa. Balladai homály fedi Juli ittlétének indokát. A templom magányában keres megnyugvást? Vagy a gyászmise után maradt a templomban? És miért van itt - titokban - János is? Juli meglepődik, amikor váratlanul kilép a félhomályból. János akkor fedi fel inkognitóját, amikor Juli így könyörög: „Hallgasd meg, Uram, könyörgéseimet, hallgasd meg, Uram!". Az itt következő áhítatos szerelmi „duett" végkicsengése, visszaigazolva az egész jelenet „hídfunkcióját": e-moll. Függöny. Vége amásodik felvonásnak.

Meglepőnek hathat, hogy ebben a 21. század hajnalán komponált operában a zenedramaturgia ennyire világos tonális terv mentén bontakozik ki, s hogy a szerző ennyire hisz a tonalitásban (tonalitás-érzetben) rejlő dramaturgiai lehetőségekben. Ez a fajta dramaturgia azonban meglehetősen elnehezíti az operai szerkezetet, lassítja a dráma lendületét - különösen az epikusabb jellegű, elnyúló expozíciójú első felvonásban.

A Földindulás igazi problémája ugyanakkor nem az, hogy úgy tesz, mintha lennének a 21. században is érvényes plagális zárlatok; mintha egy grandiózus C-dúr akkord (a darab legvége) tiszta apoteózissá válhatna. Azt is elfogadom, hogy sokak számára ma is van releváns olvasata egy olyan publicisztikai drámának, mely egy preromantikus vízió (nemzethalál) mellett a szociográfia eszközeivel érvel. Azt sem vitatom, hogy napjaink demográfiai krízise témát adhat egy operához. Értelmes dolognak tűnik e témáról vitatkozni - az opera elhangzása után. Ám az kissé feszélyező, amikor e témát az operai szereplők azopera elhangzása közben vitatják meg.

Érzésem szerint Balassa leginkább a kórust is foglalkoztató zsánerképekben érzi igazán elemében magát. Üdítő a harmadik felvonás első és második képe, szüreti kórusokkal, Julival és a földfelvásárló Weintraubbal. Zenei szempontból hasonlóan izgalmas a gyerekkórust, vegyes kart és szólistákat foglalkoztató zárókép. Ám amikor a zene az ideológiai drámát körvonalazza, nem a muzsikus ténykedését hallom, hanem a nemzeti sorskérdésekről töprengő civilt.

A tizenöt szereplőre fogalmazott operában fajsúlyos alakításokra van lehetőség. Szvétek László (Böbék Samu) képes volt az apa-nagyapa figurájának igazságot szolgáltatni, átérezte és átéreztette a durva szívű parasztember mozgatórugóit. Böbék drámai formátumához itt és most nem fért kétség. A feleségét alakító Bódi Marianna leginkább a megbánó, megtérő asszony szerepkörében mozgott hitelesen.

A Földindulás igazi főszeplője azonban Juli. Ő áll a központban, ám alig-alig cselekszik. Mindenkinek (szülőknek, férjnek, orvosnak, magzatelhajtónak, a hittérítő Zsuzsinak, de még Weintraubnak is) vele van dolga, ő az, aki dialógusokat indukál, miközben neki magának alig van mondandója. Jellemző, hogy akkor nyilvánul meg lényegi módon, amikor azt hiszi, egyedül van a templomban. Wittinger Gertrúdmegszenvedi ezt a helyzetet, de szerencsére nem válik szenvelgővé. Vokális teljesítménye a mezőny kiemelkedő produkciója volt.

Talán a zene, talán néhány régi magyar film hatására asszociált Kiss B. Atilla (Kántor János) Jávor Pálra (1939-ben, majd 1940-ben színpadon és filmen is Páger Antal játszotta a fiatal férj szerepét). Azért e „talán", mert a figura zenei pozícionálása is gyakorta juttatta eszembe az impulzív Jávort. Kiss B. Atilla nyersen, elnagyoltan énekelt - néhány megcsúszott hang, belépési pontatlanság vetett árnyékot teljesítményére -, a színpadi jelenlét ugyanakkor biztosította a szerep hatásosságát.

Csehovi, gorkiji orvosfigurát formált Geiger Lajos, érezhetően élvezte, hogy a falusi közösség felett áll. Meglepően gazdag alakítást láttunk a „papíron" egyoldalú Zsuzsi (jehovista, vallási fanatikus) szerepébenZavaros Esztertől. Várhelyi Éva jól építette fel Piókás szüle ellentmondásos, egyszerre groteszk és ijesztő alakját. Medveczky Ádám igazi meggyőződéssel, komoly erőket mozgósítva vezényelte a Magyar Rádió Zenei Együtteseit. Október 16. - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - Rendező: CAFe Budapest }

 Wittinger Gertrúd, Szvétek László, Bódi Marianna, Kun Ágnes Anna és Medveczky Ádám - Kotschy Gábor felvétele/Cafe Budapest

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 2013, 2014, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.