Középpontban a könyvtáros

50 éves a FSZEK Zenei gyűjteménye

Szerző: Csanda Mária
Lapszám: 2014 július

1964. június elsején nyílt meg Budapesten, a Fehér Hajó utcában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei gyűjteménye. A kibővült anyag mai helyén, az Ötpacsirta utcai, Ybl Miklós tervezte Pálffy-palotában május 29-én konferenciával és ünnepi hangversennyel emlékeztek meg az évfordulóról.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes köszöntő szavait követően Fodor Péter főigazgató idézte fel, hogy ötven évvel ezelőtt Kodály Zoltán jelenlétében Bárdos Lajos adta át a könyvtárat. Megemlékezett az első igazgatónőről, Szalai Ágnesről, s az őt követő Gócza Juliannáról, Kiss Katalinról, Bándoli Katalinról és valamennyi munkatársról.

Gulyásné Somogyi Klára a zenei gyűjtemények múltjáról és aktuális helyzetéről tartott előadást. Már a 16. századtól beszélhetünk zenei gyűjteményekről, hozzáférhetőségük helyhez, intézményhez, főúri és egyházi személyekhez kötődött. Az informatika fejlődésével a dokumentumok elérhetősége jelentősen bővült, és napjainkban is találunk példát zenei gyűjtemények kialakítására, ilyen a Hagyományok Háza vagy a Budapest Music Center.

Gócza Julianna, a zenei könyvtárakat érintő nemzetközi tendenciákról szólt. A nemzetközi zenei könyvtári szövetség (AIBM) 1951-ben, az UNESCO védnöksége alatt jött létre, éves konferenciáikon folyik a munkák értékelése, új projektek indítása és a tervek összehangolása. Folyóirata (Fontes Artis Musicae) és a honlapja (www.iaml.info) segítségével jól áttekinthető sokrétű tevékenysége. Fő projektjeiben: RISM (zenei források), RILM (zenei könyvek, zeneirodalom) RIPM (zenei folyóiratok), RIdIM (zenei ikonográfia) magyar zenetörténészek, kutatók, könyvtárosok is részt vettek és vesznek. A jelen fő tendenciái a teljes bibliográfiai számbavétel, és a zenei anyagokhoz való szabad hozzáférés biztosítása. Ezek megvalósítását segítik az információ és kommunikációs technológiák - a tavalyi konferencián elhangzott előadások 70 százaléka a digitalizálásról szólt.

Kocsis Géza, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtárának igazgatója a zenei könyvtári munka új útjairól és lehetőségeiről értekezett. A zenei információ multimedialitása nem újdonság: a kotta, előadás, szövegkönyv, hang- és videofelvételek, kommentárok együttes szolgáltatása régi igény és gyakorlat is egyben. Így tehát az „új út" nagyon is régi. Másrészt megfigyelhető az információkeresés és -feldolgozás új attitűdje: mindennél fontosabbá vált az információszerzés sebessége, és mennyiségének olyan korlátozása, hogy a kapott szövegek rövid idő alatt befogadhatók legyenek. E környezethez kell alkalmazkodni, de az utak itt is a régiek. Középpontban áll a könyvtáros, aki nemcsak szaktudásával és felkészültségével, hanem személyiségének erejével is képes a könyvtárhasználót a releváns és megbízható források felé irányítani. Megjelennek persze különböző akadályok - forráshiány, gyorsan változó jogi környezet -, melyek leküzdése mindig az intézményvezető felelőssége lesz.

Sigrai László, az Editio Musica Budapest kottakiadói vezetője „A digitális kor kihívásai a kottakiadásban" címmel tartott előadást. Az 1960-as években kezdődő digitális korban kezdetben zenei adatokat, motívumokat kerestek a számítógépen, majd megjelent a számítógépes kottaírás, később a kottaszerkesztő programok, s 2001-től a szabványos kotta, ami ma is használatos. Jelenünkben a kiadás minden fázisa digitális. A kottakölcsönzés és kereskedelem iránya is eltolódott, a tranzakciókat egyre inkább webhelyek bonyolítják le. Ma már sokféle adatbázisból letölthetők kották, melyek vitatott minőségűek, a könyvtárosok feladata lehet a minőség fenntartása, s hogy ellenőrzött formában kerüljenek a felhasználókhoz. A jelenlegi adathordozók nem ideálisak a hangversenyeken használatos, papír alapú kotta leváltására, bár már papírvékonyságú és összehajtogatható elektronikai eszközökkel is kísérleteznek. Az interaktív szoftverek lehetővé teszik a zene, a kottakép és az előadók egyidejű megjelenítését.

A konferencia második részében Bándoli Katalin, a FSZEK Zenei Gyűjtemény igazgatónőjének vezetésével kerekasztal-beszélgetést hallhattunk a zenei szakma különböző területeinek képviselői - Hollós Máté zeneszerző és kiadóigazgató, Mikusi Balázs és Molnár Szabolcs zenetörténész, Dobozy Borbála előadóművész, Darvassi Andrea zenepedagógus és M. Kecskés Balázs egyetemi hallgató - részvételével arról, hogyan használták-használják a zenei gyűjteményt munkájukhoz, tanuláshoz és oktatáshoz, kutatáshoz és előadóművészethez.

A konferencia záróeseményeként a FSZEK Központi Könyvtára dísztermében Kárpáti János zenetörténész és Giampaolo Salvi tanszékvezető köszöntője után az olasz tanszéken alakult, fennállásának 10 éves évfordulóját ünneplő La Caffettiera Stioppeta kamarakórus adott nagy sikerű hangversenyt Murányi Eszter karnagy vezényletével. }

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.